Új Nógrád, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)

1990-07-05 / 79. szám

JÚLIUS 5., CSÜTÖRTÖK imnnnu Karanesságon jártunk: A gyors munkának nincsen „ára” Megyénk egyik kiemelt oktatási jellegű beruházása Karanesságon van * folya­matban. A nyolc tantermes általános iskola terveit még 1984-ben készítette el az AGROBER salgótarjáni iro­dája, természetesen az ak­kori költségszinten. Ezért szükségessé vált a tervdo­kumentáció korszerűsítési felülvizsgálata, és az újon­nan érvényben lévő általá­nos és eseti szakhatósági előírásoknak megfelelő ki­egészítése. A mostani költ­ségvetés már 135 millió fo­rint összeget tartalmaz, eb­ből az építészeti költség 65 millió. Az alapkőletétel április­ban volt, a kivitelező cégt a szécsényi ÉPSZÖV. — Az első ütem felada­taival a tervezettnél jóval korábban végzünk — mond­ja el érdeklődésemre Ocso- vai Pál művezető. — Az iskola egyik szárnyának univáz elemei már állnak, ezek építészeti kitöltése van folyamatban. Az ehhez ha­sonló második szárny is ha­marosan felépül, hiszen az elemeit már leszállították. A tetőszerkezet a környe­zetbe illő faszerkezetű lesz. Az általános iskolának a harmadik szárnya a torna­terem. melynek alapterüle­te, 25x14 méter.> Ez megfe­lel a nemzetközi sportver­senyek követelményének, is. Előfordulhat, hogy a jövő­ben rangos események szín­helye lesz a karancssági ál­talános iskola. A helyszínen azt is tapasztaltuk, hogy Szmorad László ács- és But- kai István 'kubikusbrigád­ja jól összehangolt szak­munkát végez, ez a titka a határidő csökkentésének. A tervek szerint 1992 áp­rilisában adják át a komp­lett iskolát, az építők vi­szont korábbi határidőben bíznak, mert ehhez a ka-, pacitás adott. — Hogy miért kell két évet várni az átadásra? A kérdésre olyan választ kap- i tunk, hogy a költségvetési fedezete csak akkorra biz­tosított teljesen. . . R. A. Az elszakadási kísérlet utóhangja Nem sokkal a véleményt nyilvánító nép­szavazást megelőzően a kisterenyei gyógy­szertár bejárati ajtaján elhelyezett írás köz­li, mikor lesz a népszavazás a két település — Kisterenye, Bátonyterenye — szétválása ügyében. Ehhez kérik a lakosság vélemé­nyét. Érdeklődésemre többen úgy válaszoltak: — nem tudunk róla. Igaz, hogy a kopog­tatócédulákat akkor még nem kapták kéz­hez. Ebből olyan következtetésre jutottam, hogy a népszavazást nem kellően alapoz­ták meg. Vajon miért éppen most került terítékre a kettéválás, mi lett légyen ennek az oka? A helyi népszavazást szolgáló összejövete­len — amin jómagam a KDNP meghívásá­ra részt vettem — elmaradt a vitaindító. Később megtudtam, hogy az SZDSZ mint népi kezdeményezést felkarolta, a többi párt pedig nem tartotta a vitaindítót szükséges­nek. Ezzel megfosztottak attól, hogy meg­ismerje,m a célt; azt, hogy milyen tények támasztják alá a szétválást. Érdekelt volna, mit tartalmaz a Kistere- n\»ét Nagvbátonyhoz csatoló jegyzőkönyv, milyen megmaradt jogai vannak a kistere­nyei településrésznek, a népszavazást mi­lyen szabályhelyekre alapították, miért vesz részt a szervezésben Nagybátony lakossága, ha a szétválást csak a kisterenyeiek akarják. A kérdésekre gyakorlatilag a jog sem 'ad egyértelmű választ. A többször módosított tanácstörvény jogi rendelkezéseinek egyikébe se fér bele. Bátonyterenye szétválása. Nem lett volna célszerűbb megvárni az önkor­mányzati törvény elfogadását és életbe lép­tetését? Ugyanis abban egyértelmű rendel­kezés van tervbevéve a település autonó­miájával, illetve kiválásával kapcsolatban. Annak idején az összevonás nagy felhá­borodást váltott ki. Magam sem helyesel­tem, mivel a két település a szó igazi ér­telmében is távol fekszik egymástól. Nincs összekötő úthálózata, több kilométert vi­szonylag nagy kerülővel kell megtenni, az ügyes-bajos dolgok intézése, a gyógyszertári, az orvosi ügyelet igénybevétele céljából. A mai állapot kialakulásához annak ide­jén elég volt a falugyűlés döntése^ a szétvá­lást viszont kemény többséghez kötik az elő­írások. Az egyesítéstől viszonylag hosszú idő telt el. Városi rangot kapott Bátonyterenye, és az emberek is változtak. A régi módon nem lehet megközelíteni e kérdéskört. Minden­esetre települési autonómiára való törek­vés, a presztízsérdek nem elég a szétválás­hoz, még akkor sem, ha az elszakadási • tö­rekvések emberileg érthetők — beJszámítva a magam érzését is. Nagyon meg kell fontolni és -mérlegelni a kiválással járó összes gazdasági előnyö­ket és hátrányokat. Amennyiben egy jól előkészített, mindenre kiterjedő felmérés gazdasági mutatói is kedvezőek lesznek Kis­terenye autonómiájának megőrzésére, vagy visszaállítására, akkor a lehetőséget nem lá­tom elveszettnek, tekintettel az önkormány­zati törvényre. A nemrég lefolyt különválással kapcsola­tos népszavazás tanulsága a következő: El­hamarkodott volt az igenlés, de ugyanez a megállapítás .vonatkozik a mostani különvá­lásra is. Remélem, az új törvény, a békés egymás mellett élés az egymásrautaltság je­gyében a történelmi értékek figyelembe­vételével segít megoldani számos ne,héz kér­dést, s Kisterenye lakossága megőrzi féltve óvott méltóságát. Dr. Szomszéd Károly Idegenforgalmi II földhivatalok reformja gyorsmérleg . A Magyar Közlönyben megjelent a földművelés- ügyi miniszter rendelete a földhivatalokról. A jogsza­bályban a korábbihoz ké­pest alapvető változás, hogy a Földművelésügyi Minisz­térium hatáskörébe került a megyei földhivatalok költ­ségvetése is, nemcsak a szo­rosan vett szakmai felügye­let. A korábbi rendelet alap­iján lényegében kettős irá­nyítás érvényesült, mivel a szakmai feladatokat a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium határozta meg, míg a végrehajtáshoz szük­séges pénzeszközöket a me­gyei tanács teremtette elő. Ebből az az ellentmondás következett, hogy a felada­tok megvalósításához a me­gyei tanács ..hozzájárulására” volt szükség, s, ha ez egy­A Szabad Demokraták Szövetsége természetesnek tartja, hogy az örökölt kriti­kus helyzet szükségessé tesz kellemetlen intézkedéseket a költségvetés kiegyensúlyo­zására. Ugyanakkor elhibá- zottnak véli, hogy a fájdal­mas intézkedések bejelenté­se nem esik egybe a gazda­sági fellendítési program be­indulásával — hangzott el egyebek között az SZDSZ sajtóértekezletén, amely­nek témája a kormány pénzügyi csomagterve volt. Az SZDSZ úgy gondolja, egy területen hiányzott —, mint az gyakran megesett —. akkor az elképzelés meg­valósításából nem lett sem­mi. A szakemberek szerint a 'megyei földhivatalok esz­közellátottságában mutat­kozó nagy különbségek is arra vallanak, hogy egyes helyeken nem méltányolták kellőképpen a földhivatali munka jelentőségét, és emi­att a többihez képest, je­lentős hátrányba került az ország több ilyen intézmé­nye. Az egységes irányítás várhatóan fölszámolja a ket­tőségből eredő ellentmon­dást. A rendelet melléklete föl­sorolja a megyei földhiva­talokhoz tartozó körzeti hi­vatalokat; ezekben jelentő­sebb változás nem követke­zett be. hogy a fájdalmas intézkedé­sek akkor» jelennek majd meg a nagyközönség előtt, amikor világossá válik, mit tesz a kormány a kisvállal­kozások fellendítéséért, ho­gyan hajtja végre a privati­zációs elképzeléseit. A sza­baddemokraták a legnagyobb problémának azt tartják, hogy a csomagtervben nem világosak az összefüggések. Az SZDSZ úgy véli: az elképzelésekhez képest fel­gyorsult infláció ellensúlyo­zására nem elég az, ami a programban szerepel. (MTI) Megegyezés Eredményes volt az egyezkedés a Mezőgazdasá­gi Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) ipari növényter­mesztői választmánya és az Országos Növényolajipari Vállalat között; sikerült is­mét életre kelteni a néhány évtizeddel ezelőtti gyakor­latot: a szövetkezeti tagok kedvezményes áron juthat­nak hozzá a növényolajipa­ri késztermékekhez. A vállalkozók országa le­szünk, ha akarjuk, ha nem. A munkanélküliek kény­szerből vállalkoznak. Az in­novatív hajlamúak, az ön­állóságot kedvelők viszont örömmel üdvözlik a tágabb lehetőségeket, hiszen régóta erre vártak. De közöttük is akad olyan, aki keserű szájízzel önállósodott. — A kényszerítő körül­mények hatására lettem vállalkozó — mondta Fe­rencsik Kázmér, aki hó­napokkal ezelőtt másodma­gával megalapította a Rét­sági Építőipari Szerelő és Szolgáltató Kft.-t. — Ja­nuárban léptem ki az Ér­sekvadkerti Építőipari Szö­vetkezettől, ahol építésve­zetőként dolgoztam. Hu­szonhat év munkaviszony után szántam rá magam e lépésre. Tavaly ugyanis az ottani új vezetőség előbb átalánydíjas elszámolási üzemmé alakította rész­legünket, majd megszün­Az Országos Idegenfor* galmi Hivataltól kapott tá­jékoztatás szerint az év első öt hónapjában 10,9 millió külföldi látogatott Magyar- országra, 83,5 százalékkal több mint az előző év ha­sonló időszakában. A kon­vertibilis elszámolású or­szágokból 2,7 millióan ér­keztek, például Ausztriából csaknem 1 mjllió 700 ezren, az NSZK-ból 446 ezren, Olaszországból 121 ezren, a skandináv országokból 49 tette azzal a kifogással, hogy „életképtelenek” vagyunk. Ez nem ült, mert három és fél hónap alatt 5,3 millió forintos árbevételünk volt, s ebből a tiszta többletjö­vedelmünk meghaladta az egymillió forintot. Levon­tuk a tanulságokat, s egy művezető társammal együtt megalapítottuk a kft.-t. A szövetkezettől tizenhatan követtek minket, s azóta két „külső” embert is fel­vettünk. A régi megrende­lők közül többen azonnal átpártoltak hozzánk, s új üzleti partnerekre is szert tettünk. — Ez nem hangzik rosz- szul. Eszerint nincsenek gondjaik. — Hát azért nem ráncta- lan a homlokom. Kétszer annyit dolgozom, mint az­előtt. Nincs megállásom. A jövedelmem viszont még nem több mint a szövetke­zetnél volt. Társammal ezren, s az Egyesült Álla­mokból pedig 55 ezren., A MNB által kimutatott állami devizabevétel az el­ső négy hónapban (a má­jusi adat még nem áll ren­delkezésre) elérte a 15,3 milliárd forintnak megfe­lelő valutaösszeget, ez 82 százalékkal haladja meg a tavalyi hasonló időszakét. Ezen belül a rubelrelációjú bevétel 60,9 millió transz­ferábilis rubelt tett ki;, a konvertibilis elszámolású együtt . 20—20 ezer forint bruttó havi bért állapítot­tunk meg magunknak. Töb­bet nem lehet, mert még sokat visznek el a szüksé­ges technikai fejlesztések, és sok a bizonytalanság a gazdasági életben. Megbíz­ható költségvetést például képtelenség készíteni. Ha kalkulálok 18 ezer forintot egy faanyagra, mire meg­veszem. már 32 ezerbe ke­rül. Annyiért viszont már nem kell a vevőnek. Ilyen körülmények közepette az írásos megállapodások meg­kötése és megtartása szinte lehetetlenné válik. Kész­pénzes időket élünk. — Nem kell messzire mennie, ha bejár a munka­helyére: a házával egybe­épített műhelybe. Nem ki­csi önökpek ez a 120 négy­zetméteres helyiség? — Szándékunkban áll venni egy nagyobb telep­helyet.. A helyhiányunkat bevétel pedig 209.4 millió dollárt, ami 97 százalékkal több mint az előző év ha­sonló időszakában volt. A külföldre utazó magya­rok száma az első öt hó­napban 4,6 millió volt, 14,1 százalékkal kevesebb mint a múlt év első öt hónapjá­ban volt. A devizakiadás az első négy hónapban 13,6 milliárd fői int volt, ebből 104,9 millió transzferábilis rubel és 159,1 millió dollár. (MTI) jelenleg az a hosszú távú együttműködési szerződés enyhíti, amelyet a Szondi Ipari Szövetkezettel kötöt­tünk. Ennek értelmében munkát végzünk a szövet­kezetnek, s cserében hasz­nálhatunk egy telephelyet. A kft. dolgozói ugyan- olyap „gyűröttek”, mint mondjuk egy vállalat túl­órázó munkásai, vagy egy mezőgazdasági szövetkezet háztájizó tagjai. Ferencsik Kázmér fezen nem is cso­dálkozik. Még nem tud annyit fizetni embereinek, hogy azok ne kényszerülje­nek hétvégi ,maszekolásra-. Ezért itt is ugyanaz a hely­zet, mint a megyében sok­helyütt: az emberek fárad­tan végzik,, és fáradtan kez­dik a hetet. — A gondok és bizony­talanságok mellett is érző­dik, hogy felfutóban van a vállalkozás. Most hogyan ítéli meg a munkahelyvál­tását? — Az önállóságot kedve­lem ugyan, de itt minden a nyakamba szakadt. -Ma is úgy érzem, hogy nem hagy­tam volna ott az előző mun­kahelyemet,. ha ott korrekt irányítás és tisztességes el­számolás van. — Kovács — Csomagtervbírálat Hi van az ügyvezető „nyakában"? Sikeres vállalkozás keserű szájízzel

Next

/
Thumbnails
Contents