Új Nógrád, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)

1990-08-14 / 113. szám

1990. AUGUSZTUS 14.. KEDD nizpnzz] A külföldi tőke már megint nehézségbe ütközik? A nemzetközi gyakorlat­ban ismeretlen, hogy 3—4 nappal a határidő lejárta előtt hosszabbítják meg egy pályázat benyújtására ren­delkezésre álló végső idő­pontot — mondotta az MTI munkatársának John Dora, a Conrad és a japán Oh- bayashi cég magyarországi képviselője. Elmondta, hogy a Conrad, a Hilton cég nemzetközi leányvállalata és a távol-keleti ország egyik legnagyobb fővállalkozó, be­fektető társasága közös pá­lyázatot nyújtott be a Bu­dapesti Vásárcsarnok re­konstrukciójára és a Köz­raktár utca melletti terület hasznosítására. A pályázat­ról a két világcég képvise­lője természetesen bővebb felvilágosítást nem adott, annyit azonban elmondott, hogy ajánlatuk igen kedve­ző, készpénzt hoz az or­szágnak, mert a beruházá­sok nem hitelből valósulná­nak meg. A vállalkozói ajánlat megoldja a környék infrastrukturális problé­máit, és a város arculatát is kedvezően befolyásolja. Ép­pen ezért igen furcsának és etikátlannak találja a Pá­lyázat határidejének több­szöri módosítását. Ezzel ugyanis — úgy tűnik — a Fővárosi Tanács igyekszik kitolni a döntés határidejét, ami viszont a külföldi be­fektetők körében nagy bi­zonytalanságot okoz, végső soron a tőke elriasztását eredményezi. Reméljük, hogy az elkö­vetett hibák véletlenül kö­vetkeztek be és nem hozzá nem értést, illetőleg szándé­kosságot tükröznek — foly­tatta John Dora —, majd kifejtette, hogy a történtek ellenére bíznak abban: a pá­lyázat felbontása nyilvános lesz, illetőleg az érintettek arról gyors és korrekt tájé­koztatást kapnak. * Az üggyel kapcsolatban az MTI munkatársa a Fő­városi Tanács városrendezé­si főosztályának terület­gazdálkodási csoportvezető­jétől Gulyás Teréztől azt az információt kapta, hogy nem többszöri módosításról van szó, csupán egyetlen alka­lommal, augusztus 6-áról augusztus 21-re halasztot­ták el a pályázat beadásá­nak határidejét. Erre azért volt szükség, mert szokat­lanul nagy volt az érdek­lődés, a pályázat elkészíté­séhez nélkülözhetetlen do­kumentációs anyag — szám szerint 40 elfogyott, újakat pedig nem tudtak azonnal az érdeklődők rendelkezé­sére bocsátani. A pályázatot ez év június 8-án hirdették ki. Augusz­tus 6-ig csupán egyetlen pá­lyázó. a John Dora által képviselt két cég közös aján­lata érkezett be, ugyan­akkor számosán jelezték, hogy részt vesznek a pályá­zaton — amennyiben kap­nak 2—3 hét haladékot. A Fővárosi Tanács úgy gon­dolja, hogy az ország és Bu­dapest érdeke, hogy minél több pályázat közül választ­hassa ki a legalkalmasab­bat. Arról, hogy a döntés­re mikor kerül sor, a Fő­városi Tanács illetékese nem tudott nyilatkozni, de kö­zölte: amennyiben az elő­zetes érdeklődésnek megfe­lelően sok lesz a pályázó, 2—3 hét szükséges a dön­téshez, vagyis valószínű­leg nem tartható az erede­tileg augusztus végére terve­zett határidő. Kérdésre válaszolva Gu­lyás Teréz kifejtette: a ta­nácsi tisztségviselőkből, ál­lamigazgatási szakemberek­ből, városrendezőkből, köz­gazdászokból és az üzemel­tetőkből álló bírálóbi­zottság ajánlása remélhe­tően mindenki számára ked­vező lesz, hiszen a legjobb változatot részesítik előny­ben. Igv tehát ebből a szem­pontból közömbös, hogy időközben megtörténnek-e az önkormányzati választások, és ennek révén új vezetők kerülnek döntési pozíció­ba. Mindenesetre a több milliárd forint értékű vá­sárcsarnok és környékének hasznosítására benyújtott pályázatok kihirdetése — természetesen — nyilvános lesz és arról az érdekel tö­ket értesítjük — mondotta végezetül Gulvás Teréz. (MTI) 0 NÉMETÜL 0 BESZÉLŐ ;v ácsok, kőművesek, festők figyelem! U NSZK és osztrák D kivitelezői gyakor- D lattal és megfelelő Q német nyelvtudással [] rendelkező munká­lj] vállalókat keresünk q fenti szakmában, j j nyugati munkákra, g JELENTKEZÉS: r-| Gépipari Építő p; Vállalat, Export y főépítésvezetőség, t-J Budapest, □ X., Bihari u. 161). □ Telefon: 147 0780 101, D 102 mellék. □ (1097/Sz) □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ Jön a rádiótelefon? A telefonhálózat kiépí­tettsége messze elmarad az igényektől, kívánalmaktól megyénkben is. Egyáltalán a telefonálás mindennapi bosszúságaink kiapadha- tatlannak látszó forrása... Azonban úgy tűnik, a fe­szültségek enyhíthetők. Ugyanis a magyar—ameri­kai érdekeltségű Magyar Rádiótelefon Kft. szűkebb pátriánkban is ajánlatot tett a rádiótelefon-hálózat kiépítésére. A rádiótelefontól a hagyo­mányos telefon felhívható, és viszont, s a rendszer al­kalmas számítógépes adat­átvitelre is. A rádiótelefon mobil kivitelben készül, így bárhol — irodában, gép­kocsiban — is használható. Működhet tápegységről, ak­kumulátorról, saját beépített akkumulátorról. Az előfizetők egyszeri be- lépésj díj — mintegy 80 ezer forint — ellenében jo­gosultak a rendszer hasz­nálatára. A megvásárolt ké­szülékek (ára típustól füg­gően 70—110 ezer forint kö­zött) a saját tulajdonukat képezik. A helyi és a bel­földi távolsági beszélgeté­sek percenkénti díja egy­ségesen 18—20 forint. Ezt ki­egészítheti az esetleges ha­gyományos postai díj. Minden további feltételt az egyszeri belépési díj el­lenében biztosít a kft., amely megyénkben megfe­lelő számú — 800—1000 — igény esetén a rendszert 1991. év végéig kiépítené. A fentiekről a kft. veze­tése augusztus 22-én, 11 órakor Balassagyarmaton a városi tanács épületében, augusztus 24-én, 10 órakor Salgótarjánban, a Városháza tanácstermében részletes tájékoztatást ad az érdeklő­dőknek. ***■**+***+#++*+*+*++++**+++++#: *»************** + ** + *+** ****** | Palóc Kereskedelmi lfóllalat ! | ELftDÄSRA | í meghirdeti versenytárgyalás útján az alábbi gépjárműveit: * Érdeklődni lehet a vállalat vállalkozási osztályán. Salgótarján. Ady E. út 3'b. Telefon: 10-844'27 mellék. A versenytárgyalás helye: Salgótarján, Ady E. út 3 b. A versenytárgyalás ideje: 1990. augusztus 24. 9,00 órakor. ZUK A II. {platós) ROBUR LD 3001 (platós) ROBUR LO 3000 (platós) ROBUR LO 3000 (platós) ROBUR LO 13000 (platós) Teherbírás Szakértő által tonna felbecsült érték (felértékelési költséggel és áfával együtt) 1,025 64 500.— Ft 2.740 179 200.— Ft 2.860 106 500.— Ft 2.860 82 700. — Ft 3.070 82 700,— Ft FU 37—89 FX 98—97 FU 16—49 FO 82—61 FN 58—09 Közös képviselők egymás közt. Helyszín: a házsor menti „őserdő”. Alkotmány(os) út a patkányoknak (Folytatás az 1. oldalról.) épületközösségi igény sze­rint ESETI MEGRENDE­LÉSSEL végeztetünk ilyen munkát A LAKÓK KÖLT­SÉGÉRE, .. Szóbeli meg­egyezés történt , arra vonat­kozólag, hogy a Rozmaring Tsz illetékesei 1990. első negyedévében elvégzik az irtáist.” Az ingatlan továbbhárí­totta felelősségét, mert a né­hány állami lakás után be­fizetett lakbért továbbítja a lakásszövetkezetnek, mely­nek mégsincs pénze. Ez az 1989. október 31-i keltezésű, interpellációra adott válaszból derült ki. Ebben olvasható, hogy a városgazdálkodás és a víz­mű az egri ROTOX Kft.- vel, az IKSZV a kecske­métiekkel végeztetett „egyé­ni” irtást — az eredményre reményt adó közös irtás el­maradt — a lakásszövetke­zet anyagiak hiányában nem vett ebben részt. S hogy kinek nincs még pénze? A város tanácsá­nak, ahol versenyeztették a jelentkezőket a 15—17 mil­lióba kerülő totális irtás elvégzésére. A kecskeméti ZEPHYR Kft.-tői végül visszavonták az elnyert, a felmérésre vonatkozó 50 ezer forintos megbízást, mert a házban képtelenek voltak előteremteni az aprópénz­nek is nevezhető ötvenezret. Hogy ez kiken múlott, az máig sem derült ki. Az elpatkányosodá&hoz je­lentős részben hozzájárult az új 21-es út építésével já­ró patak-„befedési” mun­ka is. így az odaszabadult rágcsálóktól komoly fertő­zés is előfordulhat. Ettől félnek a lakók. A már em­lített négy intézmény veze­tőit sorra kerestük meg, mi a véleményük erről, és haj­landók-e részt venni ativá- gilag is egy nagy közös ir­tásban, mely végre felszá­molhatná a veszélyt? Kezdtük a sort az ingat­lannál, mivel ugyancsak nagy fertőzésveszélyt rejt magában a közelben lévő elhanyagolt Karancs utca. Megtudtuk azt. hogy Duda Lajos is felnőtt gyerekkori barátaival együtt (ő a vállalat igazgatója), patkányoktól hemzsegő kör­nyezetben az acélgyárnál. Fertőzést ők sem kaptak. Ezt tudtuk" meg tőle, meg azt, hogy a Karancs utcá­ban öt ház tartozik hozzá­juk, s amúgy is rengeteg a gondjuk a területtel az ön­kényes lakásfoglalók miatt, akik nekik nem fizetnek. Ók eddig is megtették a magukét, kisebb területen évenként irtottak. pénzük nincs, amúgy szívesen részt vennének az irtóhadjárat­ban. Domos Lajos, a vízmű igazgatója arról tájékozta­tott. hogy hozzájuk a zárt szennyvízcsatornák tartóz­nak., pénzük nekik sincs, amire kötelezettségük van, azt elvégezték. A városgazdálkodási üzem évi 6 milliós költségvetésé­ből a bűzös Tarján-patakra 100 ezer forint jut. Ennek felét már felhasználták. 50 ezer még van. Ám csak a Tarján-patakban irtani pusz­ta tűzoltó munka lenne. Megtudtuk tőle, hogy egyéb­ként már lakóhelyén is, a Beszterce-lakótelepen ugyan­csak vannak patkányok. Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet, legújabb elnök. Várhelyi Béla: — Mivel hozzánk a laká­sok pincéje és az épületek körüli 80 cm-es sáv tarto­zik, mi csak azért tudunk felelősséget vállalni anya­gilag. A kb. 15 milliós költ­ségből fél százalék, 50 ezer forint a mi részünk. A közös költségből ennyit tu­dunk áldozni a dologra. A patkány nem fertőz, csak csúnya — vélekednek a közegész- ségügyisek. a Városháza ne­gyedik emeletén tett láto­gatásunk alkalmával. Azt ugyan megemlítik, hogy a patkányokban található bol­hák elvileg pestist (!)," illet­ve apnak vírusát hordoz­zák magukban, de teljes képtelenség, hogy bajt okoz­zanak. (Effélét mondtak a közös képviselőnek is.) Epilógus Megoldás — miként pénz — továbbra sincs. A labda pattog ide-oda, a másfél év elszállt a megoldás legcse­kélyebb jele nélkül. Azóta annyit változott a helyzet, hogy már a Magyar Rádió érdeklődését is felkeltette a dolog, meg annyiban, hogy a rendkívül szapora állatok számban jelentősen gyara­podtak. '' Arra azért mindenki kí­váncsi, hogy az elvileg lehe­tetlen járvány kitörése, vagy az rttt lakók iránt érzett illetékesi felelősség teremti-e elő azt a bizonyos hiány­zó majd’ húszmilliót? Mert különben ennek híján az idők végezetéig együtt kell élnünk ezekkel a „csak csúnya" állatokkal. Balázs József Fotó: Szilágyi Norbert Gyorssegély a gyapjúágazatnak A mezőgazdasági termelőket, kiváltképpen a juhtenyész- tőket hetek óta foglalkoztatja, hogy mi lesz ja sorsa an­nak a zsirosgyapjúnak, amely már a birtokukban van, ám értékesítéséről az illetékes kereskedelmi vállalatok, for­galmazók gondoskodni nem tudnak. A gyapjú átvételét az nehezíti, hogy a világpiacon jelenleg szinte eladhatatlan ez az alapanyag, és a hazai feldolgozók is a korábbinál lé­nyegesen kisebb mennyiséget kívánnak fölhasználni. A kér­dés most részben rendeződött: a Gyapjú és Textil Nyers­anyagforgalmi Vállalat illetékesei közöltek az MTI-vel, hogy (döntés született a piacon egyelőre feleslegesnek mu­tatkozó. mintegy 2500 tonna zsírosgyapjú mosással törté­nő állagmegóvására”. , A gyapjúágazat vala­mennyi szereplője, a ter­melők, forgalmazók és a felhasználók egyaránt azt javasolták, hogy tegyék le­hetővé a gyapjúnak leg­alább a tisztítást, addig amíg megtörténik az értéke, sítés. A Nemzetközi Gazda­sági Kapcsolatok Minisz­tériuma és a Földművelés­ügyi Minisztérium támoga­tása mellett az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium legfeljebb 45 millió forintos kamatmentes hiteltámoga­tást hagyott jóvá a gyapjú tisztítására. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az or­szágban e célra mosókapa­citással rendelkező Gyap­jú és Textil Nyersanyag­forgalmi Vállalat bizomány­ba veszi át a zsírosgyapjút a termelőktől és azt az álla­mi támogatás költségére „lemossa". A legnagyobb ha­zai gyapjúforgalmazó vál­lalat a termelővel és az ál­lami intervenciós alappal a gyapjú értékesítése után fog elszámolni. Az intézkedés, ha nem is oldja meg egy csapásra a gyajútermekés problémáját, gyorssegélyt jelent a gyap­júágazat résztvevőinek — hangsúlyozták a vállalat illetékesei. A segély fel- használásával, legalább meg lehet akadályozni, a zsíros­gyapjú fermentálódását, molyosodását, elértéktele­nedését, egészen addig, amíg valamilyen formában megoldást találnak az alap­anyag eladására, feldolgo­zására. /

Next

/
Thumbnails
Contents