Új Nógrád, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)
1990-07-07 / 81. szám
8 imnnznj 1990. JÚLIUS 7., SZOMBAT Jelest a Palóckernek Fürdünk vagy beiürdUnk? Strandegylet alakult Balassagyarmaton A strandolás életforma. A fürdés, úszás, lubickolás, a bukózás, a nagy fejelőbajnokságok, lábtangózás, kártyacsaták, barátkozások, jóízű sörözgetések és napozás minden mennyiségben, csodálatos és az ember életéhez tartozó nyári örömszerzés. Már alig emlékszünk, mikor szólt utoljára Jeney Gyula úszómester sípja a balassagyarmati strandon. Azon a műemlék strandon amelyet még a század elején Hajós Alfréd tervezett és a tervei nyomán elkészült létesítmény hosszú ideig, a 80-as évek elejéig szolgálta a várost, adott önfeledt kikapcsolódási lehetőséget. Mi még emlékezünk a szebb időkre, de gyerekeink, unokáink már csak városon kívüli strandokon ismerkedhetnek e szép időtöltéssel, ha eljutnak egyáltalán víz- kőzetbe. Balassagyarmaton az évek óta vízhiány miatt is zárva tartó strand mellett, fürdési lehetőség csak az Ipoly és a megye egyik legszebb, pihenést "nyújtó helye, a Nyírjes maradt, ez utóbbi fürdést tiltó táblákkal, útelzáró sorompókkal bőven ellátva. A tiltás ellenére fürdőzik a Nyírjes vizében a polgár, de hiányzik a strand. Az elmúlt években különféle egyéni, tanácsi tervek, álmok születtek a strandolás megoldására, de főleg pénz hiányában a helyzet változatlan maradt. Nem olyan régen dr. Rózsa György írt cikket az Űj Nógrádban a strand lehetetlen állapotáról, e gonddal foglalkozott a nemrégiben megalakult Civitas Fortissi- ma kör is, bizonyítva, hogy a balassagyarmati strand ügye napirenden van a város lakói között. Meg kell találni a módját, hogy újra működjön a strand Balassagyarmaton, mondták ki a célt azon az összejövetelen, ahol városi polgárok, az ügy régi elkötelezettjei strandegyletet alakítottak. — A strand állapota siralmas. Működőképesen vette át a vízmű, el tudja-e intézni a tanács, hogy úgy is Katolikus „bárbárányok” Tokióban Többszörösen is szokatlan környezetben hirdeti a keresztényi igét egy francia lelkész. Egyrészt Tokióban próbálja megérinteni a lelkeket, másrészt egy bárban teszi mindezt, harmadrészt pedig a bár egy kő- hajításnyira van csupán a japán főváros legcifrább vöröslámpás negyedétől. Georges Neyrand atya 70 éves, 1980-ban nyitotta meg „igebárját”, hogy hívőket nyerjen meg a japán irodai férfi alkalmazottak közül. A fizetésből élő japán kishivatalnokok hosszú órákat töltenek irodáikban és ugyancsak sok időt munka után iszogatva. Georges atya szerint a világon a legmagányosabb lelkűek a nagyvárosok hivatalnokocs- kái, akik lakótömbökben élnek, nem ismerik szomszédaikat, családjukkal keveset vannak együtt még a hosszú metróutakon a tömegben is egyedül érzik magukat. Az „igebár” átlagos forgalma éjszakánként 25 fő. Nyolc éven át maga Georges atya állt a pult mögött, míg az esztendők nem nehezedtek vállára, mostanra a pult másik oldalán ücsörög. adja vissza a városnak? — tette föl a kérdést Molnár Janos. — 1987-ben egy tanulmányt készített a strand rekonstrukciójára ingyenesen a Nógrádi Szénbányák kis- terenyei üzeme — mondta Berta Róbert, a városi tanács osztályvezetője. — Hogy nem sikerűit a megvalósítás, nemcsak a pénz volt az oka. Víz nem volt. Igaz, a két meglevő kút, a vágóhídi, a szeszfőzdéi és a strand új fúrás együttesen háromszáz köbmétert ad naponta. Ha a vízforgató megépülne, ez kielégítené az igényt. A vízforgatást célozta a felújítási terv, ez a mai áron húszmillió forint. Ez a pénz soha nem „látszott”, nem volt esély így a strand felújítására. Itt jutottunk mindig zsákutcába, víz nem volt, vízgépészetre nem volt pénz. — Hatvannyolcig a strandnak saját kútja volt — emlékezik Bendik Ferenc, a vágóhíd nyugdíjas főgépésze. — A vágóhíd fejlesztése után mi szolgáltattuk a kertészet, a szeszfőzde, a vágóhíd területéről, melegítve a vizet. A vízműnek a legegyszerűbb az volt, hogy nincs víz és a strand nem üzemel, pedig csak egy kicsit oda kellett volna figyelni. — Amikor itt úszómesterkedtem, az ezer köbméteres nagymedencét négy-öt óra alatt megtelítettem — emlékezik Jeney Gyula, volt úszómester. — Hogy meleg vizünk legyen, még mozdonykazánnal is terveztünk fűteni. De minden tervünkkel akadályokba ütköztünk. — Itt, a strandon, 12 fokos vízben évente százával tanítottam meg úszni a gyerekeket. El kell indulni, nem várhatunk senkire, csak magunk segíthetünk magunkon. A vízforgatóra kell A hidegháború elmúltával békésebb vizekre eveznek a szovjet atomjégtörő flotta hajói: ha az üzlet beindul az Északi-sarkra szállítanak vállalkozó kedvű és vastag pénztárcájú turistákat vagy idővel nyugati teherhajókonvojokat A gyógyíthatatlan betegeknek az önkéntes halálhoz való jogáról első ízben szavaztak meg törvényt az Egyesült Államokban. A New York állam törvényhozásában megszavazott paragrafusok értelmében a gyógyíthatatlan betegségük végső stádiumába érkezett betegeknek jogukban áll megnevezni egy harmadik személyt, aki nevükben az állapotukkal kapcsolatos döntéseket hozhat, beleértve a gyógykezelés leállítását is. A beteg szándéknyilatkozatának tartalmaznia kell azt, hogy visszautasítja a mesterséges táplálást, s erről megbíalapozni — biztatta az egyjegyűiteket Rozmán Vilmos tanár úr. — A szülők is áldoznának erre a célra — vélekedik Urbán Árpád iskolaigazgató —, még Lombos Marci bácsi elnöksége idején kis úszómedencét terveztem a Dózsa iskolába olcsón, most egy ilyen saját gyártmányú uszodába Ipolybalogra járunk át a gyerekekkel. Azt is meg akarjuk oldani, hogy üzemeltetjük is. Több forrást is meg lehet keresni — vélekedik dr: Kecskeméty Gyuláné. Egy egyesület másképpen gondolkodik, mint egy hatóság. A strandolás, társas társadalmi dolog, ez egy életforma. — mondja Kovalcsik András tanár úr. Erre a városnak áldozni kell! A strandon és a Nyírjesben a tulajdonjogokat tisztázni kell. — Évek óta mozog az agyamban, miért nem lehet a Nyírjest is megcsinálni — dohog Jeney Gyula. — A hatos tónál van víz, csak be kellene fúrni a forrásokba, lenne oxigén, jó víz, vízibicikli, csónakázás, karámstrand a gyerekeknek. Tudom, hogy nincs ember a városban, aki ne szállna be anyagi, vagy társadalmi- munka-segítséggel a strand életre keltésébe. Megegyeztek, hogy a strandegylet felpártolja a jégpályákat (Balassagyarmat első egylete 1878-ban a korcsolyázó egyesület volt!), és, hogy igenis vannak lehetőségek és hogy augusztusban szélesebb körben is találkoznak a most egybegyűltek. Mivel a törvény előírásainak megfelelően a tíz fő egyletalapító megvolt, kinyilvánították a balassagyarmati strandegylet megalakítását. Szavazással ügyvezető elnököt, ellenőrző bizottságot választottak. Az alapszabályban foglaltak remélhetőleg nemcsak az egylet bejegyzését szolgálják, hanem megindítják a balassagyarmati strand felélesztésének folyamatát. Szabó Endre kísérnek át az északi vad vizeken. A jégtörőturizmus kitűnő üzleti fogás: az első utasok (nyugatnémetek) fejenként 35 ezer márkáért utazhatnak az Északi-sarkra Murmanszkból, egy július végén kezdődő kéthetes túrán. zottja tájékoztatja az orvosokat. A törvénytervezet becikkelyezésének immár egyetlen feltétele/hogy azt New York állam kormányzója is jóváhagyja. Mario Cuomo szóban támogatásáról biztosította a törvényt. — Ez a törvény eszköz lesz a New York állambeliek kezében annak biztosításához, hogy a betegségükre kapott kezelés megfelel személyes igényeiknek, vallási és erkölcsi meggyőződésüknek, hiszen kívánságaikat egy maguk választotta személy közvetíti majd az orvosoknak — mondotta a demokratapárti kormányzó. A napokban a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskolában jártam. Feltűnt, hogy milyen hálával emlegetik a Palóc- ker Vállalatot, amely tetemes segítséget nyújt a ke reskedőtanulók oktatásában. A legilletékesebbhez fordultam, Gecse Istvánhoz, a Palócker igazgatójához. — Mi lehet az a támogatás, amit az iskolában csak a „csodálatos” jelzővel illetnek? — Biztosan az öblösüveg- gvári ABC-re gondolhatnak, amelyikről a lap már hírt adott. Ezt ugyanis tanboltnak szántuk, hogy felnőttek vezetésével a gyerekek megfelelő gyakorló terepet kaphassanak. Amikor elkezdtük az építkezést, úgy terveztük, hogy 80 tanuló gyakorlati oktatását tudjuk megoldani. — Honnan az ötlet? — Annak idején Borbé- nyi igazgató úr keresett meg engem, hogy segítsünk. Tudtam, hogy nagyobb létszám már nem kell nekünk, de azt mondtam: a gyerekek miatt csináljuk meg! Az ebből adódó terheket vállaljuk, mert az nagyon szomorú, hogy egy 14 évesnek se munkahelye, se iskolája ne legyen. Sokkal kevésbé van meg a veszélye annak hogy rossz útra tér a fiatal, ha 17—18 évesen kerül ki az életbe, mégpedig szakmával a kezében. — A demográfiai hullám most a középiskolában teMég újdonság az utakon Trabant. Ezt a márkanevet hallva, önkénytelenül is az egyszerű, olcsó kétütemű kiskocsira gondolunk, amely legyen új, vagy régi, lényegesen típusmódosításon a hosszú évek során sem ,ment keresztül. Erről az új változatról, melyet alkalmunk volt kipróbálni, azt tartják, hogy van valami merőben új benne. Annyi igaz is, hogy volt részem meglepetésekben, amikor beültem a négyütemű kisautóba. Az ülés teljesen hátra tolva, a kormánykerék a térdem között, ferdén és terpeszben ülök — tipikus Trabant. Lássuk a műszereket: csak a legszükségesebbek. Egy kilométeróra (napi számlálóval), és a hagyományos Trabantban meg nem található benzinszint és vízhőmérséklet-mérő: első utalás az új motorra. Az index- és a lámpakapcsolón kívül csak az első és hátsó ködlámpák billenőgombjai jelentenek újdonságot. Keresem a kormányváltót. Jé, a váltókar a padlóból áll kifelé. Üjabb utalás a motortérbeli változásokra. Egyre jobban érdekel, mit rejteget a motorháztető. A Trabant orrát teljesen átépítették: a kétütemű két- hengeres helyett • egy ke,- resztben elhelyezett négyütemű négyhengeres motor került bele, összekapcsolva egy négyfokozatú váltóművel. Rúgózását spi- rálrúgósra alakították át. A laprúgós előddel szemben csak kicsit rendelkezik, jobb rugózási paraméterekkel. Különösen érdekes a négyzet alakú, papír légszűrő. Hazai forgalomban még nem találkoztam ilyennel. Lehet, hogy nem is fogok? tőzik. Az iskola pluszosztály, az úgynevezett integrált osztály beindítására kényszerül. — Ezt mi is támogatjuk, annak ellenére, hogy több tanulóra igazság szerint nincs szükségünk. De azt vallom és valljuk nem mindegy, hogy a gyerek 14 vagy 17 évesen kerül az utcára. — Hogyan módosulnak tehát a létszámok? Most már 120 főre kényszerülünk emelni az eredeti 80-as létszámot. Éppen ezért beadtunk egy újabb pályázatot az. Ipari és Kereskedelmi Minisztériumhoz, hogy a felfejlesztéshez újabb dotációt szerezhessünk. Részben a szakmunkásképzési alapból, részben vállalati pénzből további 2 tanterem- nyi, azaz 130 négyzetméter nágvságú, a képzést szolgáló helyiségeket építenénk még az ABC mellé. Szervesen kapcsolódna az épülethez, ideálisabb körülményeket biztosítva a gyerekeknek. Ha a pályázatot elnyerjük, ez a terv 12 hónap alatt realizálódhatna, s úgy már 160 tanulót tudnánk képezni. — Mindezekkel — úgy tűnik — jobban összhangba kerülhetne az elmélet és a gyakorlat. — A tanulók eddig is egy hét tanulás után egy hetet gyakorolhattak az életben. Ez is nagyon fontos, a vevőkkel való foglalkozás. De a nagyközönség előtt nem lehet a csomagolást és más Szelepek, automata szívató, benzinpumpa, gyújtáselosztó... Hol maradt a megszokott egyszerűség? A motor problémamente- . sen indul, jól ve,szi a fordulatot, — a megszokottnál sokkal halkabb. A kocsi gyorsulása igen jó, a fokozatok nehezen kapcsolha- tóak, a váltó akadozik. Az előd, spirálrúgós kombikhoz hasonlóan ez is csak teljesen megrakodva fekszik jól az úton. Már gyengébb kanyarokban is dobálja üres hátulját az autó. Nem tulajdonítanék különösebben nagy jelentőséget ennek, ha csak szántóföldeken közlekednék vele — de a közúti forgalomban nem munkálatokat kipróbálni. Erre az egyhetes gyakorlat alatti egynapos „tanbolti oktatás” alkalmasabb, tantermi körülmények között. Ezt pedig az előbbi elképzelésünk maximálisan segíthetné. — Emlegette a szakképzési alapot. Ebbe minden vállalatnak bizonyos összeget be kell fizetni, hogy azután a nagy közösből a szükségesnek megfelelően igényelhessen. Mennyire rúg ez az összeg? — A munkabérek 1,5 százalékát kell befizetni. A költségektől függően lehet igényelni ebből az alapból. Európában több helyütt is van ilyen. A térítések után megmaradt összeget kezelik, a pályázati úton lehet belőle elnyerni további támogatásokat. — A konkrét oktatásba hogyan kapcsolódik be a vállalat? — Ahol nagyobb tanulólétszám van, ott függetlení-. tett oktatók működnek, és nagyon jól csinálják. A közepes nagyságú üzleteknél is gyakorol egy-két tanuló. Itt a vezető vagy helyettese törődik a gyerekekkel. A foglalkozásért kis pénzt is kap, s ő adja az ifjú kereskedőknek a gyakorlati jegyet. A mi jegyünk pedig jeles a Palócker Vállalatnak az utánpótlás nevelésében kifejtett munkájáért/ Boros Ágnes igazán biztonságos, az aszfalton való csúszkálás. A hajtómű tudná biztosítani a 100 km h feletti utazást, de ez a futómű nem tudja igazán földön ragasztani az alig változott karosszériát. Kívülről csak első ködfényszórói, a megváltozott homloklemez és az ormótlan hátsó lámpák különböztetik meg kétütemű elődjétől. Egyszerű jellegét már elvesztette, de mi a helyzet az árával? 185 ezer forint. „Egyelőre” — mondja a MERKUR. Azt, hogy egv ilyen autóért ez sok-e, vagy kevés, döntse mindenki magában el. (X) Jégtörös turisták Jog a halálhoz I