Új Nógrád, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)

1990-07-04 / 78. szám

3': ‘1 izEumu 1990. JÚLIUS 4., SZERDA Új címere van a Magyar Köztársaságnak (Folytatás az 1. oldalról.) mondotta —, hogy Magyar- ország továbbra is megtart­sa régi kommunista címe­rét, mihamarabb dönteni kell tehát ebben a kérdésben. Kövér László (FIDESZ) többek között elmondotta: a korábbi szavazás eredménye egyáltalán nem azt jelentet­te, hogy a régi' címer ma­radt érvényben, hiszen az előző alkotmány hatályon kívül helyezésével megszűnt a korábbi címer hatálya is, azaz. Magyarországnak jogi­lag ma nincsen címere. Ezt követően lezárták az általá­nos vitát, majd Szűrös Má­tyás az illetékes bizottságnak utalta megvitatásra a komp­romisszumos módosító in­dítványt. Vita az állami vagyonról Ezután a parlament meg­kezdte az Állami Vagyon­ügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény mó­dosítására benyújtott tör­vényjavaslat tárgyalását. Az előterjesztő. Balsai István igazságügy-miniszter hang­súlyozta: a kormányprog­ram egyik gazdaságpolitikai célja a szociális piacgazda­ság megteremtése, amihez elengedhetetlen a nemzeti vagyon 80—90 százalékát ki­tevő állami tulajdon jelen­tős részének privatizációja. E folyamat ellenőrzésében meghatározó szerepe van az Állami Vagyonügynökségnek. A kormányprogram meg­valósításához indokolt, hogy az Állami Vagyonügynök­ség közvetlen irányítását és ellenőrzését az Országgyű­lés helyett a kormány lássa el. a privatizáció fő irányá­nak meghatározása viszont továbbra is az Országgyűlés hatáskörében marad. Ugyan­akkor a privatizáció teljes körű ellenőrzése, az állami vagyon védelme megköve­teli az. Állami Vagyonügy­nökség hatáskörének kiter­jesztését a tanácsi alapítású vállalatok egy részére, kü­lönösen azokra, amelyeknél a spontán privatizáció vé­széivé a legnagyobb. A mi­niszter ilyennek említette a kiskereskedelmet, a vendég­látást és a szolgáltatást. Vé­gezetül indokoltnak minősí­tette annak lehetővé tételét, hogy az Állami Vagyonügy­nökség a vállalatot ne csak gazdasági társasággá alakít­hassa. hanem értékesítés céljából államigazgatási fel­ügyelet alá vonhassa. Az általános vitában ha­tan szóltak hozzá, maid a hosszúra nyúlt ebédszüne­tet követően Szabad György bejelentette, hogy a keddi ülésnapon a népszavazással kapcsolatos javaslatról nem tudnak dönteni, mert a Házbizottság ülésén több módosító indítvány hang­zott el, és azokat még az il­letékes bizottságoknak meg kell vitatniuk. Egyúttal azt is közölte, hogy a Házbi­zottság szerdán 14 órára rendkívüli plenáris ülésre hívta össze a képviselőket. Ezt követően az ülésnap délutáni szakasza — meg­szakítva az Állami Vagyon­ügynökséggel kapcsolatos törvénymódosító javaslat vitáját — a három inter­pellációt tárgyalt meg. Az interpellációkat köve­tő három kérdés, majd az azokra adott válaszok utón vitáját — három interpel­lációt tárgyalt meg. Új címerünk a koronával ékes címer Ezután került sor a cí­merre vonatkozó javaslat részletes vitájára. Salamon László, az alkot­mányügyi, törvény-előké­szítő és igazságügyi bizott­ság elnöke bejelentette, hogy a testület szótöbbséggel el­vetette Kőszeg Ferenc tör­vénymódosító javaslatát. Az Országgyűlés 213 ellenző szavazattal ugyancsak a módosító indítvány ellen foglalt állást. A kormány eredeti javas­latával 258-an értettek egyet, azaz, az összes képviselő 67 százaléka. Ellene 28-an vol­tak, 35-en pedig tartózkod­tak a vélemény-nyilvánítás tói. Ez azt jelentette, hogy az Országgyűlés kétharma­dos szavazattöbbséggel Ma­gyarország állami címerévé nyilvánította a koronával ékes címert. A képviselők felállva tapsolták meg a döntést, majd elénekelték a Himnuszt. Az Állami Vagyonügynök­ségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasz­nosításáról szóló törvény módosításának általános vi­tájában a képviselők heves, személyes indulatoktól sem mentes, a vagyonügynökség tevékenységét. vezetőjének személyét i? érintő szócsatá­ba bonyolódtak. Szabad György ezt köve­tően lezárta az általános vi­tát. majd a képviselők több­sége úgy határozott. hogy később részletes vitára bo­csátja a törvényjavaslatot. A népszavazásról é? a népi kezdeményezésről szóló tiirvónv módosításának tár­A labdarúgó-vilagbajnokság elődöntőjében Olaszország—Argentína 1—1 (1_0) — hosszabbításig Nápoly, 80 000 néző, v.: Vautrot (francia). Olaszor­szág: Zenga — Bergomi, Ba­rcsi, Ferri — Donadoni, De Agostini, De Napoli. Gian- nini (Baggio), Maldini — Schillaci, Viali (Serena). Argentína: Goycoechea — Simon — Serrizuela, Rugge- ri — Giusti, Basualdo, Bur- ruchaga. Calderon (Troglio) Olartieoechea — Caniggia, Maradona. Kiegyenlített, nem túl het es iramú játékkal telt el az első félidő: mindkét csa­pat óvatosan araszolt előre, látszott, senkinek sem aka- ródzik fejjel menni a falnak. A taljánok lábán vándorolt gyakrabban a játékszer, s a 17. percben amolyan iga­zi vb-elődnntős. szemet gyönyörködtető támadás vé­gén Schillaci közelről kímé­letlenül bevágta a találko­zó első helyzetét. (1—0). Az előny birtokában egy­re magabiztosabban futbal­lozó olaszok uralták a pá­lya egész területét. Szünet után azonban lassan saját magukat is álomba ringat­ták. A világbajnok vérsze­met kapott és a 67. perc­ben Caniggia pompás moz­dulattal, fejjel a kapuba csúsztatta a labdát (1 — 1). Kemény küzdelem kezdődött a „mennybemenetelt" je­lentő találatért, de a rendes játékidőben már egyik csa­pat sem tudott döntést ki­csikarni. A hosszabbítás már lapzárta után kezdő­dött. gyalása bevezetéseként Bal­sai István igazságügy-minisz­ter ismertette a kormány módosító javaslatait. Mint mondotta, ezek legfőbb cél­ja, hogy a népszavazást a lehető legsikeresebben és zökkenőmentesebben lehes­sen lebonyolítani. Javasolja a kormány, hogy a népsza­vazás esetében is a válasz­tási törvény előírásait alkal­mazzák a nyilvántartásba vételkor, ám a névre szóló értesítés helyett. a tanács hivatali helyiségében nyolc napra közszemlére kell ki­tenni a szavazók nevét, a szavazás időpontját, vala­mint címét tartalmazó hir­detményt. A törvényjavaslathoz töb­ben is benyújtottak módosí­tó indítványt, ezért külön kellett lefolytatni az általá­nos és a részletes vitát. A keddi ülésnapon csak az előbbire kerülhetett sor. A vita középpontjában a nép­szavazás időpontja állt. Töb­ben is úgy vélték: nem cél­szerű egy napon lebonyolí­tani a helyhatósági válasz­tásokat és a népszavazást. Szabad György ezzel le­zárta az általános vita vé­gén a képviselők úgy dön­töttek, hogy a részletes vitát a szerdai ülésnapon kezdik meg. Folytatás ma délután kettőkor Záró napirendi pontként az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény módosításával foglalkozott a T. Ház. . A beterjesztett törvény­módosító javaslatot az. Országgyűlés szakbizottsá­ga támogatta, a Magyar Szocialista Párt parlamen­ti csoportja pedig további módosító indítványt tett. Ez. utóbbi miatt külön-külön ál­talános és részletes vitá­ban kell tárgyalni e napi­rendi pontot. Mivel az álta­lános vitában senki sem kért szót. így a megbízott ház­elnök. az. alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igaz­ságügyi bizottságnak adta ki az. MSZP módosító indít­ványát állásfoglalásra. A részletes vitát várhatóan szerdán folytatják. Este negyed hét után né­hány perccel Szabad György berekesztette az ülésnapot. Az Országgyűlés ma a rend­kívüli ülésszakba iktatott rendkívüli ülésnapot tart. amelyet délután 2 órakor kezdőnek. (MTI) Befejeződött a bányászsztrájk (Folytatás az 1. oldalról.) írását, vagyis megszabadít­sák anyag; terheitől a bá­nyászatot. Jövő februárban pedig, az újabb termelőiár­emelések nyomán lehetővé válik további 20 százalékos béremelés. Az ipari vezetés az adó- követelések jórészét is tá­mogatta, kivéve a szakmai pótlékok adómentességét. A munkaügyi és a pénzügyi tárca képviselői próbaszá­mításokat kértek, mert sze­rintük nem biztos, hogy jól járnak a bányászok, ha pél­dául a hűségjutalmat le­vonják az adóalapból. Az ipari és kereskedelmi mi- niszte.r elismerte azok nyug­díjjogosultságát, akik 25 évig föld alatt dolgoznak, és ily módon az eredeti köve­telést pontosították, mert az még úgy szólt, hogy nyug­díjaznák az érintett bá­nyászt, ha akarja, ha nem. A sztrájkolok küldöttei bizalmukat fejezték ki a vezérigazgató iránt, de a többi vezetőt illetően hosz- szan sorolták sérelmeiket, és elherdált vállalati va­gyonról is szóltak. A mi­niszter szakértőket ajánlott ahhoz, hogy a konkrétan bi­zonyítható visszaélésekről listát készítsenek, és, hogy ha szükséges, indítsanak bírósági eljárást. Nagy vita volt a külföldi munkavállalókkal kapcso­latban is, végül maguk a bányászok levették a kér­dést a napirendről, részben a külföldön dolgozó magya­rokat érintő esetleges retor­zióktól tartva, részben, mert a ve.ndégmunkások bérezé­sével kapcsolatos magya­rázatokat elfogadták. Egyet­értés volt az adminisztra­tív létszámnak a gazdaságos­ságot szolgáló leépítéséről. A bányászok a tárgyalá­sok után hazatértek, és meg­ígérték, hogy a sztrájk fel­hagyására kérik társaikat. (MTI) Lehallgatások Ausztriában Az osztrák belügyminisz­térium hétfőn megerősítette, hogy a keletnémet titkos­szolgálat (Stasi) ez év ele­iéig a Csehszlovákia terüle­tén lévő lehallgató-állomá­sok segítségével lehallgatta az osztrák kancellári hiva­tal és több minisztérium telefonbeszélgetéseit. A Kurier című bécsi napi­lapban a múlt héten jelen­tek meg az üggyel kapcso­latos értesülések. Anton Schulz, a belügyminisztéri­um állambiztonsági szolgá­latának vezetője ugyanezen lap hétfői számában közöl­te: igazak a múlt heti in­formációk. s az újság csak abban tévedett, hogv nem a csehszlovák hírszerzés, ha­nem a Stasi működtette a határ közelében épített le­hallgató-állomásokat. Schulz, közlése szerint a keletnémet titkosszolgálat elsősorban az. osztrák bel­ügyminisztérium és a vé­delmi minisztérium beszél­getései iránt érdeklődött Remekeltek a rendőrök Elfogták a pécsi emberölés gyanúsítottját, mégpedig a bejelentést követően, alig több mint fél nap alatt. A városi rendőrkapitányság ügyeletén június 30-án, a késő esti órákban jelentet­ték, hogy Lukácsi Pál, 40 éves alkalmi munkást hol­tan találták a lakásában. A helyszínen azt állapították meg. hogy a szerencsétlen ember körülbelül három hét­tel korábban meghalt már: egy vékony, hegyes tárgy­ival szúrtak a mellkasába. A bejelentést követő ti­zenöt óra elteltével a rend­őrség elfogta Gyulai István, 32 éves pécsi lakost. aki alaposan gyanúsítható a bűn­cselekmény elkövetésével. Hétfőről keddre virradó éjjel a jászberényi rendőr- kapitányság fogdájából meg­lökött három veszedelmes, többszörösen büntetett bű­nöző, akik betörések, lopá­sok és egyéb bűncselekmé­nyek miatt voltak előzetes letartóztatásban. Becsalták a fogdába az ügyeletes őrt, megtámadták, az ágyhoz bilincselték, majd gumibot- ját magukhoz, véve, az épü- ot hátsó udvarán át meg­szöktek. Tettüket azzal a szándékkal követték el, hogy lopott gépkocsival Nyugatra távoznak. Völgyi Szilveszter 24 éves budapesti. Kökény József 18 éves jászberényi és Fejér István ugyancsak 18 éves jászberényi lakosok „ví- kendje” azonban rövidéle­tűnek bizonyult. A növény­védő repülőgépes szolgálat egyik gépének pilótája felfe­dezte a közeli erdőben búj- ká-ló szökevényeket. A rend­őrségnek kedden délelőtt, tíz óra után sikerült mindhá­rom bűnözőt elfogni. Konferencia Salgótarjánban (Folytatás az 1. oldalról.) pások száma ma többszörö­se annak, ami az előző években volt. A rendőrség munkáját tehát úgy kell megszervezni, hogy minél inkább ügy és emberkö­zelbe kerüljön. Ezt a célt szolgálja, hogy 11 évi szü­net után ismét önálló kapi­tányság nyílt Szécsényben. Rútságon június második fejében gyakorló őrs látott munkához, a budapesti tiszthelyettesképző iskola hallgatóiból tíz járőr lát el szolgálatot, enyhítve a nyá­ri bűnözési csúcs okozta többletterheket. Mindez, csak részben old- ’■i a rendőrök túlterheltsé­gét. Az egyébként is megél­hetési gondokkal küszködő rendőröknek hovatovább az egészségét is veszélyezteti a zaklatott munkatempó. A létszámfejlesztés tehát elke­rülhetetlennek látszik, noha erre eddig ígéretet sem kap­tak. Elsősorban a bűnügyi terület igényel több szak­embert. A bűnözést fékezen­dő több ízben lakossági ön­védelmi csoportok szerve­zésével is próbálkoztak, mindeddig kevés sikerrel. Az ötletnek már az. „akusz­tikája" is rossz, hiszem né­melyek úgy vélik ezzel az. ököljogot akarja szentesíte­ni a rendőrség. Az igazi segítség persze rendőrnek. és állampolgár­nak egyaránt az volna, ha a bűnmegelőzésben sikerül­ne mérhető eredményt fel­mutatni. A megyében is szó van bűnmegelőzési osztály létrehozásáról. Nem árt azonban szem előtt tarta­ni, hogy a bűn megelőzése nem kimondottan a rendőr­ség dolga, hiszen a bűnö­zésnek számos társadalmi ve.tülete van. A rendőr munkáját ma nem az. minősíti, hogy a nyolcórás szolgálaton belül hány percenként intézke­dik. Akkor dolgozik jól. ha a törvénytisztelő emberek nyugodtan. félelem nélkül élhetnek. A rendszerváltás befejezésével remélhetően ilyen rendőrségünk lesz. — S7.. m. — Gyapjúügyben senki sem birka Bagóért nőm adjuk el... A gyapjúfelvásárlás július l.-jéve! történő szünetelteté­se megyénkben miként érinti, a jelentős juhállománnyal rendelkező termelőszövetkezeteinket, mit kezdenek meg­levő készleteikkel, miiven áron hajlandók eladni, kinek, milyennek ítélik meg jövőbeni kilátásaikat? — kérdez­tünk néhány érintett vezetőt. — Elvileg nem érintett bennünket, mert korábban befagyasztottuk a megyei gyapjúforgalmi vállalat­nak történő értékesítést. Ugvanis bagóért, azaz, ki­lónkénti 60—80 forintért nem vagyunk hajlandók eladni e termékünket. A gyapjúnyírás befejezését követően, a raktárban 65 mázsa várt eladásra. Ebből 12 mázsát sikerült viszony­lag magasabb áron és az országon kívül eladni. Fo­lyamatban van újabb 12 mázsa két héten belüli ér­tékesítése. A többi egye­lőre a nyakunkon marad. Bár az. ebből származó jö­vedelemre szüksége van a gazdaságnak de hatvan forintért semmiképpen sem szabad átadnunk. Hogy ez az állapot meddig tart. z azt nem tudom megmon­dani. Mindenesetre, hely­ben és az országon kívül is keressük az újabb érté­kesítési lehetőségeket — tájékoztatott Kuris Tamás, az endrelalvi termelőszö­vetkezet elnöke. — A raktárban elhelye­zett. és bezsákolt 14—15 tonna gyapjú eladása telje­sen bizonytalan — érzékel­teti valós helyzetüket Si­mon István, a ceredi ter­melőszövetkezet elnöke. — Eladását azért nem szorgalmaztuk a gyapjú­forgalminál. mert igen alacsony árat kínált érte. Megpróbálkoztunk más irányú hasznosításával is. Meggyőződésem, hogy előbb. vagy utóbb. de szüksége lesz az. iparnak a gyapjúnkra. Ügy döntött a vezetőség, hogy 600 ezer forintért nem adjuk oda azt. amiért szerintünk másfél milliót is kapha­tunk mert annyit ér. — Nagyüzemünkben 1200—1300-ra tehető az anyajuhok száma. Az. ál­latokról lekerülő gyapjúból származó bevétel, az idei tervben 1 millió egyszáz­ezer forinttal szerepel. Eb­ből az összegből csupán 470 ezer forint lesz, mixel az. értékesítési ár igen mélyre zuhant. Erről köz­gyűlésünkön tájékoztat­tuk a tagságot is. Meglevő készletünket a nagyoroszi termelőszövetkezet segít­ségével bartellüzlet for­májában, a hazainál 30 forinttal magasabb kilón­kénti áron eladtuk. Az egy tonnát képviselő has- lábgvapjút a gyapjúforgal­mi vásárolta meg. kilón­ként 22—25 forintos áron. Bízva a jövő bővülő lehe­tőségeiben, az. új gazda­sági évre 90—120 forint közötti bevételt tervezünk egy kiló gyapjú után mondja, bizakodással a hangjában, André László, a mátramindszenti termi lőszövetkezet elnöke. (V. K.) ■4 fi

Next

/
Thumbnails
Contents