Új Nógrád, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)

1990-05-02 / 24. szám

I 4 { i “ im 1990., MÁJUS 2., SZERD/ MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.05: Hangszemle 8.20: Eco-mix. Gazdasági magazin« (Ism.) 8.45: Levelekre röviden 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben. (Élő.) Közérdekű magazin 11.10: Népdalkörök énekelnek 11.32: őseink kertje: Erdély. 19. rész: Egyetemi polgár Bukarestben 12.45: Törvénykönyv 13.05: Klasszikusok délidőben. Zenekari muzsika 14.05: ..Most mi van?” Beszélgetés Debreczeni Tibor előadóművésszel 14.35: Dzcesszmelódiák 15.05: Metronom. Zenebarátok órája 16.00: Délutáni krónika 16.15: Éneklő ifjúság 16.05: Ország, város, * híresember. Telefonos nyeremény- játék, gyerekeknek 17.05: Poggyász. Tudnivalók utazóknak Középhullámon: 18.00: Esti krónika 18.30: Ráadás Az URH-sávon: 17.55: Körkapcsolás bajnoki labdarúgó- mérkőzésekről 19.05: Sportvilág 19.15: Láttuk, hallottuk, olvastuk. Művészet- és művelődéskritika 19.30: Hol volt, hol nem volt. . . 19.40: Bartók: Gyermekeknek 19.50: Gong Középhullámon: 20.05: A külpolitikai rovat műsora 20.35: Néptáncok • Az URH-sávon: I 20.00: Közvetítés az FTC— Bp. Honvéd és a Siófok—Ü. Dózsa, bajnoki labdarúgó­mérkőzésről 21.05: Egy énekes, több szerep 22.00: Késő esti Krónika 22.30: PAF-műsor 23.05: Hangszerek, hangszínek PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Rivaldafényben. A 60-as évek olasz slágerei. V/2. rész 9.08: Millöcker operettjeiből 10.00: Kis magyar néprajz 10.05: Kolozsvár, ’90. Gálakoncert 10.50: Komisz teleim elégiája 1 11.03: Családi tükör 11.33: Rólunk van szó! 11.40: A pünkösdi rózsa. óvodások műsora 12.00: Nóták 13.03: A tegnap slágereiből 14.00: Sokféle. Szórakoztató, zenés irodalmi magazin 15.05: Zenerulett. (Élő.) Szórakoztató, zenés délután 17.03: ötödik sebesség. Ifjúság, politika, kultúra 18.00: Kölyökrádió 18.30: Popregiszter Toples 1 19.03: Garázs. A mikrofonnál: Nagy Feró 19.35: Egy hajóban 20.05: Albumajánlat 21.03: Esti kívánságműsor 22.03: A szénaboglya meg a kisasszony 23.03: Sporthíradó 23.10: övön alul. . . Magunk közt a szexről BARTÓK RÁDIÓ: 9.10: Orosz szerzők kamarazenéjéből 10.05: Magyar Írás. A rádió irodalmi hetilapja 10.50: Zenekari muzsika 12.05: Mieczislaw Horszowski zongorázik. Alexander Schneider hegedül, Pablo Casals gordonkázik 13.00: A visszaszálló kard. Rádiójáték 13.40: Népzenei feldolgozások hangszerkettősökre 13.54: Janácek: Jenufa. Háromfelvonásos opera 16.05: A Miskolci Szimfonikus Zenekar Beethoven- hangversenye, a Pesti Vígadóban 17.20: Barokk muzsika 17.42: Lassus: Sacrae lcctione ex propheta Job 18.30: V materniskom jazyku. A Magyar Rádió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora Szegedből_ 19.05: Por favoi\ Me levanto muy temprano. Spanyol nyelvlecke kezdőknek 19.20: Wollow Through. Angol társalgás középhaladóknak 19.35: Angol előadóművészek lemezeiből 21.03: Kirepülés. A kamaszkor ..játékai” . . . Zenés kompozíció. 22.03: Takács Klára opera- áriákat énekel TV l.: 8.35: Képújság 8.40: Tévétoma nyugdíjasoknak 8.45: Hármas ,,csatorna” Vitorlással a föld körül. IV/1. rész (ism.) 9.30: Delta. Tudományos híradó (ism.) 9.55: A HÉT. (sm.) 10.55: Képújság 14.15: Képújság 14.25: Jégkorong-vb. Döntő. Közvetítés Bernből 16.45: Déli videoújság. A szegedi körzeti stúdió műsora 16.55: Správy. Hírek szlovák nyelven. A szegedi körzeti, stúdió műsora 17.00: Ecranul nostru. A szegedi körzeti stúdió román nyelvű nemzetiségi magazinja 17.30: A felhők katonái. Fejezetek a magyar katonai repülés törté­netéből. Magyar doku- mentumfilm-sorozat. III/3. rész: 1940—1945 (FF) 17.55: Számadás. Gazdasági negyedóra 18.10: Szülőföldjeim. Bemutatja Tatay Sándor (ism.) 19.05: Reklám 19.10: Esti mese. Tündér Amálka. Amálka, a molnár és a vízimanó. Csehszlovák rajzfilm 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Háy Gyula: Isten, császár, paraszt. Történelmi dráma, három felvonásban. A Madách Színház előadásának tévé­változata 22.05: Reklám 22.10: Üj Világ. Külpolitikai képes krónika 22.55: Híradó 3. TV 2.: Sugár Ágnessel és Dömsödi Gáborral 17.00: Képújság 17.15: Tv 2. Benne: Reklám, Riportok, Időjárás, Zene. Teledoktor. Orvosi tanácsok 17.45: Torpedó. Telefonos játék 17.55: Jégkorong­világbajnokság. Döntő. Közvetítés Bernből Az I. szünetben: 18.35: Gyerekeknek! Vrungel kapitány kalandjai. Szovjet rajzfilmsorozat, XIII/6. rész A II. szünetben: 19.25: Tv 2. 20.15: Boldogultak bálja. Csehszlovák tévéjáték 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Napzárta 22.15: Videovilág. Mecénások és művé­szek az USA-ban (ism.) 22.55: Gondolkodó. A televízió tudományos folyóirata BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.00: Iskolásoknak 9.20: Vetélkedő 10.10: Tv-játék (ism.) 11.20: Csak nőknek 16.50: Választás. 1990. 16.55: A nap percei 17.05: Választás 1990. 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 19.50: Dók.-film 20.10: Mit szól hozzá. Werích úr? Beszélgetés (FF) 20.25: De Bois Dore Márkim. Francia tv-sorozat 22.00: Események, kommentárok 22.30: A Nemzetgyűlés tanácskozása. Felvételről 2. MŰSOR: 14.20: Vb-jégkorong­mérkőzés közvetítése 16.50: A napocska 17.10: Zenés, szórakoztató műsor gyerekeknek 17.35: Belga animációs sorozat 17.50: Vb-jégkorong­mérkőzés közvetítése 21.00: Híradó 21.35: Mi 1990. Találkozás érdekes emberekkel és témákkal MOZIMŰSOR: Salgótarjáni Apolló Mozi: Ni­csak. ki beszél. Színes szink­ronizált amerikai filmvígjá­ték. Kamara: Nagyítás. (16) Színes angol film. Balassa­gyarmati Madách: Fél 4. há­romnegyed 6, 20-tól: Halálpart. (16) Színes, szinkronizált ame­rikai krimi. Kamara: Asszo­nyok a teljes idegösszeroppa­nás szélén. Színes spanyol film. Nagybátonyi Bányász: Emmanuelle. (II.) 18. Színes, francia erotikus film. Petőfi: Utolsó csepp. Színes amerikai krimi. Pásztói Mátra: Szüle­tett július 4-én. Színes, szink­ronizált amerikai film. Az ősök A kiskocsma álma varé Barátom meséli: Hát nem gondoltam volna Endréről, hogy így elkapja a gép­szíj. Régi haver, sőt, több is annál. Felcsapott család­fakutatónak. Először a sa­ját családját kutatta, de úgy látszik, nem sokra juthatott (vagy nem tetszett neki amit megtudott). Megkért, hadd keressen valamit őseim között. No, semmi ellenszol­gáltatásért, csak érdekes módon az új információit mindig a Gösserben, a So- leilben, vagy hasonló helye­ken ásta elő. Néhány néven, évszámon kívül, nem jutott sokra, ám ekkorra én is kedvet kap­tam, és a rokonok segítsé­gével a következőket tud­tam meg. Sok ágon, sok ősöm volt. Volt köztük mol­nár, szabó, cipész, de volt testőr is például. Egyik ősöm Mohácsnál esett el. Nem tu­dom, ez most jó-e nekem. Volt egy másik, aki huszár­tiszt volt, és úgy halt meg hogy tüdőgyulladást kapott. Mert miközben hazakísérte szíve hölgyét, eleredt az eső, ő pedig a nőre terítette a dolmányát. Még jó, hogy nem hallotta ezt a hejem. Rögtön jönne a „bezzeg”. Volt olyan üköm, aki min­den reggel pálinkába ázta­tott kenyérrel kezdte a na­pot. Azt sajnos, senki nem tudta, hány évig bírta ilyen életmóddal. Hát, ezekért az informá­ciókért kár volt pazarolni az időmet. Azt pedig még utó­daim sem tudják majd el­dönteni, kire hasonlítottam a legjobban. Egy biztos: ezután is fo­gok kutatni. De nem család­fát. Gera Éva A széles lépcsőt már hosz- szú ideje csak a szél és az eső koptatta. Fölötte a két ajtót, mint hatalmas szürke szempárt, lakat szorította le. A hajdani üzlet, Mátra- cserpuszta lakosságát látta el. Úgyszólván mindent le­hetett itt kapni. Sótér Béla, az üzlet vezetője igyekezett mindent beszerezni. Volt rá eset, hogy ami a szomszé­dos falvakban hiánycikk volt, arra itt még rá lehe­tett lelni. Az üzlet két részből állt. A vegyesboltba inkább az asszonyok jártak. A napi be­vásárlás az ő gondjuk volt. Innen nyílt az italbolt, a férfiak birodalma. Naponta felkeresték féldecire, vagy egy üveg sörre. Itt cserélteik eszmét és tapasztalatot, itt hányták-vetették meg az ép­pen aktuális ügyeket. A va­dászok sem kerülték ki sosem: egy-egy zsákmány után hangos szóval mesél­ték el kalandjaikat. De igazán a nyári hét vé­geken élénkült meg itt az élet: a szőlőlugas alá asz­talok kerültek. A közeli ha­lastóhoz és a hegyekbe ki­rándulók ide tértek be fel­Bimbózó rügyek idején, hóvirág- és ibolyanyíláskor mi lehetne szebb hír. mint ami Ausztráliából érkezett. Nevezetesen az, \hogy a Yale egyetem kutatói egy szikla­hasadékban fölfedezték a föld első virágának nyoma­it. s a 120 millió évesre (be­csűit hírnököt a szépen hangzó „Koonwarra” névvel illették. Hogy tkedves lehe­üdülésre. A messziről jött vendég elé mindig került étel, ha úgy kívánta. Sokan szerették a meghitt hangula­tú kiskocsmát, a rátermett koösmárost és a kedves sza­vú kocsmárosnét. Aztán egyszer csak min­dennek vége szakadt. Béla bácsi nyugdíjba ment, bezárt a kis üzlet. Az ajtóra vas­pánt került. Álomba merült a kiskocsma. Álmában meg­jelentek a vidám vasárnap délutánok, s remélte, hogy egyszer majd újra betérnék a munkából hazatérő embe­rek, hogy gondjaikat felejt­sék pár röpke percre. A tanyát az áfész látta el. Hetente egyszer szállítottak tejet, kenyeret és a legszük­ségesebbeket. Bekötőút nél­kül, tengelytörő sárban, ze- toron. Megtörtént, hogy ze- tor húzta a zetort, mert el­akadtak. A csúszós úton le kellett ugraniuk az áruval megrakott pótkocsiról, hogy a balesetet elkerüljék. Az eladók olykor nekikesered­tek. .. ám a hálás tanyasiak meleg teával várták őket. Egyszer aztán az a hír járta, hogy utat építenek. Az emberek hitték is (mert már nagyon szerették volna. Os virág tett-e valakinek az idő tájt, erről nem tudunk, a Yale kutatói azonban végtelenül örülnek neki, 'mert azt mondják, hogy a mindeddig hisz oly sokszor kérték), mej nem is (mert sokszor meg­ígérték, de sosem teljesítet­ték). Hetven éve taposták t sarat az ott lakók. Mégis igaz lett: hatalmai autók kezdték hordani a kö­vet, megjelentek a munká­sok is. Elkészült az út! — Köldökzsinór a falu és a ta­nya között. Ünnepnap volt Az üzlet körül is serényen folyt a munka: a málló lép­csőt kiegyengették és ce­menttel vonták be. A helyi­ségeket újra meszelték, a? ajtókat átfestették. Kinyitott az üzlet. Béli bácsi helyén már a fia László állt, s áll ma is a pult másik oldalán. Még azl is elvállalta, hogy az idősek nyugdíját kézbesíti, nagy terhet véve le ezzel a vál­lukról, hisz tíz kilométer! kellene gyalogolniuk, hogy megjárják az utat a mátra- nováki postahivatalig... Az üzlet vált újra a tele­pülés központjává és igaz, hogy az újra együtt söröz- gető emberek arcára mé­lyebb barázdákat húzott az idő, de nemsokára jön a nyár... Torják Rozália hiányzó szemet italálták |meg a fejlődés láncolatában. Az amerikai botanikusok bol­dogságát, vélhetően beárnyé­kolja az a csöppet sem föl­fedezésszámba menő tény. hogy az ember természetbi­torló tevékenysége nyomán már végleg eltűnt néhány vadvirág a 120 millió éves láncolatból. imum jsmmmmmm Elutasítóit apaszerep „Ebből nekem elegem van. Ha így megy tovább, egy percig sem maradok eb­ben az országban, amelyet egyébként nagyon szeretek.” Mostanában már nem a dü­hödt menekülések korát él­jük, a szöveget voltaképpen programnyilatkozatnak is te­kinthetjük. Végtére is a francia film nagykövete tet­te: Yves Montand. Dühének oka: apasággal vádolják. A múltat Anne Drossart kis­asszony védője teregette ki. Eszerint a 19 esztendős hölgy művészi indíttatásból kereste a kapcsolatot Yves Montand-nal, 1972-ben, Az ügyvéd nemcsak a párizsi találkozások néhány évig tartó cselekményét vázolta fel (nem feledve az időpon­tot és a helyszíneket sem), hanem utalt a szépszámú külföldi kirándulásra is, közte egy igen tartalmas ve­nezuelai vakációra. Ez állí­tólag 1975-ben zajlott, és még ennek az évnek az őszén meg is érkezett Auro- re. A születés híre annyira meglepte a művészt, hogy azonnal szakított, a hölgy perelt. És azóta is perel. A bíróság tehát felkérte az ál­lítólagos apát, hogy vesse alá magát a perdöntő gene­tikai vizsgálatnak. Yves Montand kategorikus nemet mondott. Tehette, mert a francia törvény nem kötele­zi az ilyen vizsgálatot, a bí­róság ennélfogva csupán ja­vaslattal élhet. Egy magán­rádió kíváncsi kérdésére, hogy mégis, hogyan keve­redhetett ebbe az ügybe, Yves Montand így válaszolt: „Politikai okból.” Drossart kisasszony a szép­séges Romy Schneiderre ha­sonlított. Politikai vonzereje pedig azóta csak veszített. Lehár Ferencre emlékezünk Lehár Ferenc, a bécsi operett komáromi születésű, magyar származású mestere 1870. április 30-án született. Édesapja, idősebb Lehár Fe­renc egy katonazenekar ve­zetője volt. 1882. és 1888. között a prágai konzervatóriumban Benevitz professzornál he­gedülni, Foester professzor­nál pedig zeneelméletet ta­nult. Tanulmányai befejez­tével az oberfeldi színház zenekarának lett a tagja, ké­sőbb édesapja zenekarának a hegedűse. 1890—94-ben ze­nekarvezető a losonci gya­logezredben, ahol induló­kat, táncokat, dalokat szer­zett. Ebben az időszakban írta Rodrigo című operáját is. Zeneszerzéssel először Prá­gában, Antonin Dvorák ha­tása alatt próbálkozott. Első szerzeményeit Bécsben mu­tatta be. 1902-ben itt vezé­nyelte a Theater an der Wien zenekarát, majd mi­után megismerkedett Viktor Léon és Leo Stein librettis- tákkal, elhagyta a zenekart és operettek írásába fogott. Művei az egész Osztrák— Magyar Monarchia színpada­in sikert arattak. 1905-ben mutatták be leg­sikeresebb operettjét, a Víg özvegyet, melynek euró­pai ősbemutatóját maga Le­hár vezényelte Bécsben. Az első világháború éveiben folytatta a komponálást. Fej­lődésének fordulópontját a Paganini című operett jelen­tette (1925). Nagy műveivel — Cárevics, A mosoly országa — tartó­san beírta magát az operett­irodalom történelmébe. Mű­veit a dallamok frissessége és a korabeli táncok ízléses fel- használása jellemzi. A második világháború után Bad Ischlbe költözött. Itt hunyt el 1948. október 24-én.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents