Új Nógrád, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)
1990-06-25 / 70. szám
<990. JÚNIUS 25., HÉTFŐ « ____________________________ m njjmu 3 Kerti traktor pöfög a szurdokpüspöki határban Malik Imréné háztáji kukoricaföldjén. Ezeregyszáznyi négyszögölnyi területen vágják a gyomot, lazítják a földet, vejével. Csorba Lajossal. Nem sajnálják a fáradságot, kell a csöves tengeri az állatoknak. Megduplázódott útjainkon a halál Vállalkozók támogatása Exportbővítö pályázati rendszer kedvezményekkel (Folytatás az 1. oldalról.) sok esetben meggondolatlan magatartást. Az 1989. évben a balesetek 57,3 százalékát 30 éves és fiatalabb személyek okozták, közülük legtöbbet a 19—24 éves korosztályba tartozók, akik több balesetben voltak vétkesek, mint a 40 éven felüliek összesen. A 30 éves és fiatalabb okozók száma 38,1, ezen belül a 19—24 éveseké 51.9 százalékkal haladta meg az előző évit. Főként a 19—24 éves fiatalokra jellemző a szabályok be nem tartása, az agresszivitás nagymérvű fokozódása. Ezek a fiatalok 1989-ben a közlekedési szabályok be nem tartása miatt 66,7 százalékkal, nem a közlekedési feltételeknek megfelelő sebesség miatt 64,1 százalékkal több, balesetet okoztak, mint 1988-ban. Ittas állapotban közel két és félszer, vezetői engedély nélkül öt és félszer több balesetet okoztak az előző évinél. A magatartásbeli problémákon túl, gond lehet a fiatalok közlekedésre nevelésében is. Bár az általános iskolákban szakkörök, vetélkedők formájában kapnak a gyerekek némi ismereteket. de nem mindenki és nem eleget. Különösképpen nem maradandóakat, amit úgy lehetne elérni, hogy a közlekedési ismeretek okta- fását beiktatnák a tantervbe. A fiatalok igen nagy hányada gépjárművel okoz balesetet, elsősorban mint magán-gépjárművezető, személygépkocsival, vagy motorkerékpárral. Nem ártana felülvizsgálni a gépjármű- vezetők oktatásának, vizsgáztatásának. továbbképzésének rendszerét. Főként a magán-gépjárművezetők ismereteinek rendszeres „karbantartásával” lehet gond, hiszen a gépjárművel okozott balesetek több mint 90 százalékában ők a vétkesek. A balesetek megelőzése érdekében kifejtett tevékenység csak úgy lehet eredményes, ha a gyermekekkel és a fiatalokkal az eddigieknél hatékonyabban foglalkozunk. ugyanakkor sokkal szigorúbb intézkedések szükségesek a szabályok megszegőivel, különösen az ittas vezetőkkel és a vezetői engedély nélkül közlekedőkkel szemben. Kerényi Kázmér igazgatóhelyettes, Központi Stasztikai Hivatal Nógrád Megyei igazgatósága Egyre fontosabb szerepet játszanak gazdasági életünkben a külkereskedelmi kapcsolatok. Ennek következményeként örvendetesen növekszik azoknak a vállalkozásoknak és magánszemélyeknek a száma. akik saját jogon külkeresked- nek. Így van ez megyénkben is. Az idén igen jó eredményeket tudhat magának a külkereskedelem. Az év el~ só négy hónapjában már 276 millió dollár többletünk keletkezett. Remélhetőleg ez a folyamat tovább tart. Ha idegenforgalmunk is jó évet zár, márpedig a jelek erre utalnak, akkor nagyobb önbizalommal tekinthetünk a jövőbe. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma azt az álláspontot képviseli. hogy a forint folyamatos leértékelése helyett az exportot kell különböző eszközökkel támogatni. A forint leértékelése ugyan nagyobb bevételhez juttatja az exportálókat, de a behozatalt megdrágítja, így hozzájárul az infláció növekedéséhez. Márpedig annak megfékezése rendkívül fontos. Milyen eszközökkel támogatja a minisztérium az exportálni szándékozókat? Többek között azzal, hogy a vállalkozók részt vehetnek az exportbővítő pályázati rendszerben, mégpedig a vállalkozás tulajdonformájától és nagyságától függetlenül. Pályázni olyan fejlesztésekkel lehet, amelyek révén külföldön jövedelmezően értékesíthető árukat (szolgáltatásokat) eredményező kapacitások jönnek létre. Feltétel, hogy a termékek (szolgáltatások) érté- kesitéséből származó kiviteli többlet nettó devizahozamából a fejlesztés ráfordításai. a kivitelezési időt is beleértve, öt éven belül megtérüljenek, mivel ezeknél a megtérülési idő tíz év. A pályázat elfogadása és teljesítése esetén a vállalkozó az alábbi kedvezményekben és forrásokban -esze- sülhet: 1. A beruházást terhelő általános forgalmi adó (áfa) azonnali 100 Százalékos visz- sza térítése. 2. A fejlesztéshez igénybe vett pénzintézeti hitelek után kamatkedvezmény. 3. A fejlesztéssel összefüggő marketing- és piac- kutatási tevékenységhez támogatás. 4. A konvertibilis viszonylaté anyag- és alkatrészimportra vonatkozó forint- fedezet létété aláli mentesítés. 5. Állami alapjuttatás. 6. Bankhitel és lízing. 7. A pályázattal összefüggő K+F támogatás a központi műszaki fejlesztési alapból, a piacváltást. a technológiai színvonal emelését. a versenyképesség javítását. a termelési szerkezet korszerűsítését eredményező műszaki fejlesztési javaslatoknál. 8. Pályázni lehet a vállalkozásélénkítési alapból, nemzetközi pénzügyi intézmények forrásaiból megvalósuló, továbbá az egyéb helyi és központi programok által finanszírozott fejlesztésekkel is. A pályázóknak a pályázatukban tájékoztatást kell adniuk a fejlesztés anyagi-műszáki összetételéről, a termékek (szolgáltatások) piacképességéről. A fejlesztést megvalósító és a részére beszállítóik) közös pályázatot nyújthatnak be. — A minisztérium megyei megbízottjai minden megyeszékhelyen. a megyetanácsokon rendelkezésre állnak további információkkal és első fokon elbírálják a pályázatokat. E sorok írója is, szeretettel várja az érdeklődő vállalkozókat Salgótarjánban, a megyei tanácson, vagy a (32) 11-726-os telefonszámon. Egyed Gyula, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának Nógrád megyei megbízottja Polgárszemmel Alattvalói létből állampolgáriba lépve (2.) Kovalcsik András balassagyarmati tanár az önkormányzatok megvalósításának előkészületeiről, a város és a ..nagypolitika" helyzetéről mondja: — Balassagyarmat az önálló várospolitika, az önkormányzat megvalósításában egész történelme során hátrányos helyzetben volt. Csak nagyon nehezen szabadult a Balassa és Zichy családok feudális kötelékeiből. E két család mindent meghatározott és önálló várospolitikáról még a cenzuális perek lezárásával sem beszélhetett a városi polgár. Az igaz, hogy a múlt század közepétől századunk derekáig fellendülést is élvezett Balassagyarmat, amely a várost szellemi központtá emelte. Ebben azonban főleg a megyei szerepkör érvényesült. Már a mi korunkban, 1948-tól egy újfajta feudális függőség korszaka kezdődött. A város vezetői évtizedeken át idegenből kerültek a polgárság élére, és csak utasításokat hajtottak végre. Ez a hatvanas években változott, amikor legalábbis helyi kötődésű vezetők vehették kézbe az irányítást. Mindez fejlődést hozott, de nem jelentett függetlenséget. Erről Vass Dezső szociológusnak nyolc évvel ezelőtt Balassagyarmatról készített tanulmánya adhatott volna ízelítőt. — Ez a munka teljességgel ismeretlen. — Az önálló várospolitika lehetőségei című tanulmányt az akkori pártvezetés nem engedte terjeszteni. Ha magán viseli a korszak korlátáit, megállapításai figyelemre méltók. „ ... A város egyszerű végrehajtóvá válik. A központi beavatkozás nagyobb mérvű, mint arra a jogi szabályozás alapján következtetni lehetne. A területi önkormányzat gyakorlata szubjektív és objektív okok miatt nem bontakozhatott ki. Az ászok a megye kezében vannak. .. stb.” — Mintha ezen már túl lennénk. Szolgál ez mai tanulsággal? — Űjraolvasva a tanulmányt, összefüggést látok elkészültében és abban, hogy Pozsgay Imréék 1984-ben, az új választási törvény előkészítésében, már megpróbálkoztak „áttöréssel” az önkormányzati rendszer elérése érdekében. — Honnan szerezte hat éve az információt a mai megállapításhoz?-# Akkoriban jutottam el először a népfront által szervezett Országos Honismereti Akadémiára. Ott volt központi téma a közigazgatás reformja és az önkormányzat kérdése. Éppen Pozsgay előadásával indult a konferencia, amelyben történelmi kötelezettségünkről, nemzeti ügyünkről, a köz- igazgatás demokratizmusáról volt szó. Továbbá Erdei Ferenc és Bibó István közigazgatási reformterveiről. Népünk politikai kultúrájáról, önigazgatási kísérleteiről és az akkori helyzetről. Ilyen kérdések foglalkoztattak bennünket: milyen legyen az állam és az állampolgár viszonya egy fejlődő, demokratizálódó társadalomban? Hogyan lehet alattvalói tudatból valóságos állampolgári létbe átlépni? Mennyire képes a magyar társadalom az önigazgatásban előbbre jutni? Azután a nyilvánosság, a más vélemények eltűrésének ügye... Vagy a politikai részvétel formái, hiszen a csoportérdekek kifejezésének lehetőségei és módozatai rendkívül fontosak. Valóságos mérce-e a politikai kultúrában, miként oldja meg a társadalom a csoportérdekek konfliktusait, erős-e a toleranciája? Az állampolgári magatartást minősíti, hogy kifejeződik-e benne a meggyőződés „a világ az enyém is, és nem hagyom magam félreállítani”! Máshogy fogalmazva: a közjó nemcsak központilag valósítható meg. Pozsgay úr a ’85-ös soproni akadémián például azt mondta: „a mai Magyarországon baj van az állampolgár személyiségével, baj van felelősségtudatával” — ő tehát nem a népet marasztalta el, a gondokat a rendszer működési zavaraiból következtette, szót emelve az olyan állampolgári magatartásért, amiben kifejeződik a felelősségvállalás, a döntés merészsége. A néphez való viszony nem a bölcsek és a nép viszonya. Csak az elitizmus nézi pesszimistán a népet... És nem közömbös, hogy a társadalom vereségre, megaláztatásra ítéltetett-e! Ezért említette a Nagyidai cigányokat ugyanakkor, ugyanott. — Van-e időszerűsége ma is? — öt-hat évvel ezelőtt elhangzott gondolatok, mégis égetően fontosak napjainkban. Ezek határozták meg például a honismereti mozgalom balassagyarmati tíz esztendejét is. A legfőbb kulcs az állampolgár. Nem történhet meg „a minőség forradalma”, ha a sokoldalúságot csak a pártpolitikába szűkítjük le. — Mi a véleménye az újra divatos párt jelszavakról? — Naiv elgondolásaimat az önkormányzat előkészítéséről az említett januári Gyarmati Napló-beli cikkemben már leírtam. Megismétlem: helyi kamarákat, szellemi parlamenteket javasoltam más alkalommal. Ezeken elkészülhetett volna az a program, amely a városi önkormányzati munkát elindítja. Megmutatva azt a szakembergárdát, amelyik ezt véghez is viszi. A még működő mai vezetés és a pártok nem tesznek igazi kezdeményezéseket . a társadalmi „ közreműködésre. (Időközben az SZDSZ helyi csoportja szellemi műhelyt hozott létre több mint húsz tekintélyes polgár bevonásával — a szerk.) — Mit tesz, s tesz-e valamit egyáltalán a még működő vezetői gárda? — Csak a pártokra figyel főleg, és inkább a hangosabbakra. önvédelmi reflexszel. — És a pártok? — ök még nem kaptak recepteket felülről. Még kivárnak és bíznak, hogy a pártjelszavak elegendők a hatalom megszerzésére és ..majd csinálnak valamit”. Az idő rjedig rohan A városhoz valóban illő hosszú és rövid távú tervek hiányoznak. A politikai tevékenység nagyrészt kimerül egy-egy kft. vagy hasonló „leleplezésében”, vagy olyan látszatforradalmi mozgalmakban. amelyekben a szobor áthelyezése és az utcanév-változtatások dominálnak. Ezt azonban úgy érzem, bővebben ki kell fejtenem... Megelőzve a felesleges felháborodásokat. (Folytattuk) T. Pataki László
