Új Nógrád, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)

1990-05-10 / 31. szám

1990. MÁJUS 10., CSÜTÖRTÖK umnm 5 KIOSZ - IPOSZ? Kifogyott a SZÓSZ HMM! mam A napokban folytatta a január 20-án - a Parlamentben elkezdett - X. kongresszusát a KIOSZ. Nem kis feladat állt a küldöttek előtt. Az 1948-ban törvényileg,fel­oszlatott ipartestületek - amiknek így is egy év kellett a szétverésé­hez! - helyebe Jelűiről megalko­tott KIOSZ túlélté önmagát. Az időközben bekövetkezett társadalmi változások szele itt is erősen fújt. Az ipartörvény, ami kiiinmilja n vállalkozások szabad­ságai. es az egyesületi törvény szellemében 1990. ápiilis l lol már nem kötelező a l\l< >SZ lag Ság. Am a hagvomaiiM • lemllie/ kellett még mii>• lio i" i'odm a.- alapszcrvez.eleknek. Nem lebe tett önálló tulajdona, es kőtelező jelleggel alá voll rendelve az or­szágos központnak. Az alapsza­bály kimondta: a vagyon eg.v es oszthatatlan. Nos ezen az anomálián változ­tatott a kongresszus. Kimondta, hogy augusztus 31-ig a meglévő alapszervezetek alakuljanak át helyi ipartestületekké. Az ipar- testületek - mint régen is voltak teljesen önállóak, jogi személyek lesznek. Önálló alapszabállyal kell rendelkeznie, bejegyzésüket a megyei bíróságon teszik meg. Végre a helyben képződő tagdí­jak, helyben maradnak. Egy adott területen lévő ipartestüle- tek területi szövetséget hozhat­nak létre, ha igényük van rá, és el tudják tartani. A területi szövet­ségekhez - ha megalakul bármi­kor lehet csatlakozni, és bármi­kor ki lehet abból válni. A lefü­leli szövetségekből való kiválás­kor a bevitt vagyon elvihető len­ne. A küldöttek kinyilvánították, hogy a megalakult ipartestületek létrehozzák az IPARTESTÜI.E- THK ORSZÁGOS SZÖVET­SÉGÉT, továbbiakban IPOSZ-!. Egy hareosérdekkepviseleli szer­vet kívánnak maguknak es eh he/ anyagilag is ho//a|.u iiluak l.envri’cs különíts.'" i. I Pl V. / ho/ nem I ölel, a> t sállá kozm a belvi ip.titestületeknek. I’.aimikoi csatlakozhatnak es ki­léphet uck abból Az I Pt )SZ eset­leges megszűnése után a vagyon visszaszáll az öt alapító tagokra. A/ is újdonság, Itogv az IPOSZ.- iiák nem lesz tagja az ipartestületi tag, estik az ipartestület, ami kép­viselője útján érvényesítheti az őt delegáló iparlestiilel érdekeit. Személyi kérdésekben is dön­töttek tíz országos elnökség tag­jai. Felmentették főtitkári állásá­ból Eischer l'áll. Melyére«//'. Ka­rolyi Miklóst nevezték ki. Az áta­lakulás gyorsítása és a tisztánlátás érdekében létrehoztak egy va­gyonfelmérő és -kezelést előké­szítő bizottságot. A bizottságba minden megye delegált egy főt. Megyénket Neumann Pál szoba­festő kisiparos, salgótarjáni alap­Rudolf Kedl: Paradicsomfa A természet muzsikusa A nap hazatér útjáról, erdei virág illatát küldi felénk az esti szellő, amikor rázendít dalára legékesebb hangú muzsikusunk, a fülemüle. A pacsirta, a rigó, s a többiek megszólalása csak sejteti, a füle­müle pedig ünnepli a tavaszt. Hosszú, fáradtságos útjáról visz- szatérve szinte nem is tart pihe­nőt, azonnal hírt ad érkezéséről. Amilyen fenségesen szép az éneke, olyan egyszerű a ruháza­ta. A bokrokhoz, a környezethez hűségesen ragaszkodik, s szinte bizonyos, hogy a kertünkben mindig az a fülemüle, s annak ivadéka fészkel, amelyik ott lá­tott napvilágot. Emberemlékezet óta a költők is magasztalással írnak az „édes ajkú” madárról. A csalogány da­lában a tűz, a szenvedély, a féltés, a barátság, az édes kedveskedés, a szerénység mesteri változatban cseng felénk. A kedves kis muzsikus közel férkőzött érzelemvilágunkhoz, elnyerte a rokonszenviinkel. Iga­zán nemes madár, előkelő egy­szerűségével, keeses tartásával, fürge, de mindig megkülönbözte­tett mozdulataival, könnyed röp­tével, utánozhatatlan énekével. Dalával ki is versenyezhetne, amikor még nagy költőnk is kérdi: „A természet pompás színpadán a primadonna a kis fülemüle: Ki volna énekesnőnk! köztelek Merész versenyre kelni ő vele?” Mindezt akkor értjük meg iga­zán, amikor csendes éjjel, holdvi­lágnál is halljuk szűnni nem akaró dalát. Mi volna a liget fülemüle nélkül, mi volna az erdő csodála­tos szava nélkül? l)r. Kuzsik Mihály Interjú Horváth Antalnéval, a pedagógus-szakszervezet megyei titkárával szervezet tagja képviseli. Fela­data a jelenleg meglévő KIOSZ- vagyon felmérése, a vagyonfel­osztás elveinek meghatározása. A bizottság elnöke Kállai Géza budapesti kőműves kisiparos. A forrongó hangulatban egyszer még az elnök és az elnökhelyette­sek személye iránti bizalmatlan- sági indítvány is felmerült. Az ezt követő szavazás viszont megerő­sítene tisztjükben. Halvány re­mem a/ iparosok szamara, hogy a jelenlegi parlamentben már Ita­lom ipaios vállalkozó is megtalál­ható (hszaggyűlcsi képviselő leli < sepe Hála is, aki a KNDP színeiben került be a parlament­be. Jelenleg a KIOSZ vállalko­zási és beruházási igazgatóságá­nak a vezetője. Talán szerencse, hogy pont az adó- és pénzügyi munkabizottságába választotta be a parlament. Csak bizakodni tudunk a jövőben, és remény kedve várjuk a/ uj parlament bennünket mindig érzékenyen érintő döntéseit. Tudjuk a jövőnk alakítása most már főleg rajtunk múlik. Végül egy érdekes adalék: a KlOSZ-nak 160 000 tagja van és ehhez az országos központban dolgozó apparátus létszáma 54 fő. Nagyon jó lenne, ha minden országos eég ekkora létszámará­nyos apparátust tartana, tartatna el. Horváth József Zöldségesbolt Mátrakeresztesen Mátrakeresztcsen 1985-ben nyílt a Kékesi úton egy zöldség- gyümölcs üzlet, amely néhány hónapos nyitva tartás után be­zárt. A lakosság nagy örömére most újra megnyílt a bolt. A nyitva tartás a lakosság igényei­hez igazodik: hétfőtől péntekig délelőtt és délután is nyitva tart, szombaton pedig a reggeli lírák­ban várja a vásárlókat. Bő az áruválaszték is. A friss primőrök mellett lehet kapni déligyümöl­csöt, üdítőket, konzerveket, szá­raztésztát... Erre az üzletre, melynek a környéke is rendezett, szüksége volt a lakosságnak, és reméljük, hogy nem kerül újra lakat a bolt ajtajára. Szűcs Ferenc Mátrakeresztes- Mi a helyzet az oktatással? Az oktatás egy olyan terep lelt: amihez mindenki ért. ahol mindenki jogot formál arra, hogy a pedagógus munkáját minősítse, vagy oktatással kapcsolatos véle­ményeket fogalmazzon meg és a/l, mint egyedülálló igazságot hangoztassa. Ezért tartom hasz­nosnak ilyen rendszerváltás kö- vctkez.lében, amikor az oktatás irányítása, annak tartalma és fel­tételrendszere változás előtt áll hogy a legszélesebb társadalmi közvélemény hallathassa a sza­vát. még mielőtt a döntés meg­születik. Szerepel a felhívás szövegé­ben - amelyet a pedagógus-szak szervezet országos küldöttgyű­lése február 24-én fogadott el -, hogy „az oktatás ne lehessen pártok és ideológiák vetélkedési terepe”. Ezzel kapcsolatos a szakszervezetnek az Oktatási Nemzeti Kerékasztalhoz intézett javaslata, amely a közoktatás tar­talmi fejlesztését taglalja. Ebben az. értelemben mit jelent az, hogy „új nevelésfilozófia”?- Alapvetően az lenne a legcél­szerűbb, ha végre kimondanák: mindenfajta világnézettől függet­len, csak objektív, tárgyi ismeretet közvetítsen az iskola! Ez elméleti­leg helyes, de meggyőződésem, hogy csupán illúzió.- Miért?- Hacsak a történelemre, vagy az irodalomra gondolok, akkor látni kell, hogy minden korszak­nak meg volt a maga pártossága. Ezt nyilván a pedagógusok ön­magukban is feldolgozták. Vi­szont ha azt mondom: önállóság - tehát a tanár ne vigye bele a saját érzéseit -, akkor meg arra kény­szerítik. hogy hamisítsa meg ön­magát. Ezért várom a kerékasztal résztvevőitől annak kimondását, amiben meg tudnak egyezni. Mert ha egység jön létre ebben a kérdésben, akkor vélhetően meg lehet valósítani. Például olyan formában is, hogy a pedagógus a gyerek eltérő nézeteit nem fogja rosszabbul díjazni, mintha a sa­játját hallaná vissza.- Szintén a közoktatás tar­talmi fejlesztéséhez tartozik az „iskolaszék” ügye. Az iskolaszé­kek - az átkos rendszerben - állítólag jól működtek, jelenleg pedig az az álláspont, hogy az iskolaszék túlbürokratizálná a helyzetet és valahol kioltaná a belső, intézményi önállóságot, il­letve a „tanszabadság” lehetősé­geit. Mi a kifogás például a közi­gazgatási iskolaszékek ellen?- A közigazgatási egységen belül hatáskörrel rendelkező is­kolaszéknél ott van a gond. hogy a kistelepüléseken létrejövő tár­sadalmi-egyházi önkormányzati képviselőkből álló iskolaszék összetételében nem látok garan­ciát arra. hogy szakmai kérdések­ben szaktanácsadást, hiteles el­lenőrzést és továbbképzést bizto­síthatna.- Es a nagyobb települések ese­tében?- Városok esetében már na­gyobb eséllyel alakulhat meg egy olyan iskolaszék, amely képes ezt a feladatot is ellátni.- Mi újság a „tanszabadság” körül?- Ha a minisztérium által ki­dolgozott és - ahogy szándékuk­ban áll - társadalmi vitára bocsá­tott „nemzeti alaptantervet" elfo­gadják, akkor a tanszabadság is csak úgy funkcionálhat, ha az iskolaszék nem centralizálja túl a saját hatáskörét. Hiszen a tansza­badság intézményi demokratiz­mus nélkül nem létezik!- Ez természetes! De az iskola­szék dolgában úgy érzem, vakvá­gányon vagyunk ...- Sem én, sem az elnökség nem látja még tisztán az iskola­székek feladatát. Ugyanis mind­eddig egyetlen megközelítése is­meretes, ez pedig a már említett kistelepüléseket hátrányba szo­rítja a városokkal, de méginkább a fővárossal szemben.- Milyen elképzelések születtek az elnökségi ülésen az állami tá­mogatás garanciáiról és az önkor­mányzati rendszer finanszírozási feladatairól?- Nagy érdeklődéssel várjuk az önkormányzati törvény megje­lenését. Végül is az önkormány­zati törvény fogja majd meghatá­rozni az iskolaszék működését is. A támogatást illetően pedig ab­ból kell kiindulni, hogy az oktatás egyértelműen állami érdek és eb­ből fakadóan kellenek állami ga­ranciák a működtetéshez. Azon­ban a mai elosztási rendszer sem­miféle garanciát nem biztosít ar­ra, hogy a minisztériumból leosz­tott céltámogatási pénzeszközök csorbítatlanul eljutnak az adott iskolákhoz! Ugyanis a tanácsok - önálló döntési jogkörükben - a céljelleggel megkapott forintokat saját lelkiismeretük szerint oda használhatják fel, ahová ők jónak látják. így a normatív elosztási rendszer pénzei arra sem elegen­dőek, hogy egy-egy oktatási in­tézmény működési feltételeit sza­vatolják.- Tehát személyes összekötte­téseken múlott, hogy melyik isko­la, mennyi pénzt kapott ebből a bizonyos „normatív finanszíro­zási alapból"?- Én ezt úgy szoktam monda­ni, hogy a „munkakapcsolaton” múlott... Akár ilyen, akár olyan a jelenlegi elosztási rendszer, de mindenképpeft igazságtalan. Nem reformált, hanem inkább konzerválta az amúgyis meglévő intézményi különbségeket.- Mivel magyarázható, hogy a Szakszervezetek Országos Szövet­ségéhez (SZÓSZ) való csatlako­zásról készült adatok alapján, Nógrád megyében „szórványszá­zalékok” találhatók? Ugyanis igennel szavazott 49,13%, nemet mondott 27,39% és a pedagógu­sok 23,48%-a tartózkodott, ami azt jelenti, hogy Nógrádban fias­kóval végződött a felmérés. Ez felfogható-e egyfajta kritikának a hagyományos szakszervezettel szemben, vagy az átmeneti hely­zetre jellemző bizonytalanságról van szó?- Kollégáink egy része azt vallja, hogy egyszerűen képtelen megítélni a leendő szövetség lé­nyegi felépítését, ezért tartóz­kodtak. A „nemre” adott szava­zat egyértelmű kritika. Az „ige­nek” és a „nemek” megoszlásá­ban pedig, saját konfliktusunk húzódik meg a SZOSZ-szal szemben.- Ön melyik szavazati cso­portba tartozott?- A „nemek” közé.- szőke ­A Jagyutt név kötelez Az Aranysapkás cukrász selejtezőbeli vizsgája után ,0 A budmert^órás* ver­■ Vi- lájá- »10 nap alatt nem csak az ú jdon­ságokat, a spanyol speciali­Számítógépes cukrászda Jagyutt Péter a jövőben üzlethálózattá kívánja fej­leszteni vállalkozását. Kor­szerűsíteni a termelést, és a most is elragadó szépségű cukrászdát. Közeli tervei közt szerepel az üzlet pénz­ügyeinek számítógépre ül­tetése. Néhány heten belül elkészül az a hűtőpult, ami lehetővé teszi, hogy a ven­dégek előtt történik majd az édességek készítésének be­fejező művelete. Jagyutt Péter 43 eszten­dős, édesapja tanításának megfelelően dolgozik: „A minőség mindenek felett”. Szilágyi Norbert Orchidea cukrászdáját. A kezdeti fáradságos munká­val telt nehéz évek alatt ki­váltották Balassagyarmat és környékének elismerését. Hét év múlva pedig megva­lósult egy álom: karácsonyi ajándékként megnyílott a tündérpalota szépségű Or­chidea cukrászda. Tíz nap Madridban Teltek-múltak a dolgos hétköznapok, szép torták, sütemények, marcipánfigu- rák gördültek le a Jagyutt- cukrászda asztalairól. Péter akkor már kitekintett kül­földre is, szétnézett a nyu­gati világkiállításokon, ahonnan soha nem jött haza üres kézzel. Egy-egy mun­kaeszköz, vagy művelet­gyorsító gépet hozott - a fejében. A műszerészpálya iránti vonzalmának köszön­hetően itthon aztán megal­kotta az új konstrukciókat. 1989 márciusában Arany- sapka-pályázatot írtak ki a világon először - a cukrá­szok számára! A 48 jelcnt­Harminc kiló mandula Eredetileg műszerésznek készült a kiváló kézügyes­ségű fiú, ennek ellenére me­zőgazdasági technikumba járt két évig, mígnem a cuk­rászmesterség inellett dön­tött. Nem tehetségtelenül. Ezt bizonyítja, hogy egy év kás-bizonyítványt, ugyanis megnyert egy országos- vér­igénylő' tortadíszkészítésbe tos kölcsönből vettek egy használt hengergépet és harminc kilő mandulát, a marcipán alapanyagát. Ez­zel indult a vállalkozás. A család - édesapa, a nő­vér, a feleség - 1981-ben nyitotta meg a Bajcsy úti "W •)PYiitt púi Losoncon I ft V • j riikrós/mestersópet üzemeltette népszerű cuk­hogy másnap reggelire már egy kávéscsésze sem maradt a kisvendéglőben. Dolgo­zott Pesten a Lukácsban, majd visszakerült Gyarmat­ra, ahol egészen nyugdíja­zásáig, több mint másfél év­tizedig volt a vendéglátó vállalat központi cukrász- ütemének vezetője. Nem csoda hát, hogy lia. Péter apja nyomdokait követte. L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents