Új Nógrád, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)

1990-05-30 / 48. szám

1990. MÁJUS 30., SZERDA immmn 3 Visszhang „Treffmartin Imrét tönkre kellett tenni!" Tisztelt Kolaj Ür! Igen meghatott azon áll­hatatossága, ahogyan kiáll egy ember ügye mellett a „hatalom” és annak hívei packázásai ellenére is. Tre- fimann Imre ügyéről van szó. Talán Ön sem tudja, de a Trefimann-ellenesek közül is kevesen (vagy nem akarják tudni), hogy meny­nyit szenvedett ez az em­ber a hatalom által azért, mert sokáig ragaszkodott a Karancs utcában lévő ki­csiny fotóműterme megtar­tása mellett, a régi kun­csaftjai érdekében. Ma is dokumentálható azon tény. hogy a hetve­nes évek közepén tervbe lett véve az új helyi járati autóbusz-pályaudvar meg­építése. melyet nemrégiben bontottak le. Mint akkori helyi járati autóbusz-vezető tudom, mi­lyen harc folyt a Volán­vállalat és a városi-megyei vezetők között. Nekünk át­meneti idörg a Pécskő út felelt volna meg, müvei ak­kor annak végében volt egy nagyon alkalmas for­dulóhely is. Viszont ott lakott a megyei és városi vezetés eliitje. így a sze­gényebbek lakta Karancs utcát kaptuk meg. mely a mi számunkra is kellemet­len volt. de szevedtek tő­lünk a lakók eleget még akkor is. ha próbáltunk vigyázni a nyugalmukra, amennyire tudtunk. Egyszer mégis azt a ha­zugságot adta be nekünk egy ma is eqZtsztiiliS"hehii járati vezető, hogy azért ilyen kényelmetlen a hely­zetünk, mert a város>i ve­zetés nem tudja kitenni Trefimann Imre fényké­pészt, holott sokkal többet érő cseréket ajánlottak fel neki. Ha kimenne, az a sarok lebontódna és mi is kényelmesebben lennénk. Persze, hogy akkor nem tudtuk azt, milyen körök­ből eredt ez a felsőbb uta­sítás. hogy zavarjuk a „csökönyös kapitalistát", ne legyen se nyugodt éjje­le, se nappala. Azért többségünkben mi is emberek voltunk és a továbbiakban is igyekez­tünk megtenni mindent a békés egymás mellett élés érdekében. Viszont, mint akkor mindenhol, így ná­lunk is volt két-három talp­nyaló alak (ma Is élnek), akik szándékosan álltak az ablaka alá. és akkoriban nem számított az üzem­anyag-túlfogyasztás. tehát nyomták a büdös kipufo­gógázt a lakásba és mű­termébe! Egy pár esetnél jelen voltam, amikor sírva könyörgött nekünk, felesé­gével egyetemben. Ezután teljesen felmor­zsolták idega!t ezek a felső utasításra cselekvő senki­házi alakok. Amikor haj­nalonként pizsamában és pongyolában rohantak ki sírva és őrjöngve az utcá­ra. a s. . nyaló alak röhög­ve adott gázt és így in­dult el. Előfordult, idegei olyan nagyon felmondták a szolgálatot, hogy-kirnhant és egyik buszunkat tojással dobálta meg. Megjegyzem, egy büntetlen társam ko­csiját ugyan, de amikor lehiggadt, képes volt elné­zést kérni a vétlen tár­sunktól. A vezetés azonban nem nézte el cselekedetét, és habár nem tudom megbün­tették-e érte, de mindent elkövettek azután is az el- üldözésére. A buszpályaud­var megépülése után mi eljöttünk onnan. így a to­vábbi sorsáról nem tudok. Csak most olvastam nevét újra a lapban, és a hiva­tal félremagyarázásait, mely szemlélet semmit nem változott a pártállam meg­szűnésével. Tisztelt Kolaj Űr! Trefi­mann Imre anyagi ügye előbb-utóbb valamilyen formában le fog zárulni. De ki adja vissza neki és a sok hozzá hasonló em­bernek azt a lelki békét, mely a hatalom bűnösei­nek zaklatásai előtt volt bennünk? A bűnösök saj­nos. köztünk élnek, sőt közülük többen basaként ülnek székükben. Jó lenne már végre min­den eddigi sérelemre meg­találni a gyógyírt, és ez­után a gazdasági nehézsé­geink ellenére is békében élnünk egymással váro­sunkban, mert összetartva még a gond is könnyebben viselhető el. Tisztelettel: Mező Sándor Salgótarján. Arany .1. út ?5 Öntvények Finnországnak Jó irányú fuvallat az üzleti szellemre Bárki, bárhol és bármit kérhet Ezt állítja határozottan Vincze Istvánná, a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat pásztói gyárának adminisztratív vezetője, amikór a jelenlegi és várható tej- és tejtermékellátásról érdeklődünk. A minden igényt kielégíteni tudunk egyértelmű válasz mögött, nem­csak a világszerte elismert, de nálunk az utóbbi időben nagyon agyonhallgatott, de jó ellátást biztosító nagyüzemi mezőgazdaság, sokoldalú produktuma húzódik meg, hanem sajnos jelentős ár­emelkedések is, amelyek mérséklik a fogyasztók vásárlókedvét. Megyénk korábban is az országos lista utolsó helyén tanyázott a tej- és tejter­mékfogyasztásban. Ügy néz ki, hogy ezt a helyünket ta­valy, sőt az idén is meg­őriztük, pedig a rétsági járás kivételével nem rosszak a nógrádi termelőszövetkezet­ből érkező tejek. Zsírtartal­muk 3,6—3,8 százalék között váltakozik. A legjobb minő­séget adó tejtermelők között említhetjük a palotási, a bá- tonyterenyei, a mátramind- szenti tér melőszövetkezetek tejtermelő szarvasmarha­telepeit. A pásztói üzem naponta 90—100 ezer liter tejet fogad, esetenként ennél többet. Eb­ből a mennyiségből! naponta 40—50 ezer liter tejként ke­rül az üzletekbe. Emellett 25 ezer liter kakaó és 5 ezer liter karamellás tej talál vevőre. A felesleges tejet és tejszínt Kecskeméten to- vábbfeldolgoizzák. Egy ré­szét vajnak, a fölözött tejet pedig tejpornak. A napi fel­vásárlásból kannás tejként Budapest ellátásához 5 ezer literrel járulnak hozzá. A poharas tejfelt Gyöngyösről szállítják megyénkbe, tej­színből a napi fogyasztás 300 literre tehető. A 60—70-féle sajt kínála­tát a társvállalatok termé­keiből biztosítják. A kíná­latból, a fogyasztók nálunk a trappistát részesítik minden tekintetben'előnyben. A do­bozos sajtok közül kedvelik a szalámisat, a Tettyét és a már vány sajtot. Ez utób­bi a balassagyarmati vásár­lók kedvence. Pálpusztaiból — amelyet a szécsényiek gyártanak — hetente alig hét-nyolc száz doboz kerül az ezt kedvelő vásárlók kosará­ba. Illúzió lenne bármilyen és olyan jóslásba bocsátkozni, hogy a tej. és tejtermékfo­gyasztásban elmozdulunk a jelenlegi, országos utolsó he­lyünkről. Pedig a gyár veze­tése különböző bemutatók­kal, kedvezményekkel, akci­ókkal kívánja rábírni me­gyénk lakóit, a nagyobb és választékosabb fogyasztásra. Például olyan kedvez­ményt biztosít a PaJócker üzleteibe kiszállított boltve­zetőknek, hogy száz zacskós tej eladása esetén, csak 98- ért kell fizetniük. A fogyasz­tás növelése érdekében ve­zették be, honosították meg a pásztói tejbegyűjtőnél a közvetlen árusítást. Nem tudni, milyen mértékben ter­jed el a szomszédos Senior Váci Kötöttárugyár pásztói gyárának kezdeményezése. Qk a vezetés hozzájárulásá­val, termelői áron viszik el a dolgozók által kért tej és tejtermékeket. Ez utóbbiban már érződik a jó irányú, új üzleti szel­lem kedvező fuvallata. A finn Wartsila hajómo­torgyártó cég szakemberei a jövő héten a Csepeli Vas­es Acélöntődébe látogatnak, hogy megvizsgálják az álta­luk rendelt csapágyház­öntvénvek mutatóba készült darabjait. E mostani minő­ségvizsgálat eredményétől függ, mekkora tétel soro­zatgyártását kérik a jövő­ben. |U| int vesztes, volt képvi- selőjelölt az április 23-i Üj Nógrádban néhány gondolatomat jegyeztem le a választásokról. Ahogy sej­tettem előre, többen vitat­koztak velem. így van ez jól, a demokráciában min­denkinek joga van véle­ményt nyilvánítani. Most szeretnék válaszolni. Baracz Vilmos Bátonyte- renyéről azt írja, hogy „Önök feltűnően hangosak voltak... ” Minden relatív. Közismert, hogy az SZDSZ alapító tagjai a Kádár-rend­szerben üldöztetésnek voltak kitéve, szamizdat irodalmon kívül csak a Szabad Európa Rádió állt rendelkezésére nézeteik publikálására. Az eddig elnyomott és rendőr­verte politikai vonal kétség­telenül feltűnő lett a ma­gyar közéletben, radikális követeléseik bátorsága, me­részsége a korabeli némaság­ban valóban hangosnak tűn­hetett. De minden esetben később országosan beismert és bizonyított tényeket tár­tak a nyilvánosság elé a pártállam politikai és gaz­dasági erkölcstelenségeiről. Gondoljunk a Next 2000 és társai ügyeire, a lehallgatási botrányra stb. Ezek tények. Az SZDSZ-nek volt bátor­sága szembeszállni, a nyil­vánosságot informálni. Kö­„Enyhítő körülményt nem találtam” A D+D Kft- igazgatója sem kapott választ. (Folytatás az 1. oldalról.) Május 23-án, harmincegy aláírással ellátott levél ér­kezett szerkesztőségünkhöz, amelyből idézünk: „Nagy megdöbbenéssel ol­vastuk az Űj Nógrádban a Bucsek Béla ellen irányuló eljárást. A szóban forgó el­adót, már évek óta ismer­jük a vásárcsarnokban. Fel­tűnése, temperamentuma egy új színfoltot vitt a piac el­fásult — csakis saját hasz­nukat hajszoló — kereske­dői közé. Megnyerő modo­ra, az elvárhatót jóval meg­haladó segitőkészsége, a mi rokonszenvünket is kivívta. Nem értjük, hogy az igaz­gatónővel kialakult szemé­lyes konfliktusának miért nekünk kell a következmé­nyeit viselni. Szerintünk az igazgatónőnek nincs joga ahhoz, hogy egy elavult, a jelen gazdasági fejlődést cseppet sem szolgáló piaci rendszabály megsértése miatt egy jó kereskedőt kitilt­son. . . Kérjük ezért, hogy Bucsek Béla érdekében a vevők igényeit is szem előtt tartva hozzanak felelősség- teljes döntést.” A „szókimondás" szabálysértés és háromezer forint pénzbírsággal büntetendő Bucsek Béla, egy határo­zatot mutat, melyet a vá­sárcsarnok igazgatójának feljelentése és annak elbírá­lása alapján hozott meg a városi tanács hatósági osz­tálya, melyet dr. Farkas Miklós csoportvezető írt alá. A határozatot, tárgya­lás mellőzésével hozták, melyben érezhető, hogy Majorosáé Sándor Erzsébet, a piac igazgatója, a szabá­lyok kiváló ismerője. Az indoklás megegyezik a sajtóban közöltekkel, és va­lóban becsületsértő, ám a határozatot meghozó sze­mély enyhítő körülményt nem talált, nem úgy mint a „levélírók”, A határozat elkészült, Bu­csek Béla viszont „pem ké­szült ki”. Május 24-én is a piacon árult, holott már május 15-én el kellett vol­na hagynia a standot. Sőt — a kispénzű emberekre gondolva — olyan keres­kedelmi vállalkozásba kez­dett. amely hiányt pótol! Nevezetesen, 100 mázsa, el­múlt évben termelt burgo­nyát hozatott Nyíregyházá­ról, hogy azt kiiencforintos egységáron árulja. Egy stan­don 17-ért adták! A személyes bosszú folytatódik? — Bucsek Béla május 24- től kezdve nem pakolhat semmilyen árut a piac terüle­tére — tájékoztat kérésem­re Hegyi Tiborné piac- felügyelő. Tehát hiába fi­zetne helypénzt, még akkor sem! A 100 mázsa szép, ke­mény, csíra nélküli burgo­nyát így kénytelen volt a Karancs utcában lepakol­ni, ahonnan majd kéziko­csival hordja be a piacra. A kereskedőtársai — akik­kel szót váltottam — mind elítélik a már „Bucsek-elle- nes hadjárattá” szélesedő megtorlást. A D+D Kereskedelmi Kft. igazgatója mondja: — A tarjáni piac igazgatónő­je sajátos módon nem egy­ségesen kezeli a vonatkozó jogszabályokat! Hiszen sze­mében más a kiskereskedő és más a kereskedelmi vál­lalat. Észrevételeimet és ké­réseimet tartalmazó bead­ványomra nem válaszolt, olyan külön utasításokkal zavarja a kereskedők mun­káját, melyeket egy ko­rábban készült . megállapo­dás pontosan rögzít és mi ezért rendszeresen fize­tünk. .. Egy másik kereskedő a piac területén történt par­kolást teszi szóvá. — Mi évente 5 ezer forintot fize­tünk ezért, az irodisták vi­szont egy fillért sem... Piacról lévén szó az Űj Nógrád a fejlődő piaci élet­ről, a mindenkori kereslet­kínálat összhangjáról, a Bucsek Béla-féle árletörő kereskedelmi kezdeménye­zésekről szeretne tudósítani. Szöveg, fotó: Rácz András vetkezetességük, 'kérlelhe­tetlen. megalkuvást nem tű­rő ellenzékiségük volt a vonzerő számomra. Ezért léptem tagjaik közé, vállal­tam el — Haraszti Miklós kérésére — az SZDSZ kép­viselőjelöltségét a pásztói körzetben. Lehet, hogy az ismertették saját és pártja­ik programjait, válaszoltak a személyesen nekik feltett kérdésekre. Nem vitatom, hogy a templomba járók is­merték Tóth Sándort. A KDNP és jelöltje program­ját mégiscsak a tízparan­csolatból ismerhettük meg. Ezek is tények. Lehet, egy képviselőjelölt szimpatikus vagy nem szimpatikus — ezért van a választás —, de a tények makacsul tények maradnak. Faludi Sándorné Molnár Gabriella, a Nemzeti Kis­gazdapárt volt képviselője­löltjének felesége, írásában levő sanda, a pásztói kór­házat, de a lényeget nem érintő, légből kapott, valót-, lan állításaira nem kívánok reflektálni. Az „álszavazó röplapokat” nem az MSZMP, hanem az MSZP terjesztet­te, ma is birtokomban van, egy példány. Faludiné sem. Baracz Vil­mos sem, Gyurcsán dr. sem cáfolta meg állításaimat a választások napján a kam­pánycsöndben elhangzott, a választási szabályok által tiltott templomi kortesbe­szédekről, a kárhozattal va­ló fenyegetésről, abban az esetben, ha a hívők nem a KDNP jelöltjére szavaznak. Gyurcsán dr. felvetette, hogy Tóth Sándor a meg nem választása esetén nem ment volna külföldre egy jól fizető laphoz. (Hív­ták? ... N. L.) Ezzel nyilván arra célzott., hogy én kül­földre megyek dolgozni. Ez igaz. Ehhez csak meg kellett nyerni egy nemzetközi ál­láspályázatot egy évvel ez­előtt, beszélni az ottani hi­vatalos nyelvet, szakmai múltat felmutatni, munka­vállalási engedélyt kapni a Dél-afrikai Köztársaság­ba. Mellékesen jegyzem meg, hogy a South African Medical and Dental Council felmentett a nem angol anyanyelvűek számára köte­lezően előírt diplomahonosí­tási vizsga alól. Remélem Dél-Afrikóban több megbecsülésben lesz részem hivatalos felsőbb szervek részéről — termé­szetesen anyagilag is — mint itthon, a pásztói kórházban ledolgozott 16 évem alatt. Dr. Novák László Még egyszer a választásokról igazság állandó követelése volt „feltűnően hangos” Ba­racz Vilmos számára. Dr. Gyurcsán Csaba va- nyarci körzeti orvos szerint Tóth Sándor azért nem ment el a választókkal való talál­kozásra, mert „általában vi­tatkozni nincs értelme”.(?) Különben is csak két nappal korábban kapták meg a meghívót. A szervezés több mint 10 nappal korábban történt (lehet, hogy Tóth Sándor nem volt Nógrád megyében?), a kópvise- lőjelölltek többsége el­jött, de nemcsak általá­ban vitatkoztak, hanem jó kétszáz választópolgár előtt

Next

/
Thumbnails
Contents