Új Nógrád, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)

1990-07-18 / 90. szám

Beteg gazdaság, beteg beszámolója Elfogadták a tavalyi költségvetést A világkiállítás felé kacsingatunk... Nyitás a tőkés piacokra Uj. korszerű olasz technika, negyvenmillióért Minden eddiginél foghíjasabbak voltak tegnap a pad­sorok. — Az idei esztendő a nyugati piacokra történő nyi­tás kezdetét jelenti nálunk — vág a téma közepébe Csízek Ferenc az Ipoly Bútorgyár Kft. \ igazgatója, aki a megszokottól eltérően nincs a legjobb formá­ban. Nem az előttük álló feladat nagysága nyugta­lanítja. Ellenkezőleg: ez csak felfokozza munka­kedvét, a legcélravezetőbb eljárások kigondolását, mert már hozzászokott a folyamatos megmérette­téshez. Nyugtalanságát vibráló szavai tükrözik vissza. Nagynehezen kimondja az okokat; bizonyta­lanság, kiszolgáltatottság... — A világkiállítás felé időszakban megnövekszik a kacsintgatunk. Ügy számo- lakó- és irodabútorok iránti lünk, hogy a felkészülési kereslet. Erre készülve, en­nek előfutáraként hozzá­kezdünk a Nyugatra szánt, sokféle összeállításban hasz­nálható különböző bútorok és irodaberendezések fej­lesztéséhez. — Külső segítséggel? — Saját fejlesztőgárdánk sokféle igényt visszatükröz­ve, családban (ha szükséges, akkor családokban) gondol­kodva oldja meg az új, mo­dern kivitelű. Nyugaton a divatigényeket jól vissza­tükröző fejlesztési feladato­(Folytatás a 3. oldalon) Komolyabb szócsatározá­soktól, élesebb vitáktól mentesen telt el az Ország- gyűlés rendkívüli üléssza­kának keddi ülésnapja. Az okra csak következtetni tu­dunk: kevésbé „rázós” té­mák szerepeltek napiren­den. Talán ennek tudható be a korábbinál is mérsékeltebb érdeklődés. Tudniillik, ami­kor Szabad György megbí­zott házelnök utasítására megtörtént a jelenlét-ellen­őrzés, kiderült: a hon­atyáknak mindössze 67 szá­zaléka foglalt helyet a pad­sorokban. Megyénk egyik kereszténydemokrata képvi­selője, Tóth Sándor js hi­ányzott, de ő legalább vet­te magának a fáradságot és előre jelezte távollétét. Elsőként a Magyar Köz­társaság 1989. évi állami költségvetéséről szóló tör­vényjavaslatot, valamint az Állami Számvevőszéknek az ehhez kapcsolódó jelentését tárgyalta meg a T. Ház. A kiadott írásos anyaghoz Ra­bár Ferenc pénzügyminisz­ter fűzött szóbeli kiegészí­tést. Elmondta: a nagymér­vű hiány fedezéséhez nem elégséges újabb kincstárje­gyeket és államkötvényeket kibocsátani, márcsak azért sem, mert nincs kellő keres­let irántuk. Bizonyára nö­velhetnék az értékesítésüket a kamat emelésével, ám ez­által további teret kapna az infláció. Az egyetlen megol: dás: az államháztartás hosz- szú lejáratú hiteleket kény­telen felvenni a Magyar "Nemzeti Banktól., Hagelmayer István, az Ál­lami Számvevőszék elnöke megfelelőnek nevezte a költ­ségvetési elszámolást, ám több észrevételt tett. Indo­kolatlannak tartotta a vál­lalatoknak adott széles körű nyereségadó-kedvezményt, hiszen az nem ösztönöz a versenyre. Felesleges a ve­gyes vállalatok számára fenn­tartott kedvezményrendszer is, hiszen nem segíti a je­lentősebb nagyságú külföldi (Folytatás a 2. oldalon.) „Legyőzöm a félelmemet" Hazatért szülőföldjére Nem lehet bort inni és vizet prédikálni, mondta tnintegy a visszatérés er­kölcsi parancsának ma­gyarázataként Sütő And­rás erdélyi magyar • író, aki több hónapos gyógykezelés után kedden hazautazott Marosvásárhelyre. „ — Természetesen félek — mondta a határállomá­son egybegyűlt újságírók­nak, majd hozzátette: de nem ez a lényeges, hanem az, hogy az ember le tudja győzni a félelmet. Sütő András, kedden dél­előtt 9 óra előtt néhány perccel — feleségével és Keleti György ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője társaságában — Ártándnál lépte át a ma­(Folytatás a 2. oldalon) A megyeszékhely gyöngyszeme volt... Patkánytanya Salgótarjánban Salgótarjánnak még nem is olyan régen, büszkesége volt a nyu­gati városrész. Mutatós épületeit azonban (talán a közelben folyó építési munkák miatt?) ellep­ték a patkányok. Szer­kesztőségünkben szinte sírva panaszolta Sütő Csabáné, hogy nézzük meg milyen is a hely­zet az Alkotmány úton. (Folytatás a 2, oldalon.) Kánikula, vagy nem kánikula, a sörnek mindig van ke­letje. Ezért aztán nem is csoda, hogy teljes ezekben a nyári napokban a nagyüzem Salgótarjánban a Karancs palac­kozóban. Döbrei Róbert műszakvezető kalauzolásával kör­bejártunk az üzemben, ahol napi két műszakban folyton- folyvást töltik az üvegeket. Ez idő alatt közel negyed- millió teli palack gördül le a szalagokról, amelyek mellett figyelő szemek ellenőrzik és ügyes kezek igazgatják a flaskákat. U« az EGK fele Az Európai Közösséggel való kapcsolatok állnak Antall József keddi brüsz- szeli tárgyalásainak kö­zéppontjában. A Jacques Delorssal va­ló megbeszélés során An­tall József miniszterelnök átadta azt az eleve angol nyelven megfogalmazott emlékiratot, amely a ma­gyar tárgyalási szándéko­kat, távlati célokat tartal­mazza. Az emlékiratban Ma­gyarország kifejezésre jut­tatja azt a készséget, hogy a társulási szerződést elő­készítő, feltáró tárgyalások haladéktalanul megkezdőd­N yugdíjas barátom mond­ja : gyomor kell a mai világhoz. Érvelése szerint túlteng a gorombaság; az ember habozás nélkül, kö­nyörtelenül tapos bele az ember lelkétA; mindemellett elképesztő a befeléfordult- ság, a közöny. Lehet benne valami. A po­litikus kígyót és békát kia­bál a politikusra; az ember húsz forintját elrabolják az ember szeme láttára. Az új­ságszerkesztőt „lesztalinis- tázza” a telefonáló, mond­ván: megakadályozza a fap, hogy találkozhasson választó­kerülete országgyűlési kép­viselőjével. Az ordító hqng az ellenvéleményre egy fi­karcnyit sem kíváncsi: a hi­ányolt képviselő - vagy a menedzsere - nem tartja fontosnak a találkozás lehe­tőségének közzétételét a lapban, ö csak mondja a magáét: az újság pártszem­pontok alapján válogat. A kérdést - mondjon egyetlen esetet, amikor ilyen közle­mény megjelentetését megta­gadtuk - nem hallja meg. Ordít tovább, saját erőszakos stílusának bélyegét másokra ragasztva. A telefon pediq újfent cseng A nyájas olvasó nem a szája íze szerinti tudósítást olvasott. ..feljelenti” hót a szerkesztőnél a tudósítót: egy konyakért és egv kávé­ért eladta a lelkét. A té­nyekre spongya. Lehet mindezt überolni? A jenek annak érdekében, hogy a megbeszélések hiva­talos részére is minél ha­marabb sor kerülhe.ssen, Magyarország célja az, hogy a társulásra 1992. január 1-ig, tehát másfél éven be­lül sor kerülhessen. Magyarország szándéka szerint a társulási megál­lapodásnak fokozatosan el kell vezetnie a teljes jogú tagsághoz. Ezt hazánk, amely tisztában van azzal, hogy a közösség számára a belső építkezés az előbbrevaló. 1995-től szeretné elérni, már közvetlenül Ausztria után. szeretnénk a közösség tag­jává válni. szerkesztőségi szobában ott ül a régi tudósitó, egyéni sérelmével kívánja „megetet­ni" a lapot - a sokat kriti­zált parlamenti tudósításo­kat meghaladó terjedelem­ben. Az érvek nem hatnak. Ordít, fenyeget — már-már a jogos rendőri védelem indo­koltságát súroló határig. A remény Az ember kiábrándultán és reményt vesztetten magába roskad. Aztán eszébe jut, hogy bejönnek a szerkesz­tőségbe egyszerű, névtelen, de nagyszerű olvasók. Hoz­nak egy kulcscsomót, egy lapos irattárcát, vékonyka bukszát. „Itt és itt találtam, valakinek fontos lehet. Se­gítsenek néhány sorral meg­találni a tulajdonost!” Az asztalon ott a telex vagy a kézirat. amelyben egyik párt „feljelenti” a má­sikat; az egyik parlamenti tényező obstrukcióval vádol­ja a másikat; az egyik pórt egyik szervezete elhatárolja magát a párt hatalomátvé- teli kísérletéről tanúskodó dokumentumtól; a rendőr­ség több mint három gépelt oldalon közli az egyetlen napon egyetlen városban in­dított nyomozások listáját be­MAI SZÁMUNKBAN: Neurotikusok vagyunk Kik a fokozottan ve­szélyeztetettek az állan­dó hajszában? Az ideggondozóban a se­gédmunkások, háztar­tásbeliek, betanított munkások, nehézipari dolgozók a leggyako­ribb vendégek. Du- dellai Ildikó dr. Ko­csis Edittel, a Salgó­tarjáni Ideggondozó Intézet főorvosával ké­szített interjúja a 4. oldalon olvasható. Május elseje / a Nagy Falon Kínai úti beszámolónk második részében ezút­tal egy ünnep emlékeit elevenítjük fel az 5. ol­dalon. Ahol valóban ingyen futballoznak Bár másfél éve ama­tőrként játszanak, mégsem szerepelnek rosszul a Kerámia SE harmadosztályú ; labda­rúgói, a bajnokságban. Felröppent a hír, hogy meg is szűnnek. Va­jon igaz-e ez? Kiderül a 7. oldalról. törések, lopások, rablások, más egyéb „huncutságok” miatt. Közben az ember rá­néz az aznapi újságra. Ol­vashatja benne, hogy egy otthonról ritkán kimozduló beteg nagymama tollat fo­gott, mert nehéz, szokatlan utazásában egy autóbusz- vezető személyében segítő­kész emberre lelt. Villanásnyi öröm az oly' nehéz életben. Talán a vé­letlenek játéka, hogy a kö­szönőlevél szomszédságában megjelent, megoldódó gyógyszerhiányt közlő, írás nyomán hamarosan megérke­zik a szerkesztőségbe egy doboz Diaphylin. Tetszik ér­teni? Az egyik ember szivét átjárja az aggodalom: az nem lehet, hogy ismeretlen társa e pár napig is nélkü­lözze a nélkülözhetetlen gyógyszert. Eljuttatja a szerkesztőségbe: baj ne es­sék, valahol távol, egy isme­retlen lakásban, egy sosem látott embertárssal. H item szerint senki sem veszi ellágyulásnak: az oly’ sok gorombasághoz, szidalomhoz, vérforraló kö­zönyhöz szokott ember sze­me kissé elfelhősödik Ta­possuk egymást könyörtele­nül, de ez a viláq mégsem veszhet el. Az optimista em­ber hitét, reményét élteti az emberi hang: fontosak va­gyunk egymásnak. . .-k­—cs—b—

Next

/
Thumbnails
Contents