Új Nógrád, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-05 / 53. szám

További zűrzavar az Országgyűlésben Kivonult a FIDESZ — Bírálják a házelnököt — Módosították a földtörvényt MAI SZAMUNKBAN: Nem környezetszennyezést... ...környezetvédelmet akarunk! — követelik az ott- élők Szorospatokon, ahol híre ment, hogy a bezárt bá­nya helyép veszélyeshulladék-temetőt kívánnak létesíte* ni, melytől az emberek félnek- Mi az igazság? Ennek járt utána Mihalik Júlia. Az írás a 3. oldalon olvasható. Öngól — repülőgépről Aranyat érő májusi eső helyett mérgező permet hull az égből. Ez egyes növényekre nézve hasznos, azonban a méhészek rettegve várják, milyen kár keletkezik nekik ebből 'a félig áldásos tevékenységből? Hová fordulhatnak egyáltalán segítségért a méhészek, és kinek jó ez az ál­lapot? Lendvai Ferenc levele az 5. oldalon. Halál, a zebrán Hétfőn ismét halálos baleset történt a megyeszékhe­lyen a Centrum Áruház előtti gyalogátkelőn. Már idén sem az e,lső! Helyszíni riportunk a 8. oldalon. Budapest vendége a finn miniszterelnök Ha hétfő és kedd, akkor ezentúl mindig plenáris ülést tart az Országgyűlés. Szer­dán és csütörtökön a bizott­ságokban dolgoznak a hon­atyák. míg pénteken egyéb­irányú kötelezettségeiknek tesznek eleget. Az állandó­ság bizonyára elősegíti majd .................................. Tanárok a békéért A gyermekek békére nevelésének hosszú tá­vú feladatairól, a kör­nyező országok pedagó­gusaival ez ügyben folytatott együttműkö­dés feltételeiről cserél­tek gondolatot a Taná­rok a békéért mozga­lom budapesti konfe­renciájának résztvevői. A 45 ország 452 képvi­selője részvételével — június 1-től 4-ig —Bu­dapesten megtartott ta­nácskozásról hétfőn hallhattak tájékoztatót az újságírók a Villányi (Folytatás a 2. oldalon.) a fegyelmezettebb és ered­ményesebb munkát, de ez is a célja a parlamenti tevé­kenység beszabályozásá­nak. Nos, az új munkarend teg­napi premierje finoman szól­va sem sikerült. A megbí­zott házelnök ugyanis im­A KSH felmérése szerint 1090. el£Ő negyedévében a vállalatok és szövetkezetek 8 százalékkal kevesebb dolgo­zót foglalkoztattak, mint egy évvel korábban. Ezen belül a fizikai dolgozók létszáma, A jövő év végéig 25 milh lió ECU-t (körülbelül 30 millió dollár) kap «Magyar- ország a legfejlettebb 24 or­szágtól — a PHARE-program keretében — összesen 22 már sokadszor erőltette rá akaratát az Országgyűlésre, s önkényeskedését egyre ke­vésbé hajlandók elviselni a képviselők- Az összetűzések mind gyakoribbak és heve­sebbek... Miként azt már megszok­hattuk a fél H-re meghir­valamivel nagyobb arány­ban — 8,6 százalékkal —, míg a szellemieké kisebb mértékben, 6 százalékkal csökkent. Az építőiparban, a mezőgazdaságban és az er- (Folytatás a 2. oldalon) környezetvédelmi és energe­tikai fejlesztési programra. Erről írt alá megállapodást hétfőn a Környezetvédelmi Minisztériumban Carlo Ri- (Folytatás a 2. oldalon) detett kezdési időpont ezút­tal is csaknem tíz percet csúszott, majd további kö­zel egy óra múlva kezdhet­tek csak hozzá az érdemi munkához. Mégpedig a szintén már szokásos ok, az ügyrendi vita miatt. Azzal (Folytatás a 2. oldalon.) Ores a veszprémi szovjet laktanya Elhagyta Veszprémet az eddig ott állomásozó szov­jet harckocsizó gárdaezred. A hatalmas laktanyakomp­lexum 49 épülete üres, új gazdára vár. Hétfőn, egy nappal hivatalos műszaki átadása előtt, a szovjet déli hadseregcsoport parancsnok­sága szemlére hívta meg az elhagyott laktanyába a Bu­dapestre akkreditált katonai attasékat és az újságírókat. Viktor Filov altábornagy, a déli hadseregcsoport pa­rancsnokának első helyette­se kalauzolta a vendégeket a 23,5 hektár területen levő laktanyákban. lakásokban, amelyekben pár héttel ez­előtt még csaknem háromez­ren éltek. Antall József miniszter- elnök meghívására hétfőn háromnapos ' hivatalos lá­togatásra Budapestre érke­zett Harri Holkeri, a Finn Köztársaság miniszterelnö­ke. Az új magyar kormánv hivatalba lépése óta ő az el­ső külföldi kormányfő, aki hazánkba íjitogat. Útjára el­kísérte felesége, Marja-Liisa Holkeri. * (Folytatás a 2. oldalon.) A finn miniszterelnököt ünnepélyesen fogadták a Parlament előtt. Fotó: Rigó Tibor Foglalkoztatottság az év első negyedében Ötvenezer munkanélküli Környezetvédelmi segítség Kufárkodni a föld átszervezésével... Gondolkodni szabad Tőlq szokatlan hévvel, úgy is mondhatnám indulattal a hangjában, kifakadva mond­ja a következőket. Lendvai Géza. a Mátraaljai Állami Gazdaság termelési igazga­tóhelyettese, amikor az új iránti fogékonyságáról. or­szágosan ismert és elismert gazdaság újabb útirányáról érdeklődöm: — Miért csak a földtör­vényt írták egyes politiku­sok a zászlajukra, ' amikor olyan jól működő mezőgaz­daságról van szó, amely a háztájival és a bérletekkel együtt, több területen. vi­lágszínvonalú fejlődést ért el. Kufárkodni a föld átszer­vezésével olyan veszélyt hordoz magában, hogy az ágazat elve.szti működőké­pességét. Ha már egyes po­litikusok karrierjük érdeké­ben, belekútászkodtak a mezőgazdaságba, akkor a földimádatukon kívül, az egész ágazat gondját, baját yegvék a nyakukba.-. Az Országgyűlés gazda­sági bizottságának ülésén az egyik képviselő agyrém­nek nevezte a kisgazdapárt 1947. évi földtörvénnyel kapcsolatos . elképzeléseit a föld visszaadását illetően. XXX Olyan gazdaságról van szó, amelyik a korábbi irá­nyítási rendszerben is min­dig taplraesettségével hív­ta fel magára a figyelmet, bizonyítva élatrevalóságát, a mozgást és kezdeményezést akadályozó tilalomfák kike­rülésével. Mindig megtalálta azt a kiskaput, ami segített abban, hogy az akkori ége­tő társadalompolitikai prob­lémát, — a város és kör­nyéke lakosságának fog­lalkoztatását — a maga mód­ján elősegítse, biztos meg­élhetést, gyarapodást nyújt­va azok számára, akik a gazdasággal kötelezték el (Folytatás a 3. oldalon,) Tudományos konferencia Trianon évfordulóján Magyarországon ma a mértékadó politikai erők Trianonról szólva, igen böl­csen azt mondják: a tria­noni határokat Helsinki szellemében realitásnak te­kintjük, függetlenül attól, hogy a békeszerződés igaz­ságos, vagy igazságtalan volt — hangsúlyozta Glatz Ferenc, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Törté­nettudományi Intézetének igazgatója tegnap, a tria­noni békeszerződés alá­írásának 70. évfordulóján, az intézetben rendezett tu­dományos konferencia megnyitásakor. A tanácskozáson neves történészek a történeti Ma­gyarország sorsát megpe­csételő szerződés előzmé­nyeiről, nemzetközi hátte­réről és következményei­ről tartottak előadást. — Trianon az európai erők és hatalmi viszonyok át­rendeződésének a gyümöl­cse volt, s így, bár a ma­gyarság a maga kizáróla­gos tragédiájaként élte meg, már keletkezésekor sem volt csupán magyar ügy — mondotta előadásá­ban L. Nagy Zsuzsa. A ha­tárok átléptek az őslakos magyar népesség felett, minden harmadik magyar más állam fennhatósága alá került. A Duna-medencében megkezdődött demokrati­zálódási folyamatról szól­va, elmondta: a folyamatot nemcsak a vele összhang­ban álló egyenlőségre irá­nyuló mozgalmak kísérik, hanem a nacionalista in­dulatok elszabadulása is. A Duna-medence nem­zeti-nemzetiségi gondjai változatlanul napirenden vannak, mégis reálisnak tűnik a remény arra, hogy e mélypontról elmozduljon térségünk — hangsúlyoz­ta az előadó. — Magyarok és más nemzetiségűek ül­dözése és jogkorlátozása mára nemzetközi rangú kérdéssé vált. Ormos Mária előadásá­ban emlékeztetett arra, hogy a volt magyar állam­ról nemcsak a korábbi nemzetiségi területeket szakították le, de a nagy osztozásnak áldozatul esett a magyarlakta földterület egyharmada — 41 ezer négyzetkilométer —, vala­mint a magyar etnikum csaknem 30 százaléka —. mintegy 3 millió ember — is. Iszonyatos műtét volt ez, amelynek következmé­nyeit a magyarok a törté­nelem szüntelen viharai közepette, máig sem voltak képesek racionálisan fel­dolgozni magukban. Való­színűleg majd akkor tehe­tik ezt, ha maguk között végre higgadtan megvitat­hatják. ha testvéreiket mindenütt és elsősorban Romániában emberi és nemzetiségi szempontból biztonságban tudják, és, ha a mindmáig oly kemény határok eszmei jelentősé­gűvé törpülnek — hangoz­tatta. Annak ellenére, hogy Trianon rövidlátó politiká­ról tanúskodik, igazságta­lan, a revízióra való törek­vés irreális — hangsúlyoz­ta előadásában Adám Mag­da. A realitásokkal szá­molni kell, aki nem ebben az irányban kíván tevé­kenykedni. katasztrófába sodorhatja az egész térsé­get. Szükséges, hogy a ha­tárok átjárhatóvá válja­nak, ha nem is a közeljö­vőben. Előbb utóbb elju­tunk majd a határ nélküli Közép-Európához.

Next

/
Thumbnails
Contents