Új Nógrád, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)

1990-05-14 / 34. szám

hepmu 1990. MÁJUS 14.. HÉTFŐ Emlékezés a fasizmus mártírjaira 45 esztendeje annak, hogy az antifasiszta koalíció: a Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok, Anglia és Franciaor­szág hadseregei szétzúzták a történelem legembertele­nebb államgépezetét, a hit­leri fasizmus barbár rend­szerét. Európában véget ért a II. világháború. Az évfor­duló alkalmából a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének nácizmus ül­dözöttéi bizottsága vasárnap a rákoskeresztúri zsidóte­metőben koszorúzási ün­nepséget rendezett a mártí­rok emlékművénél. Az egy­begyűltek azokra emlékez­tek, akik a náci koncent­rációs táborokban elkövetett példátlan méretű tömeggyil­kosságoknak estek áldozatá­ul. A kegyeletes megemléke­zés résztvevőit Szigetvári Miklós, a MEASZ emlék- és kegyeleti bizottságának elnöke üdvözölte, majd Gáspár Gyula, a NÜB alel- nöke mondott beszédet. Há­lával és szeretettel gondo­lunk a szövetséges hadsere­gek hős katonáira, akik ki­vívták a győzelmet, s meg­hozták a szabadságot a kon­centrációs táborok életben — Kalózadó vagy szabad rádió? Romániában a dik­tatúra megdöntésével a tö­megtájékoztatás is ébredezik több évtizedes Csipkerózsika- álmából, s Bukarestben im­már ellenzékinek minősít­hető rádióadó is sugároz, mégpedig a fővárosi egyete­misták közreműködésével. Némi francia segédlettel megalapították a Radio Uni Fun nevű rádióadót. maradt foglyainak is — je­lentette ki egyebek közt. Ugyancsak hálával emléke­zett azokra a hősökre, akik partizánokként, vagy az el­lenállási mozgalom résztve­vőiként küzdöttek a fasiz­mus ellen. Tisztelettel adó­zott a szónok a különböző egyházak papjainak és segí­tőtársaiknak, akik nem kis veszélyt vállalva a háború idején számos üldözött éle­tét mentették meg csakúgy, mint egyes külföldi követsé­gek magyarországi diploma­tái, akik szintén nem riad­tak vissza a kockázattól, ami a példamutató embermentő tevékenység velejárója volt. A továbbiakban arra fi­gyelmeztetett a szónok, hogy 45 esztendővel a II. világhá­ború befejezése után is mind gyakrabban tapasztal­hatók hazánkban és kül­földön különféle rasszista, antiszemita megnyilvánulá­sok. Hangoztatta: — Ezek az eléggé el nem ítélhető je­lenségek nemcsak azokat érintik, akikben okkal kel­tenek félelemérzetet, de a demokratikus jogállamot ép­pen most kiépítő Magyar Köztársaság tekintélyét sem erősítik az itthoni változáso­kat érdeklődéssel figyelő né­— Iraki szuperágyú. Az olasz katonai elhárítás és a csendőrség az állítólagos ira­ki szuperágyú újabb alkatré­szeit foglalta le a hét végén összehangolt akciók kereté­ben. A nápolyi kikötőben négy konténer várt behajó­zásra, összesen 75 tonnányi különleges acéláruval. Eze­ket az állami tulajdonú tér­ni (Umbria) Fucino Acélmű­vekben állították elő iraki megrendelésre. pék, kormányok és pénzügy­körök előtt. Felderítteti a Wallenberg-szobrot, számos zsinagógát meggyalázóknak, életveszélyes fenyegetést tar­talmazó levelek íróinak ki­létét, s intézkedik a bűnö­sök felelősségre vonásáról. Bízunk abban — tette hozzá —, hogy a most megalakuló új magyar kormány haté­kony intézkedéseket tesz az antiszemita, rasszista gyű­löletkeltés terjedésének meg­akadályozására. Nekünk, túlélőknek pedig az a kötelességünk, hogy gyermekeinkkel, unokáink­kal, de az egész felnövekvő nemzedékkel megismertessük a fasizmus rémtetteit, s ez­zel védetté tegyük őket a fasiszta métellyel szemben — hangoztatta Gáspár Gyu­la. A beszédet követően elhe­lyezték az emlékművön a NÜB és a Raoul Wallenberg Egyesület koszorúját. A kon­centrációs táborok egykori foglyainak képviselői a Ho­locaust mártírjainak neveit megörökítő márványtáblák- nál tették le a kegyelet vi­rágait. Ugyancsak megko­szorúzták az ismeretlen mun­kaszolgálatos emlékművét. — Kommunistaellenes tüntetés Prágában. Közel száz­ezer ember követelte szom­baton délelőtt a prágai Ven­cel téren a kommunista párt törvényen kívül helyezését, vagyonának zárolását és an­nak megakadályozását, hogy részt vegyen a júniusi sza­bad és demokratikus válasz­tásokon. A demonstrációt több szervezet, köztük a Pol­gári Fórum szervezte. — Cuéllar Tiranában. Mi­közben az emberi jogok na­gyobb fokú érvényesülését sürgette Albániában az ENSZ főtitkára, az albán vezetők a már megkezdett reformok folytatását ígérték. Pérez de Cuéllar még pénteken kezdte meg tárgyalásait Tiranában az albán vezetőkkel. WIRIEIKi ] ... J f Ifjúsági tűzoltóverseny Baglyoson Taroltak a nögrddiak A hajdani úttörő-tűzoltó- verseny az új időkre új el­nevezést nyert. Így szomba­ton az ifjúsági tűzoltóver­seny megyei döntőjére került sor a megyei tűzoltóság ren­dezésében Baglyason, általá­nos iskolások részvételével. A részleteket a szervező, Papanitz István meséli el: — Három számból állt a verseny, egy elméleti és két gyakorlati részből. Az itt el­ért pontszámok, illetve idő­eredmények adták a helye­zéseket. Tarolt a nógrádi általános iskola csapata, a fiúk és a lányok is első helyen végez­tek. Ugyanaz ez a felállás a második helyen a zagyvaró­nai általános iskolások fiú- és lánycsapataival. A fiúk­nál az érsekvadkertiek a harmadikok, a karancssági- ak negyedikek lettek. A lá­nyok versenyében Kálló vég­zett a harmadik helyen, Ér- sekvadkert csapata a negye­dik lett. A rossz idő nem tudta el­rontani a versenyzők han­gulatát. A megyei döntőnek sajnos, nem lesz országos folytatása, mert ilyet csak ötévenként tartanak. Üj kupát készíttettünk er­re a viadalra, mivel a ván­dorserleget Nógrád csapata tavaly nyerte el harmadszor. Ezért is érdekes, hogy az újat most megint ők vitték el. A díjakról: az első helye­zettek a kupán kívül 3000 forintos vásárlási utalványt és könyveket kaptak. Dude Á harakiri elmaradt (Folytatás az 1. oldalról.) Az értekezlet — miután önmagát rendkívüli kong­resszussá nyilvánította — két előterjesztést vitatott meg: az országos elnök­ségét, amelyhez az ügy­vezető elnök dr. Kukorelli István egyetemi docens fű­zött szóbeli magyarázatot, és az érkezéskor kiosztott ellen-előterjesztést, amelyet dr. Fekete Tamás jogász, a budapesti népfrontelnök­ség tagja ajánlott a részt­vevők figyelmébe. Dr. Kukorelli István arról szólt, hogy új versenyhely­zet alakult *ki hazánkban és a mozgalom társadalmi tá­mogatás helyett állandó tá­madásnak van kitéve. Ezért azt ajánlotta, hogy a Nagy Imre által 1954. október 23-án megalakított Haza­fias Népfront-mozgalom emelt fővel, méltósággal tá­vozzon a politika színteré­ről. Javasolta, hogy a mű­ködő szervezetek „szabadul­janak meg az inkvizítorok által üldözött névtől” és falufórumként, polgárfó­rumként, felsőbb gyámkodás nélkül maradjanak együtt! Azok a kulturális és érdek­védő mozgalmak pedig, ame­lyek „a népfront székhá­zaiban kaptak meleget, a végrendelkezés után ugyan­ott működhessenek tovább"! Végezetül a nyolc hónap alatt kapott tiszteletdíját a honismereti mozgalom ré­szére ajánlotta fel és egy­ben bejelentette lemondá­sát. Pártoktól liiggetlen mozgalmat! Dr. Fekete Tamás arról szólt, hogy a népfront a régi formában nem mű­ködhet ugyan tovább, de az alulról megindult épít­kezés alapján számos be­jegyzett egyesület olyan szövetséget kíván létrehoz­ni, amely a Hazafias Nép­front jogutódjaként mű­ködne tovább. Ezt a kí­vánságot 15 budapesti és 18 országos egyesület nevé­ben aláírásokkal hitelesítve tárták a kongresszus részt­vevői elé. Az előterjesztéseket kö­vető, a népfrontmozgalom sokszínűségét tükröző vitá­ban elsőként Berecz Imre kazári népfrontelnök ka­pott szót. Bejelentette, hogy a községi \népfrontbizottság nem támogatja a megszű­nést, mert a jövőben is szükség lesz a községekben olyan pártoktól független mozgalomra, amely szólni mer a munkanélküliek, a nagycsaládosok, a nyugdí­jasok, a fiatalok és a hát­rányos helyzetűek, a baj­ba jutott emberek érdekében is. Berecz Imre a vita so­rán később egyperces hoz­zászólásban azt is java­solta, hogy a megszűnés kérdésében a tagságtól is kérjenek hozzájárulást. A vitában megszólaltak a különböző, a népfront kebe­lében alakult szervezetek, mint például a nyugdíjasok, a hadifoglyok, az anya­nyelvápolók, az olvasókörök, a kulturális egyesületek, a honismereti körök vezetői, amelyek ugyancsak azt ja­vasolták; a mozgalom át­alakulva maradjon fenn és nyújtson támogatást az ál­lami költségvetésből nem részesülő civilszerveződések számára. Az alapszabály szerint megtartott titkos szavazá­son a 325 résztvevőből 186-an támogatták az önfel­oszlatást. S miután a meg­szűnés kimondásához 217 szavazat lett volna szüksé­ges, az országos elnökség javaslatát a kongresszus el­vetette. Nógrádi az ügyvezető testületben Zárásként a kongresszus tizenhárom ,tagú ügyvezető testületet választott, amely hivatva lesz arra, hogy ki­dolgozza a mozgalom mű­ködésének új elveit és prog­ramját, amelyről a június 30-ig ismételten összehí­vandó kongresszus dönt. Az ügyvezető testületbe közfelkiáltással tagként vá­lasztotta meg a kongresz- szus Berecz Imrét, a Nóg­rádi Szénbányák bányamen­tőjét, a kazári 120 tagú Hazafias Népfront-szerve­zet elnökét is. Sz. F. Határtalan Magyarorsiág 7 Gyógyszerész-történeti konferencia (Folytatás az 1, oldalról.) szertári központja közösen rendezte. Az eseményen szin­te minden megye gyógysze­résztörténészei, valamint a téma iránt érdeklődő szak­mabeliek vettek részt. Nóg- rádból Reiter László volt je­len és előadásával részt vett a tudományos ülésen is. Csütörtökön a patinás „Fe­kete Sas” patikamúzeumban a magyar gyógyszeriparral kapcsolatos kiállítás nyílt. A résztvevők ezután Vértes- acsára utaztak, ahol a régi temetőben megkoszorúzták Kazay Endre gyógyszerész sírját. Kazay a szerzője az 1900- ban Nagybányán megjelent — máig is egyetlen — négy­kötetes gyógyszerészeti le­xikonnak. Ezután került sor a felújított és Kazay nevét felvett vértesacsai gyógyszer- tár megnyitására. Ebben egy emlékszoba is található a ko­rábbi tulajdonos, Kazay éle­tének dokumentumaiból. Pénteken került sor a szé­kesfehérvári Pelikán-udvar­ban a tudományos előadások megtartására. A város első színházterméből — melyben Petőfi is játszott a hagyo­mányok szerint — átalakított előadóterem kiváló akuszti­kájával méltó környezetet adott az előadásokhoz. A Nógrád megyei gyógy­szertári központ képviseleté­ben részt vevő Reiter László előadásában a XVIII. szd.-i megyei főorvos, Perliczy ál­tal megnyitott első megyei gyógyszertárról és annak me­dicináiról tartotta meg nagy érdeklődés mellett vetített­képes előadását. —ró— (Folytatás az 1. oldalról.) dezzük el, hogy átmehesse­nek. A terület ez idő alatt ideiglenes határátkelőhely­nek minősül. Az érintettek a látogatáshoz ideiglenes át­lépési engedélyt kértek és kaptak. Mi, az FMK füleki és a FIDESZ salgótarjáni csoport­jai találkozót szerveztünk két demokratikusan újjászer­veződő ország határán, a somoskői vár romjai alatt. Az itt összegyűlt fiatalok talál­kozója legyen egyfajta szim­bólum ! Hisszük, hogy a jövőben Eu­rópa országhatárai is pusz­ta szimbólumokká válnak. Meggyőződésünk, hogy az országok nemzeti kisebbsé­geinek problémáit csak az igaz értelemben vett és a gyakorlatban is érzékelhető demokrácia oldhatja meg, ahol a határok csupán tér­képészeti jelképekké válnak. Ezért biztosítottunk éppen egy határterületen helyszínt magyarországi szlovák és ma­gyar, csehszlovákiai szlovák és magyar fiatalok összejö­veteléhez. Az FMK és a FIDESZ számára legfőbb érték az egyén szabadsága, a toleran­cia és a szolidaritás. Mintegy tízezren vettek részt vasárnap Carpentras város zsidó temetőjében azon a gyászistentiszteleten, amely en Joseph Sitruk, Franciaország főrabbija em­lékezett meg a temető meg- gyalázásáról. A megemléke­zésen jelen volt a francia kormány több tagja, Fran­cois Mitterrand elnök sze­mélyes képviselője és szá­mos vezető politikus is. Az Mészáros Zsolt (FIDESZ) a programról szólva, hozzáfű­zi: — 17 óráig kértük az engedélyt. Pikniikbeszélge- tés lesz a várban, és a „há­zigazdákkal” megfogalma­zunk egy közös nyilatkoza­tot is. (dudellai) A közös Európa-házban nemzetiségétől függetlenül lesz EMBER az ember, barát a barát. Találkozóinkon — melyeket a jövőben szeret­nénk természetes gyakorlattá tenni — az egymáshoz való közeledés, egymás kultúrá­jának, történelmének, közös múltjának és napi örömei­nek, gondjainak megismeré­se, a hibás történelmi be­idegződések megszüntetése lesz a cél. Reméljük, hogy példánkat követve, Csehszlovákia és Magyarország határán élő fiatalok, illetve demokratikus szervezetek, mozgalmak szin­tén megkeresik az egymás­hoz való közeledés módjait. 1990. május 13-án, Somoskő FMK, Fülek Salgótarjáni i FIDESZ-csoport Nógrád Megyei Németek és Szlovákok Érdekvédelmi .Szervezete ország minden részéből ér­kezett résztvevőkhöz rövid beszédet intézett Pierre Joxe belügyminiszter, aki egyút­tal vallásügyi miniszter is, a francia nép együttérzésé­ről és szolidaritásáról biztcr sítva a város zsidó közös­ségét. Franciaország több váro­sában tartottak vasárnap megemlékezéseket, csenden tiltakozó felvonulásokat. Franciaországi tiltakozó megemlékezések Közős nyilatkozat

Next

/
Thumbnails
Contents