Új Nógrád, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)
1990-06-23 / 69. szám
1990. JÚNIUS 23., SZOMBAT irnnrnu 3 Csorba tányér, csorba jog A Salgótarjáni Kohászati Üzemek szakszervezeti tagsága nyílt levélben fordult az Országgyűléshez, amelyben tiltakozást jelentett be a szakszervezeti jogokat csorbító képviselői indítványok ellen. Erről kérdeztük Buchinger Györgyöt, a vállalat szakszervezeti bizottságának a titkárát. — Tulajdonképpen mi ellen tiltakoznak? — Lényegében három indítvány váltotta ki szervezett dolgozóink haragját. A szakszervezeti üdülői vagyon kezelésével és működtetésével, a SZOT és tagszervezetei jogutódainak elszámoltatásával, valamint a szakszervezeti tagdíjfizetés önkéntességével kapcsolatos határozattervezet és törvényjavaslat ellen tiltakozunk. Mindegyik javaslat teljességgel ellenkezik a munkavállalói érdekekkel és a szakszervezetek véleményével. — Miért nem hisznek az SZDSZ-nek, hiszen a képviselőcsoport indítványa éppen a munkavállalók érdekeire, a különböző munka- vállalói szervezetek esélyegyenlőségének biztosítására hivatkozik? — Hivatkozhatnak ők amire csak akarnak. Ml úgy ítéljük meg, hogy a társadalmi vita intézményének száműzésével megkerülhe- tővé vált a jogalkotási törvényben a kormány számára előírt egyeztetési kötelezettség. Márpedig ilyen körülmények között a képviselők a dolgozók érdekel ellenére, véleményük kikérése és figyelembevétele nélkül hozhatnak róluk döntéseket. Érthető, hogy a szakszervezeti tagság elégedetlen, hiszen egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a törvényhozó és a végrehajtó hatalom működésében mind kevesebb szerepet játszanak a munkavállalói érdekek és törekvések. Jogcsorbítás ez, amit csorba tányéron tálalnak fel nekünk. — Mit vár ettől a nyílt levéltől? — Ezzel a nyílt levéllel a parlament figyelmét kívánjuk felhívni arra, hogy az egyes pártok, elsősorban az SZDSZ nyíltan a szakszervezet szétverésére törekszenek, mivel a szakszervezeti mozgalmat saját befolyásuk alá akarják vonni. A súlyos helyzetre való figyelemfelkeltésnek szánjuk nyílt levelünket. Arra akarunk figyelmeztetni, hogy ha egyes pártok, egyes képviselők tehetetlenül állnak az ország valódi, nagy horderejű problémái előtt, s erre nem találják a megoldásokat, akkor ne más szervezetek lehetetlenné tételére irányuló kísérletekkel, belügyeikbe történő beavatkozással, botrányokkal akarják elterelni a figyelmet a valós gondokról. p. a. A VILLTESZ Ipari Szövetkezet diósjenői telepén tehergép kocsikhoz szükséges hátsó lámpák gyártását kezdték meg. A saját fejlesztésben előállított termékekből huszonötezer darabot szerelnek össze. Képünkön Hibái Lászlóné és Schmittinger Lajosné, a nemzetközi szabványnak megfelelő villamos berendezéseket szereli össze. —RT— Leült a Vöröskereszt? A vér pótolhatatlan Tudósok, politikusok, utcalányok Nyilvánosházakkal az AIDS ellen Az egyik oldalon a mindig elegáns úrihölgy, konzervatív politikus, a volt francia egészségügyi miniszter: Michele Barzach, a tárgyalóasztal másik végén a nem kevésbé híres hölgyemény, Vila, aki tizenöt évvel ezelőtt a lyoni prostituáltak nevezetes sztrájkját vezette. Kettejük. közt kétoldalt ismert politikai személyiségek, például Jacques Chirac, volt miniszterelnök (most a világváros polgármestere) helyettesével együtt, továbbá orvosok, kutatók, társadalmi szervezetek képviselői. .. Így fest egy komolyan vitatkozó társaság manapság Párizsban. A vita témája is halálosan komoly. A legnagyobb vihart kavaró fejezetet egy különösnek tetsző javaslat nyitotta meg. Vajon nem lenne-e jó ismét megszervezni az 1966-ban megszűntetett nyilvánosházak inézményét, hiszen azok lakóit — ellentétben az utcán dolgozó prostituáltakkal — állandó orvosi felügyelet alatt lehetne tartani. így eredményesebb lehetne az AIDS elleni küzdelem (is). Nem feledkezve meg a „hagyományos” nemi kórokról. Becsült adatok szerint Párizsban öt-hétezer utcanő él a világ egyik legősibb mesterségéből, az ország többi részén további tízezer. Hogy az illegális házak és az úgynevezett call-girl-hálózatok, a masszázsszalonok, a telefonos hirdetések stb., hány üzletkötést eredményeznek évente, arra nincs adat. Igaz, ebben a témában nálunk sincs statisztika. Hiába, így van ez. Van dolog, amire nép- számláláskor, vagy reprezentatív felmérések alkalmával se illik rákérdezni. (MTI—Panoráma) Mesés volt a Kaptár ajánlata (Folytatás az 1. oldalról.) szerződéskötésre fölkínáltak. Az extragurulósért 47 forintot, a gurulósért 42 forintot. a lémálnáért 32 forintot ígértek kilogrammonként. Az ígéret szép, szó, ha megtartják úgy jó alapon ezekkel! az árakkal kezdték meg a málnafelvásárlást. — Ezekkel az árakkal a termelőknek minimális a nyereségük — mondja Hol- ma Miklós tsz-elnök —, de így is bizalommal fordultak hozzánk az emberek. Háromszáznegyven tonnára szerződtek velünk, ám 450 tonna málna felvásárlására van kapacitása hűtőházunknak. Ezért olyanoktól is átvesszük a gyümölcsöt, akik nem kötelezték el magukat tsz-ünkkel. Mázsán az idén újítottak. Nem csupán az extragurulós és a gurulós málnát szedetik „egy sorba” — a ládákba, —, hanem a lémálnát is. Ebből ugyanis legalább gurulós minőségűt még válogathatnak. A ládákért egyébként díjat nem kérnek, s adnak olyanoknak is, akik nem szerződtek velük— Szátokról is vásárolunk fel 35 tonnát — említi Tóth József elnökhelyettes. — Velük évek óta jó a kapcsolatunk, így az idén is elfogadtuk jelentkezésüket. Várhatóan Magyarnándorból is érkezik két- vagonnyi szállítmány. Mindezek ellenére nem valószínű, hogy megtelik hűtőházunk. Lehet, hogy kevesebb lesz a vártnál az idei termés. O O O Nyugodt hát a jelen, ám a június 14-i szezonkezdet előtt háborús állapot uralkodott a településen. A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt Kaptár szövetkezete ugyanis alakuló ülést tartott a helyi művelődési házban. Volt ezen az összejövetelen minden: alapszabály-megvitatás, etikai kódex elfogadása, mindenféle testület megválasztása. Döntés is született: megalakult a Kaptár Országos Termelő-Értéke- sítő-Fogvasztási és Szolgáltató Szövetkezet nézsai csoportja. A központból Bozsó Sándor jelent meg a megbeszélésen. Ö terjesztette a jelenlévők elé szövetkezetük fantasztikusan kedvező málnafelvásárlási akcióját. Eszerint a Kaptár szövetkezet a harmadosztályú lémálnát (ilyen egyébklént nincsen a hivatalos málnaminősítésekben!) hetven forintért. a tálcába szedetett (ez is rendhagyó fogalom !) kilencven forintért veszi át. Bozsó úr elmondta azt is, hogy rekeszgondjaik vannak, de egy asztalosüzemben már nagy tételben készülnek a pótolhatatlan kellékek. (Mellesleg jobb helyeken műanyag rekeszbe szedik a termést!). Piacukkal kapcsolatban megnyugtatta a jelenlévőket: Ausztriába minden mennyiségben értékesíteni tudják a málnát, azaz Nézsán is átveszik a gyümölcsöt az utolsó szemig. A Kaptár központjának képviselője búcsúzóul arról is szólt az ^érdeklődőknek, hogy küldi majd a kamionokat a rekeszekkel és természetesen ia felvásárlókat, meg a pénzt, a járandóságot is. O O O Bozsó úr látogatása után megbolydult méhkashoz hasonlított a település. Mindenki mondta volna vissza a téesszel kötött szerződését, várta a pillanatot, milyen jó áron adhat túl termésén. Ám várhattak. Bozsó úr azóta sem tisztelte meg a helyieket. Kétszer is üzent, érkezik a kamion, mire szinte mindegyik nézsai termelő a község központjába vonult, várva a megváltót. De az nem térkezett. Először sem. másodszor sem. A Kaptár helyi tagjai pedig Koncz László helyi elnökön kérték számon, mi a helyzet valójában, ö sem tudott sokat mondani, így egy választás maradt: felRiasztó híreket olvashattunk a minap az egyik újságban. A tudósítás arról adott hírt, hogy ismét hiányzik a vér, műtéteket kell elhalasztani, szinte úgy kéregetik össze a szükséges mennyiséget, kevés a véradó. Mindez nagyon aggasztó, mert a vér olyan életmentő gyógyszer, amelyet egyetlen mesterséges készítménnyel sem lehet pótolni. Mivel sokakat érintő kérdésről van szó, megkerestük a Vöröskereszt megyei titkárát, Báli Nándornét, hogy megkérdezzük; mi a helyzet e téren Nógrádban? — Egy biztos, a véradást szervezők sokkal nehezebb körülmények között dolgozKoncz László, a Kaptár helyi elnökeként nem tudott segíteni. utazni a pesti központba és megérdeklödni Bozsó úrék- nál: hogyan tovább? A nézsai delegáció sikerrel járt. Meglelték Bozsó urat, aki sajnálattal közölte, hogy kútba esett tervük. Mivel megrendelőik visszamondták igényüket, nem lesz kamion, nem lesz rekesz, nem lesz málnafelvá- sáríás. O O O A „Kaptár-incidens” ellenére van kaimon, van rekesz és van málnafelvásárlás is Nézsán. Ezt bonyolítja a tsz, mely megbízható kereskedelmi partnerén az INTERAG-on keresztül exportra szállítja a termést. Nincs tehát háború a nézsai málnafronton. A termelők Vés a tsz között béke, a felvásárlásban rend uralkodik. Vaskor István Fotó: Rigó Tibor nak, többet lótnak-futnak, olyan nehézségekkel találkoznak, amelyek eddig nem jellemezték ezt a munkát. Nem dicsekvésképpen, de a megye országosan mindig az elsők között volt a véradásban, köszönet azoknak, akik lelkiismeretesen, tisztességgel vállalták és segítették a véradást. Eddig több mint ötezer ember adott vért az idén, és bár literekkel nem szeretek érvelni, most mégis elmondom, hogy kétezer liternél több vért vettek le. Ami ennél is lényegesebb a megyében minden beteg megkapta a szükséges meny- nyiséget. — Nehézségek? — Fokozódik a munkanélküliség, kevesebb a véradóknak járó kedvezmény, a szervezésre nem jut elég pénz, így bajos a véradók erkölcsi és anyagi elismerése, a sokszoros véradók kitüntetése. Eddig sem nagy összegek voltak ezek, mégis eseményt jelentett egy véradó ünnepség, vagy kitüntetés. Itt külön elismerés illeti azokat a gazdasági vezetőket, ahol a vért adó dolgozókat kedvezményekben részesítik. — Mennyi a véradók száma? — A megyében egyetlenegy főállású véradásszervező dolgozik. A többiek vöröskeresztes munkában, önkéntesen vállalják, hogy felkeresik az embereket, de hosszú múltra tekint vissza az egyházzal való jó együttműködés is. Nem néztük tétlenül a munkahelyi átszervezéseket, megkerestük a különböző kisüzemeket, Telex- és telefonkapcsolattal összekötött öt helyszínen rendez országos állatbörzét minden hónap utolsó szerdáján az ÁGKER Kft. A jószág nincs a helyszínen, a vásárlók az állatok adatait és az árat a börzei írásos anyagokból tudhatják meg. Amennyiben a börze napján nem keltek el a felkínált állatok, még öt napon át próbálkoznak értékesítésükkel. Az első ilyen rendezvényen több mint négyezer szarvasmarhát és 14 500 sertést kínáltak fel az eladók, egyelőre azonban csak kisebb „tételek” találtak új gazdára. Várható azonban, kft.-két is. A számítások szerint Nógrádban közel 12—13 ezer véradó van, akik önkéntes alapon segítik a gyógyítást. — A további tennivalók? — Szeretnénk jobban bekapcsolni az egészségügyi dolgozókat. A szervezésre, a megbecsülésre nagyobb ösz- szeget kell fordítani. Elképzelhető olyan megoldás is, hogy adó vagy más kedvezménnyel tegyék érdekeltté a véradókat és a munkáltatókat. Korrekt együttműködésre van szükség a véradásban résztvevők és a vérellátó-szolgálat között. Az egymásra mutogatás nem használ, a lényeg — ez nemcsak a jelenre, a jövőre is vonatkozik —, hogy minél több beteg embert tudjunk visszasegíten; családjához. * Mit mond az orvos? Dr. Fancsik János, a megyei kórház főigazgató-helyettes főorvosa: — Bár a nehézségeket érezzük, nálunk még nem fordult elő, hogy vér hiányában elhalasztottunk volna műtétet. Az viszont igaz, hogy az egészségügynek, a Vöröskeresztnek és a vérellátásnak közösek a feladatai. Ügy vélem, anyagilag is át kell tekinteni a véradással járó feladatokat, vagyis a humánumot és az érdekeltségi viszonyokat jobban összeegyeztetni, akárcsak az élet más területén. Nem kapkodni kell. hanem felkészülni arra, hogy folyamatos legyen a gyógyítómunkában a vérellátás, mert a vérre mindig szükség van, szükség lesz. (cse) hogy a börzeforgalom a következő időszakban föllendül, mivel nagyrészt növendékállatokat kínálnak eladásra, és ezek iránt van érdeklődés. A tenyészüszőt kilónként 130 forint körüli legalacsonyabb áron kínálták eladásra, a bikákért kilónként 85—130 forintot kértek, és eladásra jegyeztek kitűnő minőségű sertéseket is, kilónként 71—78 forintos áron A börzenapon tenyészállatokat — két cigájakost, egyenként 25 ezer forintért, nagy értékű tenyészjuho- kat, húsnyúlakat és szárnyasokat — is kínáltak eladásra. Állatbörze
