Új Nógrád, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)

1990-05-28 / 46. szám

1990. MÁJUS 28., HÉTFŐ r .. . / — A második szavazási fordulóban sem sikerült megszereznie Borisz Jelcin­nek az Orosz Föderáció el­nöki tisztéhez szükséges számú voksot. Ebben az újabb fordulóban 503 kép­viselő szavazott a radikális nézeteiről ismert politikus­ra, így csupán 28 szavazat­tal maradt el a megköve­telt többségtől. Legfőbb ri­válisa, a konzervatív krasz- nodari párttitkár, Ivan Po- lozkov, 458 voksot kapott. A legközelebbi, harmadik vá­lasztási fordulót valószínű­leg a jövő hét elején ejtik meg. — Az MSZMP Központi Bizottsága szombaton tartott ülésén elhatárolta magát számos konzervatív politi­kai nézettől, ezzel előmozdí­totta a párt új politikai arculatának kialakítását — tájékoztatta a sajtó képvi­selőit Thürmer Gyula, a párt elnöke, vasárnap, a szervezet székházában. El­mondta: a testület megerő­sítette a párt XIV. kong­resszusának tavaly decem­berbén elfogadott irányvo­nalát. Hitet tett amellett, hogy korszerű, demokrati­kus ellenzéki munkáspárt­ként kell működnie. Azt ta­pasztalják — mondotta az el­nök —, hogy a párt iránit növekszik az érdeklődés mind hazánkban, mind kül­földön. A munkáspárt a parlamenten kívüli ellenzé­ki pártok közül a legerő­sebb, ezért a magyar belpo­litikai élet számottevő té­nyezője. — Kazimiera Prunskiene litván kormányfő szerint Litvánia két éven belül függetlenné válhat, s ha Gorbacsov megpróbálja megakadályozni ezt a fo­lyamatot, az elnökségének elvesztését jelentheti, A mi­niszterelnök asszony szom­baton Nyugat-Berlinben nyi­latkozott a Reuter hírügy­nökségnek ■ Prunskiene ki­jelentette: Vilniusz kész ar­ra, hogy tárgyalások és köl­csönös megértés alapján megegyezésre jusson az át­meneti folyamatról. — Re­mélem, kompromisszumra lehet jutni — mondta a kormányfő. • [lEjumu Osztrák—magyar külügyminiszteri találkozó A magyar rendszerváltás új lehetőségeket nyit az Ausztriával való jószomszé­di együttműködés további élénkítésére és elmélyítésé­re — állapította meg Je­szenszky Géza magyar és Alois Mock osztrák külügy­miniszter azon a találkozón, amelyet szombaton Bécsben rendeztek. A . politikusok sajtóértekezleten is nyilat­koztak több mint másfél órás tárgyalásuk tartalmá­ról, és ezen mindketten de­rűlátóan ítélték jneg orszá­gaik különleges viszonyá­nak jövőjét. Alois Mock elmondta: jel­képes értékűnek, a két or­szág közötti példás kapcso­latok kifejeződésének tekin­ti, hogy az új magyar kül­ügyminiszter első külföldi útja Bécsbe vezetett, s sze­mélyében Magyarország negyven év után első sza­badon választott kormányá­nak képviselőjét üdvözölhe­ti. Mint közölte: megbeszé­lésük középpontjában a két­oldalú gazdasági, tudomá­nyos, kulturális és rnás irá­nyú kapcsolatok, továbbá a külpolitikai együttműködés fejlesztésének kérdései és feladatai álltak. Szó esett an­nak szükségességéről is, hogy mielőbb új határátkelőhe­lyeket nyissanak Ausztria és Magyarország között. Rámutatott: — Az EXPO mindkét országban igen lé­nyeges hosszú távú hatással lesz az infrastruktúra fejlő­désére, és új kooperációs kapcsolatrendszert hoz lét­re. Jeszenszky Géza a sajtótá­jékoztatón a magyar—oszt­rák viszony új elemeként méltatta, hogy az eddigi jó korrpányközi kapcsolatokon túl most már a politikai fi­lozófia közössége is előmoz­dítja az egyetértést és az együttműködést. Magyaror­szág a szociális piacgazda­ság megteremtésében fel akarja és tudja használni az e téren szerzett osztrák ta­pasztalatokat is. Szintén igen hasonlóak az álláspontok a nemzeti kisebbségek prob­lémáit, jogaik érvényesítését illetően. A világkiállításról szólva kijelentette, hogy az Antall- kormánv rövidesen kialakít­ja állásfoglalását a rendez­vény előkészületeiről. Je­szenszky Géza á továbbiak­ban az európai iategrációba való bekapcsolódás közös osztrák és magyar törekvé­seiről beszélt, majd hangsú­lyozta: Magyarországon nagy érdeklődéssel tekintenek Franz Vranitzky osztrák kan­cellár esedékes látogatása elé. A két ország külpolitikai együttműködése iránt ér­deklődő kérdésre' válaszolva Mock ennek egyik példája­ként említette, hogy Ma­gyarország és Ausztria — Olaszországgal, Csehszlová­kiával és Jugoszláviával, az „Ötök" közép-európai ál­lamcsoportjának többi tag­jával együtt — a helsinki folyamat koppenhágai érte­kezletén közös javaslatot szándékozik előterjeszteni a nemzeti kisebbségek vé­delméről. A másik ilyen példa, hogy Ausztria támo­gatja Magyarországnak az Európa Tanácsban való tel­jes jogú tagságát. Jeszenszky egy másik kér­dés alapján kifejtette véle­ményét a romániai helyzet alakulásáról. Rámutatott: az ottani magyarság voltakép­pen nem akar egyebet, mint nemzeti identitásának meg­őrzését. A most lezajlott román választás eredménye, az RMDSZ sikere új helyze­tet hozott létre: megmutatta a világnak, hogy Romániá­ban a magyarság mennyire fontos belső tényező, amely- ivei számolni kell, s amely­nek elégedetlenségét nem az anyaországgal való kapcso­latai okozzák. Ok a bizakodásra — a fizetési mérleg Hazánkban tartózkodnak a Nemzetközi Valutaalap szakértői Hazánkban ‘tartózkodik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértőiből álló kül­döttség, és áttekinti az or­szág első negyedéves gazda­sági adatait. Magyarország 1990. március 14-én az IMF- íel mintegy 200 millió dol­lárról szóló készenléti hitel- szerződést írt alá, és ennek feltételeként a nemzetközi pénzintézet szakértői ne­gyedévénként vizsgálják meg az ország gazdasági teljesít­ményét. A látogatás alkal­mat ad arra is, hogy az IMF küldöttsége találkozzon az új kormány képviselői­vel, és ennek során való­színűleg újra áttekintik az IMF-megállapodás egyes pontjait — tájékoztatta az MTI-t Cseres Ákos, a Ma­gyar Nemzeti Bank főosz­tályvezető-helyettese. Mint emlékeztetett rá, a szerződés értelmében Ma­gyarország összességében mintegy 160 millió SDR (kö­rülbelül 200 millió dollár) hitelt kap egy év alatt a Nemzetközi Valutaalaptól. A hitelt egyenlő részletek­ben folyósítják, első részle­tét a szerződés aláírása után rövid időn belül felvette ha­zánk. A második részletet a májusi áttekintés után lehet majd igénybe venni a nem­zetközi pénzintézettől, utá­na pedig negyedévenként kerülhet sor a fennmaradó részletek folyósítására. A Nemzetközi Valutaalappal a készenléti hitel feltétele­ként hazánk a következők­ben állapodott meg: idén a költségvetés hiánya 10 mil­liárd forintnál’ nem lehet több. a konvertibilis folyó fizetési mérleg hiánya nem haladhatja meg az 550 mil­lió dollárt, a nem konverti­bilis elszámolású folyó fize­tési mérleg aktívumát éves szinten nullára kell csök­kenteni és az országban a pénzmennyiség csak legfel­jebb 14—15 százalékkal nö­vekedhet 1990-ben. Kiemelte, hogy Magyaror­szág első negyedéves ered­ményei a program teljesítése szempontjából bizakodásra adnak okot. A konvertibilis folyó fizetési mérleg hiá­nya nem haladta meg az 50 millió dollárt, a dollárelszá­molású áruforgalmi export­ban pedig hazánk március végéig mintegy 200 millió dolláros aktívumot ért el, azóta ez az összeg még nö­vekedett is. Felgyorsulhat a privatizáció? If ŐSZ-közgyűlés Gyermeknap ’90 Mint minden évben, így most is a gyermekeké volt május utolsó vasár­napja. Megyeszerte ren­geteg programról gondos­kodtak a legkülönfélébb szervezetek és intézmé­nyek a nap minél szín­vonalasabb eltöltéséről. Antall József Nyugat-Berlinben (Folytatás az 1. oldalról.) zel kapcsolatban a minisz­terelnök leszögezte: kor­mánya nem fog belemenni kompromisszumokba, s ő maga bizonyos abban, hogy a meghozandó intézkedések legkésőbb két-három éven belül sikerre vezetnek. Harmadik kihívásként em­lítette az előadó Magyaror- ország felzárkózását Európá­hoz. Cáfolta, hogy Magyar- ország csatlakozási vágyá­nak elsősorban anyagi, vagy gazdasági mozgatórugói len­nének. Mint mondotta, a magyarok és más közép- és kelet-európai népek vonzó­dása szempontjából (Nyu- gat-Európához) elsősorban politikai, történelmi és ér­zelmi motívumok a meg­határozók. Antall József a közönség lelkes tapsát ki­váltva szegezte le, hogy a magyarok fenntartások nél­kül támogatják Németor­szág egyesítését, mint az európai integrációs folya­mat részét. Viharos taps fogadta a magyar minisz­terelnök történelmi párhu­zamot vonó szavait, ame­lyekkel báró Eötvös József 150 évvel ezelőtti megálla­pítását (,,A magyar függet­lenség a német egységtől függ”) ezzel a kijelentés­sel egészítette ki: A né­met egység a magyar füg­getlenségtől függött. A lelkes tapssal foga­dott 30 perces — németül elhangzott — előadást köve­tően a bonni kancellár lé­pett a mikrofonhoz. Egyik fő megállapítása volt, hogy köszönetét mondott Ma­gyarországnak, amely ta­valy nyáron tanúsított ma­gatartásával mintegy beha­rangozta a Honecker-kor- szak végét az NDK-ban, s lehetővé tette az ott élő né­metek békés forradalmát. A két előadást követő háromnegyed órában a hall­gatóság kérdésekkel ostro­molta a két politikust. Az MDF zsidóellenes, an­tiszemita áramlataira rákér­dező hallgatónak Antall Jó­zsef azt felelte: — Az ilyen — elsősorban az amerikai sajtóban megjelent — állí­tások nem igazak. Antisze­mita tendenciák gyakran je­lentkeznek az európai or­szágokban, ám Magyaror­szágon az elmúlt évtizedek­ben nem volt ilyenre pél­da. — Az állítás cáfolatául hozta fel a kormányfő, hogy Magyarországon él Kö- zép-Európa legnagyobb lé­lekszámú zsidó közössége, itt működik Kelet-Európa egyetlen rabbiképző intéze­te. Magyarország hídszerepet tölt be a szovjet zsidók Iz­raelbe irányuló kivándorlá­sában és az MDF vezető­ségének is van zsidó taga. A magyar miniszterelnö­köt a nap folyamán fo­gadta Nyugat-Berlin kor­mányzó polgármestere, Wal­ter Momper. A Vállalkozók Országos Szövetségének szombaton tartott közgyűlésén Palotás János, a VOSZ elnöke be­számolt a vállalkozók érdek- képviseleti szervezetének el­múlt évi tevékenységéről, és felvázolta a szervezet leg­fontosabb teendőit. Mint mondotta: olyan jog­szabályok mielőbbi megalko­tására van szükség, ame­lyek révén a vállalkozók a jelenleginél kedvezőbb köz- gazdasági környezetben te­vékenykedhetnek, s így felgyorsulhat a privatizá­ció, a gazdaság szerkezetének átalakulása. Szorgalmaz­ta a vállalkozásokat érintő adók mértékének csökken­tését, a befektetések adóz­tatásának megszüntetését, a társadalombiztosítási járu­lék mérséklését. A közgyű­lés módosította p szervezet alapszabályát, délután vi­tával egybekötött vállalko­zói fórumot rendeztek, amelyen megvitatták a vál­lalkozókat érintő legégetőbb problémákat. A vitáiban többen hangoz­tatták: amíg a befektetése­ket 20 százalékos forrás­adó terheli, nehezen vár­ható el a vállalkozótól, hogy bővítse tevékenységét, Ugyancsak sürgető a szemé­lyi jövedelemadó és a vál­lalkozási nyereségadó rend­szerének időben történő, a vállalkozók érdekeinek meg­felelő megreformálása. Ah­hoz, hogy decemberben a pénzügyi kormányzat jól elő­készített törvénytervezetet terjeszthessen a pariáment elé, az Országgyűlésnek már július—augusztusban meg kell vitatnia a témát, és ha­tározatot kell hoznia az elő­készítés menetéről. Többen úgy vélték, tart­hatatlan, hogy míg bruttó jövedelmük után fizetik a 43 százalékos társadalom- biztosítási járulékot, a ka­pott szolgáltatás csupán 240 ezer forintnyi befizetett ösz- szeg után jár. — Kádár János születésé­nek 78. évfordulója alkal­mából — az MSZMP szer­vezésében — megemléke­zést tartottak szombaton a Mező Imre úti temetőben. A hozzátartozók, ismerősök és barátok, valamint a volt munkatársak — tisz­teletüket kifejezve — ko­szorúkat és virágcsokrokat helyeztek el Kádár János sírjánál. — A szovjet alkotmány értelmében az elnöknek nincs joga arra, hogy ér­vénytelenítse a szövetséges köztársaságok legfelsőbb ta­nácsai által hozott törvé­nyeket és döntéseket — ezt nyilvánította ki a lett par­lament elnökségének Mihail Gorbacsovhoz intézett üze­nete. A táviratban, ame­lyet szombaton hoztak nyil­vánosságra Rigában, a lett legfelsőbb tanács elnöksé­ge Gorbacsov május 14-én kelt rendeletéire reagált. Ezekben a szovjet állam­fő alkotmányellenesnek és érvénytelennek minősített egyes észt törvényeket, és ugyanígy minősítette a lett parlament május 4-én el­fogadott függetlenségi nyi­latkozatát. Ám ezt a lett parlament vezető testületé kizárólag az elnök szemé­lyes véleményeként hajlan­dó tudomásul venni.

Next

/
Thumbnails
Contents