Új Nógrád, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)
1990-06-30 / 75. szám
1990. JÚNIUS 30.. SZOMBAT 3 iz^junu Az elnök uölaszol Belharc Pásztón A közelmúltban lapunkban megjelent egy hír, mely szerint Szőllősi Miklóst, az MDF pásztói szervezete elnökévé választotta, majd röviddel utána 23 MDF-tag aláírásával, hogy megválasztása a többség akarata ellenére, ideiglenesen történt. Mindkét hír hiteles helyről származott, ám kérdés: melyik az igaz? Megdöbbentett alapszervezetünk belső ügyeinek ilyen provokatív nyilvánosságra dobása, tagtársaink egv részének cselekedete — méltatlankodik Szőllősi Miklós. — Ha ugyanis csupán személyem lenne a feszültség forrása, máris lemondanék, és szent a béke. Egészen másról van azonban szó, és ezt az engem megválasztó MDF-ta- gok éppen úgy tudják, mint a tiltakozólevelet kezdeményezők. A vezetőségváltást kiharcoló MDF-tagokat nem a személyes érdek, hanem helyi szervezetünk hitelének lakosság előtti visz- szaszerzése, a rendszerváltásban vállalt kötelezettségünk teljesítése, valamint a kompromittáló erők kiszorításának célja vezette. Ezért tartjuk veszélyesnek az MDF-sorait belülről megbontani szándékozó levelet. E levél kapcsán óhatatlanul Tőkés László erdélyi püspök szavai jutnak eszembe, amiPál József, a Palócföld fő- szerkesztőjének gondolata, egy olyan kulturális vállalkozási formát érint, amelyre nemigen volt még példa Nógrád megyében. De vajon igaza volt-e a főszerkesztőnek. amikor így fogalmazott: — Nem minden erkölcstelen, ami gazdasági lépés! Nem arról van szó, hogy állami pénzeszköz magánkézbe menne át. hanem arról, hogy egy korábbi, költség- vetési pénzforrás végre bemozdul és ésszerű felhasználással kerül be a megye kulturális vérkeringésébe. De úgy is fogalmazhatnék, hogy életlehetőség egy lap számára, amely szellemi ön- reprezentálásra vállalkozik. Nos, ez a vállalkozási forma. a napjainkban oly sokat vitatott kft. Nevezetesen a Mikszáth Kiadói Kft., melynek ügyvezető igazgatója dr. Németh János, a következőt mondta: — Három alapdokumentum fogja össze a kft. tevékenységi körét. Az első a társasági szerződés, amit május 22-én kötöttünk; a másik a cégbírósági bejegyzés június 6-ai keltezéssel, valamint a szindikátusi szerződés. Az utóbbi nem jogi forma, hanem a szerződő felek tevékenységi feladatkörének alapszabálya. A kft.-t létrehozó két intézmény, a megyei közművelődési központ és a József Attila Városi Művelődési Központ bevételeiből származó pénzösszeg adja a kft. alaptőkéjét. Az intézmények — a kft. várható hasznát — három évre zárolják és a szindikátusi szerződésben megfogalmazott célkitűzésekre fordítják. Céljuk között a nógrádi tájegység, térség művelődési értékeinek, hagyományainak a gondozása; ezek számára a nyilvánosság biztosítása, a napjainkra kialakult kiadói válság meghaladása szerepel. A kiadó Mikszáth Kálmán írói teljesítményét, mint alapeszmét. mint a gyakorlathoz kor a háttérből irányított bányászoknak a bukaresti diákok elleni atrocitásaira utalt: „Sátáni manipuláció ez; a néppel veretik a népet." — A pásztói MDF-szerve- zeten belüli nézeteltérésben mi a manipuláció? — Nyilvánvaló tényeket ferdítenek el. Elfelejtették ugyanis tudatni, hogy a május 31 -i taggyűlésen nem önjelölésre, hanem a határozatképesség megállapítását követően 59 százalékos szavazattöbbségű elnökválasztásra került sor. Elfelejtették azt is tudatni, hogy a demokratikus választás tényét a magát vesztesnek érző kisebbség nem tudta tolerálni. és gyermeteg módon elrohant a helyszínről, bojkottáivá azóta is taggyűléseinket. Vagy mivel lehet magyarázni azt a fellépést. amikor is a manipulátorok a taggyűlésen részt sem vevő, szavazati jogukkal nem élő MDF-tag- jainkat a szavazás tényét utólag elutasító magatartásra veszik rá. Illett volna közölni velük, hogy ez éppen nem etikus, és hogy a következő taggyűlés alkalmasabb volna véleményük kifejtésére. mint a sajtó nyilvánossága. Végül még egy észrevételem a 23 aláírás kapcsán. Alig hihető, hogy jelenlegi létszámunkszegödő értékrendszert vállalja. Tevékenysége sajátos közművelődési program : lehetőséget biztosít az alapeszme valóra válását anyagilag alátámasztó vállalkozások számára is. Feladatkörét tekintve a kft. a mik- száthi életmű klasszikus és kevésbé ismert értékeinek népszerűsítését, továbbá a Palócföld folyóirat kiadását, gondozását — a Nógrád Megyei Tanács művelődési főosztályával, mint lapgazdával együttműködve — vállalja, s ezen belül a Palócföld szerkesztőségének autonómiáját biztosítja. A Mikszáth Kiadói Kft., tizenkét pontban határozta meg azokat a feladatokat, melyekkel profitot kíván előteremteni: belkereskedelmi soft'.vare-előállítás, gépi adatfeldolgozás, számítógépes információellátás, könyv- és zeneműkiadás, filmforgalmazás, mozi- és video- szolgáltatás, műsoros videofelvételek készítése, forgalmazása, kulturális szolgáltatás, nemzetközi kulturális tevékenység. És ha már a pénznél tartunk, akkor még egy fontos információ: „a tőkét képviselő intézmények vezetői, dr. Németh János és Szabó Károly, semmilyen formában elkülönített, egyéni haszonban nem részesülhetnek! A kft. függetlenített főfoglalkozású dolgozót nem alkalmaz. Minden dolgozó, aki a kft.-vel kapcsolatba kerül, egyedi megbízást teljesít, vagy szerződéses munkaviszonyt köthet. Azonban a leendő munkatársak az elvégzett feladat és az általa megtermelt tőkehaszon arányában részesednek.” Fontos az is, hogy a Mikszáth Kiadói Kft. a bevitt pénzt, tőkeként tudja mozgatni. A működőtőke segítségével olyan kulturális feladatokat tud támogatni, ami eddig az államnak „nem érte meg”. Három év múlva azonban az is kiderül majd, hogy vajon nekik megérte-e. .. — szőke — ból, taggyűléseinken rendszeresen megjelenő alig 30 főből matematikailag kihozható egy 17 fős választási győzelem és egy 23 fős tiltakozójegyzék. Talán egyszer azoknak a tiltakozóknak is bemutatkozhatok, akikkel még soha nem találkoztam. — Ezek szerint nem MDF- tagok.is aláírták a tiltakozó levelet? — Igen. A manipulátorok, akiket soha nem tévesztünk össze rászedett MDF- tagjainkkal. sajnos, feledékenyek és nem éppen jó- indulatúak. Mi azonban nem felejtünk, és dolgozni akarunk. Ezért kellett megválasztani új vezetőségünket. Túl kell tenni magunkat rossz döntéseinken és meg kell szabadulni nosztalgiáinktól. Előttünk állnak a helyhatósági választások. amelyre a lakosság által is elfogadott. hiteles jelölteket kell állítanunk. Sosem öröm a belviszály. s a józanul gondolkodók Pásztón sem örülnek, sokkal inkább restellik a dolgot. Ahogy bennünket tájékoztattak; az ügynek lesz még folytatása. Mindkét fél igazságtétel céljából az MDF-központhoz fordult. Döntéséről tájékoztatjuk majd olvasóinkat. (I) Elégedetlenkedő parasztok Még mindig megszállva tartják a tüntető parasztok a lengyel mezőgazda- sági minisztérium épületét. Csütörtökön számos közvetítési kísérlet ellenére sem jött létre újabb találkozó képviselőik és a kormány között. Czeslaw Ja- nicki mezőgazdasági miniszter közölte, hogy csak a minisztérium dolgozóival együtt hajlandó visszatérni a szerdán félbeszakadt tárgyalások folytatására, és mivel ebbe a parasztok nem egyeztek bele, a miniszter, aki egyben miniszterelnök-helyettes is, munkanapját a Minisztertanács épületében töltötte. A minisztériumban csak az üzemeltetéséhez szükséges személyzet tartózkodik, valamint a konyhai dolgozók — a minisztérium éttermében gondoskodnak ugyanis az épületfoglalók ellátásáról, akikhez csütörtökön űjabb. vidékről érkező csoportok csatlakoztak. A parasztok elutasították a parlamenti képviselők közbenjárását. Ezt a feladatot gyakorlatilag a Lengyel Parasztpárt elnöke látja el, aki csütörtökön az esti órákban ismét tárgyalt Tadeusz Mazowiecki miniszterelnökkel, majd felkereste Wojciech Jaruzelskit. Mint ismeretes, a parasztok legfőbb követelése, hogy a kormány biztosítsa valamennyi mező- gazdasági termék felvásárlását rögzített áron. Mikszáth Kiadói Kft.: érték és érdek Miért nem kell a firár)megye? Magam is a (vár)megyerendszer - létét elutasítók közé tartozom. Ifj. Tolmácsi Ferencnek az Üj Nógrádban a minap megjelent megyevédő cikkével (is) vitatkozva, próbálom álláspontomat megindokolni. Egyik fő érvem a következő: a magyar (vár)megyék a nép. a lakosságuk érdekei helyett az állam és a megyei hivatalok hatalmát védték. Igv volt ez 1945. előtt, de szerepük a kommunista rendszerben sem változott. A régi vármegyét a király és a kormány által kinevezett főispán vezette, működését a Belügyminisztérium felügyelte. A főispán nevezte ki a járási főszolgabírókat. A városok a főispán, a falvak a szolgabírók irányítása alatt alig rendelkeztek önállósággal. A régi vármegye tehát egyoldalúan függött a minisztériumoktól, miközben őtőle függtek a falvak és a városok; vagyis a vármegye a kormány uralmának meghosszabbított karja volt a települések felett. Mikszáth Kálmán pontosan, szépen leírta a régi Bontó (Nógrád?) vármegye lényegét. Nősz tv Pál — lévén a miniszterelnök iskolatársa — kinevezteti szamár vejét, Kopereczkv bárót főispánnak. ő kinevezi Noszty Ferit voglá- nvi szolgabírónak — és kész a megyei dinasztia- A többi intézmény, tisztviselő, közgyűlés mit sem számított. Bontó vármegyében így kormány- és dzsentriuralom érvényesült, nem önkormányzati demokrácia. A régi vármegye viselt dolgaival ne is foglalkozzunk most többet, helyette lássuk inkább a létező szocializmus létező Nógrád megyéjét. B megye az (elvtársi uraké... Szendehelytől Szuháig, Parassapusztától Palotásig, Nógrádmegyertől Nógiádgárdo- nyig minden faluban tudják, hogy a megyei tanács messze van, de a keze még messzebbre ér... Jól vigyáztak ezért a választópolgárok, nehogy komolyan vegyék az írott malasztot: a nép választja a megyei tanács tagjait, vezetőit. Egyetlen olyan szabályt erősítő kivételről sem tudok, hogy ne a pártközpont és a kormány jelöltjét „választották" volna megyei tanácselnöknek. A megye politikai vezetője pedig — régi főispáni munkára — a megyei pártbizottság első titkára volt. A központi állam; költségvetést megyei szintekre osztották tovább, vagyis a megye döntött a faluk és a városok pénzbeli támogatásáról, az úgynevezett településfejlesztésről. Amelyik város kevésbé állt a megyei elvtársurak kegyében, az megnézhette magát,.., s az üres markát- Kié volt a megyei hatalom? Néhány politikai vezetőé és a megyei tanács hivatalaié. Mire használták a hatalmukat? Tessék végignézni Nógrád megye gazdaságán, iskolarendszerén, a munkalehetőségeken, a közeljövő kilátásain. Ki ellenőrizte a megyei urak hatalmát? Senki! Mit adott a nógrádi népnek ez a megyei hatalom? Szinte semmit... Senkit nem akarok vádolni, felelősségre vonni, mert itt nem egyes személyek, hanem elsősorban a kommunista hatalom és ezen belül a megyerendszer a főfelelős. Hisz azért vette át, tartotta meg Rákosi és Kádár a megyerendszert, mert segítségével meg lehetett akadályozni az igazi falusi, városi önkormányzatok megerősödését. Nem a megyei hivatalnokok személyes rosszakaratán, közömbösségén múlott városaink helybenjárása, falvaink többségének visszafejlődése, hanem az elavult megyerendszer életben hagyása okozta a bajok jelentős részét. Ezért demokratikus, gazdaságilag értelmes önkormányzati elgondolást a megyék megtartásával véleményem szerint lehetetlen a gyakorlatban megvalósítani. Települések szabad társulásai A faluk miért igényelnének maguk fölé \ megyét? A távoli megyeszékhelyekre sok időbe telik a beutazgatás. A falusi lakosság többsége alig használja a megyeszékhely kulturális, szociális intézményeit- Az elmaradott falusi körzetek fejlesztését a megye negyven évig nem oldotta meg, mert a fejlesztési kereteit egészen más célokra fordította. Mi a biztosíték arra, hogy ezután másképpen fog cselekedni? Ugyanaz, amit a reformkommunisták szavaltak az önmagát ellenőrző és átalakító pártjukról... A megye-Münchausen sem fogja saját hajánál fogva önmagát kihúzni a mocsárból. Sokkal inkább attól lehet tartani, hogy a nehezebb gazdasági helyzetben a megye a gyengébb, kisebb falukat végképp belefullasztja a régi posványba. A megyerendszer történelmünk során soha nem védte a kistelepüléseket! A megye mindig önmagát óvta a faluk és a városok ellenében. Ezután is ezt fogja tenni. ha engedjük. A faluk lehetősége az összetartozó községek önkéntes szabad társulása. Ehhez előbb hagyni kell felbomlasztani a mostani társközségek és erőszakkal egyesített tsz-ek kényszerházasságait. Mindezt eddig a megyék gátolták meg. A faluk természetes központja a legközelebbi város. Az. emberek a városba járnak dolgozni, bevásárolni, orvoshoz, vagy tanulni. A mindennap; élet. a falukban es a városokban zajlik- A közigazgatás szervezetének is ehhez kell alkalmazkodnia, különben a falvak népe minden önkormányzat iránt közömbös marad. A városok valóban a megyerendszer legnagyobb, legerősebb ellenfelei. Városaink hátán évszázadok óta fölösleges púp a megyei hatalom. Salgótarjánnak például kialakult eg.\ 150 ezres lélekszámú természetes vonzáskörzete, a Zagyva völg' é- ben és a Karancs alján. A térség kisvárosai, falui Salgótarjánt természetes központjuknak tartják. A város intézményei ezeket az embereket képesek ellátni. S minek a megye Salgótarjánnak? Talán nem lenne meg ez a város a több száz megyei hivatalnok gyámkodása nélkül? Salgótarján úgynevezett megyei intézményei révén Nógrád egészéért ellátási felelősséggel tartozik. Mi lesz ha a meg> e nem fog központi támogatást kapni intéz- ményei fenntartásához, de kénytelen tovább viseln; a régi felelősséget? Akkor a megyei ellátás óriási gondja Salgótarján városára zúdul és össze fog roppanni a túlterhelés alatt. Ugyanakkor a megyeszékhelyi rangtól szabadulás a város g< ••tájait nagyban enyhítené, hisz megkapni a megyei intézmények épületei t-s szakemberei egy részét, s azokkal szabadon gazdálkodhatna. Tarjánban a holló sem károgná a megyéért. Balassagyarmat hasonló helyzetben van és nagyon szertant- szabadulni a megyerendszer bénító szorításából. Még a kis Nógrád megye ;s legalább kél nagyobb természetes vonzáskörzetre tagolódik, a nagyobb megyék háromra, négyre. A megyei hivatalnokók, vert .k kivételével kinek all érdekében a most*.ni közigazgatási beosztás fenntartása? Tálán senkinek. Végül megkérdezem: mi az önkormányzati megye? Rútságnak, Szécsénynek attól több köze lesz Nógrád megyéhez, ha ezután főispánnak, alispánnak tisztelik a megye; vezetőket és továbbra is valamilyen módon a régi uralom alatt maradnak? Ha egyszer a mai Nógrád megye — hasonlóan az ország tóbbi megyéjéhez nem alkot összefüggő egységet, akkor milyen alapon tudja magát önkormányozni? Netán arról van szó, hogy az új kormány nem is valódi önkormányzatot akar, csak látszólagos változtatásokkal próbálja átmenteni az erős központi hatalmat? S ebbéli törekvésében támogatja a kormányt sok régi megyei hivatalnok, mert. félti a hatalmát és a pozícióját? Esetleg néhány újsütetű demokratánknak ennyira imponál a főispáni, alispáni, főjegyzői méltóság dohos, feudális levegőt árasztó dicsősége ' Komolyra fordítva a szót: az önkormányzati ijnegye üres játék a szavakkal. A tetszetős jelszó mögött változatlanul nyers uralmi vágy, hatalmi önérdek lapul. Nógrád megye egy szép történelmi, néprajzi, kulturális egység. Szerepe ilyen téren feltétlenül megőrzendő. Közigazgatási egységként káros lenne megtartani, mert akkor nem terem meg benne az önkormányzat, csak a szegény faluk és az egymásra mutogató városok maradnak. Eny- nyit azért nem ér nekünk a kormány, s a vármegye úri nyugalma. A nagy válságban kísérletezni kell a közigazgatás megújításával is. A községi, városi szabad ön- kormányzati társulások jelentik a jövőt. S a jövő felé most kell elindulnunk Nógrádban. It megye ára A szabad társulásos formában a megyei hivatalok egy része átkerülne a városi igazgatásba, másik része megszűnne. Új hivatal egyáltalán nem alakulna és olcsóbbá válna a közigazgatás. A megye- rendszer ilyen felszámolása komol> pénzmegtakarítással jár! A megye árát a mostani megyei hivatalnokoknak, komoly szakembereknek sem kellene megfizetniük. Mór ma sem az a baj, hogy túlzottan sok szakember maradt meg a közigazgatásban, inkább a hozzáértők elmenekülése aggasztó- Az igazi szakembereket a köz- igazgatásban is jól meg kell fizetni, különben nem tudnak eredményesen dolgozni. A megye politikai árát egyedül a kormány fizetné azzal, hogy nem tudná kénye-kedve szerint dirigálni a települési önkormányzatokat. S egy komoly demokratikus önkormányzati reformnak éppen ez a célja. BIl.ECZ ENDUE
