Új Nógrád, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)
1990-07-03 / 77. szám
1990. JÚLIUS 3.. KEDD 3 annn-EJ Körbejárjuk a Keglevich-kastélyt... fFolytatás az í. oldalról.) a kérdés, kik koccintottak? A csécseiek nem tudnak semmiféle — újonnan megjelent — Keglevich-leszár- mazottról. Farnády grófot és Heuer urat emlegetik. Az ő megbízottjaik járnak itt meg az állami gazdaság szakemberei, akik a felújításban részt vettek. Leírják von Farnádyt és Heuer urat is; milyen a külsejük, ki beszél magyarul, ki nem, ki intézi itt a dolgokat véleményük szerint. Hanem körben sertéstelepek! Azok bizony „elgázosítanak” itt mindent, azzal mit kezdenek majd az urak;.:.♦» A kastélyról érdemes megjegyezni néhány főbb dolgot. Műemlékjellegű, szerepel a megye részletes műemlékjegyzékében. Kezelője a MÁG. Tulajdonosa természetesen az állam. Jómagam már akkor gyanút fogtam, amikor a gazdaság igazgatójáról a levél su- galmazása alapján azt kellett feltételeznem, hogy att éppen ö nem tudja! Aki részese volt a gazdaság kezelésében levő másik nagy értékű kastély a sziráki olajipari beruházással történt teljes, felújításában és hasznosításában. Vagy hogy olyan szarvashibát vét egymaga. ami oda vezet: csak úgy balkézzel eladja! az állam kastélyát, ráadásul egy beruházásra, jótékonykodásra végsőkig elszánt nyugatnémet üzletemberpáros elöl! Juscsák György a levelet elolvasva a következőket tárja elém. miközben kifejezi véleményét: helyes lett volna talán, ha a vizsgálatot követelők őt is megkérdezik. ahelyett, hogy leírják véleményüket, amelyet fentebb tartalmilag ismertettem. A szó legyen Juscsák úré. Amiként a sziráki kastély is felesleges teher volt a gazdaságnak, a bélahalmi- val sem nagyon tudtak mit kezdeni eddig. Több kezelője után került a MÁG- hoz. egy ideig í'ácántelep- ként hasznosították, de azzal felhagytak. Gyakorlatilag lakatlanul romlott. Történetéről nem sokat lehet tudni ma sem. például, hogy ki és mikor építette. Kétségtelen azonban, hogy a háború környékén lakott meg benne Keglevich-le- származott. A Keglevichek Pétervásárán honos családként ismertek, a bélahalmi kastélyt előttük a Stern (1930-as évek) majd a Pót- kai család birtokolta, tőlük vették meg. Gróf Keglevich István már 1934-ben birtokos volt ott. fia Gábor lakott 1948-ig a kastélyban Az államosítás után kezelői tulajdonban volt még a Selypi Cukorgyárnál is. Déli lejtő, a Szuha-patak völgye, gazdasági épületek veszik körül (a magánsertéstelepeket ezúttal nem említettem). Mindenképpen megőrzésre, hasznosításra érdemes. Az állami gazdaságok több mint tíz éve adtak ki közösen egy olyan albumot, amelyben fényképekkel bemutatják a kezelésükben vagy tulajdonukban lévő kastélyokat éppen a későbbi hasznosítás érdekében. Tehát évtizedé’ Timik' égy“ kSrft(Ty'‘ referenciaanyag, de közben romlottak a gazdasági körülmények stb. Az ipar- vállalatok már nem tudhattak ilyesmibe belépni. A MÁG időközben a tetőt felújította. hogy az állagot valamennyire megvédje. Felújítási tervet készítettek, műemléki pénzre nem számíthattak, de ez mind elmaradt. „Három hónapja megjelent nálam egy fiatalember, közel kétméteres, daliás termettel és közölte velem. hogy ő gróf Farnády Nándor, a csécsei Farnády 1- kastél.v örököse. Egy mezőőr kísérte le ide, csécsei ember volt, kvázi igazolandó. hogy ő még emlékszik arra — ebben a kastélyban á Farnády família élt a háború időszakában. Farnády famíliát ugyan nem találtam a legjobb lexikonban sem. de ezen nem akadhattam el. ö egyébként elmondta. hogy régen figyeli az épület sorsát. barátkozik a gondolattal, hogy a; kastélyt megvásárolja. NSZK-állampolgár magyar állami tulajdont azonban semmiképpen nem veheti, ezt kifejeztem, ugyanakkor örültem is, hogy olyan valaki kerül az ügybe beljebb, aki nem csupán üzleti, emberi oldalról is a helyhez kötődik. Később hozott egy tőkéspartnert. Wolfgang Heuer urat. Így született a döntés vegyes vállalatot alapítunk. A gazdaság számára ez azért tűnik előnyösnek, mert a vegyes vállalat újabb vállalkozásokat ad. munkahelyet teremt, mint például Szirák. a kastélyszálló. Megállapodás született annak rendje módja szerint. — Heuer úr valóban olyan tőkeerős, amint mutatkozott? — Ezt senki nem tudhatja mindaddig, amíg mint az ő esetében is. a tőkearányos összeget a megállapodás értelmében nem adja közre. Heuer úrnak már van egv kft.-je, a 23-as számú ügyvédi irodánál dr. As- bóth Domokos ügyvéd képviseli a vegyes vállalati ügyekben, a jelen esetben is. Elkészítette a szerződést. Valamennyi kitétellel. Kilencven százalék tőkerész a külföldieké, egy százalék gróf Farnádyé ezen belül és tíz százaléka a gazdaságé, így ötszázötvenezer márka a vegyes vállalat alapja. Mindenben az akkor még fennálló rendelkezések értelmében jártunk el. — Ez mikor volt? — Több mint egy hónapja, hat hete körülbelül. (Az SZDSZ-es levél kelte június 14 — a szerk.) A ''szerződés melléklete egy úgynevezett szindikátusi szerződés, ami arra kell, hogy mi történjen akkor, ha a vegyes vállalat még a bejegyzés előtt törvényesen elkezdi a működését. A befektetések kiket terhelnek és így tovább. Amennyiben addig is munkákat kívánnak végezni külföldi partnereink, minden további nélkül megtehetik. Ha nem jön létre a vegyes vállalat, nos ez az ő terhűkre íródik. ez a kockázat benne. — A kastély tulajdonjoga átszállhat-e egyáltalán? — Semmiképpen. A vegyes vállalat új jogi személy. kezelői jogokkal. A gazdaság most is fenntartja a véleményét. Időközben azonban minden hasonlóra is moratórium született! Erről értesítettem partnereinket. kifejezve a reményt, hogy mielőbb folytathatjuk a közös munkát. A törvény minden hasonló ügyet leállított. Ehhez tartottuk magunkat.” Ez azonban nem csak a MÁG és Heuer úr gondja. A moratórium kimondásával nagyon sok vegyes vállalati kezdeményezés rekedt meg. Juscsák semmi olyan telefaxot nem küldött, hogy elállna az egyezségtől. , A másik lényeges körülmény, hogy amennyiben a vizsgálatot követelő levél az eredeti tulajdonossal folytatott állítólagos tárgyalás említésével valamelyik Keglevich grófra gondol, nos. . . Juscsák György életében nem látott még egyetlen Keglevichet sem. Akkor viszont miről van szó? Nem olyasmiről, amit csak szeretne néhány ember? Nem tizenkilencre húzott méc lapot best Kalva Pásztón az SZDSZ? Ügy tűnik nekem — Juscsák György tehet bármit.. Köszönhet levett kalappal. Majd belekötnek a kalap színébe. Érdekes világ ez is. Izgalmi szervezeteivel, kampányaival hasonlít egy másikra. Életképes a mai forma? Csak szolgáltatásból nem lehet megélni... Ez volt a visszatérő alap- gondolata a KISZÖV-el- nökség legutóbbi ülésének, amikor a testület a Salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezet tevékenységét elemezte, vitatta, megpróbált, itt újnak számító eredeti elképzelésekkel, konkrét javaslatokkal segíteni, figyelembe véve a szövetkezet teljes önállóságát. Az aggodalmakat és a féltéseket egyaránt kiváltó, magába foglaló gondolatok elindítója az a statisztika volt, mely szerint a különböző, és a jobb gazdasági pozíciót elérő intézkedések ellenére, is, csak a gebin- ben végzett férfifodrászat volt nyereséges az első negyedévben. A többi veszteséggel zárt. Ennek összege meghaladja az egymillió forintot. Ezt csupáncsak szépítheti az a tény, hogy 1 700 000 forinttal kevesebb, ez az összeg, mint egy évvel ezelőtt. Életképes-e a mai forma? A július elsejével erőteljesen beinduló, br/gért, privatizáció, mely a szolgáltatásokat is magába foglalja, a jelenlegivel szemben teljesen új helyzetet teremt. Az eddig tett intézkedések — a veszteséget hozó fodrászatok bezárása, — Pásztó, Salgótarján — a dolgozók átcsoportosítása, a nélkülözhető munkakörök megszüntetése, az egy éve nem működő palotási fodrászüzlet eladása, a végrehajtott áremelések, a betéti szerződése» rendszer bevezetése, a nagvbátortyi fodrászat átszervezése, a progresszív bérezés bevezetése csupán a megoldásoknak egyirányát jelentik, még akkor is, ha jelenleg van még lehetőség különböző épületek hasznosítására. Az eddig tett intézkedések cseppet jelentenek a folyamatban, csuDán meghosz- szabbítják. de nem garantálják a jövőbeni és tartós talpon maradálst. Hogy ez ne következzen be, másként és más felfogásban kívánatos megközelíteni a szükséges intézkedések sorát, megmutatva annak előnyeit, hátrányait. Ugyanis a folyamatban lévők is. kevés eredménnyel biztatják a vezetést és a tagságot. Elég, csak az átalánvdíias egvségek megszüntetésére utalni, amelv a gazdaságos termelés megvalósításának egyik legfon- tosahb forrása volt. Megoldásra váró nagy kérdés maradhat-e így, élr.fkénes-e a szoros elszámolású egvségek, mai formában, történő fenntartása? Vonatkozik ez a Pécs- kő, a Mérleg úti, a kórházi. a nagvbátonvj és a pásztói fodrászatra, valamint a Karancsberénvben és Ka- rancslapujtőn lévő szolgáltató egységekre. Ugyanis a személyi szolgáltatás, mint a szövetkezet fő tevékenysége, az árbevétel 60—70 százalékát adja, és 1986-tól veszteséges. A sürgős és másként való tevékenységre kényszeríti a szövetkezőt minden tagját az is, mely szerint sokáig nem tarható állapot, hogy a munkabérek kifizetéséhez rövid lejáratú hiteleket vegyenek igénybe. Nem lehet kitérni a január elsején lejárt 1 millió 200 ezer forint KFA-kölcsön visszafizetése elől, vállalva a velejáró kamatokat. Csak súlyosbítja a gondokat a Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat által bejelentett bérleti díj 500 százalékos emelése, amely 400 százalékkal haladja meg a jogszabály szerinti mértéket. Tisztázni szükséges a szövetkezet és a tagság viszonyát. lehet többet és célravezetőbben kezdeményezni, új szolgáltatásokat bevezetni, a nagyobb egységeket korszerűsíteni, új gazdálkodási formákat keresni, a veszteséges egységeket bezárni, — ugyanis nincs ellátási kötelezettség — a legnagyobb kihívásra; a beígért, gyors ütemű, privatizálásra, annak fogadására, a mai felfogással, magatartással készülni, esetleg annyit jelent. mint fokozatosan, vagy drasztikusan eljutni, a szövetkezet részekre való tagolódásáig. Ez utóbbi teljesen új, a korábbitól homlokegyenest elütő, azzal ellentétes versenyhelyzetet jelent. V. K. Magyar—NDK kereskedelem A német valutauniónak jelentős hatása van és lesz(!) a magyar—NDK kereskedelmi forgalomra. Június végéig mintegy 50 millió rubeles magyar passzívum halmozódott fel a két ország kereskedelmében, s ez az év végére akár 200 millió rubelre is nőhet. Az NDK-megren- delők eddig 60 millió rubel értékű megrendelésüket sztornírozták, de további 60—70 milliós tétel visszamondására lehet még számítani. Elsősorban a magyar gépipari és mezőgazdasági termékek szállítását mondják fel az NDK-ból. Nem tartanak igényt mintegy 60 millió rubel értékű, eredetileg turizmusra szánt - forintra sem. hiszen a valutaunió következtében a márka konvertibilis lett. Mindent ösz- szevetve, az erre az évre tervezett 2 milliárd rubeles magyar—NDK forgalomból valószínűleg csak 1,7 milliárd értékű valósul meg. Miközben az NDK-beli vállalatok sorra felmondják a magyar cégekkel kötött importszerződéseiket, soha nem tapasztalt mértékben megnőtt az exportkínálatuk: olyan cikkeket ajánlanak nagy mennyiségben. amelyekből eddig, rubelért, csak minimális tételek szállítását vállalták. így az idén minden korábbinál nagyobb menv- nyiségben érkeznek például háztartási kisgépek, alsó-, felsőkötöttáruk, s a/második fél évben 25 ezer négyütemű Trabant gépkocsi is. (MTI) KGSI-piac Tarján szélén Bóklászom Tarjánban, a lengyel piacon, bár az. hogy lengyel, már nem igaz. Igazi vegyes piac ez, román, lengyel, szlovák, szovjet, sőt vietnami állampolgárokkal. Nincs szándékomban semmit venni, inkább Csak figyelem a vevőket és eladókat. Gyér orosztudásommal szóba elegyedek az egyik lengyellel. Szeme kial- vatlan, a kólába öntött alkohol tartja benne a lelket. Folyamatos beszélgetés nem alakul ki, de azért megértem. Négy napig van távol otthonától, és. ha minden sikerül, annyit keres egy úton, mintha egy hónapig dolgozna. Most értem csak igazán meg. miért növekszik napról napra a számuk. Nem tudok haragudni rájuk, ök megtanulták a köz- gazdaságtant. amit az új kormányuk csak most tanul. Különben is. olyan ritkán járnak ösz- sze— s. g. — Vasúti vonakodó Vasúti szállítmány közeleg. Türelmüket és megértésüket kérjük. Akár egy fél óráig is-.. (Felvételünk Salgótarjánban, a kohászati üzemekhez vezető ipari vágány sorompójánál készült). — rigó — T. Pataki László
