Új Nógrád, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)
1990-07-19 / 91. szám
1990. JÚLIUS 19.. CSÜTÖRTÖK I2EFHZEJ 3 Ki a harácsoló? Cselédet a téeszBármelyik pillanatban én is munkanélkülivé válhatok!... parasztból? Harácsolok ülnek majd a kit.-ben címmel. 1990. június 18-i számának első és harmadik ol dalán az Üj Nógrád interjút közölt Kocsis Tiborral, a KÖPOR.C balassagyarmati gyáregységének volt lakatosával, a volt munkástanács egyik elnökhelyettesével- Az írásra válaszként Gyimesi László, a gyáregység volt vezetője, jelenleg gond nok-csoportvezető, a KÖl’OlíC üzletkötője az őt ért vádakkal kapcsolatban n> ilatkozik: — Korábban volt-e valamilyen ellentét ön és Kocsis Tibor között? — Nem. 1975 óta dolgozik nálunk. Sem kitüntetést, sem pedig jutalmat nem kapott. Törzsgárdatag volt. Mint tmk-lakatossal közvetlenül semmiféle kapcsolatom nem volt vele. Tudomásom szerint a múltban semmiféle közéleti tisztséget nem vállalt. — Folytassuk azzal. miszerint... „a KÖPORC balassagyarmati gyáregységének vezetése nem csupán dilettáns, hanem benne egyértelműen harácsolok viszik a prímát." — Huszanhét éve dolgozom. Itt a gyáregységben kezdtem mint szerszámszer- kesztő, majd gépészeti üzemvezető lettem, ezután kineveztek a gyáregység vezetőjének. 1987-ig kisebb- nagyobb nyereséggel zártuk az éveket. A rákövetkező esztendőben a termelési költségek emelkedése, valamint a piaci igények csökkenése miatt már ne.m volt nyereségünk. Mivel az általunk gyártott termékek eladási ára változatlan ma■"’fíJtlt, a költ sé'^W*' paciig fi ö-*' vekedtek. az elmúlt évet TT milliós veSZTttSeggél tártuk. Az idén, a vállalati tanács döntése alapján, mint gazdaságtalanul működőt bezárták a gyáregységet. Van egy OTP-lakásom, amiért hovonta kilencszáz forint részletet fizetek, 2005-ig. Tizenkét éves a Ladám, a múlt évben vettünk egy zártkertet, amiért havi 4 ezer forintot kell törlesztenem. Élve, a lehetőséggel, 1982-ben eg'' gmk- ban, üzemen kívül, munkaidő után lapostető-szigete- léssel foglalkoztam, amit az utóbbi években abbahagytam. Két gyermekem van. A fiam tizenhét éves, a lányom pedig tizenhárom. Ha az előbb ismertetett vagyoni helyzetemet ha- rácsolásnak lehet nevezni?... hadd ne folytassam tovább. — Az interjú szerint önnek a nyírjesi telkére méretre vágott vascsöveket és szerszámosládát vittek ki. — Én ezeket megvettem. Tessék itt vannak a dokumentumok: az értékesítési jegy, a szállító számla és a befizetést igazoló dokumentum. Ez utóbbi 3882 forintról szól 660 233 szám alatt, 1990. június 11-i dátummal. Ha az interjú készítője felkeres, akkor ugyanúgy elébe tarom a bizonyítékokat, mint, ahogy most önnek. Ez lett volna a tisztességes eljárás. Én ezt szoktam meg, az eddig idejáró újságíróktól, akik nemcsak a jót, hanem a kifogásolnivalót is közreadták, de a valóságnak megfelelően, mindkét felet megkérdezve és véleményüket közölve. Én is bármelyik pillanatban munkanélkülivé válhatok, s megfelelő munkahelyet kell keresnem. Az ilyen és ehhez hasonló rágalom, a mára kialakult határtalan vezetőellenesség közepette megnehezíti újbóli elhelyezke,- désémet. — Mivel 'rOa^Cafázza Kocsis Tibornak az előbbi állítását, amely kimeríti a rágalmazás kritériumait? — Nem tudom megmondani. Nem láttam, nem beszéltem vele... — Mit érez. tapasztal, amikor a városban találkozik ismerőseivel, barátaival. tisztelőivel? — Van akj megkérdezi: mit vittél el. Barátaim, ismerőseim. azok akik jól ismernek. nem hiszik el, ugyanakkor elítélik a cikk hangvételét is, ami lényegében a mostani divatos sárdobálást testesíti meg. Ügy gondolják egyebek, hogy most lehet, eljött az ideje a valótlanságok közreÉrtékpapírpiac a Szovjetunióban Állami fizetési kötelezvények és kincstárjegyek kibocsátásába kezdett a szovjet pénzügyminisztérium. Az értékpapírok közül az egyik egv céljellegű államkölcsön, amelyet az állam 1993-ban kezd különböző, jelenleg hiánycikknek számító tartós közszükségleti cikkek (pl. személygépkocsik. minitraktorok, motor- kerékpárok, szines televíziók. videcmagnetofonok. hűtőszekrények, személyi számítógépek stb.) vásárlásának garantálásával törleszteni. Egyegv kötvény ára megegyezik a megfelelő termékével. A most első ízben kibocsátott kincstárjegyekért kapott összeget viszont egészen más célra — az 1954— 1956. között jegyzett állam- kölcscnök visszafizetésére — fordítják. Ez az intézkedés a lakosságnak az állam- kölcsönök iránti bizalmát hivatott' helyreállítani. Az 50—1000 rubeles értékhatárok között kibocsátott kincstárjegyekre 5 százalék kamatot fizetnek. E befektetési forma azért is vonzó lehet, mert szükség esetén készpénzkölcsön fedezetéül is szolgál. Az 1990-ben kibocsátott ál- lamkölcsönkötvények a 60 milliárd rubeles költségvetési deficit fedezetét fogják biztosítani. A 10 ezertől 1 millió rubeles címletig kibocsátott értékpapírokból csak vállalatok és szervezetek vásárolhatnak. — APN — adásának, a felelőtten támadásoknak. — Térjünk vissza az írásnak ahhoz a részéhez, amelyik az anyagi ösztönzést kifogásolja, mondván: „Ha húsz forint volt a kasszában, abból tizenkilencet kivettek és a maradékot szétosztották a melósok között koncként”. — A belső vállalati ösztönzési rendszert előbb a szakszervezeti bizottság véleményezte, majd egyetértésével a vállalati tanács meghatározta a fizetés és a jutalmazás feltételeit, a követendő gyakorlatot. Ennek me,“felelően a gyáregységre jutó szétosztható nyereséget egyszeri jutalomként a szakszervezeti bizottság és a bizalmiak egyetértésével és aláírásával kapták meg az arra érdemesek. Ez utóbbiak nélkül egyetlen fillért sem fizettünk ki. Vonatkozik ez a bérfejlesztésekre is. — Kérem válaszoljon arra a kitételre, hogy „És mi le.sz, ha jön az angol Morgen cég?... „Harácsolok ülnek majd a kft.-ben.”' — Nincs kft., csupán tárgyalások folynak. Az angol tőkés valóban az egész céget (beleértve a balassagyarmati gyáregységet is 100 százalékos tulajdonjoggal, 1800 fős létszámmal) meg akarja venni. Jelenleg magyar és angol vagyonügynökség dolgozik a vállalati vagyon felmérésén. A Morgen cég szándéknyilatkozata és az ütemterve szerint szeptemberben már bejegyzett cégként kíván szerepelni. Nem nyilatkozik arról, mit kíván termelni, hogy a meglévő vezetők és dolgozók közül kit alkalmaz. Egy kikötése van: a gyáregységet működőképes állapotban kell tartani. — Végül megkérdem, haragszik az újságírókra? — Az előbbiek ellenére, sem. bár az interjú jó néhány álmatlan éjszakát okozott, a feleségem igen nehezen viselte el, a gyerekeket viszont nem macerál- ják. Az újságírókkal — beleértve a miskolci rádió munkatársait is — jó munkaikapcsolatom volt és van A valóságnak megfelelően tudósítottak, velem és a vállalattal, korrekten viselkedtek. A jövőben is bármikor, bármilyen kérdésben szívesen állok rendelkezésükre. — Kéri az ön által elmondottak visszaolvasását'’ — Nem! Én továbbra is megbízom önben. Venesz Károly Segélyező sorsjáték Alternatív Nemzeti önsegély Alapítvány néven szociálpolitikai és környezet- védelmi alapítványt hozott létre az. Altertanív Találmányhasznosító Kft. A karitatív alapítvány célkitűzéseiről. valamint az ahhoz kapcsolódó, az alapítvány tőkéjét gyarapító sorsjátékról Gordos Gábor, a kft. ügyvezető igazgatója tájékoztatta az újságírókat. Az alapítványt — 100 ezer forintos alaptőkével — kettős céllal hívták életre. Egyrészt a szociális gondok megoldásából, másrészt’ pe-. dig a környezetvédelemből szándékoznak részt vállalni: e célok érdekében pályázatokat hirdetnek. Anyagilag támogatják többek között a magukra maradiakat. az állami gondozottakat és a \elük foglalkozó jntézmé- nveket, segíteni kívánnak a nagycsaládosok. valamint a beteg gyermekeket nevelők gondjain is. Finanszírozzák továbbá a körnvezetvédelmet elősegítő eszközök gyártását, illetőleg a technológiák terjesztését. Az alapítvány kasszáját nem a szokásos módon, az adakozókedvre építve kívánják feltölteni, hanem sorsjátékkal megforgatják a felajánlott adományokat. Háromféle utalványt bocsátanak ki 100, 500 és 1000 forintos értékben. A csekkeket hétfőtől árusítják a postahivatalokban, s a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének segítségével eljuttatják a munkahelyekre is. Félévente — először októberben — a csekktulajdonosok között sorsolásokat tartanak, amelyen a szerencsések akár egymillió forintot is nyerhetnek. Az. adományokból befolyt összegnek egyébként 20 százalékát fordítják nyereményekre, 67 százalék jut jótékony célokra, 13 százalék a vállalkozói költségeket fedezi. (MTI) Sláger a kaszakő A Gránit Csiszolószerszám és Kőedénygyártó Vállalat rom- hányi Widenta üzemében a nyári hónapokban jelentős mennyiségű kaszakövet állítanak elő. A hazai kereskedelemben óriási igény van a különféle szemcse-összetételű kövek iránt, melyből napi háromezer darab készül el. A magyar piac ellátása mellett júliusban tízezer darab kaszakövet szállítanak svájci exportra. Képünkön Pasztorális Józsefné kemencés égetésre készíti a nyári „slágerterméket. —Rigó— A kisgazdák elkészítették az új földtörvény tervezetét. A jelek arra mutatnak, nem. lesz sima a tervezet útja, hiszen ezzel közel egyidőben már egy választ is küldtek a Kis Újságon keresztül, „A földtörvény ellenzőinek” címmel. — Mire alapozzák, hogy az emberek vissza akarják kapni a földeket? Konkrétan alá tudják-e támasztani ezt a véleményüket, vagy úgy áll a helyzet, hogy csak néhányon kiabálnak, és ezt önök felkarolják? — kérdeztük Fenes Lászlót, a FKgP Nógrád megyei elnökét. — Mi már a képviselőválasztások kampánya során is földprogramtervezetet ismertettünk a községekben. A programnak azóta már ötödik változata van, valószínűleg ez kerül az Országgyűlés elé. A földkérdést illetően egység uralkodik a párton belül. — Önöket konkrétan hányán keresték meg? A „kiabálók felkarolását” hogyan tudja megcáfolni? — Ügy, hogy a földtulajdon-visszaigénylő lapokat begvűjtve részletes tájékoztatást tudok adni. Ez még folyamatban van. — Tehát csak később. Nem arról van szó, hogy állítottak valamit, ami később talán majd beigazolódik? — Nem. A konkrét adatokat most nem tudom. De az igényeket az alapszervezetek szervezésekor már a hozzászólásokból, a jelenlévők számából kiszűrtük. — A községekben ez úgy merült fel, hogy a falusi szervezetek alakuló ülésein szinte a földre korlátozódott a program, holott a kisgazdapárt programja nemcsak földkérdésből áll. A gyűlések során az az általános tapasztalatunk, hogy igen is, igénylik vissza a földet! Egy másik részük igényli vissza a tulajdont — a kettő nem ugyanaz. — Mi földtulajdonban gondolkodunk. A 47-es állapotot hirdettük meg a községekben, és ebből nem kívánunk engedni a parlamenti előterjesztéskor sem. Az egy másik kérdés, hogy a földtulajdonnal rendelkezők akarják-e majd művelni a földet, vagy nem, és akár igen, akár nem, azt milyen formában teszik. — Sok híresztelés kapott szárnyra, miszerint a kisgazdapárt szét akarja verni a téeszt, és tönkre akarja tenni a magyar mezőgazdaságot . . — Ezt terjesztette a sajtó, a rádió, de legfőképpen az agrárszövetség szakemberei híresztelték. Előszeretettel mondták rólunk, hogy cselédet akarunk csinálni a téeszparasztból. Ez agyrém. Mi azt mondjuk, a tulajdon szent és sérthetetlen. Mindenki maga döntse el, miképpen kíván gazdálkodni. Ügy képzeljük, a jól működő téeszek továbbra is maradjanak fenn, ha a tagság úgy kívánja. A magán- tulajdoni szféra az. ország összes területének 20—25 százalékát teszi ki. Az állami tulajdon tehát képes biztosítani a folyamatos átmenetet. A tulajdon esetében nem ismerjük el a fokozatosságot, a tulajdonviszonyokat első lépésben kell rendezni. — Ez pontosan mit jelent? — Azoknak a vidéki tulajdonosoknak, akik megművelik a földet, vissza kell adni a tulajdont. Visz- sza kell adni azoknak is, akik városban laknak, és vállalják a földművelést. A későbbiekben azokat szeretné kielégíteni a kisgazda- párt, akiknek nincs ugyan földtulajdonuk, de szeretnének földet művelni. és vidéken laknak. A nógrádi téeszek többsége hiánnyal küszködik. Vagyonfelméréseket folytattak, hogy a vagyont, a tagsággal, részvények formájában nevesítsék. Félő viszont, hogy a nevesítés folytán az adósságállomány is nevesítésre kerül. Esetleg a felosztásra kerülő vagyonrésznél is megjelenik a téesz bruttó adóssága a visszaigénylők nyakán. Mi tehermentesen kérjük vissza a földet a tulajdonosok részére! — Milyen elképzelésük van a közös tulajdonban maradt földekkel? — A téeszek e közös vagyont mérjék fel, és az eltöltött évek arányában nevezzék meg tulajdonossá a tagságot. Azért nem a jövedelemarányos szétosztást erősítjük, mert azt nem tartjuk igazságosnak. A téeszek vezetői, akik 3—5 évnél tovább általában nem dolgoztak egy helyen, magas jövedelemmel rendelkeznek, szemben azokkal, akik harminc évet töltöttek egy gazdaságban. Dudellai Ildikó Sorsjegytörténet Egy középkorú asszony sorsjegyet vásárolt a piacnál. A rádióból a „Mindenkinek van egy álma” c. dal hallatszik. Ez az asszony az ötödik, akinek elmondom, itt az ideje: egy szép nyereményt húzni. Mikor az énekesnő befejezte a számot, az asszony felsikoltott: Megvan a liét végi kosztpénz, 200 Ft-ot nyertem. Kiderült, hogy 100 Ft- ja jutott a hét végi piaci vásárlásra. Ebből játszott meg 20 Ft-ot. Ha nem nyer, a húsz forint is nagy veszteség. De ő nyert! Ilyen is előfordul, ha kicsiben is. Valaki 19-re alsót húz, és kivágja a 21-et. M. I.
