Új Nógrád, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)
1990-05-26 / 45. szám
8 tűimmu 1990. MÁJUS 26.. SZOMBAT „Párbaj" a kollégiumban Nem mindennapot esemény, hogy egy intézmény lakói maguk dönthetik el, ki legyen a névadójuk. A balassagyarmati — ma még Geisler Eta nevű — kollégium lányai szerdán este azért gyűltek össze, hogy a döntés előtt megismerjék a riválisokat, Veres Pálnét (Oroszlánné Mészáros Ágnes, a Madách Imre városi könyvtár igazgatója ismertette), Fráter Erzsébetről T. Pataki László újságírótól hallottak a lányok. Fábián Jánosnénak, a kollégium igazgatójának igazán rövid bevezetője után indult a meccs. Először Oroszlánné lépett a szorító- ba. * — Veres Pálné (Beniczky Hermin) a XIX. század sajátos magyar asszonya — kezdte. December 13-án, ráadásul pénteken született, ősi nemesi családból származik. Vitatkozó hajlama nagyon korán megmutatkozott, és elég hangosan érvelt a dolgai mellett. — Már nagyapjának is voltak olyan törekvései, amik a szegény asszonyok önképzését szolgálják. 1839- ben ismerkedett meg a vármegye főjegyzőjével, majdani alispánjával. Veres Pállal. Mellette fájdalommal tölti el az a tapasztalat, hogy magyar létére nem tud jói magyarul (németül gondolkozik), ezért nagyon sokat tanul. — A nyílt szívű, gonoszságra képtelen, vallásos lelkű asszonynak leánya, Szi- lárda születésétől az ő nevelése kötötte le minden idejét. Szerette a társaséletet, központja volt a szellemes, művelt körnek, és nagy hatással volt rá Madách Imre barátsága, aki írásait neki olvasta fel először. A vanyarci volt az egyetlen kör, ahol Madáchot megértették. Akadémiai székfoglalója viszont haragra gerjesztette Hermint ( ...... a nő korábban fejlőd ik, de teljes férfiúi érettségre sohasem jut”), ez a nők képzése iránti terveinek konkrétabb megfogalmazására bírta, merthogy egyenlő kiképeztetés mellett a nők szellemi téren is versenyezhetnek a férfiakkal. — Az általános műveltség gyarapítását szolgáló női önképző egyletet 1867-ben alakítja meg, 22 lelkes asz- szonnyal. ö, mint elnök, 1000 forinttal járult hozzá az alapításhoz, alelnöke gróf Teleki Sándorné lett. Eszméinek nagy részét néhány héttel halála után megvalósulni láthatta volna, hiszen megnyitották az egyetemet a nők előtt. — Gáncsoskodás, gúnyolódás (minek az úrihölgyeknek tanítónői végzettség?!), mint minden reformert, őt is érték — mondta végül Oroszlánné Mészáros Ágnes —, de ő hallatlan lelkierejével, elszántságával, méltóságát félredobva küzdött egy ügyért, amiben nem ismert fáradtságot! * T. Pataki László olyan levélrészlettel indított, amit Madách már válásuk után írt Fráter Erzsébetnek: — „gyere haza Erzsi, te csak virág légy nálunk!" — ezt nem tanítják sehol, mert nem illik bele a képbe. De nyilvánvalóan azt jelenti, hogy szerette. Másfelől viszont azt is, nem tartotta magával egyenrangúnak. Csak egy nő! Olyan tartozék, ami kiegészíti a férfi életét. — Ki volt Fráter Erzsébet? Mindenekelőtt egy nősorsra ítélt ember. Aki „különleges jelenség, nem hasonlít senkire" (férje szavaival), akit el kell venni feleségül, de akit becsülni és magunkhoz felemelni már nem kell! — Van néhány dolog, ami tény, de rámutatni ma is illetlenség! Ezeket az illetlenségekét én most sorban elkövetem — folytatta T Pataki László. — Elvált-e Madách Frátertől? — Hivatalosan igen, de vallási értelemben a házasság érvényben maradt! Mit adott Fráter Madáchnak? — Házasságuk után Csesztvére költöztek. Ezt az időt úgy ismerjük: „... és 7 évigéitek Csesztvén, ahol a gyerekeik születtek.” Azok a gyerekek csak úgy „lettek?!" Azok a versek csak úgy „születtek?!" „Madách beteges volt, apolitikus. Fráter hűtlen asszony, elárulta a férjét." — Miért ez a beállítás? Madáchnak igenis, szerepe volt a forradalomban, ami a karrierjét kettétörte. Amikor összeesküvés vádjával a darabontok elviszik, felesége a harmadik gyerekkel várandós! A másállapot érzékenysége fokozottan érvényes egy labilis idegzetű nőre („más, mint a többi"), akit kímélni kellene. Az kímélet, hogy nem tud semmit a férje ügyeiről, és elviszik egyetlen támaszát?! * Mert anyósa, Majthényi Anna nem jelentett segítséget. Kezdettől ellenezte a házasságot. Neki írt jelentéseket Csesztvéről Matolcsy György, ispán, persze olyan információkat juttatott, amit ott szívesen hallgattak. — Ügy ismert, hogy Fráter a börtönben levő férjétől állandóan pénzt kért, hálózott, és újabb Fuhákat követelt. Hogy van ez akkor? Komplikációkkal megszülte a gyereket, bevérzett. himlőt kapott, csúnya volt. Han~ zély Ferenc Csesztvén járt, hogy segítsen neki. ezt nem is titkolta — mentek a hírek a börtönbe. — Ezek után komolyan állítani, hogy Fráter Erzsébet megcsalta a férjét! — nem tartom megalapozottnak. Az első történetírók, Palág.vi Menyhérték nem ezt írták, de soha nem bizonyítottak! Könnyedén átlépték a tényeket. Az tehát a minimum, hogy Madách Imre azért vált el, mert a felesége riherongv volt. Másként nem lehetett. Mert az Madáchra nézve lenne rossz. — Jön az a változat, hogy később elmegy a megyebálba a férje nélkül. Valóban elmegy, de nem teszik hozzá, hogy a barátokkal, és nem biztos, hogy akkor már abban az állapotban van, amikor tudja, mit csinál. Ezután a nemesség kivetette a soraiból, visszament Biharba, később Majthényi Anna a gyerekei közelébe sem engedte. Biharban halt meg, jellemző, sokan azt sem tudják pontosan, mikor. * — Miért lehetne Fráter Erzsébet a kollégium névadója? — Kezetekben van egy sokak által manipulált asszony manipulált sorsa. Nem kellene ezekkel a tényekkel mégis felvállalni? Olyan korban, amikor nagyobb tabukról hullnak le a leplek? Nem lenne vajon itt az ideje ennek? — Hiszek abban, hogy idővel új Fráter-kép alakul ki. A másik nőt nem kell védeni, érte mindenki kiáll, szemben ővele, akinek nem voltak „érdemei" és igazi bűnei... 30-án este a lányoké lesz a szó. Döntenek. n. i. Lengyel piaci árak összehasonlítása a kiskereskedelmi boltok áraival /1990. április hónap/ A lengyel piaci árak Megnevezés forintban a kiskereskedelmi boltok árainak X-ában Gyermek ruházati cikkek Gyermek szabadidőruha (122-152) 300-600 60-70 Gyermek frottir pizsama 250 50-00 Gyermek póló 50-60 40-45 Gyermek atlétaing 40 50-60 Bébi tipegő 200 20-30 Gyermek félcipő 180-250 30-40 Gyermek edzőcipő (35-36) 500 50—55 Frottir törölköző (közepes méretű) 60-150 35-65 Férfi ruházati cikkek Férti bőrdzseki 35u0 20-30 Férfi pantalló 400-500 30-50 Munkaruha 300 20-35 Férfi ing hosszúújjú 150-200 30-40 Szabadidőruha (gyűrött) 1600-1800 50-65 Férfi félcipő (bőr) 400-600 30-45 Női ruházati cikkek Női szoknya 500-700 30-100 Női kosztüm 500 30-*0 Női ruha (hosszúújjú) 500 35-40 Női blúz 350 50-70 Szabadidőruha (kinai) 700 40-45 Női bőr félcipő 400-650 60-70 , Vegyes iparcikkek Mosogató csaptelep 500-1000 35-70 Fürdőszoba csaptelep 1200 70-80 Hőfokszabályzós vasaló 300 45-50 Desodor (160 gr.) 40 35-65 Nyaklánc (műanyag, üveg) 30-50 30-45 A lengyel pi~ ac — melynek létjogosultsága sok ellentétes véleményt váltott már ki — a városközpontból a város szélére kerülve, némi bizonytalankodás után, amely csupán addig tartott, míg az. árusok és vásárlók is megszokták új helyét, ismét virágzók. kétségtelen, hogy főként a kis. de lassan n közepes jövedelműek számára is ez a legelőnyösebb vásárlási lehetőség, ahol kisebb értékű vegyes iparcikkek, ruházati cikkek, élelmiszerek szerezhetők be olcsó áron. Az itt vásárolt árut nem terheli áfa, sem a közvetítő kereskedelem haszna (bár a nepperek már itt is megjelentek), sem pedig jövedelemadó-fizetési kötelezettség, így lényegesen olcsóbb áron érhetők el, mint a kereskedelmi hálózat boltjaiban. A KSH 1990 áprilisában reprezentatív ármegfigyelést végzett Salgótarján és Pásztó városok lengyel piacain, s a nagyobb mennyiségben vásárolt cikkeknél a táblázatban közölt árakat észlelte. Mivel a két városban az árak nem térnek el lényegesen egymástól — mert viszonylag stabil, s a kereslethez igazodó kialakult árak vannak —, nem tartottuk szükségesnek az árakat városonként szétválasztani, mivel mindkét városra egyaránt jellemzőek. Látható, hogy sok árucikk a bolti ár feléért, harmadáért szerezhető be. S bár nagyon sokféle árucikk vásárolható, a forgalom nagy részét mégis a ruházati termékek adják. Ez érthető is, ha végignézzük a múlt évben és az idei év első negyedében kialakult árindexeket. A kiskereskedelmi forgalom árindexe 1990. I. negyedévében összességében megközelítette a 25, ezen belül az élelmiszereké a 29 százalékot. A ruházati cikkek ára • 20, a vegyes iparcikkeké 24 százalékkal magasabb, mint egv évvel ezelőtt volt. A folyamatosan dráguló árak, s az ezzel távolról sem lépést tartó bérek, s most már a növekvő munkanélküliség is, a lakosság egyre szélesebb rétegét készteti arra, hogy vásárlásait, fogyasztását visszafogja. Ennek következtében a kiskereskedelem összes eladási forgalma összehasonlítható áron — ami annyit jelent, mintha az ez évi forgalom értékét is a múlt évi árszint alapján számolnánk — visszaesett, s nem is kisEz tehát az élénk lengyel piaci forgalom háttere. Ez a piac hasznos a vásárlóknak, akik a bolti ár feléért, harmadáért szerezhetik be a kívánt árut. Hasznos az eladónak, mert a határon fizetendő „kaució” ugyan megnyirbálta jövedelmüket, de így is nyereséggel adhatnak túl áruik többségén. Az ígv kapott forintért pedig olyan árukat vásárolhatnak, melyhez saját országukban nem, vagy csak nehezen juthatnak hozzá, s így az otthoni értékesítésnek is megvan a haszna. S a folyamat kezdődik elölről. Az állam viszont, amely a kaució révén ugyan lecsípett egy kis részt ezekből a jövedelmekből, elesik a legális körülmények közötti forgalmat terhelő áfa-tói, valamint a kereskedelmi forgalom csökkenése miatt elmaradó nyereségadótól. Az igazi vesztesek azonban azok a kereskedelmi vállalatok, amelyek sokmilliós befektetésekkel bolthálózatot hoztak létre, s komoly erőfeszítéseket tettek a kínálat bővítéséért. Mégsem tudnak versenyre kelni az alacsony árakkal, mert rájuk vonatkoznak mindazok az áfa- és adófizetési kötelezettségek, amelyek a lengyel piacra nem, s amelyek költségeik növekedése miatt ezt nem is tennék lehetővé. A vállalatok elmaradt haszna nyilván jövőbeni beruházási lehetőségeiket és kedvüket is korlátozni fogja. Ennek kárát akkor látnánk, ha a lengyel piac valami ok miatt mégis összeomlana, s a kereslet újból a boltokban jelenne meg. De ez már a gazdaság másik oldala. Tény, hogy ez a piac azt a területet foglalta el — igaz azokkal az ismert és péshátrányba 'került—.amelyekkel az állami kereskedelem nem élhet.- s emiatt lépéshátrányba került — amelyet a kereskedelem állami és magánszférája egyaránt szabadon hagyott. Egy szintet jelentenek a jó árukí- nálatú és igényes, de kevesek számára elérhető butikok, egy másikat — a jóval szélesebb réteg számára megfizethetőt — az állami kiskereskedelem boltjai és megint másikat a turkálók. Árfekvés szempontjából a lengyel piac e két utóbbi között helyezkedik el. Ez a jelenség ugyanakkor egy szomorú kortünet is, mivel a válsággal küszködő Közép-Kelet-Európában emberek tömegei kénytelenek útra kelni, hogy a megélhetést biztosító munka hiányában kényszerűségből országról országra utazva ily módon keressék meg kenyerüket. Lengyelné Szlivka Zsuzsanna KSH Nógrád Megyei Igazgatósága mértékben. 13 százalékkal. A folyó áras, mindössze 9 százalékos forgalomnövekedés egyértelműen az áremelkedésekből adódik, amely mögött a fogyasztás tényleges csökkenése húzódik meg. Legnagyobb visszateés — 21 százalékos — a ruházati cikkeknél tapasztalható, ahol a forgalom folyó áron is elmarad a múlt évitől. (A gazdaságkutató intézet felmérése alapján ebben az évben az áremelkedések miatt a kereskedelem a forgalom volumenének további csökkenésére, a lakossági vásárlások jelentős mérséklődésére számít.) A ruházaticikk-kereske- delemből hiányzó forgalom egy része sehol sem realizálódott, mert a lakosság egy része egyszerűen lemondta a vásárlásait az előbb már említett okok miatt, más része azonban az olcsó turkálók, s a lengyel piac árusainak forgalmát gyarapította. A lengyel piac és ami mögötte van
