Új Nógrád, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)
1990-06-07 / 55. szám
»90. JÚNIUS 7., CSÜTÖRTÖK imnzmi 3 A visszaszámlálást már megkezdték a kazári tanácson. KazárI talányok Mire kötelez egy versenytárgyalás? — Még a VII. ötéves terv készítésének időszakában született az ötlet, majd 1985. augusztus 16-án, megtartott „községi érdekegyeztető fórum”-on vált a település célkitűzésévé, hogy a kazári „középső” általános iskolából egészségügyi központot létesítünk — emlékszik vissza Salamon Ferenc Kazár község tanácsának elnöke Az oktatási intézményt köze! száz éve építették, amelv az utóbbi évtizedekben könyvtárként is funkcionált. Alsó szintién a posta működött, valamint néhány mozgalmi és tömegszervezet, köztük a nyugdíjas szakszervezet kapott elhelyezést. — A lakosság helyi orvosi ellátása mind sürgetőbb feladattá vált, — említi a tanácselnök — Több elképzelés volt, végül a testület a volt iskolaépület átalakítása mellett döntött. — Hogyan kezdtek a munkálatokhoz? — Tanulmánytervet készítettünk, melynek melléklete a műszaki, és a költség- vetési terv volt, majd versenytárgyalást hirdettünk meg- A . tárgyaláson megjelent több építőipari szövetkezet közül az UNIVER Kisszövetkezet adta számunkra a legkedvezőbb ár- és kivitelezési ajánlatot. — Mikor volt ez a jiversenytárgyalás? — 1988. október 3-án. — Mi történt ezután? — Az építkezés bonyolításával az AGROBER-t bíztuk meg, a konkrét munkálatok 1988 decemberében kezdődtek. — Milyen pénzügyi fedezettel indultak? — 7.4 millióval. — Az eredeti terv szerint mikorra kellett volna befejezni a felújítást? — 1989 júliusára. Ám a sok huzavonából már korán érezhetővé vált: az átadási határidő elhúzódik, ám arra nem gondoltunk, hogy ennyire. — Mi következett ezután? — Mi megértőek voltunk az UNIVER-rel szemben. Bizonyítja az, hogy kérésükre többször módosítottuk a szerződésben rögzített határidőt. Legutóbb abban egyeztünk meg, hogy áprilisban elkészülnek a munkálatokkal. — Ezek szerint van újabb határidő is? — Igen, június 30-a. — Mit tesznek, ha a cég nem tartja ezt? — Akkor törvénye» úton járunk el, napi 10 ezer forintos ködbérrel sújtatjuk a ■kivitelezőt- Ahhoz is ragaszkodunk, hogy a végleges költségtervet, — a már módosított 7,6 millió forintot — nem léphetik túl, pontosabban csak ennyit fizetünk.... Látogatásunk idején az építkezés helyszínén szervezett, ütemes munkát tapasztaltunk, de úgy éreztük, hogy a szükséges önbizalom, mintha hiányzott volna. Erre utal az is, hogy a helyszínen lévő egyik csoportvezető semmilyen információt nem adott, utalva a vonatkozó „szigorú vezetői intézkedésre”. Tehát vezetői intézkedés már érvényesül. egy területen, viszont a szerződésben foglaltakra vonatkozók, melyért fizetnek még nem. A kazáriakat viszont az , érdekli, hogy végre mikor, adják át az általános orvosi és fogászati szakrendelőt, mikor kezdi meg működését az anya- és a gyermekvédelmi bázis. Rácz András Fotó: Rigó Tibor Ha komolyan vesszük, lebénul a gazdaság... (Folytatás az 1. oldalról.) — Ilyen körülmények között van e reális alapja a kedélyeket nagyon felborzoló kormányrendelet végrehajtásának — kérdeztük Fehérvári Gézától, a Salgótarjáni Síküveggyár gazdasági vezérigazgató-helyettesétől. — A rendteremtéssel egyetértek. A valóban működésképtelen vállalatok ne kerüljék el a sorsukat. Ezzel a kormányrendelettel azonban nem csak őket, hanem a viszonylag jól tevékenykedőket, működőképeseket is nagyon sújtják. Emiatt, a várva várt hatás pedig erőteljesen megkérdőjelezhető. Ha viszont komolyan vesszük, akkor teljesen lebénul az egész magyar gazdaság. Arról nincs pontos információm, hogy csak a kisvállalatokat érintő önfelszámolásról van-e szó, Ebben a szituációban, az érdekek sem találkoznak egymással. Ráadásul nincs olyan államapparátus, amelyik ezt végigcsinálja. Véleményem szerint, ebben az esetben is pótcselekvésről, a lényeg megkerüléséről, az évek óta veszteségesen tevékenykedő nagy vállalatok felszámolásának elodázásáról van szó. — A rendelet nem tisztázza egyértelműen a vagyon fogalmát sem. — Így van. A rendelet szerint, az önfelszámolást akkor kell kérni, ha a gazdálkodó szervezet fizetés- képtelen, A felszámolási eljárás lefolytatását a hitelező kérheti, a gazdálkodó szervezet pedig köteles kérni a »bíróságtól, 8 napon belül. Vajon mi tartozik a vagyon fogalmához? A vállalat könyv szerinti, vagy forgalmi értéke, netán a cég értéke. Szerintem ez utóbbi fejezi ki a valóságot. A nálunk járó külföldiek szerint, vagyonértékünk nem az állóeszközökben, a műszaki technikai színvonalban, hanem elsősorban a megszerzett piacainkban és a felhalmozott szakmai tudásunkban rejlik. Ez utóbbit is figyelembe véve cégértékünk 700 millióval haladja meg könyv szerinti vagyonúnkat. — Függetlenül az előbbiektől, gyülekeznek-e viharfelhők a gyár ege felett? — Mi nem voltunk fizetésképtelenek, Mindig folyamatosan, határidőre teljesítettük kötelezettségeinket. Ezt azért tudtuk és tudjuk megtenni, mert az elmúlt években nyereségesen termeltünk. — Ügy tudom, hogy önöket is sújtja partnereik egy részének fizetésképtelensége, a szocialista exporttilalom miatt. — Igen. Az ő fizetőképességük javítása meghaladja döntési jogkörünket. A talpon maradásban még fontos szerep» van a forrásképzés, a felhalmozás összhangjának, illetve megbomlásának, vagy hiányának. Pénzünkért a fizetésképtelen partnereinket perelhetjük, de nehéz tartozásaikat behajtani. Velük szemben a másik lehetőség, hogy leállítjuk a szállításokat. Ez viszont kétélű fegyver. Lehet, hogy ebben az esetben sem kapjuk meg a pénzünket időre, ugyanakkor elveszítjük azt a jelentős értéket képviselő vevőnket, akihez a termelés folyamatosságának elősegítése érdekében szervesen kapcsolódunk. Ügy döntöttünk, hogy a jelentősebb és fizetési nehézségekkel küzdő megrendelőinknek csökkentett mennyiséget szállítunk, a fizetésképtelen kis értéket kívánó üzletfeleinknek pedig nemet mondunk. A felszabaduló kapacitást megpróbáljuk más piacokon értékesíteni, ami viszont nem megy máról holnapra. Vonatkozik ez az edzett termékeinkre, amelyek a jelenlegi technikai színvonal mellett csalk hazai és rubelviszonylatban értékesíthetők. A most folyó 650 millió forintos beruházásfejlesztés. igazi, világszínvonalú struktúraváltást tesz lehetővé, de ennek az átfutási ideje nagyon hosszú. — Mindenféle váratlan, kiszámíthatatlan szélsőségeket számba véve, milyen értelemben foglalkoznak a kormányrendelettel? — Annak ellenére, hogy az első negyedévet, döntően a rubelexport erőteljes visz- szafogása, valamint belső gazdálkodási problémák miatt veszteséggel zártuk, csupán elméletileg foglalkozunk a kormányhatározattal, nem készülünk a legrosszabbra. Olyan intézkedéseket hozunk, amelyekkel elkerülhetjük az önfel- szamolást. Bármilyen kegyetlenek is legyenek a feltételek, a jelent és a jövőt szolgáló beruházásokat nem fogjuk leállítani. A termelés finanszírozása érdekében viszont rövid lejáratú hiteleket veszünk fel. Az ezek-y után fizetett kamat, — amely egyes bankok részéről eléri a 35 százalékot —, újabb kiszolgáltatottságot jelent, ráadásul nagyon megnöveli termelési költségeinket. Mégis azon fáradozunk, hogy az év végéig 80—100 millió forint nyereséget érjünk el. — Hogyan? — Szigorú racionalizálást hajtunk végre. Ennek során korszerűbbé válik az eddigi irányítás. A mostani négyszáz fős irányító, ügyviteli apparátus 200 főre csökken, összlétszámúnk 400 fővel csökken, ebből 150-en kor- kedvezménnyel mennek nyugdíjba. Foglalkozunk különböző nyereségorientált vállalkozások szervezésével is — fejezi be gondolatait Fehérvári Géza, amit dr. Juhász Gyula, a gyár vezérigazgatója, a következőkkel egészít ki: — A most bevezetett korszerűbb szervezeti irányítás, — amit devizionális módszernek ismernek külföldön — megteremti az önfelszámolás elkerülésének lehetőségét és feltételeit. Vezetőtársaimmal — négy egységről van szó — megegyeztem a feltételekben. Ha mindezek után sem sikerül elkerülni a csődeljárást, akkor magam kérem a leváltásomat, előtte azonban felmondok vezetőtársaimnak — hangsúlyozta dr. Juhász Gyula. Venesz Károly * Az Országgyűlés e témával foglalkozó napirendjének megtárgyalása után. a következő módosítást fogadta el: A vállalat nem köteles önfelszámolását kérni. A partnerek viszont ezt minden további nélkül megtehetik. Az a lehetőség továbbra is megvan, hogy a fizetési ütemezésben kölcsönösen megállapodjanak. Autó ellen adó Hollandia közlekedési minisztere a levegő nitrogén- oxidos szennyezettségének visszaszorítása végett azzal a merész tervvel állt elő, hogy az elkövetkezendő húsz évben csökkentsék a gépkocsiforgalmat. (Hollandiában a levegőbe jutó nitrogén- oxid 80 százalékát a gépkocsik bocsátják ki.) A miniszter szerint a gépkocsik száma a mai 5 millióról — mint az előrejelzések valószínűsítik — ne 8 millióra emelkedjen, hanem ellenkezőleg: 3,5 millióra csökkenjen. Ennek érdekében 50 százalékos adót akarnak kivetni mind a vásárolt, mind a forgalomban lévő autókra. Adókedvezményben kívánják azonban részesíteni a levegőt kevésbé szennyező gépkocsik tulajdonosait. Egy újfajta elektronikus eszközzel mérni akarják, hogy egv-egy gépkocsi egységnyi idő alatt hány kilométert tett meg, s külön adóval kívánják sújtani a mértéktelenül sokat autózókat- E rendszabályokkal egyidejűleg erőteljesen fejlesztik a tömegközlekedést, új utakat pedig nem építenek. Harminckét évi hivatástudat... Nádor Istvánná férjével együtt Salgótarjánból költözött 1943-ban Nádújfaluba. A Hangya Szövetkezet üzletét és kocsmáját vezették közösen. — Nagyon szerettünk a „Hangyában" dolgozni. Ez volt az életünk. A férjemnek. és úgy érzem, nekem is a véremben volt a kereskedelem. A párom a kezével rokkant volt, így elkerülte a frontot. Kerékpáron hordták az árut más falvakba, tejet és fontos élelmiszereket. — Sokszor megszenvedtem. Esőben, hóban, fagyban mentünk. Tönkre is ment a kezem. . . A beszolgáltatást mi terítettük szét a közellátásban. Érdekes dolgok is megestek velünk, meséli Nádorné. — Ez is a háború tájékán történt. A „meszesek” éjszaka felpörgettek, és bekiabáltak: „Nádor úr! Az isten áldja meg, adjon már egy féldecit, mert megvesz az isten hidege!’’ Akkor az uram felkelt, és kiszolgálta őket. Nem volt szigorú nyitvatartási rend. Az árut akkor kellett adni, amikor vitték. Két másik esetet sem felejt az asszony: — Zsidókat hajtottak keresztül a falun. A szövetkezet udvarára terelték őket. Mi is ott laktunk. Szegény emberek agyon voltak gyötörve, éhesen, alig vonszolták magukat. Anyósom és én palacsintát sütöttünk. Titokban szétosztottunk nekik vagy 30—40 darabot. A másik kellemetlen esetünk akkor történt, amikor az átvonuló román katonák kiraboltak. Mindenünket elvitték. Az idő tájt a falvaknak olyan értékesítési gondjaik voltak, hogy nem bírták a tejet eladni és a vérbeli kereskedő felesége, szeparátor segítségével a tejből vajat csinált. A vajért már cserélhettek az üzlet számára ecetet és élesztőt, mert abban az időben ez hiánycikk volt. Nádorékat azóta is emlegetik a környéken: ők vezették a boltot, nem volt olyan, hogy nincs! Felhajtották a keresett árut a „föld alól is". Eljártak Ver- pelétre kerékpáron paradicsomért, szőlőért, és borért. Az idős asszonynak kedves emléke is akad: 1952-ben lett divatos' a diafilm. Nekünk volt, és vetítéseket rendeztünk a falu gyerekeinek a konyhában. Ott szoroskodtunk a gyerekekkel, akik nagyon élvezték. Mindig a gyengébben olvasó lurkókat olvastattuk, hogy gyakoroljanak. Amelyik nem akart, azt azzal ijesztettük, hogy akkor nem jöhet többé. így kénytelenek voltak olvasni. Emlékszem, a tanítónő nem győzött hálálkodni, mert sokat javult a gyerekek kiejtése. El is tette a diavetítőt, azóta is féltett kincsként őrzi. Nádorné — nagy bánatára, — már 3 éve özvegy. Három gyereke minden támasza. Harminckét évig vezették férjével a nádújfalui üzletet. Hivatástudatból jelest érdemelnének. Cserhalmi Adél Az Örhalmi Hazafias Népfront Termelőszövetkezetben két éve foglalkoznak vetöburgonya előállításához szükséges minigumók termesztésével. Idén tíz fóliasátor alatt növesztik a kísérletileg előállított krumplit. A rendszeres méretellenőrzéstől függően várhatóan nyár közepén ássák ki az idei első termésű minigumókat. —Rigó—
