Új Nógrád, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-21 / 67. szám

1990. JÚNIUS 21., CSÜTÖRTÖK nEnnnu 3 Botrány a vízdíj körül (Folytatás az 1. oldalról.) kitermelés megyénkben eny- nyire költséges, akkor sze­rintünk a városnak sokkal ésszerűbben kellett volna kigazdálkodnia a költség- vetésből azt az összeget, amellyel betársult a regio­nális vízmű finanszírozásá­ba. Ezenkívül a 675 szá­zalékkal 'megemelt víz­díjat, nem létező szolgál­tatásért fizettetik velünk, mivel városunkban a víz­korlátozástól függetlenül is hol volt víz, hol nem. Mint a mesében! Továbbá, nem vigasztal a tudat, hogy a többletszámlázást vissza­utalják, hiszen az infláció miatt a pénz értéke gyorsan romlik- Ráadásul a többlet­számlázásból adódó plusz­pénzt, a visszafizetés ide­jéig az állam ingyen és bér­mentve használhatja. Ugyan­akkor, ha a dolgozó az ál­lamtól kölcsönt kér, 28 szá­zalékos kamatot fizet után- na! Lényegében mind a víz, mind ayillamos áram vi­déken jóval 'magasabb áron számlázható, mint Buda­pesten. Nem tudjuk mire vélni azt a megkülönbözte­tést. Vajon mi, a vidéken élők, nem ugyanolyan ál- 'ampolgárai vagyunk-e az országnak, mint a fővárosi­ak?” Kardosné világosan fo­galmazott. Olyannyira, hogy a zsákraktár dolgozói és a betérő ügyfelek is aláírták azt a beadványt, amelyet Zentai Csaba tanácselnök­helyettesnek címeztek. Kardosnéék úgy döntöt­tek, hogyha a vízügy nem ad korrekt tájékoztatást, ak­kor tovább folytatják az aláírásgyűjtést. A tiltako­zással kapcsolatban Hor­váth János, az SZDSZ ba­lassagyarmati csoportjának tagja, a következő adatok­kal szolgált: — 1974-ben kezdték meg a Dunai-kapcsolat tervezé­sét, azonban az eredeti terv- be.n nem is szerepelt Ba­lassagyarmat. Az akkori mi­niszterek úgy képzelték, hogy az egymilliárdot meg­haladó beruházást a me­gye önerőből megtudja ol­dani. Ezt az elképzelést hadd ne minősítsem... Továbbá, a hetvenes évek végén a KÖJÁL majdnem leállítot­ta a dejtári vízmüvet, ugyan­is a mezőgazdasági műve­lés miatt veszélyesen el­szennyeződött a kutak víz­gyűjtő területe. A KÖJÁL végül visszalé­pett, mert akkor egyáltalán nem lett volna vízellátás a városban. Azóta is csak a vita folyik, nem a víz! Hi­ába volt a tehó, és hiába vett fel a tanács további 10 milliós hitelt a nyomóveze­ték bővítésére- Ezért, ha Kardosnéék beadványára nem érkezik korrekt válasz a vízügytől, akkor csatla­kozunk az aláírásgyűjtés­hez, amely ez esetben már állampolgári kezdeménye­zésnek minősül. Természetesen egyik fél sem kívánja kizárólagosan, hibáztatni a tanács vezeté­sét, épp az említett, tények miatt. De az üggyel kap­csolatban konzultálni fog­nak dr. Bilecz Endre és Kovács Gábor országgyű­lési képviselőkkel is. —szőke— Óvodai szekrények összeszerelésén dolgozik Kirperger László csoportvezető és Gergely István szakmunkástanuló. Kép: R T Nem lesz munkáselbocsátás Negatívumok az állattenyésztésben A néhány évvel ezelőtt még figyelemre méltó tel­jesítményű termelőszövet­kezeti állattenyésztés ha­nyatlása folytatódik; mind több olyan negatív csúcs születik, amely figyelmezte­tő lehet a belföldi ellátás, iletve az export szempont­jából. A termelőszövetkeze­ti szarvasmarha-állomány például először csökkent 1,6 millió alá, és 15 év óta elő­ször, 1989-ben a sertések száma nem érte el a 8 mil­liót. Az állatállomány tartós csökkenését a termelőszö­vetkezeti szakemberek fő­ként az ágazat rossz jöve­delmezőségével magyaráz­zák. Az állatok száma évek óta főként a kistermelés­ben mérséklődik, újabban azonban ez a tendencia mind erőteljesebben mutatkozik meg a szövetkezeti nagy­üzemi telepeken is. A leg­újabb adatok szerint 22 ter­melőszövetkezetben meg­szüntették a közös szarvas- marhatartást, a telepek szá­mának ilyen mértékű csök­kenésére az elmúlt tíz év­ben nem volt példa. A szövetkezeti adatok sze­rint nem sok jóval biztat a sertésállomány alakulása sem. A termelők folyama­tosan sürgetik az átvételi árak emelését, erre azon­ban csak korlátozottan nyílt - lehetőség, így lanyhul a te­nyésztői kedv. Mind gyak­rabban fordul elő az úgy­nevezett keresztbe szállítás, ami azt jelenti: az ország távolabbi pontján vásárol­nak hízott sertést a feldol­gozó üzemek. Ez rendjén is lenne, azt azonban már a tsz-ek főállattenyésztői ki­fogásolják: egyes vágóhi­dak a körzetükbe tartozó termelőknek kevesebbet fi­zetnek a sertésekért. Távo­labbi helyeken, magasabb áron szívesen vásárolnak Smidnya Józsefnc és Szabó Lászlóné, a beérkezett epret vá­logatja. Gyiimölcsfeldolgozási csúcs Drégelypalánkon Megkezdődött a nyár; gyiimölcsfeldolgozási csúcs, a- Drcgelypalánki Szondy György Termelőszövetkezet gyümölcsfeldolgozó üzemében. A nyári hónapokban, mintegy százharminc ember segítkezik a folyamatosan beérkező eper. málna, ri­bizli. meggy, sárga- és őszibarack feldolgozásában. A gyümölcsökből a különféle szörpök, dzsemek és tej­ipari termékek alapanyagát készítik. Ottjártunkkor, a földieper válogatása és feldolgo­zása folyt, melyből 300 tonnát Csehszlovákiába szál­lítottak. A nagy hajók mellől kell áteveznünk... „alapanyagot”, hogy újabb partnerekre leljenek, míg a környékben lévő mezőgaz­dasági nagyüzemeknek meg kell elégedniük alacsonyabb árakkal, ellenkező esetben nem tudják eladni a serté­seket. A baromfiágazat tavalyi erőteljes — nyolcszázalé­kos — visszaesését főként azzal magyarázzák, hogy szűkült a hazai piac, és a KGST-országokban is ne­hezebb az értékesítés, mi­vel életbe léptek az értéke­sítési korlátozások. „ A juhállomány ugyancsak megfogyatkozott, minde­nekelőtt a termelőszövetke­zetekben, míg a kisterme­lőknél — akik szoros kap­csolatban vannak a nagy­üzemekkel — némi növe­kedés tapasztalható. Az elemzések szerint az elmúlt év végén bebizonyo­sodott: az állomány általá­nos csökkenésénél kisebb mértékű a vágóállat-terme-/ lés visszaesés^; ez azonban nem tekinthető kedvező jel­nek, ugyanis a nagy számú állatot azért vágták le, mi­vel a nagyüzemek sok felé nem tartják kifizetődőnek a velük való vesződést. — Ebben az évben ná­lunk nem lesz munkáselbo­csátás — állítja határozot­tan a beszélgetés első per­ceiben Burda Sándor, az Ipoly Bútorgyár szécsényi leányvállalatának igazgató­ja. Vajon az ilyen jó ér­zést kiváltó, magabiztos ve­zetői magatartás mögött mi húzódik meg? — Éves kapacitásunkat eddig 70 százalékban meg­rendelésekkel biztosítottuk. A többire új vevőket sze­reztünk. A második fél év­ben szállítunk új partne­rünknek, a Skála Bútor­áruháznak és a móri áfész- nek. Előkészítettünk több más üzletkötést is. Mivel mi nem vagyunk nagyok a piacon, ezért az igényeknek megfelelően gyorsan tu­dunk váltani. A piac most azt diktálja, hogy az eddigi nagyhajók mellől át kell Az exportra kerülő szamóca minőségét ellenőrzi Lukács Béla és Kátai István. il—B>1 WM» Solis» Teréz, a megfőzött gyümölcsöt passzírozza. —Rigó Tibor felvételei— eveznünk a kicsikhez, mert az előzőek által kavart ör­vény, a fizetésképtelenség magával ránthat bennün­ket — érzékelteti jelenüket Burda Sándor. A jelenlegi üzletpolitiká­juk jellemzője, hogy a nagy megrendelők, a fizetőképe­sek, megtartása mellett el­sősorban a kiskereskedelmi vállalatokkal való közvet­len kapcsolatfelvételre irá­nyul. A másik meghatározó követelmény, hogy az itt gyártott termékeknek lehe­tőleg ne legyen versenytár­gyalásuk, árban pedig iga­zodjanak a lakosság véko­nyodó pénztárcájához. Ez alapján a vevői kívánságok előzetes felmérése, az arra történő „ráépülés" jegyé­ben végzik gyártmányfej­lesztői tevékenységüket. — Júniusban, helyi be­mutatótermünkben vevőink elé tárjuk új fejlesztésű la­kásbútorainkat, a mostani uralkodó divatszínekben: fehér-sötétbarna, esetleg fehér-fekete kombinációk­kal. A gyors váltásra kény­szerít bennünket továbbá az is, hogy az óvodai és a kol­légiumi bútoroknál vissza­esett a kereslet. Ennek mér­téke augusztus végére elér­heti a keretszerződésben foglaltak 40 százalékát. Az igazgató nem állítja, de valószínű, az előbbi kö­rülmény is közrejátszott ab­ban, hogy az első fél évet előreláthatólag csak 80 szá­zalékos eredménnyel telje­sítik, az éves 4 millióra ter­vezett nyereség, időarányos összegének előteremtésével együtt. — Partnereink fizetőkép­telensége miatt az év ele­jétől pénzügyi gondokkal küszködünk — folytatja Burda Sándor. — A folya­matos termelés feltételei­nek megteremtésére úgy döntöttünk, hogy a Buda­pest, Banknál lévő 1 millió 300 ezer forint értékű rész­vényünket értékesítjük. Má­sutt az ilyen jellegű pénz­ügyi gondokat és a hitellel járó kamatot másképpen oldják meg. — Áremelésre gondol? — Az elmúlt esztendő má­sod ilj felében emeltük az árainkat. Az idén az orszá­gos 22 százalékkal szemben csak a főbb áremeléseket hárítottuk át megrendelő- inkré, illetve építettük be árainkba. Ez csupán 8.7 szá­zalékot tett ki, a vízdíj és egyéb szolgáltatások áreme­lését foglalja magában. Má­sokból nem emelünk árat, azért, hogy őrizzük verseny- képességünket a piacon. — A mára kialakult piaci helyzet, az értékesítés gond­jai miként befolyásolják a dolgozó fizetésének alaku­lását? — Az inflációt semmi­képpen sem tudjuk ellen­súlyozni Január elsejével a teljesítménybérben dolgo­zóknál 8 százalékkal emel­tük a béreket, ehhez jön a teljesítmény után járó pré­mium, ami újabb 7 száza­lékos. A kettő együtt 1700 forint növekedést jelent egy dolgozónál. Nem bocsátunk el tehát senkit, de nincs is szándékunkban újabb dol­gozókkal bővíteni a jelen­legi létszámot. Az egyre erősödő munka- nélküliség hatása előnyösen érződik nálunk is. Dolgozó­ink jobban megbecsülik munkahelyüket, mint eddig. Hűségüket — a többség 23—• 25 éves munkaviszonnyal rendelkezik — anyagilag is elismerjük, mert a kritikus időszakban sem hagyták el az akkor hánykolódó hajón­kat. V. K. Gyorsposta A Magyar Posta Vállalat, július 1-jétől Costa Rrnával, Mauritániával és Üj-Zéland- dal is felveszi a gyorsposta- szolgálati kapcsolatot. Az 1985-ben hazánkban is bevezetett Nemzetközi Gyors- postaszolgálat (nemzetközi jelzése: EMS) keretében leg­feljebb 20 kilogrammos pos­tai küldemények — elsősor­ban kisebb áruféleségek, prospektusok, okmányok és levelek — adhatók fel. Eze­ket a kézbesítés során meg­különböztetett figyelemmel kísérik, s mindenütt el­sőbbséget adnak számukra. A küldemények a távolságtól függően 24—72 órán belül jutnak el a címzetthez. Rész­letes tájékoztatást a felvéte­li és kézbesítési feltételekről a postahivatalokban kaphat­nak az ügyfelek.

Next

/
Thumbnails
Contents