Új Nógrád, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)

1990-07-03 / 77. szám

1990. JÚLIUS 3„ KEDD 7 Mondiale '90 Nem fogott a varázsige Az éj leple alatt Anglia—Kamerun 3—2 (1—0, 2—2, 3—2). Nápoly, 55 000 néző, v.: Codesal Men­dez (mexikói). Anglia: Shil­ton — Butcher (Steven). Wright, Walker — Parker. Waddle, Platt, Gascoigne, Pearce — Lineker, Barnes (Beardsley). Kamerun: N'Ko- no — Tataw, Kunde, Ebwel- le, Massing — Makanaky, M Fedé (Ekeke), Pagal, Ma- boang (Milla) — Libiih, Omam Bivik. Gólszerzők: Platt (6 méte­res fejes) a 26., Kunde Ill­ésből), a 62., Ekeke (13 mé­teres emelés), a 66., Lineker (11-esből), a 82., Lineker Ill­ésből) a 104. percben. Cammogósan kezdődött a találkozó: az afrikaiak igye­keztek visszafogni a szigetla­kok lendületét; eleinte nem is kevés eredménnyel tették, s a britek csupán a „nagy­papa’’ Shilton lélekjelenlété­nek köszönhették, hogy nem kellett idejekorán középkez­déshez járulniok. Aztán az egyik szokásos szélről bevá­gott labdára Platt emelke­dett, s a meglepetésében szó­hoz se jutó kapus mellett, bebólintotta a játékszert- Ez­zel nagyjából kimerült az el­ső játékrész eseménykínálata. A második játékrészre az­tán beszállt a tar kopaszra nyírt Milla, aki nyomban összekuszálta az angolok vé­delmét. Az öreg golyófejű varázsló előbb fölrúgatta magát, belül a büntetőterü­leten (a 11-est az ugyancsak matuzsálemi korú Kunde azonmód be is vágta), majd kisvártatva olyan labdát tá­lalt Ekeke elé. amelyet újab­ban csak a régi felvételekről látni, három perc alatt meg­fordították a találkozó állá­sát. A folytatásban a za­vart angolokat a földön szé­pen lefocizták. Szinte kínos volt, ahogy szenved a tanító- mester a pontosan passzolga- tó „nebulókkal" szemben. Nyolc perccel a vége előtt aztán Lineker klasszisa visz- szahozta a brit álmokat, majd a hosszabbításban bebizonyo­sodott: a fák nem nőnek az égig... 3. Stenno—Kazár-kupa teniszverseny Meglepetés a fináléban: Markovits a győztes! Miután vasárnap leszakadtak a felhők, s rá egyenesen a kohászati üzemek teniszpályáira, a Stenno—Kazár-kupa I. osztályú pénzdíjas torna elődöntőit hétfő délelőttre halasz­tották Salgótarjánban. Ekkor, hogyha némi bonyodalmak árán is, de az esélyesek — a magyar ranglista első két he­lyezettje — masíroztak be a délutáni döntőbe. Noszály és Markovits, a szóban forgó két fiatalember egyébként alig egy héttel ezelőtt találkozott utoljára egy­mással, egy dollárdíjazású verseny döntőjében- Akkor Mar- kovitsnak a döntő játszmában 5—2-néI mérkőzéslabdája volt, mégis elveszítette a találkozót. Nagy kérdés volt, vajon ezúttal sikerül-e neki a visszavágás a kissé fáradtnak lát­szó — az egész hetet végigjátszó — ranglistaéllovassal szem­ben? Nos. az összecsapás úgy indult, hogy — akármi is le­het! A már délelőtt is sokat bizonytalankodó Noszály el­veszítette mindjárt az első adogatójátékát, majd rögtön visszavette ellenfeléét. Mind­ketten az alapvonal tájéká­ról bombázták a másikuk térfelét; ritkán vállalkoztak betörni a hálóhoz, s ez a ..türelemjáték" szemláto­mást M.arkovitsnak kedve­zett jobban: elhúzott 5—2-re, majd 6—3-ra a játszmát is „magáévá tette”. A nem túl meleg, de igen­csak fülledt időben a máso­dik szettben mintha megfor­dulni látszott volna minden: Noszály pillanatok alatt 3—1- re húzott el. Ekkor ellenfe­le változtatott eddigi játék­stílusán: egyre többet járt előre, egészen a hálóig. És, hogy milyen okosan tette, ar­ra bizonyíték, hogy ezután már játékot sem veszített, Noszály, aki addig végigdu­málta a találkozót, kínjában már dalra fakadt, de hiába: 6—3 lett ezúttal is a nóta vége. A harmadik játszmában alaposan „leült” a mérkő­zés: sok lett a hiba és az üresjárat; látszott, hogy egyik fél sem tud már rendesen koncentrálni. Az amerikai egyetemre készülő Marko- vitsot azonban legalább fű­tötte a visszavágás vágya, s ez elég volt ahhoz, hogy 5— 1-re elhúzzon, majd „semmire” nyerje az utolsó gémet, s ezzel beállítsa a harmadik „hat-hármat”! Eredmények, elődöntők: Noszály (1. a ranglistán)— Tóth A. (26.) 6—4, 6—3, 3—6, 1—6, 6—0; Markovits (2-)—- Nagy V. (13.) 6—3, 6—0, 6—3: döntő: Noszály—Markovits 6— 3, 6—3, 6—3. (balás) Mai Mondiale-menü Elődöntő: Olaszország—Argentína, Nápoly, 20.00 óra­Ha Répás Béla kommentál Répás Béla, a legendás Szalag—Répás—Básti középpá­lyás-trió beltagja 1966—79. között 310 alkalommal szere­pelt az SBTC csapatában, s eközben 26 góllal terhelte meg az ellenfelek hálóját. Tagja volt a bronzérmet nyert együt­tesnek, többször volt a vidék legjobbja; 30 mérkőzést ját­szott a B és az .utánpótlás-válogatottban, ült a nagyváloga­tott kispudján. Szerepelt MNK-áöntön és UEFA-kupa-ta- lálkozókon. A 43 esztendős sportember jelenleg n salgó­tarjáni Gagarin Általános Iskola tanára, másodállásban pe­dig az SBTC edzője. Kérésünkre a Mondiale vasárnapi mér­kőzéseinek kommentálására vállalkozott. — A délutáni nyugatnémet—csehszlovák találkozón a két kitűnően felkészített együttes a várakozásomnak meg­felelően mindvégig élvezetes csatát vívott. Az első félidő a németek teljes fölényének jegyében telt el; nagyszerűen játszó középpályás soruk állandó nyomást gyakorolt az el­lenfélre. s ami feltűnő volt. egy-két érintéssel jzőtt táma­dásaikkal a pálya középső tengelyeben is sokszor kerültek a kapu közelébe. Elöl Klinsmann ezúttal is klasszistelje­sítményt nyújtott. A csehszlovák védők és középpályások ugyanakkor nem mertek elszakadni emberüktől, ezért kép­telenek voltak .sorozatos támadásvezetésre. Szünet után nagyot változott a játék képe: északi szom­szédaink bátrabban kezdtek játszani; a középpályások és a felfutó szélsöhátvédek is követték az akciókat. így egy­re többször létszámfölényt tudta': támadásban kialakítani. Sokat .jelentett, hogy Chovanec és Moravcik játéka jelen­tősen feljavult. Mégis, ha Bein buktatásáért a bíró megítéli a büntetőt, minden eldőlhetett volna. Meglepő volt viszont, hogy Moravcik kiállítása nem a cseheket vetette vissza. Beckenbauer tanítványai egészen váratlanul olyan zava­rodott 10—15 percet produkáltak, hogy az csaknem a győ­zelmükbe került. Ennek ellenére az NSZK méltán jutott be az elődöntőbe a küzdelmes, sportszerű találkozón. Az esti Kamerun—Anglia mérkőzés szintén jó játékot ho­zott. Az afrikai gárda ezúttal is bizonyította, hogy nem vé­letlenül jutott az elődöntő küszöbére. Az angolok vezetése ellenére mára az első játékrészben is csak ők futballoztak. Állandó mozgásban volt a csapatuk; fegyelmezetten véde­keztek gyorsan fejlődtek fel ellentámadásba. S ami nem utolsó: mindezt szép techhnikai megoldásokkal tarkították. A helyzetek alapjan 3—1-es vezetéssel vonulhattak volna pihenőre. Megszoktuk már, ha bejön Milla. két gólnak kell szület­nie, s ez a hagyomány most is beigazolódott. Beállításával egyszeriben életveszélyesek lettek a kameruni támadások. Rövid idő alatt csodálatosakat alakított. Mind a két gólban döntő érdemeket szerzett: az elsőnél maga harcolta ki a tizenegyest, majd a másodiknál pompásan talált a mély­ségben érkező ember elé. Mindent eldönthetett volna már a rendes játékidőben, de Biyik sarokkal akarta bevenni Shil­ton kapuját... Örök igazság: egy gól nem előny! Az angolok rákapcsoltak, és sikerült kiharcolniuk az egyenlítést, majd a hosszabbításban la kitűnő Lineker révén a vezetést is új­ra átvették. Ekkor mar érezhető volt. hogy a fokozatosan elfáradó afrikai csapat nem tud fordítani a fegyelmezett britekkel :szemben: lelassultak, pontatlanabb lett a játékuk, így végül drámai fordulatokban gazdag, remek mérkőzésen a világbajnokság legszebb színfoltja, a tetszetősen, kulturál­tan és sportszerűen játszó kameruni csapat elbúcsúzott, bi­zonyára nem csak én sajnálom őket. Balás R. Mondi- m orz sók — Menotti elégedetlen „Még egyetlen világbajnok­ságon sem láttam ilyen ala­csony színvonalat” — érté­kelte tömören Cesar Luis Menotti, az argentin válo­gatottat 1978-ban vb-győ- zelemre vezérlő egykori szö­vetségi kapitány. Menotti szerint az eddigi csúcspont az NSZK—Hol­landia találkozó volt. az Ar­gentína—Brazília összecsa­pást viszont nívón alulinak nevezte. — A Beckenbauer-gárda olyan, mint egy hatalmas gyors autó. Mi csak ezután a jármű után haladunk, s nem marad számunkra más. mint reménykedni abban, hogy a németek autója de- fektet kap — mondta Ferri. — Zenga rekordja. Wal­ter Zenga vára, pontosab­ban kapuja bevehetetlen. Az azzurik 30 éves kapusa szombaton este Írország el­leni 40. válogatott mérkő­zésén sem kapott gólt. A „portás" 913 perce őrzi há­lóját annak rezzenése nél­kül, ebből 450 a Mondialén telt el. — Az NSZK válogatott középpályása, Uwe Bein valószínűleg nem állhat csapata rendelkezésére a szerdai elődöntő mérkőzé­sen. A 29 éves játékos comb­sérülést szenvedett a cseh­szlovákok elleni negyeddön­tőben. s az orvosok pihenőt írtak elő számára. — Otthon is megvadultak az angolok. Az Anglia— Kamerun negyeddöntő után többszáz fiatal futballra­jongó lepte el egy angol kisváros. Northampton ut­cáit. s a továbbjutás feletti örömükben autókat borí­tottak fel, kirakatokat tör­tek be. A városi rendőrség csak éjfél után tudott ren­det teremteni. GÓLLISTA 5 gólos: Skuhravy (csehszlovák), 4 gólos: Michel (spanyol), Milla (kameruni), Schillaci (olasz), Matthäus (nyu­gatnémet), 3 gólos: Völ­ler, Klinsmann (mind­kettő nyugatnémet), Li­neker (angol). Ürömfoci egymás között. Edzenek az üvegesek Néhány hetes „arahysza- badság" után, hétfőtől is­mét a dolgos hétköznapok köszöntöttek rá a Salgótar­jáni Síküveggyár SE NB li­es labdarúgócsapatára: meg­kezdték a felkészülést a má­sodik másodosztálybeli esz­tendő könnyűnek csöppet sem ígérkező küzdelmeire. A tegnap délelőtti első összejövetelen Dávid Róbert, az új vezető edző ismertette elvárásait a megjelent ti­zennégy játékossal (Balga és Mohácsi engedéllyel távol­maradt), majd megtartották az első foglalkozást. — Milyenek az új edző el­ső benyomásai? — kérdez­tük. — Kedvezőek. Nincs sérül­tünk, a játékosok jó állapot­ban tértek vissza szabadság­ról, senkinek sincs súlyprob­lémája. A csapat különben ezen a héten napi egyszeri ráveze­tő edzéssel kezdte meg a munkát, majd július 9-től a csehországi Teplicén alapoz­nak­Juhász nem vetkőzött le az edzésre. A középpályás ügyében, mint ismeretes, nem tudtak még az SBTC- vel egyezségre jutni. — Szívesen maradnék a Síküveggyárnál, hiszen nem mindegy, hogy a másodosz­tályban, vagy az NB Ill-ban futballozik-e az ember. Ha a két klub vezetése nem tud megegyezni, az is lehet, hogy abbahagyom a labda­rúgást — sommázta vélemé­nyét Juhász. Dávid Róbert úgy véleke­dik, hogy ,,Juci” egyénisé­gére, intelligenciájára, já­téktudására szüksége van csapatának. Végül arról is szót váltottunk, milyen el­képzelésekkel vágnak neki az augusztus 19-én kezdődő bajnokságnak. — Legfontosabb célunk az 1—10. hely valamelyikének megszerzése. Ezen túlmenő­en, szeretnénk egy olyan csapatot kialakítani, amely játékával kiszolgálja a város labdarúgást szerető táborát- Hozzátette még, hogy so­kan mondják neki, misze­rint: nagy fába vágta a fej­széjét. Ű azonban úgy tartja, hogy kicsibe vágni egyálta­lán nem is érdemes. Dávid — nőmén est omen. (balás—bábéi) Engedelmes játékszer Dávid és Juhász diskurál: „Vajon együtt folytatjuk?”

Next

/
Thumbnails
Contents