Új Nógrád, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-16 / 63. szám

I. ÉVF.. 63. SZÁM ÁRA: 5,30 FORINT 1990. JÚNÍö^4&^SZÖMBAT M N JBl /VIKTÓRIÁN LUCYNOKSÉCJ AGILIS, GÉPKOCSIVAL RENDELKEZŐ üzletkötőt FŐMUNKAIDŐBEN FELVESZEK Érdeklődni: Salgótarján, Dimitrov út 18 a. Viktória Ügynökség, Angyal István Rászánnak húszmilliót Három hónap türelem Űj ruhát kap Salgótarján s egyben Nógrád megye legnagyobb élelmiszerüzlete, a PALÓCKER ÉVI ABC- áruháza. Szó, ami szó, a fel­újítás bőven ráfér az üz­letre, mert a legutóbbi eső­zésnél is derekasan beázott. A tervek szerint július 1-én, kerek három hónapra bezár a bolt. Ez alatt az idő alatt elvégzik a teljes bel­ső renoválást, a festést, át­szerelik a világítást. Ami pedig a lényeg, hogy a hű­tőberendezéseket teljesen ki­cserélik, modern, korszerű gépek foglalják el a mos­taniak helyét. Bár maga a polcrendszer jelenlegi for­májában megmarad, de ki­(Folytatás a 2. oldalon.) Valóban diktátor volt a pásztói extanácselnök? „Irigyeim akadtak, de ezért nem járhattam Trabanttal Fekete Attila Fekete Attila marad , Pásztón az SZDSZ és a FIDESZ helyi csoportja kon­centrált támadást indított a volt párt- és állami vezetők ellen. Amint arról lapunk 1990. június 13-i (szerdai) számában az említett pártok, Ki a felelős? című írásában olvashattuk, a múlt nagy bűneiért többek között Fe­kete Attilát, a városi tanács volt elnökét is hibáztatják. Zúdulnak az övön aluli üté­sek Feketére és társaira. Mi sem a védekezés meg­erősítéséért kerestük az ex- elnököt. Csupán arra vol­tunk kiváncsiak, hogy az SZDSZ és a FIDESZ vád­jaira vajon mit mond ma­ga az érintett, Fekete Atti­la? (Folytatás a 3. oldalon.) Tönkretett málnapiac A megfontoltan kül­kereskedelmi jogkiajánlás, hozzá nem értő cégek je­lentkezése a magyar árú képviseletében a külpiacon tönkretette a magyar málna érvényesülésének igazi le­hetőségét; az a „dollár- láz’, amely a szakképzett­séggel alig rendelkező cé­geknél a magyar málnával kapcsolatban magasra szö­kött, többet ártott, mint használt — mondotta Ger- bovits Jenő tárca nélküli miniszter az MTI érdeklő­désére azzal kapcsolatban, hogy a Földművelésügyi Minisztériumban egyeztető értekezletet tartottak a ter­melők, a forgalmazók és a feldolgozók azért, hogy — ha kínálkozik rá lehetőség — megelőzzék az idei „mál­naháború” kialakulását. Mesterségesen fenntartott magas árak jellemzik a je­lenlegi belföldi piacot, mi­közben egyre inkább nyil­vánvaló: túltermelési jelek mutatkoznak málnafronton — tette hozzá. Még a két évvel ezelőtti termésből is van a mélyhűtőtárolók­ban — igaz. ezek eladott, ám le nem szállított meny- nyiségek —, az idén pedig több tízezer tonna gyü­mölcs értékesítése körül mutatkoznak kérdőjelek. Te­tézi a nehézségeket, hogy a hazai forgalmazók szinte egymással versenyeznek a külpiacon, nemegyszer egy­más alá ígérve, miközben az áru belső felkínálása is akadozik. ENY Kötelező hitekről Megnyugodva hallom, hogy minden ellenkező hí­resztelés ellenére nem lesz a két háború közötti ellen- forradalmi korszakban megismert keresztény- nemzeti kurzus Magyar- országon, ami ma köztár­saság és Nyugat-Európá- hoz kíván csatlakozni, vagy­is a polgári demokráci­ák értékeihez, és nem ön­maga harmincas évekbeli múltjához. Ez már csak azért is megnyugtató, mert ez az úgynevezett „szege­di gondolat”-tal kezdődő és Vitéz Nagybányai Hor­thy Miklós Ófőméltóságá- ról elnevezett korszak vé­res kimenetelében ugyan­csak keresztényietlennek és nemzetvesztőnek bizonyult, egyik fő ideológiai táma­szával. a konzervatív po­litikai katolicizmussal együtt, ami akkori gazda­sági és politikai súlyához képest bizony jóval a le­hetségesnél kevesebbet fedett föl szelíd és szere­tetteljes evangéliumi arcá­ból. Ez ma már történelmi közhely. Miként az is. hogy a korabeli kötelező világ­nézeti oktatás ellenére — vagy ritka esetben azt he­lyesen értelmezve — vol­tak emberek és kisebb csoportok, akik és amelyek képesek voltak a társadal­mi szolidaritásra, az em­bermentésre. Sajnos, ők voltak kevesebben. Aztán a háború után az egyik világnézeti tcizáróla- gosságot fölváltotta a má­sik. négy évtizeden át az ateista ideológia kívánta betölteni azt a szerepet, amit előtte a keresztény vallás játszott. Most pe­dig megint változik a kép, a kötelező hittanoktatás be­vezetése az iskolákban is­mét a keresztény erkölcs hivatalossá tételét sejteti, függetlenül attól, hogy ez eltér a mintának vett pol­gári demokráciák gyakor­latától, nem is szólva a hazai liberális és ateista tömegek akaratáról, ame­lyek nem szeretnék látni gyermekeik ismételt „sze­lektálását” és megkülönböz­tetését sem vallási, sem más ideológiai alapon. Ta­pasztalták e századi törté­nelmünkben nem is így- szer, mi lesz abból, ha már a gyermekekből kiprovo­kálja a felnőtt-társadalom egymás vallásos és egyéb megkülönböztetését. Hittanoktatás, vagy bár­mely más, az alkotmány­nyal összhangban lévő vi­lágnézeti oktatás természe­tesen legyen, de ne tanter­vi kötelező előírásként. A felekezeti iskolák is nyi­tottak. A nemzeti konszen­zusnak azonban a közis­mereti tárgyakban kellene létrejönnie, nem a világné­zetiben. Különben ott va­gyunk, ahol voltunk, a kö­telező csillagok helyett a kötelezően kirakott keresz­tek alatt is messze a de­mokráciától. ahol g hit — bármely hit — magánügy. S akként is kezelendő. (bte) Kigyulladt egy szovjet kotrógép Kigyulladt egy szov­jet gyártmányú kotró­gép pénteken Nógrád- kövesd határában. A tüzet a balassagyarma­ti tűzoltóegységek ol­tották el. a kár értéke meghaladja a 250 ezer forintot. A károsult az aszódi Galgamenti Vízi Társulat. A salgótarjáni tűzoltókat lakástűzhöz riasztották ezen a na­pon, melynek szeren­csére csak a füstje volt nagy. A helyszí­nen — a Beszterce tér 2. szám alatt, a har­madik emeleti lakásban, ugyanis a bekapcsolt villanytűzhelyen felej­tett étel égett. Nőtt a minimális kereset A Salgótarjáni Öblös- üveggyár vezetősége figye­lembe véve a termelés költségeinek emelkedését, a gazdaságosság és a termelé­kenység javulását úgy dön­tött, hogy az idén 28,2 mil­lióval több bért juttat a dolgozóknak, mint az el­múlt évben, vállalva az ez­zel járó 12 millió forintot kitevő közterhet. A bérfejlesztést január elsejével végrehajtották, oly módon, hogy a hatékony­ság, a gazdálkodás és egyéb követelmények mellett fi­gyelembe vették a tavaly ok­tóberi 4000 forint minimá­lis kereset alsó határát. Ezt 5000 forintra emelték. Egyébként az idei bérfej­lesztéssel együtt az egy főre jutó. egyévi bérszínvonal eléri a 130 ezer forintot. Betörtek Oszter Sándorhoz Hívatlan látogatók csak­nem 120 ezer forint értékű festményeket és régisége­ket loptak el Oszter Sán­dor színművész diósjenői hétvégi házából. Informá­ciónk a 12. oldalon. Mii rejt az ezüst ereklyetartó? A Karancsságon élő Vi­déki Tibor a honismeret szerelmese. Szívügye falu­ja sorsa, nem kevésbé an­nak nevezetességei. írá­sunk az 5. oldalon. Alkotóház Erdőtarcsán Felújították az erdőtarcsai kastélyt, mely Magyar Tudományos Akadémia alkotóháza. Képripor­tunk a 4. oldalon. Magyarország dinamikusan változik Az elmúlt héten két napot töltöttek megyénkben a a fiatal politikai vezetők amerikai tanácsának tagjai, akik közül ketten interjút adtak lapunk­nak, mely a nyolcadik oldalon olvasható. Érvek és ellenérvek Nagyorosziban Eső ütőn — teho Tiltakozunk, tehát fizetünk? Napjainkban annyi min­dent kell fizetnünk, hogy lassacskán már levegőadót is kivetnek ránk. Kigyű­rűz és begyűrűz a pénz­hiány. Különösen ott és ak­kor, ahol és amikor nincs más pénzforrás, mint a sa­ját zsebünk. így van ez Nagyoroszi­ban is, ahol a FAVORIT Cipőipari Szövetkezet dol­gozói aláírásgyűjtésbe kezd­tek a teho ellen. Érveik ki­indulópontja: „Bojkottálni kellene a teho-befizetést, hiszen most már létezik a személyi jövedelemadó is, ami szintén a helyi költ­ségvetésbe áramlik!” Az „ellenzék” részéről Jancsik Lászlóné szalagve­zető és egyben tanácstag, valamint Gál Katalin rak­táros nyilatkozott. A ta­nácstestület döntését így összegezte Jancsikné: — „A tanácstestület egyik fele ráállt a befizetések fe­lülvizsgálatára, azonban a másik fele továbbra is tá­mogatta az öt éve meg­szavazott, évi hétszáz fo­rintos teho-t. Varga Lász­ló tanácselnök és Hortobá­gyi Szilveszter vb-titkár is úgy foglalt állást, hogy az öt éve megszavazott adó­összeget nem lehet módo­sítani, vagy bojkottálni, mert a gázcseretelep át­adása után, a járdaépítés hátralévő szakaszát is eb­ből az összegből kell finan­szírozni. — Meglepően nagy ősz- szeg ez a hétszáz forint! Miért szavazták meg az emberek? — Éppen azért szavaztuk meg, mert nem volt pén­zünk: helyesebben nem számíthattunk másra, csak (Folytatás a 3. oldalon.) PP|PPgPftP^ ' Je v ;*sf*

Next

/
Thumbnails
Contents