Új Nógrád, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-18 / 64. szám

1990. JÚNIUS 18.. HÉTFŐ UL&lMiJ Megalakult a Budapesti Értéktőzsde Értékesítési biztonság = nógrádi termelőszövetkezet Szerződés nélkül nincs málnaátvétel Június 21-én alakul meg hivatalosan a Budapesti Ér­téktőzsde. Az eseményre máris több magas rangú nyugati szaktekintély jelen­tette be részvételi szándékát. Az ünnepélyes alkalomra el­jön többek között Jeffrey Knight, az Európai Közösség Tőzsdeszövetségének egyik vezetője, Richard Breeden, az ÜSA Értékpapír- és Va- lutáris Bizottságának (SEC) elnöke, és a világ nagy tőzs­déinek számos kiválósága — tájékoztatta az MTI-t Hardy Ilona, az Értékpapírkereske­delmi Titkárság vezetője. A tőzsde várhatóan 160 és 200 millió forint közötti alaptő­kével, mintegy 35—40 ala­pító tag részvételével fog megalakulni, 42 évi szünet után, hosszú előkészületi munkákat követően. A hivatalos alakulás első­sorban jogi jelentőségű lé­pés lesz az értéktőzsde meg­valósításának folyamatában. A tőzsde jogi és szervezeti kereteinek kialakításával még nem nő meg ugrássze­rűen a jelenlegi magyar ér­tékpapírpiac forgalma, de távlatilag az értéktőzsde megalapozza ennek lehető­ségét. Az új társasági törvény lehetőséget ad a magánsze­mélyek számára részvényvá­sárlásra, ez azonban csak elvi jelentőségű. A jelenle­gi gyakorlat szerint ugyanis az osztalék kamatként való megadóztatása és a rész­vénypiac kialakulatlansága következtében az árfolyam­növekedés megadóztatása nem teszj érdekeltté a la­kosságot a részvényvásárlás­ban. Az Állami Fejlesztési In­tézet. a tőzsde használatába fogja adni a Budapest, De­ák Ferenc utca 5. szám alatti épületben levő föld­szinti nagytermet, és külön­böző irodahelyiségeket is biztosít a tőzsde működé­séhez. Így együttesen több mint 160 millió forinttal ala­kul meg a Budapesti Érték­tőzsde. A leendő tőzsdetagok között számos, világszerte is­mert nyugatnémet ép osztrák nagy bank brókercége sze­repel. (MTI) A nógrádi termelőszövet­kezet központjában csak­nem teljesen üresek az iro­dahelyiségek. Szinte mind­annyian málnásaikban ta­karítják be az idei termést. Kiss András tsz-elnök az­zal kezdi mondandóját, hogy rosszabb az érzése, mint ta­valy, ugyanis tőkés partne­reik csak az utolsó pilla­natban voltak hajlandók tárgyalni a felvásárlási ár­ról. Amit elértek, az ala­csonyabb, mint amit szeret­tek volna. . . — Jómagam, mint mál­natermelő — az első szál­lítmányért 43, a második napiért pedig 35 forintot kaptam kilónként. Igazság­talannak tartom ezt az ösz- szeget. mint három évvel ezelőtt is. mikor a konjunk­túra 90—100 forintra verte fel az árát. Azóta teljesen magukra hagyták akkori partnereinket — mondja bevezetésképpen, majd ígv folytatja: — A tőkés vevőkkel tör­tént ár és mennyiség isme­retének birtokában fogtunk hozzá a termelőkkel a szer­ződések kötéséhez. Előt­te egy megbeszélésen, a ve­lük töltött 30 évben kiala­kult tisztességes tájékozta­tás igényével elmondtam, hogy a lémálnáért 20, a gu­rulósért — extra — 42 fo­rintot tudunk adni. Mind­kettő védőár. Ez. alá nem megyünk! Aki velünk köt szerződést, attól a vállalt mennyiségen felül még plusz 10 százalékot veszünk át a védőáron. Amennyiben 10 százalékkal kevesebbet tel­jesít, azt tudomásul vesz- szük. Ügy látszik, egyre többen törekednek a biz­tonságra. A múlt évi 600 termelővel szemben az idén 820-an kötöttek velünk ér­tékesítési szerződést. MNB-kötvények Japánban Miért előnyös? A Magyar Nemzeti Bank bízik abban, hogy az MNB- kötvényeknek sikerül meg' őrizniük eddigi minősítésü­ket a japán pénzpiacon. A bizakodásra az ad okot, hogy Magyarország az év első negyedében mind a konvertibilis elszámolású exportban, mind a konver­tibilis folyó fizetési mérleg­ben lényegesen jobb ered­ményeket ért el, mint az előző években. Május végé­re a konvertibilis exportban mintegy 350 millió dolláros volt a többlet, a konvertibi­lis folyó fizetési mérleg hiá­nya pedig az év első ne­gyedében, csak mintegy 50 millió dollár volt, és a má­sodik negyedévben ez a ked­vező irányzat várhatóan folytatódik — nyilatkozta Hárshegyi Frigyes, az MNB elnökhelyettese az MTI mun­katársának azzal kapcsolat­ban, hogy a jövő héten, a JCR japán hitelkockázat­minősítő ügynökség, újra ér. tékeli Magyarország adósi besorolását, pénzpiaci pozí­cióit. Mint ismeretes, az el­múlt év őszén, a japán ügy­nökség „A mínusz" kategó­riába sorolta be az MNB- kötvényeket, abba a kategó­riába. amely alatt már nem lehet a japán pénzpiacon nyilvánosan kibocsátott köt­vényeket forgalomba hozni. A MNB elnökhelyettese el­mondotta, hogy a magyar jegybank már régóta várja a japán ügynökség esedékes minősítését, mert ez a fel­tétele annak, hogy hazánk Japánban újabb, publikus kötvényeket, úgynevezett szamurájkötvényeket bo­csásson ki. A Magyar Nem­zeti Bank a jövőben is köt­vénykibocsátás útján kíván­ja hazánk hiteleinek egy- részét felvenni, ezért fontos, hogy megőrizzük adósj pozí­cióinkat a nemzetközi pénz­piacokon. így Japánban is. Ezt követően a Nőtincs felé vezető, gépkocsikkal szegélyezett országúton, csaknem a termelőszövetke­zet átvevőhelyével szem­ben állunk meg Lesz Jó­zsefnél. Lesz úr elmondja, hogy 12 mázsa málna át­— Most a lányommal, meg a gyerekeivel szedjük. Mi­vel neki is van Diósjenőn mit betakarítani, így hát két napig itt, egy napig pedig ott dolgozik a család. — Miért előnyös a ter­melőszövetkezettel szerző­dőst kötni'.’ adására szerződött. Józsi bácsi, a családdal együtt, az első nap 140 ládára va­lót szedett le és vitt az átvevőhelyre. A séma ugyanaz (Folytatás az 1. oldalról.) társulattól. . De ők is keve­sek. — Mi lehet annak az oka, hogy minden párt felvállal­ta, de egyik sem csinál ér­te semmit? — Mert századrangú kér­désnek tartják! — Miért? — A sok gond között, il­letve a törvényhozás, jog­alkotás mellett mindez el­halványult. Pedig milliódról van szó. Egyedüli komoly érdekvédelmet kizárólag a munkástanácsok tudnának képviselni. A szakszerveze­teket ugyanis nem lehet egyik napról a másikra új­jáalapítani, mert évek kelle­nek hozzá. — És mi a véleményed a KÖPORC munkástanácsá­ról? — Az egész gyárbezárás­sal kapcsolatban úgy érez­tem, hogy semmi mást nem csináltunk, csak köpködtük az erdőtüzet. — Pedig ez a munkásta­nács nem egy rózsaszínű ködből indult ki. A piacgaz­daságban működő, munka- vállalói részvénytulajdon megszerzésére törekedett; éppen azért, mert világo­san látta; a gyár ebek har- mincadjára jut, hiszen a ve­zetők széthordják. Tehát, nem létezik az igazi tulaj­donos. — A munkásnak valóban az az érdeke, hogy na hord­ják szét a gyárat. Alapvető­en a vagyoni kocentrációra törekszik, a működőképesség megőrzésére, hiszen ennek megtartása létérdeke- Egy­értelműen a munkás — ne­vezhetjük akár proletárnak, akár melósnak — szeretné, ha a tulajdonviszonyok tisz­tázódnának. Nyilván ő is részt akar venni benne, ő is érezni akarja tulajdonosi súlyát. Csakhogy ehhez nem rendelkezik tőkével, és mi­vel ezt pontosan tudja, ezért nem is ellenzi a nyugati működőtöké beáramlását. Sőt, úgy várja, mint a mes­siást! — Tehát, a gondot nem a melós „fafejűsége” okozza. — Nem hát! Hanem a jog- fosztottsága, a kiszolgálta­tottsága, az alkotmányos jo­gi garanciák teljes hiánya. Ezért aztán állandó falakba ütközik, különösen akkor, amikor a működőképesség fenntartásához szükséges menedzseri gárda kontrasze- lektív díszpéldányai ülnek a nyakán! Azok a veze.tők, akik már régen bebizonyítot­ták, hogy alkalmatlanok bármiféle gazdasági rend­szerváltás befogadására. A séma mindenhol ugyanaz; mesterségesen tönkreteszik a vidéki leányvállalataikat, elindítva ezzel a munkanél­küliségi hecckampányt; köz­ben pedig ők megtartják egzisztenciájukat és telj­hatalmat élveznek a műkö­dőtöké behozatali tárgyalá­saiban. — Mindez a KÖPORC ve­zetésére js elmondható? — Igen, hiszen éppen ezért alakult meg a munkástanács. Ugyanis eredetileg azt akar­tuk elérni, hogy gyáregysé­gi szinten leváltsuk az al­kalmatlan vezetést. Akár sztrájk árán is, de kierősza­kolni a Vezetőváltást; pá­lyázatot kiírni és önállósul­ni, leszakadni végre a pesti vízfejtől! Sajnos, ezt — ép­pen az eddig említe.tt okok miatt — nem sikerült elér­ni. Ma röhögnek a mar­kukba, minket meg kivág­tak, mint a macskát... Pedig a KÖPORC balassagyarma­ti gyáregységének vezetése nem csupán dilettáns, ha­nem benne egyértelműen harácsolok viszik a prímet! — Mire alapozod ezt a vádat? — Rendkívül jó taktikát folytattak- Ha hús& forint volt a kasszában, abból ti­zenkilencet kive.ttek és a maradékot szétosztották a melósok között koncként. Ezt nevezték „ösztönzésnek”. Ez­zel aztán úgy manipulálták a dolgozókat, ahogy akar­ták, mert aki tíz fillérrel több órabért kapott, az már befogta a pofáját! Nem fűződött érdekük az önálló­suláshoz sem, hiszen egy di­lettáns vezetés a leányvál­lalat keretei között, még nyugodtan lubickolhat. Ez a vezetés most egy bennfentes klikket alkot: birtokolják az információkat, „maguké­nak érzik a gyárat”. Oly­annyira, hogy már a gyár­bezárás e,lőtt, a melósok szeme láttára, vittek amit értek. Most már nincs „kont­roll”, nincsenek melósok, nincsenek szemtanúk. A va­gyonleltárt kényük-kedvük szerint készíthetik el! — Eddig mit vittek el? Mit láthattak a „szemta­núk”? — Először is a rendész irányításával lebontották az udvaron lévő úgynevezett „ponyvás raktárt”, ami alatt a csomagoláshoz szükséges műanyag rekeszeket tárol­ták. A vascsövekből álló te­tőszerkezetet — ami a ponyvával együtt legalább ötvenezer forint értékű — méretre vágatták a szer­számműhelyben, majd az egészet bepakolták a válla­lati kocsiba és kivitték Gyimesi László gyáregv­ségvezető nyírjesi telkére. Hogy a műanyag rekeszek ho. vá tűntek, arról senki sem tud. A szerszámműhelyből szintén eltűntek a fúró­gépek, összesen tíz darab- A férfiöltözőben lévő vasszek­rényeket is leszerelték, ami­ből ugyancsak jutott a Gyi- jnesi-féle telekre és jelenleg szerszámoskamrának hasz­nálják. A rengeteg forta- min-nitró és neolux festé­ket pedig a raktárvezető már régen „kiírta” az üzemi ter­melés terhére. — És mi lesz, ha jön az angol Morgen cég? — Az angoloknak erről halvány fogalmuk sincs. És, hogy mi lesz? Harácsolok ülnek majd a kft.-be! — szőke — Az interjú szó sze­rinti közléséhez hozzá­járulok. Balassagyarmat, 1990. június 10. Kocsis Tibor ««• mmmETFA.. EXTRfí GURULÓS FIXESZES ff fZ füfl** zo-n n *űr£SZ£SM fmu-’» . 45 4^ mái TőS» & ,'id>S*R3W. Csak azoknak, akik szerződést kötöttek. — Annyi ládát biztosít, amennyi kell és biztos a pénz is. Valóban alacsony a felvásárlási ár, de mii csináljunk, ha ennyi fél bele? Ennek ellenére is elégedett vagyok. Tovább sétálva Csillag Lászlóval és feleségével be­szélgetünk. — Édesanyánk málnásá­ban szedjük az idei ter­mést. Tíz mázsára kötött szerződést. Reméljük meg­lesz — szól bizakodva, mo­solygós arccal Csillagné. — Ilyen keveset még nem adtak érte — kér szót a férj. — Ügy tudom, hogy a gödi tsz. az ÉRDÉRT és a rétsági Áfész is vásárol málnát, jórészt azonos áron Az átvevőhely szomszéd­ságában Rácz Jánost, fele­ségét és három gyermekét találjuk. A férj Dunakeszin él családjával. — Édesanyám termését takarítjuk be. aki sajnos kórházban van. Jómagam nem akartam leszedni, mert olyan alacsony az ára.. Fe­leségem ellenben meggyő­zött arról, hogy ha alacsony is az ár. de legalább bejön a ráfordítási költség. Aztán a gyerekeknek is jót tesz az itteni élet. . . — Tíz mázsára szerződ­tünk — egészíti ki az előb­bieket a feleség. — Amikor mások nagyobb pénzért ad­ták el málnájukat, mi ak­kor is a nógrádi termelő- szövetkezettel szerződtünk. Benézünk az átvevőhelyre is, ahol Marczi Károly, bu­dapesti lakos az első szál­lítmányát teljesítette a szer­ződésben vállalt kötelezett­ségéből. — A többit a család, meg a kollégák fogyasztják el — fogja rövidre a szót, majd az árakkal kapcsolatban megjegyzi: — Azt mondják, hogy Gyöngyösön 60 forin­tért veszik át, de erről nem győződtem meg személyesen Túlkínálat van Utunk végállomása a ter­melőszövetkezet hűtőháza. Barna Imre hűtőházvezető elmondja, hogy a tavalyi 375 tonnával szemben az idén 600 tonnát vásárolnak fel. Ezen kívül 100, illetve 120 tonnát vesznek át a nő- tincsi és a rétsági termelő- szövetkezetektől. A hűtő- házban héivet kap még 200 Fogyasztásra ingerlő, kívá­natos szemek. tonna piros ribizli, ami a Debreceni Konzervgyár tu­lajdona lesz — Két műszakban do.• go­zik a hűtőház, a kinti át­vevőhelyeken pedig este 8 óráig tartunk nyitva, Aki nem kötött velünk ■ szerző­dést, attól nem veszünk át egy kilót sem — hangsú­lyozza a hűtőház vezetője. Érthető, hiszen a világ­piacon is túlkínálat van. A miénknél olcsóbban árulják málnájukat a lengyelek, ju- goszlávok. Mivel a miénk minősége, íze, zamata jobb, ezért jobban kedvelik. A nyugati kereskedők Peru­ból is vásárolnak magyar málnát Venesz Károly Fotó; Rigó Tibor Nemsokára megtelnek. Csillag Lászióné vállán látható lá­dák az ízes gyümölccsel. A légszennyezés csökkentéséért A Környezetvédelmi Mi­nisztérium tervezi, hogy kez­deményezi a gépkocsik éven­kénti kötelező füstgázvizs­gálatát, illetve beszabályo­zását. Ez a cél egybeesik az MDF környezetvédőinek régóta hangoztatott igényé­vel. Eszerint megvalósul mindaz, amit különféle szak­mai fórumokon sürgettek? — kérdezte Szommer Ferencet, az MDF környezetvédők egyik aktivistáját, gépkocsi­motorok mérésével foglalko­zó szakembert, az MTI mun­katársa. — A szervizekben ott van­nak a műszerek, nincs te­hát gyakorlati akadálya egy ilyen rendelkezés kiadásá­nak. Minden különösebb be­ruházás nélkül, csupán a beállításokkal 20—30 száza­lékkal lehetne csökkenteni a gépkocsi kibocsátotta lég- szennyezést. A katalizátorok felszerelése gépkocsinként valóban 10 ezer forint körü­li összeget jelent, sokan ezért azt hiszik, hogy csak nagy ráfordításokkal lehet eredményt elérni. Elsőként elegendő volna az üzemben- tartás feltételeinek szigorí­tása is.

Next

/
Thumbnails
Contents