Új Nógrád, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)

1990-05-29 / 47. szám

4 /i’M»7V»7»7 1990. MÁJUS 29., KFDD MAI AJÁNLATUNK A bú v árkacsa merülése Földi Péter képei Földi Péter Munkácsy-díjas festőművész gyűjteményes kiál­lítása várja az érdeklődőket június 1-től Salgótarjánban, a Nógrádi Történeti Múzeumban. A mintegy félszáz mű, amely­nek nyolcvan százaléka festmény, a többi akvarell és pasztell, valamint rajz, a művész eddigi munkásságának minden jelen­tősebb korszakát reprezentálja, mégpedig fő művekkel. Csu­pán néhány lényeges kép hiányzik, ezek múzeumi közgyűjte­mények állandó darabjai. Köszönet jár a Nógrádi Történeti Múzeumnak azért a jelentős erőfeszítésért, amit a művek összegyűjteseert kifejtett. KOSSUTH RÁDIÓ: 4.20: Reggeli krónika 8.05: Hangszemle 8.20: Szonda 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben 11.10: Izraeli és kanadai népdalok 11.31: Hrabal könyve XV/8. 12.00: Déli krónika 12.30: Ki nyer ma?- 12.45: Intermikrofon 13.05: Klasszikusok délidőben 14.05: „Hazádnak rendületlenül” 14.35: Dzsesszmelódiák 15.05: Ezredforduló 16.00: Délutáni krónika 16.15: Muzsikáló természet 16.20: Vesszőparipánk 17.05: Amerikai és szovjet tudósok Budapesten 17.25: A Szabó család 18.00: Esti krónika 18.30: Ráadás 19.05: Sportvilág 19.15: Láttuk, hallottuk, olvastuk 19.30: Hol volt, hol nem volt... 19.40: Ifj. Magyari Imre népdalfeldolgozásaiból 19.50: Hajszálgyökerek 20.05: Sokszemközt az egészségről 20.35: Az MRT szimfonikus zenekara operettnyitányokat játszik 21.05: Híres történetek - nagy egyéniségek 22.00: Késő esti krónika 22.30: Legenda és valóság 23.05: ShlomoMintz hegedül, Clifford Benson és Yefim Bronfman zongorázik 24.00: Hírek. Időjárás PETŐFI RÁDIÓ: 4.30: Reggeli zenés műsor 6.03: Reggeli csúcs 7.35: Sportreggel 8.00: Hírek. Időjárás. 8.05: Rivaldafényben 9.00: Hírek. Időjárás 9.03: Társalgó 10.00: Operettkedvelőknek 10.50: Versarchívumunkból 11.00: Hírek. Időjárás 11.03: Helykeresó 11.20: Apró-cseprő - gyerekekről 11.40: Ki kopog? 12.00: Asztali muzsika 13.00: Hírek. Időjárás 13.03: Popzene sztereóban 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés 14.00: Tea hármasban 15.00: Hírek. Időjárás 15.05: Csúcsforgalom 17.00: Hírek. Időjárás 17.03: Tárcsázz! 17.30: Helykereső 18.30: Popregiszter 19.00: Hírek. Időjárás 19.03: Táncházi muzsika 19.30: Daráló 2p.OO: Ásó-kapa vagy bíróság... 21.00: Hírek. Időjárás 21.03: B listán. Riport 21.20: Nótakedvelőknek 22.20: Embertan - középhaladóknak 23.00: Hírek. Időjárás 23.03: Sporthíradó 23.10: A dzsessz története 23.50: Dévai Nagy Kamilla énekel BARTÓK RÁDIÓ: 6.00: Muzsikáló reggel 9.00: Műsorismertetés 9.10: XVIII. századi olasz operákból 9.40: Zenekari muzsika 10.20: A magyar nyelv századai 10.35: Kulcscsomó és háló - novella 10.48: A kórusirodalom mesterművei 11.15: Orosz szerzők műveiből 12.00: Hírek. Időjárás. Műsorism. 12.05: Beethoven: III. szimfónia 13.00: Rádiószínház Gábor Andor: Ciklámen 14.15: Éneklő ifjúság 14.29: Labirintus 14.44: A Modem rézfúvósegyüttes ma­gyar szerzők műveiből játszik 15.14: Szimfonikus zene 16.00: Hírek. Időjárás. Műsorism. 16.05: Kienzi: A bibliás ember. Részi. 16.45: A budapesti tavaszi fesztivál hangversenyeiből 18.00: Gija Kancseli: VI. szimfónia 18.30: Na maternjem jeziku 19.00: Hírek. Időjárás. Műsorism. 19.05: In der Muttersprache 19.35: Odüsszeusz hazatérése 20.30: Rádióhangversenyekról 21.00: Karinthiai nyár 1989 22.31: Felhang 23.10: Rádiószínház. Vampilov: - Húsz perc az angyallal 24.00: Hírek. Időjárás Q.15: Népszerű muzsika MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1.: 7.58: Műsorismertetés 8.00: Tévétorna nyugdíjasoknak 8.05: Tenger és föld IV/4. rész: Szenegáli tájkép 8.30: A lóvátett város 9.50: Képújság !<>.45: Képújság 16.53: Műsorismertetés 16.55: Pannon krónika - A pécsi körzeti stúdió híradóműsora 17.05: Nachrichten - Hírek németül 17.10: Ecranul nostru - Román nyelvű nemzetiségi magazin 17.40: RTV-közönségszolgálat 17.45: Szám-adás 18.00: Régi holland mesterségek 18.10: Huszadik századi irányzatok 19.00: Műsorajánlat 19.10: Esti mese 19.25: Közlemények. Műsorajánlat 19.30: Híradó 20.05: A polip 21.15: Stúdió ’90 22.15: Ötvenezer éves kortársaink 23.00: Híradó 3. TV 2.: Berkes Zsuzsával és Dömsödi Gáborral 17.00: Képújság 17.15: Tv 2. Benne: Riportok - Időjárás - Zene Teledoktor Orvosi tanácsok 17.45: Torpedó 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! Atomhangya. Amerikai rajzfilmsorozat 1. Anti-eltérítő akció 2. Cukorfalat: Dögönyözó örökösök 3. Mormoghyék: A négy medve meséje 19.00: A labdarúgó-világbajnokság története 20.00: Glenn Gould Bachot játszik 20.57: Tv 2. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Gondolkodó 22.15: Tv 2. Benne: „0”-típusú találkozás. Sci-fi magazin 22.50: Tv2. Napzárta, BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.00: Iskolásoknak 9.20: Furcsa találkozás (film) 10.25: Sportvisszhangok 11.35: Tévébörze 16.30: Választás a hadseregben 16.50: Választás, 1990 16.55: A nap percei 17.05: Választás, 1990 19.00: Esti mese 19.10: Választás, 1990 19.30: Tévénapló 19.50: Publicisztikai magazin 20.20: Gyújtogató (NSZK-tévésorozat) 21.15: Tibet (dokumentumfilm) 22.00: Események, kommentárok 22.30: Alany (kisfilm) 23.00: Éjszakai koncert 2. MŰSOR: 16.35r Tévé zenei szótár 16.50: Kapcsolat 18.00: Esti mese 18.10: Az európai együttműködésről 19.30: Fiatalok tv-klubja 21.00: Híradó 21.25: Sport 21.35: Választás, 1990 21.55: Ohan (Feliratos japán film) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni Apolló Mozi: Fél 4-tól: Karate Kid 3. Színes, szinkr. amerikai kalandfilm. Háromnegyed 6 és 8-tól: Az istenek a fejükre estek 2. Színes, szinkr. amerikai filmvígjáték. - Apolló Kamara: Krisztus utolsó megkísérlése 1—II. Színes amerikai film. - Balassagyarmati Madócfc: Fél 4 és háromnegyed 6: Egy párizsi diák­lány. Színes, szinkr. francia filmvígjáték. 8 órától: Cinema Paradiso. Színes francia- olasz film. - Madách Kamara: A szerelem ára. Színes görög film. - Bátonyterenvei Bányász: Tango és Cash. Színes, szinkr. amerikai akciófilm. - Pásztó: Fél 6-tól: Nagyítás (16). Színes angol film. - Kétség: Jákob rabbi kalandjai. Színes, szinkr. francia-olasz filmvígjáték. Napi Intevideo-ajánlat Angyalszív Szinkronizált film. Rendezte: Alan Parker. Fősze replők: Mickey Rourke, Robert De Niro, Um Bo­nét, Charlotte Rampling. Rejtélyes nyomozás egy eltűnt férfi után. A szálak Lucneriwz ve­zetnek... Ajándék az óvodának Tízezer forint, ha úgy vesszük, kis pénz, de lehet jelentős összeg is. Nem mintha nem lehetne egy­könnyen túladni rajta bármelyik boltban, így, mint ez esetben is... Történt ugyanis, hogy a salgótar­jáni 8. számú (vásártéri) óvodát az ugyancsak megyeszékhelyi TYPO-TEAM Kft. tízezer fo­rinttal ajándékozta meg. A pénzt felszerelésre, ponto­sabban játékra költik, s eddig egy nem is akármilyen újdonsággal frissítették fel a készletet: egy összerakható, mutatós nemezvá­rat vásároltak, amit a gyerekek nagy lelkesedéssel fogadtak. A birtoklás öröme után ma már az­zal vannak elfoglalva, miként népesíthetnék be a kedves kis posztóból készült birodalmat egy-két otthonról hozott katoná­val... S ez még nem minden: a legkö­zelebbi „szerzemény” a tervek szerint egy babaszobabútor lesz. Petneháziné Kovács Mária, az intézmény vezetó óvónője a ma­napság egyre ritkább adományo­zás kapcsán jegyezte meg:- Kétkezi segítséget kaptunk már korábban, de anyagi támo­gatásban nem volt még részünk, amióta vezető vagyok itt, pedig annak már több mint két évtize­de. Két csoportba járnak az apró­ságok, a férőhely dolgában bi­zony nincsenek túlságosan elké­nyeztetve. De hála a gondos ke­zeknek - a csoportszobák vidá­mak, barátságosak. Szorítanak helyet mindennek, amire szük­sége van egy ovisnak. Ilyenek például a különböző szakmai esz­közök, felszerelések, melyek fo­gyóeszközök ajavából. Beszerzé­sük nem kis költség, az utánjárás­ról nem is beszélve.- Az ajándékozóknak épp a felajánlásukat köszöntük meg, amikor egy újabb, számunkra igen kedvező indítványt tettek: Kérték, írjuk össze, mi az, ami hiányzik a kelléktárunkból, s hozzátették, húszezer forintot kapunk ezek beszerzésére. Erre már igazán nem számítottunk - mondja a vezetőnő. - Hangjában kis meghatottság és büszkeség cseng. Balassagyarmaton jövőre lesz 100 éve, hogy megindult a vasúti közlekedés és kapcsoló­dott be az ország akkori hálóza­tába. Azoknak, akik az állomá­son vagy környékén járnak, ok­vetlen szembetűnik a képen is látható régi gőzmozdony emlé­kül megőrzött példánya. A szép zöld környezetben a hajdani ál­lomásépület területén áll 1978. nov. 2-től és idézi a régi vas-, illetve gőzparipák letűnt korát. Ezeket a példányokat 1985- ben tervezték és kezdték meg sorozatgyártását a MÁV-gép- gyárban. Szakmai nyelven ez a: XII. osztályú mellékvonali szertartányos vegyes vonati mozdony volt, kis tengelynyo­mású, később az ún. 377-es so­rozatúként terjedt el. 1908-ig voltak forgalomban. Az első szerelvényt lpolyság-Balassa- gyarmat vonalon ez a gép húzta 1891. augusztus 15-én. Később jó állapota miatt ún. állomási Földi Péter 41. évét tapossa, szülőfalujában, Somoskőújfalun él és tanít 1972-tól. Érettségi szü­netben kezdett el festen) 1963- ban.- Vettem egy Van Gogh-albu- mot, amit azóta is őrzök - emlé­kezik. - Bár korábban is szeret­tem rajzolni, valószínűleg ez volt az első lökés. Ekkor kezdtem festeni kint a tájban. A budapesti villamosipari technikumban végzett. Utána egy évig volt villanyszerelő a Sal­gótarjáni Öblösüveggyárban, az­tán elvégezte az egri tanárképző főiskola matematika-rajz szakát. Itt Blaskó János, Seres János, Nagy Ernő tanította, sok tehetsé­ges ember volt a hallgatók között is, köztük a most Párizsban éló barát, Molnár Béla. Első meste­rei között emlegeti Somoskőy Ödönt, és nagyon sokat köszön Lóránt Jánosnak, aki hordta­vitte képeit kiállításról kiállítás­ra. Első fontosabb egyéni tárlatai közül szívesen említi a többi kö­zött a Ferencvárosi Pincetárlat­ban, a Jókai klubban, a Tv Galé­riájában, valamint a Hódmezővá­sárhelyen, Debrecenben, Eger­ben, Győrben, Pécsett rendezett kiállításokat, továbbá a külföldi bemutatkozásokat Moszkvában, Hamburgban, Dortmundban, Amszterdamban és Bázelben. Salgótarjánban kisebb tárlatok­tól eltekintve ez az első jelentős kiállítása, jóllehet egy esztendő kivételével 1973-tól minden tava­szi tárlaton szerepelt. A művész az elmúlt másfél év­tizedben jelentős helyet vívott ki magának a kortárs magyar festé­szetben, Mindenekelőtt egyéni motívumkincsével és színvilágá­val, kompozíciós eszköztárával. Már korai képeiben föllelhetőek azok az elsősorban növényi for­mák (káposzták, hagymák) és a látásmód sajátosságai (Tisztás című festmény), amelyek a ké­sőbbiekben, körülbelül a hetve­tartalek gépként szolgálta még a MÁV-ot 1971-ig. Köznyelv­ben tolatómozdonyként volt is­mert, de „kacsa” néven is illet­ték billegős haladása miatt. A sorozatnak ez a 092-es példá­nya idézi a vasúti közlekedés nes évek közepétől teljesednek ki, s válnak Földi Péter munkás­ságának meghatározó részévé.- Nagyjából akkor találtam rá végképpen azon motívumokra, amelyek konkrétan a falut jelen­tik - mondja. - Részmotívumok, látványelemek kinagyításáról, képi közegbe emeléséről van szó, akár egy kosár hagyma, akár csirke látható a képen. Sikerült egy képi eszközt találnom, ami­vel a valóságot úgy tudom képi elemmé alakítani, hogy megőriz­hetem azokat az érzelmi és gon­dolati elemeket, amiket mögéjük képzelek. Bármely érett Földi-kép előtt állunk, érzékelhetjük azt a finom plasztikai térbeliséget, ami abból adódik, hogy a művész sík felüle­ten mozgatja figuráit, de főként a sík szabályai szerint. Ezért figu­ráinak térbelisége kicsi, inkább a színek expresszivitása, dekorati- vitása tűnik föl. Minden­esetre hangulatában bizonyos mesebeliség lengi be a művész minden egyes képét. Persze, ez adódik abból is, hogy a motívu­mok stilizálásánál népművészeti előképeket épít be. Különösen a hímzések motívum- és színvilága erős. De talán tovább működik rejtetten az a bizonyos Van Gogh-hatás is, már ami az inten­zitást illeti, és elsősorban a felü­letkezelés mikéntje utal Csontvá- ryra. Tehát nyilván működnek Éurópa-hatások, de e festészet­nek az a lényege, hogy Somoskő­újfaluban született, és másfél év­tizede itt áll össze a Földi-kép.- így van-e?- Festészetem kétségtelenül hordoz egy falusi miliőt, képisé- gében pedig olyan eszközrend­szert, ami valóban egy kis faluban születik meg. Tehát tényleg falusi festészet ez, és mégsem az. In­kább arról van szó, hogy az én vonzódásom a természethez szo­rosabb, mint a szervetlen motívu­mok iránt. Mindig szerves motí­hőskorát. Tőle néhány méterre napjaink motoros meghajtású gépei haladnak mintegy kont­rasztként mutatva a közlekedés ezen ágában is végbement vál­tozásokat. (Reiter) vumokból építkezem. A képek méretével együtt gazdagodott ez a tartalom egy ideálként elkép­zelt teljesség felé. Voltak idők, amikor didaktikusabban próbál­tam elmondani, amit a világról, a képzőművészetről tudok. Ma már nincsenek ilyen szándékaim. Én most már festeni akarok. A kép mindig hordoz üzeneteket, de inkább a festészetre koncent­rálok. Az ember energiái vége­sek. Ez a tárlat számomra alka­lom arra, hogy lássam, mi az, amit elvégeztem, és mi az, ami még hátravan. Olyan idők után vagyunk, amikor a képzőművé­szet fölvállalt rajta kívül eső tar­talmakat. Ennek véget kellene vetni. Nem lenne szerencsés, ha más előjellel ugyanez ismétlődne meg a kortárs festészetben, szob­rászatban és grafikában, aminek sajnos vannak jelei itt-ott, a gör­csös bizonyítás jegyében. Egyetértek Földi Péterrel, jó lenne ezt elkerülni. Ehhez azon­ban a többi között szükség van arra a belső tartásra, ami minden komoly művészeti tevékenység alapja, s amely éppen ezért képes függetleníteni magát a minden­kori társadalmi, politikai, művé­szeti divatoktól. Éz a fajta függet­lenség természetesen korántsem kívülállást jelent, miként azt pél­dául éppen az Aranykapu, A bú­várkacsa második merülése, a Csapda, a Lopakodó szégyen, a Kacsák útja, vagy az eddigi életmű zárókövének tekinthető mű, az 1989-ben készült Táltos boronával című kép is jelzi, ami egyébként a műcsarnoki téli tár­laton igen előkelő helyen szere­pelt. Kétségkívül igaz, valami el­szabadult, amit nehéz visszafog­ni. S talán arról is szól ez a kép, hogy a szerves forma (a létezés) miként hordozza kölöncként a szervetlent, amit szintén mi hoz­tunk és hozunk létre, folyamato­san megteremtve ezáltal azokat a mély sérüléseket, amelyeket a szervetlen okoz a szerves létezés­ben. Ez roppant ellentmondás, korszakunknak is egyik alapvető kérdése. Számos személyes és társadalmi csapda között ver­gődve valószínűleg azon dől majd el a jövendő, képes lesz-e az em­ber valamilyen egyensúlyt terem­teni a szerves világ, a létezés és az általa létrehívott szervetlen kö­zött, amíg még tart a búvárkacsa merülése az áttetsző kékségben. T. E. Szent József- gyógyvíz Egerből A kalciumban, káliumban, magnéziumban és lítiumban gaz­dag egri Szent József-forrás vizé­ről már a régi időkben is tudták a városlakók, hogy fogyasztásával több betegség megállítható, mindamellett jóízű is. A szakem­berek legutóbbi elemzései szerint a napi ötszáz köbméter hozamú kút vizének rendszeres fogyasz­tása elsősorban a szív- és érrend­szeri betegségeket befolyásolja igen kedvezően. A gyógyhatású forrás a Heves Megyei Vízmű Vállalat kezelésé­ben van. Annak, hogy a Szent József-vízből ez idáig keveset for­galmaztak - ebben az évben 30 ezer palackot -, elsősorban az az oka, hogy a vízművállalat egye­lőre nem rendelkezik a folyama­tos gyártáshoz szükséges tőkével. A Szent József-víz iránt egyéb­ként külföldön is van kereslet, az elemzést végző kutatók szerint kiállja az összehasonlítást a leghí­resebb gyógyhatású ásványvizek­kel is.- mihalik ­HUN - ■ mm wm ni ni un ■„ Régi idők tanúja . - v_ - ­Egy közelgő jubileum elé

Next

/
Thumbnails
Contents