Új Nógrád, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-12 / 59. szám

4 1990. JÚNIUS 12., KEDD MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: Óránként: Hírek. Időjárás. Útközben S 4.30: Reggeli krónika 8.05: Hangszemle 8.20: Szonda (ism.) 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben 10.30: Balaton-rádió 11.10: Nemzetiségeink zenéjéből 11.30: Hrabal könyve 12.00: Déli krónika 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Intermikrofon 13.05: Klasszikusok délidőben 13.49: Susato: Szvit 14.05: Nyugatra nyíló ablak 14.35: Dzsesszmelódiák 15.05: Ezredforduló 16.00: Délutáni krónika 16.15: Muzsikáló természet 16.20: Kérhetek valamit? 17.05: Bioritmus 17.25: A Szabó család 18.00: Esti krónika 18.30: Ráadás 19.05: Sportvilág 19.15: Láttuk, hallottuk, olvastuk 19.30: Hol volt, hol nem volt... 19.40: Dobos Kálmán féld.: Moldvai csángó dalok 19.50: Hajszálgyökerek 20.05: Felgyorsult történelmünk Í két esztendeje 20.35: Népdalok 21.05: Híres bűnesetek 22.00: Késő esti krónika 22.30: Régi híres énekesek ' műsorából 23.05: Csajkovszkij: VI. szimfónia 23.48: Réei kórusmuzsika PETŐFI RÁDIÓ: 4.30: Reggeli zenés műsor 6.03: Reggeli csúcs. Zene-szóval 7.35: Sportreggel 8.00: Hírek. Időjárás 8.05: Rivaldafényben. A Metró együttes és Szteva- novity Zorán 9.00: Hírek. Időjárás 9.03: Társalgó 10.00: Operettkedvelőknek 10.50: Versarchívumunkból 11.00: Hírek. Időjárás 11.03: Helykereső 11.20: Apró-cseprő - gyerekekről H.45: Ki kopog? 12.00: Asztali muzsika 13.00: Hírek. Időjárás 13.03: Popzene sztereóban 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés 14.00: Iránytű 15.05: Csúcsforgalom 17.00: Hírek. Időjárás 17.03: Tárcsázz! 17.30: Helykereső 18.30: Popregiszter 19.03: Táncházi muzsika 19.30: Daráló (ism.) 20.00: Más-világ 21.03: Jegyzet 21.20: Nótakedvelőknek 22.20: Vándormotívumok az irodalomban: a sejtelem 23.03: Sporthíradó 23.10: A dzsessz világa • BARTÓK RÁDIÓ: 6.00: Muzsikáló reggel 9.00: Műsorismertetés 9.10: Karinthiai nyár 1989. 10.20: A magyar nyelv századai 10.35: Miért szép? 11.00: Kari Ridderbusch opera­áriákat énekel 11.30: Zenekari muzsika . 12.00: Hírek. Időjárás. Műsorism. } 13.00: Rádiószínház 14.12: Britten: Peter Grimes 16.00: Hírek. Időjárás. Műsorism. 16.48: Mozart: C-dúr (Linzi) szimfónia 17.25: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 18.30: Na maternjem jeziku 19.00: Hírek. Időjárás. Műsorism. 19.05: In der Muttersprache 19.35: Zenekari muzsika 20.20: A budapesti tavaszi feszti­vál hangversenyeiből 22.25: Felhang 23.05: Vízkereszttől szilveszterig ’­(DOBI 8.13: Műsorismertetés 8.15: Tévétorna nyugdíjasoknak 8.20: Autómánia 8.45: Vörös kígyók. 10.20: Képújság 16.00: Képújság 16.08: Műsorismertetés 16.10: Pannon krónika 16.20: Nachrichten 16.25: Nasa obrazovka 16.55: RTV-közönségszolgálat 17.00: Birtokos eset. 18.10: Szám adás 18.45: Esti mese 19.00: Műsorajánlal 19.05: „Az utódok reménysége?” 19.28: Közlemények. Műsorajánlat 19.30: Híradó 19.50: A polip 20.50: Itália ’90. Hollandia-Egyiptom 22.55: Stúdió ’90 23.55: Híradó 3. \ Kudlik Júliával és Rózsa Péterrel 15.45: Képújság 16.00: Tv 2. Benne: Riportok - Időjárás - Zene Teledoktor. Orvosi tanácsok 16.30: Kérdezz! Felelek 16.45: Tv 2. 16.50: Itália ’90. Belgium-Koreai Köztár­saság 18.50: Tv 2. 19.00: Gyerekeknek! Atomhangya 19.21: Tv 2. 19.25: A viharlovag. Francia kalandfilmsorozat 19.49: Tv 2. 20.00: Telesport 20.25: Tv 2. 20.35: Van Gogh 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Napzárta kb. 22.15: Nulla típusú találkozások 22.50: Gondolkodó 23.35: Tv 2. BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.00: Iskolásoknak 9.20: Tévéfilm 10.20: Csak nőknek 11.00: Vetélkedő 11.55: Tévébörze 15.05: A Tévéfesztivál műsorából 16.45: Belgium-Dél-Korea 19.00: Esti mese 19.20: Időjárás 19.30: Tévénapló 19.50: Gösta Berling 20.45: P. Dobás és barátai 21.30: Hétköznapi paragrafusok 22.00: Események, kommentárok 23.30: Osztrák dokumentumfilm 2. MŰSOR: 15.50: Tévé zenei szótár (sorozat) 16.10: Nemzetközi kerékpáros­verseny 16.50: Kapcsolatstúdió 18.00: Esti mese 18.10: A Turbo együttes műsorából 18.30: Hírmagazin 19.15: Fiatalok tv-klubja 20.45: Hollandia-Egyiptom. Labdarúgó-vb 22.55: Híradó 23.20: Sport MOZIMŰSOR: Salgótarjáni Apolló Mozi: 3, 5 és I 7 órától: Drágám a kölykök össze­mentek. Színes, szinkronizált ame­rikai filmvígjáték. Este 9-től: Légy 2. (16). Színes, amerikai sci-fi hor­ror. Kamara: 4 órától: Szerelem tengere. Színes, szinkronizált ame­rikai film. 6 órától: Cinema paradi- so. Színes, francia-olasz film. Balas­sagyarmati Madách: fél 4, 3/4 6 és 8-tól: A Ragadozó (Predátor) (16). Színes, szinkronizált, amerikai sci-fi akciófilm. Kamara: Őrület. Színes, szinkronizált francia-amerikai bűn­ügyi film. Bátonyterenyei Bányász: Országút fantomja (16). Színes, szinkronizált, amerikai krimi. Pász­tói Mátra: Cyborg (16). Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus film. Szécsényi Rákóczi: A Shogun árnyékában. Színes, japán törté­nelmi akciófilm. Napi Intervideo-aj ánlat Rémálom délben Magyar felirattal. Rendezte Nico Mastorakis. Főszerepben: Wings Hauser, Bo Hopkins, George Ken­nedy. Ki tartja uralma alatt Canyolen- det, ezt a békés amerikai kisvárost? És ki szabadítja meg a várost az átoktól? Nemrégiben tartotta évadzáró hangversenyét a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar Bulcsú napján, hogy egy időre búcsút vegyen a hívektől, és nyári pihe­nőn gyűjtse az erejét a következő feladatokra. Kell is a pihenés, mert kemény évad áll mögöttük. Kérésemre Deák András karmester összeál­lított egy listát, amejy hiteles ada­tokkal segíti a mérlegvonást: A szimfonikus zenekar a szezonban 24 előadáson muzsikált, vagy önálló koncerten, vagy közremű­ködőként. A 24-ből kilenc felnőt­teknek, tizenöt pedig az ifjúság­nak szólt. Időben ez most hosszabb évad­nak tűnt, hiszen már 1989. au­gusztusában a finnországi test­vérvárosban, Vantaabun kellett bizonyítani. S a zenekarnak sike­rült a fagyos közönséget felmele­gíteni! Októberben azután itt helyben lépett fel együtt a 40 éves fennállását ünneplő Tikkuri- lan Laulajat kórussal. Novemberben amerikai kar­mesterrel és osztrák gordonka- művésszel álltak a közönség elé. December sűrű programot ho­zott a zenekar számára:- hét elő­adást. Az öt ifjúsági koncertből emlékezetes marad a nagybáto- nyi, ahol a Váci Mihály Gimná­zium fogadta a társulatot kedve­sen. A két felnőtt előadást most kevésbé sikerült karácsonyi jelle­gűvé varázsolni; ezen jövőre javí­tani szándékoznak. Januárban három alkalommal is fellépett az együttes a Zene- akadémián, az Országos Filhar­mónia által szervezett ifjúsági bérletsorozat közreműködője­ként. A legzsúfoltabb volt a márci­us, szinte „erőltetett menet”, hét ifjúsági és a már hagyományos nőnapi koncerttel. Májusban a „Tarjám tavasz” rendezvénysorozat keretében muzsikált a zenekar, a beszterce­bányai szimfonikusok „előzene- karaként”. A kísért művészek közül meg kell említeni Katona Ágnes zon­goraművésznő, Szabó Péter, a Romániából áttelepült csellista és Szelecsényi Norbert pianista nevét. Szelecsényi Norbert zongora- művész az évadzáró hangverse­nyen is vendégünk volt. Előbb hallhattunk tőle egy fantasztikus Strauss-átiratot, ami valódi bra­vúrdarabnak számít, majd Ad- dinsell felejthetetlen varsói kon­certjét. Az idei utolsó, a 24. előadáson a Salgótarjáni Szimfonikus Zene­kar igazi zenei csemegékkel kedveskedett közönségének. A könyedebb műfaj, ill. hangvétel persze nem azt jelenti, hogy eze­ket a darabokat „játszva le lehet játszani”! Sőt! Komoly erőpróba Rossini Tolvaj szarka nyitánya, E. Fischer Az Alpoktól délre című négytételes táncsorozata, vagy Kopland Rodeo szvitje. De az együttes szépen megbirkózott a szokatlan feladatokkal. Szelecsényi Norbert szavaival élve: „Jó passzban van a zene­kar.” Várjuk, hogy ez jövőre is így legyen! Boros Ágnes Beteg tengerek, halak, fókák Hihetetlen, hogy a halak milli­óit képes elpusztítani, és tizenöt méteres mélységig minden életet megsemmisít a tengerben. Pedig ötezerszeres nagyításban is csu­pán elkenődött tintapacának lát­szik. A tízezred milliméter nagy­ságú algafaj roppant apró mérete és ritka előfordulása miatt sokáig ismeretlen volt: csak 1962-ben fe­dezték fel. Ez az algafaj az elmúlt években ökológiai katasztrófát okozott a skandináv vizeken. Va­lóságos algaövezet jött létre a skandináv partok mentén, sűrű ragacsos habbá változtatta a ten­ger vizét. Az alganyálka rátapadt a halak kopoltyúira és tízezrével fojtotta meg őket. Több száz kilo­méter hosszú, és helyenként húsz kilométer szélességet is elér az al­gaszőnyeg. A skandináv tudósok úgy véle­kedtek, hogy az algatelepek kép­ződése - mivel szaporodásukhoz tápanyagokra van szükség - rég megjósolt következménye a tenger mérgező anyagokkal való túltelí- tődésének. A helgolandi biológiai intézet kutatói szerint az Északi­tenger vizének nitrogénnel és fosz­fátokkal való szennyezettsége já­rul hozzá ahhoz, hogy az algavi­rágzás - mely a nyílt tengeren évente rendszeresen kétszer figyel­hető meg - szárazföld közelében szinte állandóvá vált. A baj azonban sohasem jár egyedül. Az algaszőnyeg terebé- lyesedésével egyidejűleg a dán Watt-tengerből több száz döglött fókát vetett partra a víz. A leg­több, heveny tüdőgyulladásban elpusztult állatot a Kattegatnál ta­lálták, de az NSZK partjai mentén is több tucat tetemet gyűjtöttek be. A szakemberek először igye­keztek különválasztani a két jelen­séget, mondván, hogy a halpusz­tulás az algásodásra, a fókapusz­tulás pedig vírusfertőzésre vezet­hető vissza. Dán laboratóriumok­ban megfeszített erővel dolgoztak annak a herpeszvírusnak az azonosításán, amely a tudósok vé­leménye szerint az állatok tüdő- gyulladását okozta, bár a gyanú az influenzavírusokat sem kerülte el. Egyes szakértők viszont azon dolgoztak, hogy összefüggést mu­tassanak ki a két jelenség, illetve az Északi-tenger elszennyezett- sége között, mert végre rávenné az érintett országokat arra, hogy he­lyesebb környezetvédelmi maga­tartást tanúsítsanak. Egy svéd kutató szerint van összefüggés: a moszatok víruso­kat és baktériumokat is termelhet­nek. Erre utal, hogy a halakon kívül elpusztultak a nem kopol- tyúval lélegző tengeri sünök és tengeri csillagok is. Képünkön: beteg,' majd sérült fókát a francia partok mentén is találtak. Meggyógyítva engedte vissza az egyiket, a Martialra ke­resztelt fókafiút Brigitte Bardot, az állatbarát, egykori filmsztár, a nemzetközi sajtó jelenlétében. A reformáció elágazódásai angolszász talajon III. A QUAKEREK (1652) Tartsunk egy kis szünetet. Mondhatnám azt is, hogy együtt imádkozzunk, adjunk hálát a gaz­dag Istennek. Micsoda, pazar, sokszínű, sokdallamú az Ő műve: az elő Egyház! Harmónia, egység uralkodik a Nagy Műben. Min­den mellékzörej, fals, hamis ká- rálás közepette is. A Szeretet már csak ilyen... Áldassék örökkön- örökké! És most lássunk, „halljunk” egy újabb részegyüttest, egy szó­lamot a Nagy Énekkarból: íme, a quakerek. A quakerek magukat a János evangéliuma 15:15 után „Bará­tok Társaságának” (Society of Friends), vagy a „Világosság Gyermekeinek” (Children of Light) nevezték. A „quaker” szó „reszícető”-t jelent. Ez a gúnynév úgy ragadt rájuk, hogy az alapító­juk, amikor az egyik bíró elé hurcolták, a bíró kérdéseire nem adott feleletet, hanem felszólítot­ta, hogy tisztelje Istent és resz­kessen Istentől. Mire a bíró őt és követőit gúnyosan „quaker”- nek, reszketőnek nevezte el. A quaker vallást George Fox alapította, aki 1624-ben született az angliai Draytonben. Szegény takács fia volt, és maga cipész­mesterséget tanult. Angliában a nagy forradalom idején sokan voltak, akik a puritán mozgalom hatása alatt nem voltak megelé­gedve a félig megvalósult refor­mációval. Ezeket „keresőknek” (seekers) nevezték. Lélekben Fox is ezek közé tartozott. A zárkózott, tépelődő fiatal­ember egyik lelkésztől a másikig járt tanácsért, de vigasztalást nem talált kétségeire, viszont megismer egynéhány, hivatásá­hoz méltatlanul viselkedő papot. Ekkor Isten szavát véli hallani: „Látod, amint az emberek hiúsá­gokba merülnek el; te felejtsd el, maradj távol tőlük, és légy rájuk nézve idegen!” - És Fox teljesen elzárkózik a világtól, remeteéle­tet él. Sokat böjtöl, imádkozik, Bibliát olvas, csakhogy megis­merje az Istentől rendelt küldeté­sét. „Egy van, aki bajodat ismeri és segíteni akar: Jézus Krisztus.” Élete hátralévő 40 évében ennek a meggyőződésnek, hitbeli meg­újulásának a fényét árasztotta két világrészben. Fox rettenthetetlen bátorság­gal lépett fel a bűnös világ, a bírák igazságtalansága, a keres­kedők csalásai, a papok világias­sága ellen. Amikor a hatalmas termetű férfi vállaira lógó hosszú hajával, bő ujjasban és bőrnad­rágban a tömeg elé állt és beszélni kezdett, gondolatai, érzelmei ne­hezen találtak ugyan kifejezése­ket, de a mosoly elhalt a hallga­tók ajkain, mert a szavaiból áradó belső tűz a szívek jégkérgét is megolvasztotta. Meggyőződés­sel vallotta, hogy egyik egyház­ban sem hirdetik Isten igaz sza­vát, hanem csak a Bibliát, min­den elkötelezettség, szeretet nél­kül. A Szentlélek világossága nél­kül. Heves és megalkuvást, ha­misságot megvető egyéniségére mi sem jcllemzőhb, minthogy be­leszólt például egy pap beszédé­be... Ezért vallásháborítás címén lefogták és bilincsbe verték. (A bilincsekben járók.) Rövidesen szabadlábra helyezték. Letelepedett Swarthmoor Hallban. Fox itt alapította meg 1652-ben a „Barátok Társasá­gát”, amely rohamosan gyarapo­dott. A hatóság és a papság is összefogott ellenük. Fox maga tízszer volt börtönben és Anglia többi börtöne is az ő híveivel volt tele. Az 1650-es években ezer híve ült börtönben, 1660-ban pe­dig 3170 volt letartóztatva. Csupa erkölcsileg tiszta, érzéseiben ko­moly ember, akiknek az volt a bűnük, hogy egy új isteni kijelen­tést kezdtek prédikálni. A quakerek mindig azt vallot­ták, "hogy az „igazság” a Bibliá­ban található meg, ahelyett, hogy valami azért igaz, mert meg van írva a Bibliában! Ugyanakkor azt tanítják, hogy a Biblia az ún. „belső megvilágosodás” átélé­se, tehát Istennek az egyes lelkekkel való önközlése nélkül csupán halott betű marad, csak történeti forrása az Isten nagy tetteinek. Lényegileg ez a „belső világosság” (János ev. 1:9.) kü­lönbözteti meg a Barátok Társa­ságát a bibliai kinyilatkoztatás alapján álló többi egyházaktól. Soha nem volt sem írott, sem szóbeli hitvallásuk. „Csupán” mély és állhatatos hitük. Azt tar­tották, hogy a vallásos közösség alapja a belső, személyes megta­pasztalás. Mivel a quakerek soha nem hazudnak, nem hajlandók sem esküdni, sem fogadalmat tenni. Azt kívánják, hogy puszta állítá­sukat is fogadják el igaznak. A Bibliára hivatkoznak, ahol nyil­ván meg van írva: „Teljességgel ne esküdjetek!” (Máté 5:34.) Érvelésüket még azzal is kiegé­szítették: ha valaki csak eskü alatt mond bizonyosan igazat, az ellen joggal merül fel a gyanú, hogy nem eskü alatt mondott sza­vai nem bizonyosan igazak. Ma az angol bíróságok a qua­kerek szavát eskü nélkül is elfo­gadják igaznak. Jelenleg az egész világon mint­egy 200 ezer quaker él. Egyed József

Next

/
Thumbnails
Contents