Új Nógrád, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-13 / 60. szám

4 1990. JÚNIUS 13.. SZERDA MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: Óránként: Hírek. Időjárás. Útközben 4.30: Reggeli krónika 8.05: Hangszemle 8.20: Eco-mix. Gazdasági magazin 8.45: Levelekre röviden 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben 10.30: Balaton-rádió 11.10: Népdalkörök énekelnek 11.30: Esterházy Péter: Hrabal könyve 12.00: Déli krónika 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv 13.05: Klasszikusok délidőben 14.05: Az ezredforduló felé 14.34: Versenygyőztes gyerekek a mikrofonnál 14.52: Méhul: F-dúr nyitány 15.05: Metronóm 16.00: Délutáni krónika 16.15: Éneklő ifjúság 16.26: Test-őrségen 17.05: Poggyász 17.30: Házy Erzsébet énekel 18.00: Esti krónika 18.30: Ráadás 19.05: Sportvilág 19.15: Láttuk, hallottuk, olvastuk 19.30: Hol volt, hol nem volt... 19.40: Végvári Rezső féld.: Mezóségi dalok 19.50: Gong 20.05: Európa-stúdió 20.35: Népdalfeldolgozások 21.05: MAG 22.00: Késő esti krónika 22.30: Szellemtörténetek 23.05: Siegfried Wagner élete és művei 23.45: Brahms - magyar táncai hegedűn 24.00: Hírek. Időjárás PETŐFI RÁDIÓ: 4.30: Reggeli zenés műsor 6.03: Reggeli csúcs 7.35: Mellényzseb - slágerekkel 8.00: Hírek. Időjárás 8.05: Rivaldafényben 9.00: Hírek. Időjárás 9.03: Dal a Földről 9.48: Ugyanaz többször 10.00: Kis magyar néprajz 10.05: Lloyd-Vebber zenés játékaiból 10.50: Hajszálgyökerek 11.00: Hírek. Időjárás 11.03: Családi tükör (ism.) 11.40: Óvodások műsora 12.00: Verbunkosok, nóták 13.00: Hírek. Időjárás 13.03: A tegnap slágereiből 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés 14.00: Akár hi-fi. akár nem... 15.00: Hírek. Időjárás 15.05: Zenerulett 17.00: Hírek. Időjárás 17.03: Ötödik sebesség 18.00: Kölyökrádió 18.30: Popregiszter 19.00: Hírek. Időjárás 19.03: Garázs 19.35: Egy hajóban 20.05: Albumajánlat 20.55: Tudósítások az Arany Mokka kerékpárversenyről 21.(KI: Hírek. Időjárás 21.03: Zenés kívánságműsor 22.08: Az Ifjúsági Rádió bemuta­tója 23.00: Hírek. Időjárás 23.03: Sporthíradó 23.10: A Tátrai Band új lemeze BARTÓK RÁDIÓ: 6.00: Muzsikáló reggel ” 9.(KI: Műsorismertetés 9.10: Romantikus kamaramuzsika 10.05: Magyar írás 10.50: Titus 12.00: Hírek. Időjárás. Műsorism. 12.05: Barokk muzsika 13.<K): Emberi dolgok 14.00: Zenekari operarészletek 14.24: A svéd rádió kamarakórusa énekel 15.07: Szentséges kisvállalkozók 15.28: Fúvószenekari hangverseny a 6-os stúdióban 16.00: Hírek. Időjárás. Műsorism. 16.05: Zenekari muzsika 17.00: Hangverseny magyar zene­szerzők műveiből 18.00: Szimfonikus miniatűrök 18.30: V materinskom jazyku 19.00: Hírek. Időjárás. Műsorism. 19.05: Közvetítés a párizsi Pleyel teremből 21.05: Berlini Bach-napok 1989. 22.17: Magyar zeneszerzők IÜQDI 8.33: Műsorismertetés 8.35: Képújság 8.40: Tévétorna nyugdíjasoknak 8.45: Báli, az istenek szigete 9.10: Hármas „csatorna" 9.55: Stúdió ’90 10.55: Képújság 16.05: Képújság 16.13: Műsorismertetés 16.15: Déli videoújság 16.25: Správy 16.30: Népzene zenekarra 16.35: Nyomozás a Kleist-Ugyben 17.25: Birodalom Rt. 18.15: Műsorajánlat 18.25: Esti mese 18.35: „Mit ér a walesi tartomány?” 19.25: Közlemények. Műsorajánlat 19.30: Híradó 20.00: Andaxin kora 20.10: Magyar évszázadok 20.30: Benny Hill 20.50: Itália ’90 Argentína-Szovjetunió 22.55: Új világ 23.4Ó: Híradó 3. ÍJK) Sugár Ágnessel és Dombóvári Gáborral 15.45: Képújság 16.00: Tv 2. Benne: Riportok - Időjárás - Zene 16.30: Kérdezz! Felelek 16.45: Tv 2. 16.50: Itália ’90 Uruguay-Spanyolország 18.50: Tv 2. 19.00: Gyerekeknek! 19.21: Tv 2. 19.30: A viharlovag 19.54: Tv 2. 20.00: Telesport 20.25: Tv 2. 20.30: Halál az élet nevében 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Napzárta XX. veszprémi tévétalálkozö kb. 22.15: Teljes napfogyatkozás kb. 0.05: Tv 2. BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: , ’ r -IflKl'l l'M'­9.00: Iskolásoknak 9.20: Emlékkönyv 11.30: A tévéfesztivál műsorából 16.10: Egy tábornok vissza­emlékezése 16.35: A nap percei 16.45: Uruguay-Spanyolország 19.00: Esti mese 19.10: Torna 19.20: Időjárás 19.30: Tévénapló 19.50: Hie Sunt Leones (tévéjáték) 20.50: A párbeszéd stúdiója 22.00: Események, kommentárok 22.30: Bcatklub 2. MŰSOR: 16.30: A szépség tükre (sorozat) 16.55: Mi történt a kis moziban? 18.00: Esti mese 18.10: A nyelvünkről 19.20: Időjárás 19.30: Mi, 1990. 20.45: Argentína-Szovjetunió 22.55: Híradó 23.20: Sport MOZIMŰSOR: Salgótarjáni Apolló Mozi: 3, 5 és 7 órától: Drágám a kölykök össze­mentek. Színes, szinkronizált ame­rikai filmvígjáték. 9 órától: Légy 2. (16). Színes, amerikai sci-fi horror. Kamara: 4 órától: Szerelem tenge­re. Színes, szinkronizált amerikai film. 6 órától: Cinema paradiso. Színes francia-olasz film. Balassa­gyarmati Madách: fél 4, 3/4 6 és 8-tól: A Ragadozó (Predátor) (16). Színes, szinkronizált amerikai sci-fi akciófilm. Kamara: Órület. Színes, szinkronizált francia-amerikai bűn­ügyi film. Bátonyterenyei Bányász: Országút fantomja (16). Színes, szinkronizált amerikai krimi. Pető­fi: Aranyfiú. Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus kalandfilm- vígjáték. Pásztói Mátra: Cyborg (16). Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus film. Napi Intervideo-ajánlat Különös kegyetlenséggel Magyar felirattal. Rendezte: Walter Hill. Főszereplők: Nick Nol- te. Powers Boothe, Maria Conchita Alonso. Valahol Dél-Amerikában egy tit­kos háború zajlik. Semmi nem az, aminek látszik. Mi történni Bmnelo-rillákn? ESTÉK Aki mer, az nyer (?) Felemás szezonvég Gengszteifilmként is in­dulhatna. A helyszín látvá­nyos, a szereplők elegán­sak. Marion Brando 32 esz­tendős Fia, Christian, rejté­lyes módon agyonlövi a ház vendégét. Az esetről nagy terjedelemben számol be az amerikai sajtó. Megírták, hogy A keresztapa, A vágy villamosa és más híres Rí­mek főszereplője voltakép­pen senkit sem enged be kaliforniai villájába, melyet őrök, elektromos biztonsági berendezések és kutyák strázsálnak. Dag Dorlett, a Tahitibői jött vendég azon­ban bemehetett, lévén Brando másodsziilött lányá­nak a vőlegénye. Christian és Cheyenne - a lány az indián törzsről kapta a ne­vét - féltestvérek. Az előbbiről most azt tartják fontosnak elmondani, hogy különc és nehezen kezelhe­tő, mint az apja. Cheyenne pedig szerencsétlen; nem sokkal a Tahitiba költözés után - ahová Marion Brando elvonult a világ elől - a Ratal lány súlyos autó­balesetet szenvedett, az arca a felismerhetetlenségig eltorzult. Itt ismerkedett meg azzal a Rúval, akit a család már vőlegénynek te­kintett. De mi történhetett a Brando-villában? A nyo­mozótiszt szerint veszeked­tek, és a szavakat tett követ­te: Christian Brando egyet­len pisztolylövéssel lezárta a vitát. A mentőknek már nem volt dolga, annál in­kább a rendőrségnek: a gyil­kos fegyveren kívül még négy puskát vihettek ma­gukkal. „Tragikus véletlen­ről van szó, és a kliensem be fogja bizonyítani az ártat­lanságát” - nyilatkozta Amerika egyik leghíresebb védőügyvédje. Hol volt Marlon Brando? - teszik föl a kérdést a lapok. A villá­ban, de nem hallott sem­mit... Való igaz, hogy a legiz­galmasabb forgatókönyvet az élet írja. A kétszeres Os- car-díjas színésznek most el kell játszani azt az apaszere­pet, amellyel menti a Rát, hogy aztán egy életen átkozza ezért a tettéért a lánya. A gyér - félháznál is kevesebb - érdeklődő alaposan elgondol­kodtathatta a szervezőket: vajon szükség volt-e még amolyan évadzáró ráadásként - egy újabb habkönnyű darabot műsorra tűz­ni, pláne a Népszínház előadásá­ban, amely kevés, igazán nép­szerű művészt sorakoztat fel. Nem bizonyult elég vonzónak az sem, hogy a zenés vígjáték szö­vegkönyvét - a humort közismer­ten magas fokon művelő - Rejtő Jenő és Kellér Dezső írta. Nehéz is eldönteni, hogy kik nyertek valójában: a távol maradók, vagy akiknek volt „merszük” idejüket és pénzüket egy felújított „béke­beli” bohózatra szánni. A sztori a bankvilágban játszó­dik: hivatali előkelőségek, kiszol­gáltatott irodakisasszonyok, kö­nyökvédős pénztárnokok köré­ben. A mes'e középpontjában egy talpraesett telefonkezelő áll, aki kezdetben csak spontánul láza­dozik az elbocsátások ellen, de amikor egy véletlen szerepcsere - tudniillik a vezérigazgató lányá­nak nézik - lehetővé teszi, tuda­tosan is igyekszik megkedveltetni magát „apjával”. Törekvését - a vígjátékokban kötelező kitérők után - végül is siker koronázza, sőt a beteljesült szerelem ereje az egész bankot megmenti a bukás­tól.. Az élet furcsa fintora, hogy az eredetileg viccnek szánt poénok némelyike a szanálások, munka­helyi átszervezések mai időszaká­ban aktuálisan érzékeny ponto­kat talál. Ugyanez vonatkozik a nyugati tőke kitüntetett szerepét firtató cselekményszálra. Időtle­nek viszont a rangkórságot, a főnök-beosztott viszonyt karikí- rozó csattanók. A népes szereplőgárdából épp­úgy kiemelkedik Szerencsi Éva, ahogyan az általa megformált fi­gura a sorstársai közül. Kedves, bájos, egyszersmind elég határo­zott is ahhoz, hogy elhitesse kar­rierje történetét. A férfiak között is van legjobb: nevezetesen Beregi Péter, a sete-suta főpénz­táros alakítója. Különösen emlé­kezetes perceket szerez, amikor a ráköszönő szerencse révén sakk­ban tarthatja korábbi rigorózus feljebbvalóját. Harsányan - de nem ízléstelenül - mókázik a svéd hölgynek álcázott táncosnő sze­repében Szilágyi Zsuzsa. Bata Já­nos és Kránitz Lajos nagy rutinja (alkata) jól érvényesül az egyik bankvezér, illetve az amerikai üz­letember megformálójaként. A két személyi titkár közül ezúttal Harmath Imre bizonyul a jobb színésznek, Kozáry Ferenc az ügyesebb táncosnak. Gyengék viszont - tisztelet a kivételnek ­az irodakisasszonyok megszemé­lyesítői. Sem táncolni, sem éne­kelni nem tudnak, s e fogyatékos­ságok bizony nem számítanak ki­fejezett erénynek egy zenés da­rabban. Apropó zene. Sokat lendítene a produkció összhatásán, ha élő zenekar játszaná Sándor Jenő kísérődallamait, a - többek kö­zött az „Oly jól csúszik ez a ba­nánhéj”, a „Mondjon valami szé­pet”, no és a címadó „Aki mer, az nyer” refrénű - fülbemászó nótá­kat. Tisztes szakmai (punkát vég­zett Langmár András a díszlet-, Stäche Eva a jelmeztervező mi­nőségében. Ez jellemzi Petrik Jó­zsef korrekt rendezését is. Ötlet- szegény viszont a koreográfia, de az is lehet, hogy Szekeres József a szereplők egy részének mozgás­készségét is figyelembe véve fogta vissza a fantáziáját. Mindenesetre elismerés illeti a rokonszenves józsefvárosi társu­latot, hogy a néhány tucatnyi né­zőnek is igyekezett önmaga jó átlagszínvonalához méltó, teljes értékű előadást produkálni. Va­lószínű azonban, hogy egy tekin­télyes létszámú közönség előtt még jobb hangulatú, felszabadul- tabb komédiázást láthatott volna a salgótarjáni publikum. (csongrády) Bajban a milliárdos- Donald Trump neve ott áll a Fifth Avenue aranyszínű fel­hőkarcolóján és a New York, Washington és Boston közötti légi ingajárat gépein. Van kasté­lya, egykori sívilágbajnok féle­sége és világszép barátnője, nemkülönben mérhetetlen önbi­zalma. Ám a jelek szerint most elfogy a lényeg: a pénz. . A ma 43 éves Donald Trump az ismeretlenségből vált évek alatt az amerikai gazdaság egyik fenegyerekévé, akinek minden sikerült és bár első üzletét köl­csönpénzzel kezdte, évek alatt a milliárdosok közé emelkedett. A New York belvárosában álló, elegáns üzleteket, milliókba ke­rülő öröklakásokat tartalmazó felhőkarcoló tetején lévő irodá­jából mindegyre új vállalkozá­sokba kezdett. Övé lett a Plaza, New York egyik leghíresebb - és legdrágább - szállodája, ő épí­tette fel az egyik legújabbat, a Grand Hyattot. Egyszerre há­rom 'regi kaszinót vásárolt meg Atlantic Cityben, a szerencsejá­tékok keleti parti központjában, óriási pénzekből fényűző Las Vegas-i stílusban nyitotta meg azokat újra. Épült Trump Plaza Palm Beachben, a milliomosok floridai városában is és Trump New Yorkban, amelynél az in­gatlan csak Tokióban drágább, egész utcasorokat vásárolt fel, hogy 4 milliárd dollárért majd felépítse Trump Cityt, a nevét viselő új, minden korábbi neve­zetességét elhalványító üzleti és lakónegyedét - benne a világ legmagasabb épületével. Úgy tűnik, a szárnyaló tervek végül is papíron murádnak, mert bekövetkezett, amire sen­\ ki, köztük a hitelező bankok sem számítottak: a legendás, aranykezű Donald Trumpnak elfogyott a pénze. Mint folya­matosan kiderül, zseniálisnak tartott üzleteinek többsége vesz­teséges: az Eastern Airlines-tól vásárolt, s a maga nevére ke­resztelt légitársaságot már árul­ja, erre a sorsra juthatnak kaszt- " női és egyéb ingatlanai is, lévén, hogy kerék hárommilliárd dol­láros adósságot kell törlesztenie - miközben szállodái is vesztesé­gesek. Az agresszív, öntelt üzleti „cá­pa" bukását vetélytársai vegyes érzelmekkel fogadják: nem bán­ják az ellenszenves vetélytárs le­tűnését, de még inkább aggód­nak az ügy üzleti következmé­nyei miatt. Donald Trump alko­nya újabb jele annak, hogy az amerikai gazdaság lelassul, a közelgő pangás miatt az ingat­lanpiac gyengül, s az egyik fő­szereplő látványos kudarca má­sokat, bankokat, vállalkozók egész sorát ránthatja magával. _______________________ A reformáció elágazódásai angolszász talajon IV. A METH0D1STÁK (1739) John Wesley (1703-1791) a Methodista Egyház megalapító­ja, buzgó anglikán lelkészcsalád­ban született. Édesanyja a hét napjait pontosan beosztva mind a tizenkilenc (!) gyermekével rend­szeresen folytatott lelki beszélge­téseket. Ezt a megszokott lelki yakorlatot később, oxfordi diák órában is folytatta Wesley. Charles öccsével együtt egy ún. „szent klub”-ot alapítottak, ahol a tagokkal összeállították a köte­lességek napi menetrendjét: órá­kat fordítottak a betegek és a börtönben lévők meglátogatásá­ra, iskolát vezettek a szegények között, hetenként kétszer böjtöl­tek, rendszeres önvizsgálatot tar­tottak, hogy szakítsanak rossz szokásaikkal, naponta három­szor hangosan imádkoztak és minden órában megálltak egy csöndes fohászra. Az életmódnak ezek a szigorú (?) szabályai gúnyolódást váltot­tak ki diáktársaikban. Módsze- reskedóknek, „methodistáknak” nevezték őket. Ez a név aztán rajtuk is maradt. Már felszentelt anglikán lel­kész volt (lapunk május 30.-ai számában olvashattunk az Angli­kán Egyházról) Wesley, amikor elment a cseh-morva testvérek összejövetelére, ahol is Luther­nek a Római levél előszavát tanulmányozták. „An­nak a helynek az olvasásánál - írja Wesley -, ahol Luther azt a változást vázolja, melyet Isten ereje visz végbe az emberen a Jézus Krisztusban való hit által, szívemben csodálatos melegséget éreztem. Tudatára ébredtem an­nak, hogy bizalmamat, lelki üd­vömet illetően már egyedül csak Krisztusba vetem,,s bizonyos vol­tam abban, hogy Ő minden bűnö­met elvette tőlem, s megváltott a bűn és a halál törvényétől.” Ez az óra: -1738. május 24-én este 3/4 9 - nemcsak Wesley űjjászületésé- nek, hanem a methodista „ébre- dési és megszentelődési” mozga­lomnak is a születési órája. Eddig ugyanis Wesley és barátai szá­mára az Anglikán Egyház és an­nak rendje volt az üdvösség köz­vetítője. Most (és mindörökké) a Krisztussal való személyes hitbeli összeköttetés lett a fontos szá­mukra. „Sem az egyház, sem a keresztség, sem a külső engedel­messég nem alapja az üdvösség­nek - írja később -, hanem egye­dül Krisztus irgalmazó kegyel- me. Mit szólt a „methodista ébre­déshez” az Anglikán Egyház? (Mit is várhatnánk mást, Madách szavait idézve, minthogy „nem adhatok mást, csak mi lénye­gem”.) Tehát az anglikán temp­lomok bezárultak az új tanítás előtt. Ha az Anglikán Egyház nem így vi­szonyul Wesley csapatához, ak­kor ugyanolyan segédcsapatot kaphatott volna bennük, mint a Római Egyház a szerzetesren­dekben.. . Elűzve az „atyai házból”, Wes­ley bámulatos missziói munkát végzett. Ötven évig rótta Anglia „soha el nem fogyó országútjait”, többnyire lóháton. Senki sem etetett meg annyi zabot, mint ő - mondták róla a kortársai. Leg­alább 50 ezerszer prédikált és száznál több könyvet írt... Lai­kus prédikátorokból hatalmas se­gítőcsapatot nevelt maga körül. Küzdött a rabszolgaság megszün­tetéséért, az adósok börtönében uralkodó állapotok enyhítéséért; a szegényeknek ingyen osztoga­tott orvosságot... Első jöve­delme 30 fontsterling. Ebből 28- at megtartott magának, kettőt a szegényeknek adott. Később, amikor a fizetése megduplázó­dott, sőt 120 fontig is emelkedett, akkor is csak 28-at tartott meg magának, 92 a szegényeknek ju­tott . Több mint 5^ éven át vezette erről pontos számadásait. Nem csoda, hogy az első angol szakszervezeti veze­tők ebben a légkörben felnőtt methodista laikus prédikátorok voltak. S ha az Anglikán Egyház nem is tudott megbocsátani Wes­leynek (minden bizonnyal akkor fog megbocsátani neki. amikor Luthernek Róma...), az angol nemzet elismerte az erkölcsi megújulás körüli érdemeit. Ha­lála után a Westminsteri apátság­ban kapott helyet a brit biroda­lom hősei között. A methodisták nem állítják, hogy teljesen értik a Szethárom- ságról szóló tanítást. De hát ki érti azt? Még Augustinus is, miu­tán megírta a Szentháromság ta­náról szóló klasszikus fejtegeté­seit, beval lotta, hogy az még min­dig misztérium, titok maradt. Templomaikban nincsenek olyan „gyóntatószékek”, mint a római katolikus templomokban. Pedig a methodista lelkészekhez is gyakran jönnek az emberek, hogy megvallják bűneiket vagy a nehézségeiket. Ilyenkor a lelké­szek egy sereg tanácsot adnak. De ahhoz sohasem vesznek bá­torságot - ugyan milyen „jogon” vennének? -, hogy „vezeklést” rójanak ki, vagy kimondják a „feloldozás” szavait... A metho- dislák hiszik, hogy minden egyes ember közvetlenül (lehal papi „közbenjárás” nél­kül) mehet Istenhez, bízva az újszövetség ígéretében: „Ha megvalljuk vétkeinket, hű és igaz, hogy megbocsátja azo­kat...” Magyarországon mintegy négyezer, világviszonylatban (az US A-ban 12 millió) 15 millió egy­háztagjuk van. Egyed József

Next

/
Thumbnails
Contents