Új Nógrád, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)

1990-07-30 / 100. szám

4 1990 JULIUS 30. HÉTFŐ 3 Szóbeszéd egy antenna körül Lekenyerezték a tanácstitkárt? A nádújfalui kultúrház. Egyre több panaszos le­velet, telefonhívást kap szerkesztőségünk. Megsoka­sodtak az emberek problé­mái, egyre több nehézség­gel kell szembenézniük, ám ez — sajnos — nem újdon­ság senki számára. A kö­zelmúltban kapott telefon- hívás viszont más kategóriá­ba tartozik. Egy nádújfalui telefonáló, a falusi kultúr- ház körüli „feketedolgok- ról", figyelemre méltó üzel- mekről mesélt. Nádújfalun a kultúrház szépen művelt parkjában ta­lálkoztunk a falusi „négyék­kel". akik a történtekről nyilatkoztak. Közülük Báná­ti Gyula nyitotta a sort. — A falu kultúrházát két évig bérelte egy szövetkezet úgy, hogy egyetlen fillért sem fizetett érte — mond­ta —. Tehát bitorolta, nem pedig bérelte a ház nagy­termét! Könnyen megtehet­ték. hiszen a nagyközségi tanács intézte az egészet. És ott van, aki jól járt! Csak a falu nem kap semmit! Miután lehiggadt, nyu­godtan folytatta tovább. — Két évvel ezelőtt, 1988 augusztusában, a kultúrház nagyterméből elvitte a ta­nács a színpadi függönyt és a széksorokat. Néhánv hét­re rá beköltözött egy szövet­kezet. a Parabola Rt. Rak­tárként használta a nagyter­met. méghozzá vas- és fém­lapokat. huzalokat tároltak benne. Most júliusban köl­töztek ki — Mi a problémájuk? — Először is — vette át a szót Platthy Adorján — meg sem kérdezték a falu lakosságát, hogy beleegye­zik-e ebbe. Hogy vasraktár legyen a 1< u 11 ú irházból! Ma­sód szór. és ez. a lényeg : mi egyetlen fillér t sem Iái tunk a bérleti díjból .f .— Egészen pontosan — mondta Nagy Géza — úgy tudjuk. hogy még egy< ?tlen forint sem érkezett a Para­bola Rt.-töl a tanácshoz. Te­hát nem fizettek ki 24 hónap bérleti díjat. Megmondom őszintén, hogy elterjedt a faluban, hogy valaki már megkapta ezt. Nem hallga­tom el: úgy hallani. hogy Szabó Nándor tanácstitkár kapott egy parabolaantennát, a szövetkezettől, és ezzel le­tudták a fizetést! — foly­tatta Bánáti. — Nem akármilyen kije­lentést tett most ön! — Nézze, én ezt a febru­ár 9-i falugyűlésen is ■ el­mondtam magának' az érin­tettnek! Ö akkor azt vála­szolta. hogy az antennát vá­sárolta. Tudja a baj az. hogy az emberek eddig legalább négyféle variációt hallottak az antenna származását il­letően. És mind a négyfélét Most így néz ki belülről... maga Szabó Nándor mondta! — Tehát önök azt nehez­ményezik, hogy a falu egyet­len fillért sem kapott a bérlésért és ugyanakkor azt mondják, hogy Szabó Nán­dor megkapta ezt a fizet­séget. — Így gondoljuk. Jó- néhány gyanús dolog arra enged következtetni. hogy itt nincs minden rendben —* mondja Kotroczó Zoltán. — Volt a kultúrház kertjében egy háromlépcsős villany- motoros szivattyú is. Ez lát­ta el a kultúrházát és a te­metőt vízzel. Ezt is ellop­ták! Pedig van kerítés. Csak­hogy a kerítést leemelték a sarokvasról. — Kire gyanakodnak? — Ezt minimum négy em­bernek kellett csinálni, hisz' Mi láttuk az antenna vásár lási okmányait... nehéz volt áz á ' 'szivattyú. Kire gondoljunk? Nem vá­dolhatunk senkit, de ez is akkor történt, amikor a Pa­rabola Rt. bérelte a házat. Érdekes nem? — Én mái' Aranyos Fe­renc tanácselnöknek is ír­tam a bérleti díj ügyében — mondta Bánáti Gyula —, de csak annyit válaszolt, hogy még nem érkezett pénz. Azt tudjuk mi is, hogy a kultúr­ház. az általános művelődési központ kezelésében volt. és hivatalosan ők adták ki a szövetkezetnek. De pénz még sincs! Kérem, ezt a fa­lut már sokadszor rabolják ki! Megkerestük az ügy főszereplőjét Szabó Nándort, a nagyközségi tanács vb- titkárát. Érdeklődésünkre la­kásába vezetett, ahol azon­nal elővette a különböző ok­mányokat a parabolaanten­náról. Alig egyperces szem­revételezés után megállapí­tottuk. hogy Ausztriában, hivatalosan vásárolt anten­náról t an szó. Az. üzembe helyezést egy Pest megyei cég végezte, mint az a pa­pírokból kiderült. Nem a Parabola Rt.! Mégcsak az. antenna sem a Parabola R-t. által gyártott és forgalma­zott ! A bérleti díjról elmondta a tanácstitkár, hogy az. ÁMK adta teljesen jogszerűen bér­be a nádújfalui kultúrházát. s a pénz. is hozzájuk érke­zik majd. Amikor is fizet a szövetkezet, ugyanis eddig — az ország annyi más válla­latához hasonlóan — nem tudott! Az ÁMK viszont el küldte az inkasszót, így a teljes bérleti díj bármikor várható! Érdeklődésünkre még el­mondta Szabó Nándor, hogy eléggé megviselte őt ez a gyanúsitgatás. Az. hogy kor­rupt embernek nevezik. Kis­sé letargikusan mondta, hogy manapság, a „nagy demok­ráciában" divat lett minden­kire sarat-mocskot hordani. Teljesen alaptalanul is. A tények ismeretében va­lóban úgy tűnik. . (szilágyi—bábéi) A falusi négyesfogat kendőzetlenül nyilatkozik. Tanácskozás a tejről A jó árut felvásárolják A megyében gazdálkodó termelőszövetkezetek ve­zetőit hívta meg tanácsko­zásra penteken a pásztói t&jüzem. Huszonkét közös gazdaságba ment el a meg­hívólevél, valamennyi ter­melőszövetkezet képvisel­tette magát. Ugyanis gon­dok jelentkeztek a tejipar háza táján, vannak, olyan üzemek, amelyek nem ve­szik át a tejet. A félreér­tések eloszlatása érdekében Széplaki Zoltán, a pásztói tejüzem igazgatója tájé­koztatta . a termelőszövetke- zetevk vezetőit, a tejipar je­lenlegi helyzetéről, az első féléves exportról, a kül­piac igényeiről, a sajt, a vaj a tejpor eladhatóságáról. Részletesen elemezte a Nógíád megyei helyzetet, kiemelve, hogy a szécsényi tejüzem bővítése lehetővé teszi, hogy a Nógrádban megtermelt tejet, amennyi­ben a minősége megfelelő, az utolsó literig felvásárol­ják. A tejre szükség van, mert Szécsényben megte­remtődött a trapistasajt gyártásának lehetősége, és ez a termék külföldre is eladható. Így a tejet fel­tudják dolgozni. Szermaradványok az uborkában Szigorítják az ellenőrzést Egészségre ártalmas vegyszermaradványokat találtak az ellenőrzéseik során megvizsgált uborkában a növény-egész­ségügyi és talajvédelmi állomások, valamint a megyei köz­egészségügyi szervezetek. Cigányszolidaritási nap A gazdasági válság kárvallottjai A Phralipe Független Ci­gányszervezet immár má­sodszor rendezte meg szom­baton a budapesti Almássy téri Szabadidő Központban a cigányság szolidaritási napját. A kulturális, politi­kai programot Göncz Árpád ideiglenes köztársasági el­nök nyitotta meg, kiemelve: a rendszerváltás hajnalán a legnagyobb kisebbség tra­gikus helyzetbe került, a gazdasági válság kárvallott­jává vált. A cigányság gond­jai egyrészt szociális, más­részt tudati jellegűek. Az el­ső kérdés megoldása vi­szonylag egyszerűbbnek tű­nik, de a tudatformálás fel­adata nem valósítható meg a társadalom egészének tá­mogatása nélkül. A szolidaritási nap egyik szervezője Hága Antónia (SZDSZ) parlamenti képvi­selő az MTI, munkatársának elmondta: .t.öb.b,.,a Phralipé- hez közelálló szakértő segít­ségével egv csomagtervet készítenek, amely megoldást vázol fel a cigányság poli­tikai és társadalmi rehabi­litációjára. az okta­tásra. a foglalkoztatá­si' kérdésekre. Hamarosan benyújtják ezt a javaslatot a parlamentben. A jelenség, mint az MTI munkatársának a Földműve­lésügyi Minisztériumban el­mondták, közvetlen össze­függésben van azzal, hogy az. uborkát az idén igen erős peronoszpóra-fertőzés ér­te, s ez arra készteti a ter­melőket, hogy a szokottnál többször permetezzenek. A szedéskor azonban, hdngsú- l.vozták a minisztériumban, ügyelni kell arra. hogy a gazdák betartsák a permete­zés utáni várakozási időt. Hasonlóképpen nagyon fon­tos, hogy az erős peronosz­póra-fertőzés ellenére is csak az uborka védelmére engedélyezett gombaölő vegyszereket használják. A szakemberek emlékeztetnek arra, hogy ezek közül a Dithane M—45. a Cineb 80. a Mika] C és a Polygram Combi kipermetezése után legalább 5 napot kell várni a szedésig, s csak rezet tartalmazó, gombaölő sze,- rek —* például a rézgálic. a rézoxiklorid, a bordói por, illetve a rokkal — haszná­latakor viszont csak 3 na­pot. A megyei Köjálok. illet­ve a növény-egészségügvi és talajvédelmi állomások a következő napokban fokozot­tan ellenőrzik a termelők­nél, a felvásárló helyeken, ás a piacokon js azt. hogy az uborkában van-e szerma­radvány, illetve, hogy a termelők betartották-e a növényvédelmi szabályokat. Adott esetben a permetezési napló bemutatását is kérhe­tik. Pártüdülőből gyermekszanatórium Több mint tíz esztendő­vel ezelőtt, még a „pan­gás időszakában", a nyu­gat-szibériai Tomszk mellett gyönyörű üdülő épült a fenyveserdőben, a Tom folyó festői szépségű part­ja közelében, a megyei pártbizottság vezetői ré­szére Kényelmüket — a tágas lakosztályok mellett — ve­títőterem. biliárdszoba, sakkozóhelyiség. úszó­medence. szauna tette tel­jessé. A közelmúltban a vál­tozások szele megcsapta a kiváltságos vezetőknek épült objektumokat, is. Az. történt például, hogy jó egy évvel ezelőtt leégett az a szanatóriumnak nevezett faház, amelyben a para- lízises gyermekeket ápol­ták. A kis betegeket haza kellett küldeni. A szanatórium főorvos- asszonya. I. Sumilina ké­réssel fordult a terület ve­zetőihez. hogy adjanak egy másik épületet a gyerme­keknek, ám múlt az. idő. az ügy nem rendeződött. Sumilina ekkor egy alter­natív szervezettől, a képvi­selők klubjától kért segít­séget. s az. vállalta az ügy további bonyolítását. Röp­lapokat szórtak a városban. a városi és a területi párt­bizottság épülete előtt tün­tetést szerveztél». A részt­vevő szülők babakocsi­ban hozták magukkal a beteg gyermekeket is. A tüntetésnek akkora hatása volt. hogy a terüle­ti pb önként felajánlotta a fenyvesben lévő párt- vagyonát. Ez év eleje óta egy - ötvenágyas gyermek­szanatórium működik az egykoti pártüdülőben. Ez a felvétel tavaly té­len készült, amikor még kapuőrség és magas kerí­tés vigyázta a pártvezetők biztonságát.

Next

/
Thumbnails
Contents