Új Nógrád, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)

1990-05-31 / 49. szám

1990. MÁJUS 31., CSÜTÖRTÖK 3 imnnmj Válassza az egészséget! Az ENSZ szakosított szer­ve, az Egészségügyi Világ- szervezet fennállásának 40. évében (1988) elhatározta, hogy minden év május 31- én dohányzásmentes világ­napot 'rendez. A világszervezet szakér­tőinek becslése szerint a világon mintegy 2,5 millió, ebből Európában több mint félmillió ember hal meg dohányzásra visszavezethető Okok következtében — szív­ós érrendszeri, légúti, daga­natos betegségek — átlago­san 20 évet veszítve életük­ből. Elrettentő, hogy a dohány­zás a tüdőrák kialakulásá­ban 90 százalékban, az jdült hörghurut és a tüdőtágulás­nál 75 százalékban, a szív­ós keringési megbetegedések okozta halálozás eseteiben 25 százalékban felelős. Magyarország az egyik legkedvezőtlenebb helyzetű ország mind a dohányosok arányát, mind az egy főre jutó cigarettafogyasztást il­letően (2600—2800 db/fő). A KSH felmérése szerint a 14 évesnél idősebb népesség egyharmada, a férfiak 47 szá­zaléka, a nők 20 száza­léka dohányzik. A férfiak egyötöde k's (1—14 db), kö­zel háromötöde közepes (15— 24 db), csaknem egyötöde nagy mennyiséget (25, vagy ennél többet) szív naponta. A nők között a kismértékű dohányos aránya 40 száza­lék, a közepes mértékű 50 százalék, a nagy mennyisé­get szívók aránya 10 száza­lék. Fontos adat, hogy a fér­fiak 73 százaléka, a nők 57 százaléka 20 éves kor előtt szokott rá a dohányzásra, s a fiatalabb női korcsoport­ban az arány egyre nő. A dohányzás tehát a leg­elterjedtebb rossz szokás, amelvnek elkerülése, vagv abbahagyása sok szenvedés­től és ártalomtól mentesíte­né az emberiséget. Gondol­juk csak el, mennyire ironi­kus a helyzet: a dohányjö­vedelem látszólag gazdagít­ja az államkasszát, holott a dohány a bolondok aranya, mert a korai elhalálozás, a dohányzással összefüggő ápo­lás; és kezelési költségek, a munkahelyi dohányzás, és a rjEvi termeléskiesés, a gondatlan dohányzásból származó tűz­esetek gazdasági kihatásai messze meghaladják a gaz­dasági nyereséget. A dohányzásmentes világ­nap célja elősegíteni azt a szemléletet, amely a nem- dohányzást tekinti társadal­mi normának. Az 1988. évi első dohányzásmentes világ­nap jelmondata: „Dohány­zás, vagy egészség: válaszd az egészséget”, a másodiké, ..Nők és a dohányzás — a női dohányosok veszélye fo­kozott” volt. Az ez évi do­hányzásmentes világnap ..Dohányzásmentes gyermek- és fiatalkort” hirdet, mert ez az a korosztály, akiknek egészsége a felnőttek nem­törődömsége következtében, akaratuk ellenére, veszély­be kerülhet. „Ügy érzem — írja az EVSZ főigazgatója üzeneté­ben — az idei téma külön­leges jelentőségű: nem elég­séges felajánlani a fiatal gyermekek és serdülök szá­mára a választási lehetősé­get dohányzás, vagy egész­ség között, hanem egészsé­gük érdekében segítsük őket a helyes választásban. Hi­szen minden gyermek joga, hogy dohányfüstmentesen nőjön fel. /------------------------------------------------­M ór akkor éreztem, ami­kor a tarjóni Baglyost ...útról. a Rákóczi útra vá­gódott a Skoda Favorit mintegy féltégla. hogy nem lesz nyugodt az utunk lakásunkig, a Besz- terce-telepig. Budapestről jöttünk fe­leségemmel, egy meglehe­tősen fárasztó értekezle­ten voltunk a testneve­lési egyetemen és ehhez még hozzájárult a ful­ladt meleg idő, vala­mint az időjárás okozta feszültség. A belváros felé haladók közül már csak mi voltunk hátra, utá­nunk senki nem jött, ami­kor a Baglyasi úthoz ér­tünk. Tapasztalatból tud­tam, mi következik, ezért számítottam rá: a skodás nem engedi elmenni a Trabantot, vagyis minket. Ez így is történt, mivel ez — számításom ellenére is — hirtelen fékezésre kész­tetett, nemtetszésemet úgy fejeztem ki. hogy rávil­lantottam a vétkes kocsi- vezetore. Bar ne teltem volna (mea culpa), mert jött a retorzió. A kocsi vezetője lehetett úgy 18 V____________ ________________ K oppantó Most még épségben megúsztuk...! év körüli\ fiú, ettől meg­vadult. . . Hirtelen fékezett, majd 20 kilométeres se­bességgel elindult — néz­tem a kilométerórát —, felgyorsult, majd amikor mögéje értem stoppolt! S ez így ment a nagy­állomástól egészen a lit- kei elágazásig, ahol ezt az infantilis játékot egy motoros megunta, én is. Előzni próbált, aközben majdnem egymásnak üt­köztünk. A tömeges bal­esetet a motoros ügyes, gyors manőverezéssel és több évtizedes vezetői ru­tinommal tudtuk csak el­kerülni. Ezután már úgy gon­doltam, hogy a kocsi ve­zetője — a „papa ked­vence”, „anyuka szeme- fénye" — megunta az \ „olcsó", de veszélyes játé­kot. Tévedtem, nem unta meg. most kezdett még belejönni! Produkcióit ad­dig folytatta végig a Rá­kóczi, majd a Vörös Had­sereg úton, több ízben is veszélyhelyzeteket teremt­ve, amíg a Kemping útra sikerült baj nélkül letérnem, és baleset nél­kül hazaérnem. Senki ne értsen félre, nem valami szigorú bün­tetést kívánok ez ifjú vir­tuóz vezetőnek — kinek gépkocsirendszámát meg­jegyeztem —, csupán fel szeretném hívni a fi­gyelmet (figyelmét, hát­ha olvassa ezeket a soro­kat), hogy a kocsival meg­növelt erőfölény még nem jelent biztonságot, ha a kocsi vezetőjének nincs alkalmazkodási készsége, és nem rendelkezik kellő közlekedési kulturáltság­gal. (Persze az sem árt, ha ismeri és betartja a közúti közlekedési szabá­lyokat: „KRESZ-tankönyr”. Alapismeretek 1. 4 pontja. Elsőbbség... Veszélyezte­tés. . . Akadályozás. . .) — mann — ___________________________V M iért van szükség a műholdas sugárzásra? Nyugat-Európában kiala­kultak a gyakran fél várost, egész kistelepülést beháló­zó kábeltelevíziós-hálóza­tok. Ezek programmal tör­ténő ellátása igen nehéz feladat, hiszen a „tv-hul- Jámok” úgy terjednek, mint a fény, ezért 200 kilométer­nél nagyobb távolságban jó minőségű vételt bizto­sítani a domborzati viszo­nyok miatt a legtöbbször lehetetlen. A műholdas mű­sorszórásnál a földi adó­állomáson összegyűjtik a je­leket, műholdanként 2—16 csatornát, de lehetőség van arra, hogy több helyről „lő­jenek” fel jeleket a mű­hold vevőegységébe. A műhold ezeket veszi, áttranszformálja, felerősí­ti és a Föld felé igen nagy területre lesugározza. Ezek a műholdak az Egyenlítő fölött helyezkednek el, ezért a földi vevőantennák szem­szögéből a Földdel együtt forgó álló műholdnak látszanak. Tehát elegendő az antenna egyszeri beál­lítása a műhold működési ideje alatt. A műhold ener­giáját napenergia-cellák biz­tosítják akkumulátorokkal stabilizálva. Nemzetközi egyezmények biztosítják a műholdak he­lyét az Egyenlítő fölött, és ezen egyezmények jelölik ki azt is, hogy melyik nem­zet hány programot ad- had a Föld felé. Műholdas vétel segítségével a kábel­tévé-társaságok Európában (így Magyarországon is) műszaki szempontból negy­venöt ég; program közül válogathatnak. Igaz, ebből nyolc kódolással van ellát­va. Jogi szempontból a ká­belrendszerbe tehető csator­naszám országonként vál­tozó. Forgatható egyéni pa­rabolarendszer esetén vi­szont valóban negyvenöt program látható. A jelen­legi műholdak csatornaszá­ma kb. háromszor ennyi program sugárzását is le­hetővé tenné. Mivel a mű­holdas csatornák üzemvite­li költsége elég magas (csatornabérleti díj, kiemelt szerzői jogi díjak stb.) ezért tőkeerős vállalkozás tud csak hosszú távon meg­maradni. (A TVR-Hét nyomán) Tovább nyílt az agrárolló Csaknem egy évtized ada­tainak értékelésével, a Köz­ponti Statisztikai Hivatalban elkészült a mezőgazdasági árakat, árarányokat elemző és ezzel az agrárolló válto­zását bemutató statisztikai tanulmány. Ez azt bizonyít­ja, hogy amíg a mezőgazda- sági termékek felvásárlási ára; 1980 és 1988 között át­lagosan 35,8 százalékkal nőt­tek, addig az ipari eredetű anyagok, eszközök, szolgál­tatások ára 49,8 százalékkal emelkedett. Az adatok sze­rint az agrárágazat lt),3 szá­zalékkal magasabb áron ju­tott a termeléshez szüksé­ges ipari anyagokhoz, mint lamennyiért saját termékeit •el tudta adni, Ez az úgyne­vezett agrárolló, amely az évtized elejétől a közepéig előbb növekvő, azután csök­kenő, az utóbbi években pe­dig ismét növekvő tendenci­át mutat. 1981-ben ugyanis 1— a statisztikusok szerint — átlagosan mindössze alig fél százalék volt a különbség az ipari és a mezőgazdasági árak között, ám ez 1985-ben meghaladta a 9 százalékot, mostanra pedig 10 százalék (fölé emelkedett. A gazdák számára bizo­nyára tanulságos, hogy az 1980-as években a mezőgaz­daságii termékek felvásárlá­si ára évenként nem egé- iszen 4 százalékkal növeke­dett, ugyanakkor a felhasz­nált iparcikkek árai évenként átlagosan több mint 5 szá­zalékkal emelkedtek. Igaz ugyan, hogy az agrárágazat ■a növényi termékekért 1988. iban 37,4 százalékkal, az ál­lati termékekért 34,5 száza­lékkal kapott többet, ám ítény, hogy a felhasznált ipar­cikkekért átlagosan 50 szá­zalékkal többet fizetett. A legfeltűnőbb, hogy egy évti­zed alatt csaknem a kétsze­resére emelkedtek az ener­giahordozók és az állat­egészségügyi anyagok árai, s még a legkisebb mértékben növekvő iparcikkcsopor­toknál is 30 százalékos volt az árdrágulás. Az elkövetkező években jelentős változás alakulhat ki az agrárolló mértékében. Korábban a mezőgazdasági. termékeiknek csupán egy­harmada volt szabadáras, ám .idén január elsejétől — a mezőgazdasági felvásárlási árak liberalizálásával — a termékek döntő többsége a -szabad árformába került. Valószínű, hogy az elkövet­kező években az árak gyak­rabban változnak, ám az árak magasra szökésének gá­tat szab az élelmiszer-fo­gyasztók fizetőképessége. Bárhogy alakulnak az árak, az agrárolló nyílásá­ban, vagy szűkülésében a kialakuló piacgazdaság sza­bályozó szerepe az eddigi­nél jóval nagyobb lesz. Ezt bizonyítják az említett idő­szakban szerzett külföldi ta­pasztalatok is, amelyek sze­rint az európai országok többségében — a miénkhez hasonlóan — az agrárolló növekedése volt a jellemző. Az elmúlt évtizedben példá­ul Dániában, az Egyesült Királyságban és az NSZK- bain is nagyobb mértékű volt' a termeléshez felhasznált ipari eredetű anyagok árá­nak emelkedése, mint a me­zőgazdasági termékeké. Könyv a* engedélyezett növényvédő szerekről A növényvédő szereket és a műtrágyákat ismertető könyvet jelentetett meg a Mezőgazdasági Kiadó. A nagyüzemi szakembe­rek és a kistermelők által érdeklődéssel várt könyv a kemikáliák teljes választé­káról és felhasználási mód­járól ad részletes tájékoz­tatást. A csaknem minden év­ben megjelenő kiadvány­ban ezúttal a korábbinál jóval több, tucatnyi kör­nyezetkímélő növényvédő szert is ismertetnek. Ezek egy része a növények kár­tevőinek parazitáit, élős­ködőit tartalmazza, amelyek például kártevő atkákat, vagy lárvákat pusztítanak el. Más szerek olyan bak­tériumokat „hordoznak”, amelyek a rovarkártevőket a kultúrnövényektől távol tartják. Külön jelölték meg a könyvben a szerzők azo­kat a vegyszereket, amelye­ket kizárólag a nagyüze­mekben használhatnak fel. Viszont az egy évvel koráb­bihoz képest több, 55—60 olyan készítményt ismer­tetnek, amelyeket a nagy­üzemben használhatók kö­réből soroltak át — úgy­nevezett feltételes forgal­mú kategóriamegjelölés­sel — kisüzemi felhasz­nálásra. Ez azt jelenti, hogy — a megfelelő enge­dély alapján — ezeket az anyagokat elsősorban azok alkalmazhatják, akik nö­vényvédelmi szakképzettség­gel rendelkeznek, vagy a közegészségügyi, illetve a nö­vényvédelmi állomásokon vizsgát tesznek. Hagy elfogadom, oagy nem kapok.. (Folytatás az 1. oldalról) a szállítási költség még job- • ban megdrágítaná. Egyéb­ként a tápértékesítés nem tartozik a jövedelmező tevé­kenységeink közé. * A másik nagy gondja le­vélírónknak, hogy leejtették a nyúl, „leszállították” a nyúl felvásárlási árát.. ■ „Így nem lesz több, csak kevesebb. Sokfelé járok az országban. Vannak helyek, ahol a nyúl kilóját, már évékkel ezelőtt — négy éve — 92 forintért szedték. Ilyen Nógrádban nines.” Ezzel kapcsolatban Barta Józsefné, a salgótarjáni áfész termeltetési előadója a kö­vetkezőket válaszolja: — A nyúl felvásárlási árát, a ter­melőkkel szerződéses vi­szonyban álló Környei Me­zőgazdasági Kombinát szab­ja meg. A kistermelők biz­tonsága érdekében részükre garantált árat biztosít, amely­nek jelenlegi összege 61 fo­rint. Erre jön rá az export­felár, aminek a nagyságát az olasz kereskedő szabja meg, figyelembe véve a számára kínálkozó értékesítési le­hetőségeket. Ezt is figye­lembe véve, január 1-én a fehér nyúl kilóját 77, a szí­nesét pedig 71 forintért vá­sároltuk fel. Január 28-a után felemelkedett 80, illet­ve 74 forintra. Február 11- től 85/79 forintért keltek el a nyulak, április 1-től 82/76, május 6-tól 87 81 forint a kilónkénti felvásárlási ár. Egyébként a szerződésben vállaltakat a ■ kistermelők döntő többsége nem tartja be, mert a szerződésszegés­nek semmilyen következmé­nye nincs, ugyanakkor élve a piaci lehetőségekkel annak adják el. aki a legtöbbet ígéri. Ugyanis rajtunk kívül, még sok felvásárló van az ellátási területünkön. Ráadá­sul a maszekok zsebből fi­zetnek. Egyáltalán nem ér­dekli őket az ár, amikor nagy a konjunktúra. A kíná­lati piae bekövetkeztekor viszont elfeledkeznek a szá­mukra jó nyereséget biztosí­tó kistermelőkről. * Akár -akarjuk, akár nem, úgy látszik, hozzá kell szok­ni a kialakuló piacgazdaság — hiányökat is jól kihasz­náló — alapvető játékszabá­lyához; a kereslet, illetve a kínálat szabta változó árak­hoz. Venesz Károly /Víktórifc\ UICYN0KSEGJ A nagy sikerre való tekintettel meghosszabbítjuk SZÍNES TELEVÍZIÓ ÉS H DA vásárlási akciónkat! Akik Salgótarján, Dimitrov u. 18/b. alatti üzlethelyiségünkben június 15-ig a legújabb típusú szines Orion tévét, vagy ELIN hűtőládát vásárolnak, 50 SZÁZALÉKOS KAMATMENTES RÉSZLETFIZETÉSI KEDVEZMÉNYBEN részesülnek. További információk a helyszínen, vagy a 10-249-es telefonon, illetve a 22-9222-es telexszámon!

Next

/
Thumbnails
Contents