Új Nógrád, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)
1990-06-18 / 64. szám
1990. JÚNIUS 18.. HÉTFŐ UL&lMiJ Megalakult a Budapesti Értéktőzsde Értékesítési biztonság = nógrádi termelőszövetkezet Szerződés nélkül nincs málnaátvétel Június 21-én alakul meg hivatalosan a Budapesti Értéktőzsde. Az eseményre máris több magas rangú nyugati szaktekintély jelentette be részvételi szándékát. Az ünnepélyes alkalomra eljön többek között Jeffrey Knight, az Európai Közösség Tőzsdeszövetségének egyik vezetője, Richard Breeden, az ÜSA Értékpapír- és Va- lutáris Bizottságának (SEC) elnöke, és a világ nagy tőzsdéinek számos kiválósága — tájékoztatta az MTI-t Hardy Ilona, az Értékpapírkereskedelmi Titkárság vezetője. A tőzsde várhatóan 160 és 200 millió forint közötti alaptőkével, mintegy 35—40 alapító tag részvételével fog megalakulni, 42 évi szünet után, hosszú előkészületi munkákat követően. A hivatalos alakulás elsősorban jogi jelentőségű lépés lesz az értéktőzsde megvalósításának folyamatában. A tőzsde jogi és szervezeti kereteinek kialakításával még nem nő meg ugrásszerűen a jelenlegi magyar értékpapírpiac forgalma, de távlatilag az értéktőzsde megalapozza ennek lehetőségét. Az új társasági törvény lehetőséget ad a magánszemélyek számára részvényvásárlásra, ez azonban csak elvi jelentőségű. A jelenlegi gyakorlat szerint ugyanis az osztalék kamatként való megadóztatása és a részvénypiac kialakulatlansága következtében az árfolyamnövekedés megadóztatása nem teszj érdekeltté a lakosságot a részvényvásárlásban. Az Állami Fejlesztési Intézet. a tőzsde használatába fogja adni a Budapest, Deák Ferenc utca 5. szám alatti épületben levő földszinti nagytermet, és különböző irodahelyiségeket is biztosít a tőzsde működéséhez. Így együttesen több mint 160 millió forinttal alakul meg a Budapesti Értéktőzsde. A leendő tőzsdetagok között számos, világszerte ismert nyugatnémet ép osztrák nagy bank brókercége szerepel. (MTI) A nógrádi termelőszövetkezet központjában csaknem teljesen üresek az irodahelyiségek. Szinte mindannyian málnásaikban takarítják be az idei termést. Kiss András tsz-elnök azzal kezdi mondandóját, hogy rosszabb az érzése, mint tavaly, ugyanis tőkés partnereik csak az utolsó pillanatban voltak hajlandók tárgyalni a felvásárlási árról. Amit elértek, az alacsonyabb, mint amit szerettek volna. . . — Jómagam, mint málnatermelő — az első szállítmányért 43, a második napiért pedig 35 forintot kaptam kilónként. Igazságtalannak tartom ezt az ösz- szeget. mint három évvel ezelőtt is. mikor a konjunktúra 90—100 forintra verte fel az árát. Azóta teljesen magukra hagyták akkori partnereinket — mondja bevezetésképpen, majd ígv folytatja: — A tőkés vevőkkel történt ár és mennyiség ismeretének birtokában fogtunk hozzá a termelőkkel a szerződések kötéséhez. Előtte egy megbeszélésen, a velük töltött 30 évben kialakult tisztességes tájékoztatás igényével elmondtam, hogy a lémálnáért 20, a gurulósért — extra — 42 forintot tudunk adni. Mindkettő védőár. Ez. alá nem megyünk! Aki velünk köt szerződést, attól a vállalt mennyiségen felül még plusz 10 százalékot veszünk át a védőáron. Amennyiben 10 százalékkal kevesebbet teljesít, azt tudomásul vesz- szük. Ügy látszik, egyre többen törekednek a biztonságra. A múlt évi 600 termelővel szemben az idén 820-an kötöttek velünk értékesítési szerződést. MNB-kötvények Japánban Miért előnyös? A Magyar Nemzeti Bank bízik abban, hogy az MNB- kötvényeknek sikerül meg' őrizniük eddigi minősítésüket a japán pénzpiacon. A bizakodásra az ad okot, hogy Magyarország az év első negyedében mind a konvertibilis elszámolású exportban, mind a konvertibilis folyó fizetési mérlegben lényegesen jobb eredményeket ért el, mint az előző években. Május végére a konvertibilis exportban mintegy 350 millió dolláros volt a többlet, a konvertibilis folyó fizetési mérleg hiánya pedig az év első negyedében, csak mintegy 50 millió dollár volt, és a második negyedévben ez a kedvező irányzat várhatóan folytatódik — nyilatkozta Hárshegyi Frigyes, az MNB elnökhelyettese az MTI munkatársának azzal kapcsolatban, hogy a jövő héten, a JCR japán hitelkockázatminősítő ügynökség, újra ér. tékeli Magyarország adósi besorolását, pénzpiaci pozícióit. Mint ismeretes, az elmúlt év őszén, a japán ügynökség „A mínusz" kategóriába sorolta be az MNB- kötvényeket, abba a kategóriába. amely alatt már nem lehet a japán pénzpiacon nyilvánosan kibocsátott kötvényeket forgalomba hozni. A MNB elnökhelyettese elmondotta, hogy a magyar jegybank már régóta várja a japán ügynökség esedékes minősítését, mert ez a feltétele annak, hogy hazánk Japánban újabb, publikus kötvényeket, úgynevezett szamurájkötvényeket bocsásson ki. A Magyar Nemzeti Bank a jövőben is kötvénykibocsátás útján kívánja hazánk hiteleinek egy- részét felvenni, ezért fontos, hogy megőrizzük adósj pozícióinkat a nemzetközi pénzpiacokon. így Japánban is. Ezt követően a Nőtincs felé vezető, gépkocsikkal szegélyezett országúton, csaknem a termelőszövetkezet átvevőhelyével szemben állunk meg Lesz Józsefnél. Lesz úr elmondja, hogy 12 mázsa málna át— Most a lányommal, meg a gyerekeivel szedjük. Mivel neki is van Diósjenőn mit betakarítani, így hát két napig itt, egy napig pedig ott dolgozik a család. — Miért előnyös a termelőszövetkezettel szerződőst kötni'.’ adására szerződött. Józsi bácsi, a családdal együtt, az első nap 140 ládára valót szedett le és vitt az átvevőhelyre. A séma ugyanaz (Folytatás az 1. oldalról.) társulattól. . De ők is kevesek. — Mi lehet annak az oka, hogy minden párt felvállalta, de egyik sem csinál érte semmit? — Mert századrangú kérdésnek tartják! — Miért? — A sok gond között, illetve a törvényhozás, jogalkotás mellett mindez elhalványult. Pedig milliódról van szó. Egyedüli komoly érdekvédelmet kizárólag a munkástanácsok tudnának képviselni. A szakszervezeteket ugyanis nem lehet egyik napról a másikra újjáalapítani, mert évek kellenek hozzá. — És mi a véleményed a KÖPORC munkástanácsáról? — Az egész gyárbezárással kapcsolatban úgy éreztem, hogy semmi mást nem csináltunk, csak köpködtük az erdőtüzet. — Pedig ez a munkástanács nem egy rózsaszínű ködből indult ki. A piacgazdaságban működő, munka- vállalói részvénytulajdon megszerzésére törekedett; éppen azért, mert világosan látta; a gyár ebek har- mincadjára jut, hiszen a vezetők széthordják. Tehát, nem létezik az igazi tulajdonos. — A munkásnak valóban az az érdeke, hogy na hordják szét a gyárat. Alapvetően a vagyoni kocentrációra törekszik, a működőképesség megőrzésére, hiszen ennek megtartása létérdeke- Egyértelműen a munkás — nevezhetjük akár proletárnak, akár melósnak — szeretné, ha a tulajdonviszonyok tisztázódnának. Nyilván ő is részt akar venni benne, ő is érezni akarja tulajdonosi súlyát. Csakhogy ehhez nem rendelkezik tőkével, és mivel ezt pontosan tudja, ezért nem is ellenzi a nyugati működőtöké beáramlását. Sőt, úgy várja, mint a messiást! — Tehát, a gondot nem a melós „fafejűsége” okozza. — Nem hát! Hanem a jog- fosztottsága, a kiszolgáltatottsága, az alkotmányos jogi garanciák teljes hiánya. Ezért aztán állandó falakba ütközik, különösen akkor, amikor a működőképesség fenntartásához szükséges menedzseri gárda kontrasze- lektív díszpéldányai ülnek a nyakán! Azok a veze.tők, akik már régen bebizonyították, hogy alkalmatlanok bármiféle gazdasági rendszerváltás befogadására. A séma mindenhol ugyanaz; mesterségesen tönkreteszik a vidéki leányvállalataikat, elindítva ezzel a munkanélküliségi hecckampányt; közben pedig ők megtartják egzisztenciájukat és teljhatalmat élveznek a működőtöké behozatali tárgyalásaiban. — Mindez a KÖPORC vezetésére js elmondható? — Igen, hiszen éppen ezért alakult meg a munkástanács. Ugyanis eredetileg azt akartuk elérni, hogy gyáregységi szinten leváltsuk az alkalmatlan vezetést. Akár sztrájk árán is, de kierőszakolni a Vezetőváltást; pályázatot kiírni és önállósulni, leszakadni végre a pesti vízfejtől! Sajnos, ezt — éppen az eddig említe.tt okok miatt — nem sikerült elérni. Ma röhögnek a markukba, minket meg kivágtak, mint a macskát... Pedig a KÖPORC balassagyarmati gyáregységének vezetése nem csupán dilettáns, hanem benne egyértelműen harácsolok viszik a prímet! — Mire alapozod ezt a vádat? — Rendkívül jó taktikát folytattak- Ha hús& forint volt a kasszában, abból tizenkilencet kive.ttek és a maradékot szétosztották a melósok között koncként. Ezt nevezték „ösztönzésnek”. Ezzel aztán úgy manipulálták a dolgozókat, ahogy akarták, mert aki tíz fillérrel több órabért kapott, az már befogta a pofáját! Nem fűződött érdekük az önállósuláshoz sem, hiszen egy dilettáns vezetés a leányvállalat keretei között, még nyugodtan lubickolhat. Ez a vezetés most egy bennfentes klikket alkot: birtokolják az információkat, „magukénak érzik a gyárat”. Olyannyira, hogy már a gyárbezárás e,lőtt, a melósok szeme láttára, vittek amit értek. Most már nincs „kontroll”, nincsenek melósok, nincsenek szemtanúk. A vagyonleltárt kényük-kedvük szerint készíthetik el! — Eddig mit vittek el? Mit láthattak a „szemtanúk”? — Először is a rendész irányításával lebontották az udvaron lévő úgynevezett „ponyvás raktárt”, ami alatt a csomagoláshoz szükséges műanyag rekeszeket tárolták. A vascsövekből álló tetőszerkezetet — ami a ponyvával együtt legalább ötvenezer forint értékű — méretre vágatták a szerszámműhelyben, majd az egészet bepakolták a vállalati kocsiba és kivitték Gyimesi László gyáregvségvezető nyírjesi telkére. Hogy a műanyag rekeszek ho. vá tűntek, arról senki sem tud. A szerszámműhelyből szintén eltűntek a fúrógépek, összesen tíz darab- A férfiöltözőben lévő vasszekrényeket is leszerelték, amiből ugyancsak jutott a Gyi- jnesi-féle telekre és jelenleg szerszámoskamrának használják. A rengeteg forta- min-nitró és neolux festéket pedig a raktárvezető már régen „kiírta” az üzemi termelés terhére. — És mi lesz, ha jön az angol Morgen cég? — Az angoloknak erről halvány fogalmuk sincs. És, hogy mi lesz? Harácsolok ülnek majd a kft.-be! — szőke — Az interjú szó szerinti közléséhez hozzájárulok. Balassagyarmat, 1990. június 10. Kocsis Tibor ««• mmmETFA.. EXTRfí GURULÓS FIXESZES ff fZ füfl** zo-n n *űr£SZ£SM fmu-’» . 45 4^ mái TőS» & ,'id>S*R3W. Csak azoknak, akik szerződést kötöttek. — Annyi ládát biztosít, amennyi kell és biztos a pénz is. Valóban alacsony a felvásárlási ár, de mii csináljunk, ha ennyi fél bele? Ennek ellenére is elégedett vagyok. Tovább sétálva Csillag Lászlóval és feleségével beszélgetünk. — Édesanyánk málnásában szedjük az idei termést. Tíz mázsára kötött szerződést. Reméljük meglesz — szól bizakodva, mosolygós arccal Csillagné. — Ilyen keveset még nem adtak érte — kér szót a férj. — Ügy tudom, hogy a gödi tsz. az ÉRDÉRT és a rétsági Áfész is vásárol málnát, jórészt azonos áron Az átvevőhely szomszédságában Rácz Jánost, feleségét és három gyermekét találjuk. A férj Dunakeszin él családjával. — Édesanyám termését takarítjuk be. aki sajnos kórházban van. Jómagam nem akartam leszedni, mert olyan alacsony az ára.. Feleségem ellenben meggyőzött arról, hogy ha alacsony is az ár. de legalább bejön a ráfordítási költség. Aztán a gyerekeknek is jót tesz az itteni élet. . . — Tíz mázsára szerződtünk — egészíti ki az előbbieket a feleség. — Amikor mások nagyobb pénzért adták el málnájukat, mi akkor is a nógrádi termelő- szövetkezettel szerződtünk. Benézünk az átvevőhelyre is, ahol Marczi Károly, budapesti lakos az első szállítmányát teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségéből. — A többit a család, meg a kollégák fogyasztják el — fogja rövidre a szót, majd az árakkal kapcsolatban megjegyzi: — Azt mondják, hogy Gyöngyösön 60 forintért veszik át, de erről nem győződtem meg személyesen Túlkínálat van Utunk végállomása a termelőszövetkezet hűtőháza. Barna Imre hűtőházvezető elmondja, hogy a tavalyi 375 tonnával szemben az idén 600 tonnát vásárolnak fel. Ezen kívül 100, illetve 120 tonnát vesznek át a nő- tincsi és a rétsági termelő- szövetkezetektől. A hűtő- házban héivet kap még 200 Fogyasztásra ingerlő, kívánatos szemek. tonna piros ribizli, ami a Debreceni Konzervgyár tulajdona lesz — Két műszakban do.• gozik a hűtőház, a kinti átvevőhelyeken pedig este 8 óráig tartunk nyitva, Aki nem kötött velünk ■ szerződést, attól nem veszünk át egy kilót sem — hangsúlyozza a hűtőház vezetője. Érthető, hiszen a világpiacon is túlkínálat van. A miénknél olcsóbban árulják málnájukat a lengyelek, ju- goszlávok. Mivel a miénk minősége, íze, zamata jobb, ezért jobban kedvelik. A nyugati kereskedők Peruból is vásárolnak magyar málnát Venesz Károly Fotó; Rigó Tibor Nemsokára megtelnek. Csillag Lászióné vállán látható ládák az ízes gyümölccsel. A légszennyezés csökkentéséért A Környezetvédelmi Minisztérium tervezi, hogy kezdeményezi a gépkocsik évenkénti kötelező füstgázvizsgálatát, illetve beszabályozását. Ez a cél egybeesik az MDF környezetvédőinek régóta hangoztatott igényével. Eszerint megvalósul mindaz, amit különféle szakmai fórumokon sürgettek? — kérdezte Szommer Ferencet, az MDF környezetvédők egyik aktivistáját, gépkocsimotorok mérésével foglalkozó szakembert, az MTI munkatársa. — A szervizekben ott vannak a műszerek, nincs tehát gyakorlati akadálya egy ilyen rendelkezés kiadásának. Minden különösebb beruházás nélkül, csupán a beállításokkal 20—30 százalékkal lehetne csökkenteni a gépkocsi kibocsátotta lég- szennyezést. A katalizátorok felszerelése gépkocsinként valóban 10 ezer forint körüli összeget jelent, sokan ezért azt hiszik, hogy csak nagy ráfordításokkal lehet eredményt elérni. Elsőként elegendő volna az üzemben- tartás feltételeinek szigorítása is.
