Új Nógrád, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)
1990-06-02 / 51. szám
Lélektől lélekig PÜNKÖSD \/ l"C fiU[7'.77/ MhLLÉKLETE____________________________199». 2. SZÁM Konfirmálás Béren A vallási hagyományoknak megfelelően, május első Vasárnapján került sor a konfirmálásra Béren. A helyi, barokk stílusú evangélikus templomban Mátis András lelkipásztor ünnepélyesen felvette egyházunkba és erősítette meg hitükben az ifjú konfirmandusokat. Felvételeink a szertartáson készültek, annak hangulatából adnak ízelítőt. Fotó: Mikuska István HOGYAN TOVÁBB? Elült a harci zaj. Az országgyűlési választásokon túl vagyunlk. Boldogan mondhatjuk, hogy a mindenfelől tapasztalható passzivitás miatti aggodalmunk megnyugtató örömre változott. Megérezte népünk, hogy ez most nem formaság, porhintés a világ felé, hanem országunk sorsát talán évszázadokra is meghatározó történelmi cselekedet. Megérezte és túlnyomó többséggel eljött az úrnak elé. Ez a nép a történelem folyamán a török, a labanc és minden hódító elől a nádasokba, az erdőkbe menekült. A több mint negyvenéves kommunista elnyomás elől viszont önmagába zárkózott. Bezárta a lelkét, bezárta önmagát, a passzivitás vastag páncéljába. És ahogy történelme folyamán a veszély elmúltával mindig előjött rejtekhelyéről, hogy ismét új hazát teremtsen magának, mnvt is előmerészkedett. Sikerült megtalálnunk azt a kulcsot, amely kinyitotta lelkének vastag páncélját. Előjött és letette voksát, hogy pontot tegyen a négy évtizedes önkényre. Letette voksát, hogy alapköve legyen demokratikus új hazájának. _ Szép szabad hazánkért vívott küzdelmünk első csatáját ,megnyertük. Csakhogy ez a háború nem egy csatából áll. Most rendezzük sorainkat és készülünk a másik ütközetre, — a helyhatósági választásokra, amely legjalább olyan fontos, mitat az országgyűlési volt. Köztudott, hogy hiába hoz a parlament jó törvényeket, ha „lent” a végrehajtás elfekteti, elszabotálja. Ma meg ,a közigazgatás jó részt a régi pártállam embereinek kezebeni van és ha közülük sokan felismerték is az új rend igazát, ahhoz évek kellenének, hogy erről életük kei, munkájukkal bizonyosságot adjanak. Ám nekünk éppen ezekben az első években van legnagyobb szükségünk a végrehajtás minden fontos posztján, olyan emberekre, akiknek múltbéli és mostani élete, munkája, ez új országépítésben garanciát jelent. Ebben az új csatában talán rendezettebben, értelmesebben indulunk. Nem zavarja látókörünket, eligazodásunkat az ötven párt és szervezet létezése. Remélem, hogy az induló pártok választási kampánya is érettebb', komolyabb lesz. ,Az első szabad választás után, ahol még elszabadultak olykor-olykor az indulatok, érettebben, higgadtabban, egymás iránti kölcsönös toleranciával veszünk részt a küzdelemben. Szeretném hinni, hogy a megyénkben működő pár- tdk vezetői és munkásai minél korábban, még a válaszkan?pánv kezdete előtt megtalálják a hazánk sorsáért, jövőjéért aggódó embert, hogy egymásban nem ellenséget, hanem egy emberibb, szabad hazát építő küz- dotorsakait látunk, akik ha nem egv úton is, de egy akarattal es toretilen hittel megyünk szép célunk, a független, boldog Magyarország felé. Megszólalt a parlamenti csengő, vége a folyosói vitáknak, beszélgetéseknek. A tettek következnek. Választóinknak megígértük, hogy kihozzuk az ország szekerét a kátyúból. Neki kell hát gvürkőznünk, mert nem könv- nyu munka lesz. Félre kell tennünk minden személyi, vagy presztízs- vitát. Be kell bizonyítanunk, hogy a széthúzás, ez az örök magyar átők nem létezik! Együtt kell örülnünk bármelyikünk országépítést szolgáló pozitív lépésének. Keresnünk kell a kölcsönös beszélgetések lehetőségét bárhol, a megyei tanácson berendezett képviselői szobában is, ahová nemcsak képviselőket várunk. Ne feledjük, hogy harcunknak első nagy csatája*, megnyertük ugyan, de jó néhány még hátravan. Nemzeti lobogónkat csak a Pariamentre tűztük ki, a vöröses községházakra, nem. Hisszük, hogy közös jószándék- kal és akarattal ezt a csatát is megnyerjük, amely talán döntő lesz ebiben a küzdelemben jövőnk, — hazánk sorsának alakulásában. Herczeg János országgyűlési képviselő Pünkösd értelme és ereje Krisztus megjelenése előtt is tuddtt az emberiség arról, hogy az emberi testen kívül vtan egy szellemi világ. Egy fel nem fogható, csak esetleg hatásaiban érezhető lelki világ, mellyel azonban nem tudott mit kezdeni. Krisztusnak kellett eljönnie ahhoz, hogy meghirdesse minden ember egyéni értékét, hogy a hatalmas uralkodóktól kezdve, a legegyszerűbb emberig mindenkinek van lelke, melyet aggódó szeretettel vár egy új világban a Mennyei Atya. És ez a lélek nem pusztul el soha, mert halhatatlan. Krisztus megmagyarázta, hogy Örök életre hívatott lelke van minden embernek, s hogy e rövidke földii életen fordul meg minden. A római és a görög világban Krisztus előtt az egyéni életnek jóformán alig volt értéke. Legfeljebb árnnyá, amennyi haszna volt ebből akár az államnak, akár egyeseknek. Nem más ez, mint az emberi lélek bemutatása, meghirdetése, számtalanszor való közlése és amikor ennek értékéről beszél, vigasztalásunkra azt is megmondja, hogy halála után ,küld valakit az emberiség megmentésére, akit úgy hívnak: SZENTLÉLEK. „Kérni fogom az Atyát és más Vigasztalót küld nektek” — mondotta. És Krisztus betartotta sZA~ vát. Elküldte a SZENTLEL- KET! * Az egyház ünnepei közül karácsony és húsvét mellett pünkösd a legkiemelkedőbb ünnep. A húsvét utáni 50. nap. Ez a SZENTLÉLEK eljövetelének ünnepe, aki e napon viharban és tüzes nyelvek alakjában szállott alá az apostolokra. Az Apostolok Cselekedetében (2.1—11) azt olvassuk, hogy amikor betelnek pünkösdnek (Pentecost esnek, vagyis az Ószövetségben már eLőre jelzett ötvenes számnak) napjai, az apostolok együtt voltak mind ugyanazon a helyen, zaj támadt hirtelen az égből, mint a heves szélvész... és beteltek SZENTLÉLEKKEL. A SZENTLÉLEK elküldése teljesíti a húsvét ünnepét, mert húsvét hatásai csak pünkösd után, a SZENTLÉLEK általi kezdhettek ér- ' vényesülni. A SZENTLÉLEK az ATYA és FIÚ mellett a harmadik isteni SZEMÉLY, ö az isteni végrehajtó — megvalósító erő különleges hordozója. Ezért játszik oly komoly szerepet a Krisztus által megszerzett megváltás érvényesítésében, az emberhez való közvetítésben, vagyis a megszentelés művében. A pünkösdi himnusz a Veni Creator, Hrabanus Maurus (IX. század) csodálatos költeménye, az egyház- szenílélek hitének tökéletes kifejezése. Ezt pünkösd ünnepén kívül is szokták énekelni, szentségek kiszolgáltatása előtt, vagy lélkigyakor- latök, prédikációk, tanfolyamkezdések alkalmával. Ez a világegyház közös éneke. Legérdekesebb talán a 3. versszakban található kijelentés: „dextrae Dei .tu dig- nus’’ — Te vagy az újj az isten kezén” azaz a SZENTLÉLEK az isteni tervek végrehajtója. Pünkösd nyelvcsodájáról is szólni kell. „És elkezdenek szólani különféle nyelveken, amint a SZENTLÉLEK adta nekik szólani.” (Ap. csel. 2. 4.) Isten nyelve azt eszközli, hogy megértsék beszédüket, amikor az apostolok szólásra emelkednek. Beszédjüknek eksztatikus — elragadtatott — formájuk is lehet, de még inkább, hogy prófétáinak. Utóbbit Szent Pál fontosabbnak tartja. Tehát a SZENTLÉLEK közreműködésével úgy beszélhettek az apostolok, hogy bármely formában megértették őket. » A SZENTLÉLEK megjelenése és ereje tehát csodával határos. A SZENTLÉLEK minden keresztényt szent pecséttel jelöl, s 7 szent ajándékával és sugallataival átformálja a lelkeket, konfirmálja. Ebben van a bérmálás nagy jelentősége. A pünkösdöt az egyház (ECCLESIA) születésnapjának is hívják. A SZENTLÉLEK „Ki mindeneket egybetart” azt ami azelőtt szétszórt volt, egységbe forrasztotta. Az egyház így lett az emberek szent gyülekezete. * Krisztus tehát világosan megmagyarázta az emberi lét értelmét és bizony „éljön az éjszaka, midőn senkisem munkálkodhiatik” (Ján. 9. 4.), mert nem lesz ideje esetleg a megtérésre. Aki a szentikönyveket tanulmányozta és belőle Krisztust szólani hallotta, az már tudja, hogy -néki mi helye van az életbe. Küzdés ugyan az élet, de egy nagy célért érdemes küzdeni. „A mennyország erőszakot szénved és az erőszakosak ragadják el azt.” (Máté 11. 12.) Vasco dia Gama aki győzelmesen hajózott el a „Gyötrelmek foka” előtt, felfedezte a gyémántkincsökben gazdag Kelet-Indiát. — Krisztus győzelmesen ment át a halál kapuján és felfedezte számunkra a halál után reánk váró örök élétet Úgy tűnik őrület lenne élni és nem számolni a halállal. Krisztus olyan törvényeket is hirdetett az emberek egymás iránti viselkedéséről, egymáshoz való viszonyáról, azaz a szeretetről, amiről a Krisztus előtti emberiségnek sejtelme sem vőlt. Az élet mérlegének serpenyőjében az egyikben a jog, a másikban a szeretet fészkel. Ennek egyensúlyát Krisztus teremtette meg. Jlár elmúlt az idő, mikor szemet szemért, fogat fogért járta. Üj törvényt hirdetett Krisztus „Ezentúl senki ne ítélje meg felebarátját, nehogy maga is megítéltessék”. (Máté 7. 1.) — Meg kell tudnunk bocsátanunk! A Miatyánkban ismét sokan imádkozzák már: Bocsásd meg a mi vétkeinket, miképp mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. Szentnek keli tartanunk a házasságot, tisztelnünk kell szüleinket. Hol marad Buddha tanítása a krisztusi utasítás mellett: „... Jót tegyetek azokkal, kik titeket gyűlölnek, imádkozzatok rágalmazóitokért...” Krisztus vallását éppen ezért nevezzük a szeretet vallásának. A SZENTLELKET kiárasztó Krisztus fenyegetéseit sem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk. „Elmegyek és keresni fogtok engem és meghaltok bűnötökben” (Ján. 8. 21.) kiált oda Jézus a megátalkodottaknak, akik kigúnyolják őt és bedugják fülüket. Krisztus nem áll bosszút, csendben eltávozik és értésünkre adja érzelmi életünkben, hogy elpusztulunk nélküle az elhagyatottságban. Vegyük végre észre, hová vezet az emberiség élete azoknál, akik Krisztus nélkül akarják berendezni az életet. Átmeneti eredményt el lehet ugyan érni, de tartósat soha! Fejvesztett kapkodás zsákutcájában megrekednek útjaink. Igazán vaknak ke,!l annak lenni, aki nem jut arra a belátásra, hogy azért inog minden, mert nagyon gyönge alapokra építettünk, és ügye csalódtunk, mert azt hittük, hogy csak az emberre, az emberies jogokra építjük ki az életet. Ám az emberi jogok nem az Isten jogaiból sarjadtak ki, ezeket nem Krisztus nemesítette meg. Krisztust már egyszen keresztre feszítettük, de újból és újból ezt tesszük. És hogy lehet az, hogy mégis utána kiált az emberi élet, mert nélküle kielégítően nem tudjuk megoldani problémáinkatMost pünkösd ünnepkörében a bölcs ember megáll néhány percre és átelmélkedí pünkösd jelentőségét. Ha ezt megteszi, rádöbben: Igazi haladás nem lehet a szív jóságának bővülése nélkül, igazi kultúra nem lehet a lélek kultúrája nélkül, a SZENTLÉLEK intő, figyelmeztető és hívó szava nélkül, mert mindenkit hív. Halljuk meg szeretettel hívó szavát, öt kövessük és boldog lesz újból a világ. Kamarás József
