Új Nógrád, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)
1990-05-25 / 44. szám
Rövidre sikeredett a parlament tegnapi ülése Szeptember 23-áig hosszabítotfák meg a tanácsok mandátumát Új államtitkárokat neveztek ki — Átértelmezték a sürgősségi indítvány fogalmát — Folytatás: május 31-én reggel. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnöke, tél 10 után néhány perccel ’nyitotta meg az Országgyűlés csütörtöki ülését. Napirenden kívül kért szót Király Béla független képviselő: ismertette a Raoul Wallenberg JSgycsütet felhívását. Ezt követően hosszadalmas ügyrendi procedúra következett. Eszerint, az Országgyűlés csütörtöki munkanapjának napirendje eredetileg: a tanácsok megbízatásának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat; — a földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat: — a mezőgazdasági termelöszövetkeeetek ről szóló 1967. évi III. törvény 'és á földről szóló, 1987. évi f. törvény egyes »endelkezései végrehajtásának felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat; — a Ivott egyházi tulajdonú állami ingatlanok elidegenítési tilalmáról szóló törvény- javaslat; — a felszámolási eljárásról szóló 1986. évi 11. törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat; — a 81 1990. (IV. 27.) minisztertanácsi rendelet hatályon kívül helyezésére vonatkozó indítvány. Végül: képviselői kérdéseket is napirendre tűztek. A kormány kérésére elrendelt rövid szünetet követően, a jegyző bejelentést olvasott fel, amely arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke politikai államtitkárok kinevezéséről döntött. Eszerint, a miniszterelnök javaslatára, a köztársaság ideiglenes elnöke politikai államtitkárrá nevezte ki a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumába Bogár Lászlót (MDF); a Pénzügyminisztériumba Bo. tos Katalint (MDF); a Miniszterelnöki Hivatalba Entz Gézát (MDF). Matolcsy Györgyöt (MDF) és Pálos Miklóst (KDNP); az Igazságügyi Minisztériumba Isépy Tamást (KDNP); a Külügy- nisztériumba Katona Tamást (MDF); a Népjóléti Minisztériumba Kelemen Andrást (MDF), a Közlekedési és Hírközlési Minisztériumba Rajkai Zsoltot (FKgP); a Földművelésügyi Minisztériumba Sárossy Lászlót (MDF): a Munkaügyi Minisztériumba Szabó Tamast (MDF) és á Környezetvédelmi Minisztériumba Tarján Lászlónét (FKgP). A kinevezett politikai államtitkárok a miniszterelnök előtt letették a hivatali esküt. A bejelentést követően Antall József emelkedett szólásra, tájékoztatva a képviselőket arról, hogy a politikai államtitkárok kinevezése a kormányzat munkájának megerősítését célozza. Utalva a kormányalakító plenáris ülésen történtekre — köszönetét mondott Vörös Vincének és a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának, akik átadták Nagy Ferenc volt miniszterelnök portréját, amelyet — véleménye szerint — az Országházban kell megőrizni. Az első napirend megtárgyalása előtt Áder János (FIDESZ) kért szót, hangsúlyozva. hogv mondandója általában kötődik az ülése,k tárgyalási rendjéhez. Felhívta a figyelmet arra, hogy a házszabály vonatkozó paragrafusai szerint a javaslatokat, önálló indítványokat legkésőbb az ülés kezdetéig kell a képviselőkhöz eljuttatni; sürgősségi tárgyalást fontos államérdekből lehet kérni, s a javaslatot a következő ülésnap napirendjére kell tűzni. Hozzátette: a jelenlegi módszer — amely szerint az ülések és a bizottsági tárgyalások miatt elrendelt szünetek váltogatják e.gymást — csupán a gyors munkavégzés látszatát kelti, azonban a legkevésbé hatékony- ' A képviselőknek nincs módjuk arra, hogy megfelelően előkészített, áttanulmányozott anyagot vitassanak meg, s így a parlament tagjai, maguk gerjesztenek olyan jogszabályi inflációt, amely ellen éppen az Országgyűlésnek kellene fellépnie. Szűrös Mátyás jogosnak ítélte a felvetést, s indítványozta, hogy az ügyrendi bizottság alakítsa ki álláspontját a kérdésben. Ezt követőé,n az Ország- gyűlés rátért az első napirendi pont megvitatására. Ügyrendi javaslatokkal tarkítva zajlott a tanácsok megbízatásának meghosz- szabbításáról szóló törvény- javaslat tárgyalása. A Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselői —v a bizottsági előterjesztést támogatva — amellett érveltek. hogy a tanácsok mandátumát szeptember 23-áig hosszabbítsák meg. hiszen így megszüntethető az egyre inkább eluralkodó bizonytalanság, továbbá a meghatározott időpont ' fogódzót ad a testületeknek a helyhatósági választásokra való felkészüléshez, s az ideiglenes köztársasági elnök már akár erre a napra kitűzheti. illetve az ettől számított három hónapon helül köteles kitűzni a hely- hatósági választásokat. (Folytatás a 2. oldalon) Ami sürgős, az ráér _ N em plágiumnak szántam ezt a címet, amely Királyhegyi Pál egyik könyvének is címe. A május 24-i parlamenti ülésre úgy érkeztek a képviselők, hogy nem kevesebb, mint hét (!) napirendi pontot vitatnak majd meg, és ebből ötben döntenek sürgősségi alapon, korszak- alkotó döntésekét hozván, „tűzoltómunkával'’. Végül csak egy pontban jutottak dűlőre. Történt pedig mindez azért, mert a Tisztelt Ház egyik jeles tagja — Dr. Ader János (FIDESZ) — kifogásolta, hogy az ily módon tárgyalt kérdések anyagát az ülés kezdete előtt percekkel kapják meg. ami nem ellenkezik a házszabályokkal. csak éppen ez a rohammunka megakadályozza a honatyákat abban, hogy felelősen meggondolják az egyes javaslatokat. „As ülés — szünet — újabb ülés mechanizmus csak látszata a gyors döntési mechanizmusnak!" — érvelt tovább a képviselő. Mert ami sürgős, az tényleg ráér — legalább a következő ülésnapig, mondjuk egy hétig. A sürgősségi indítvány fogalmának ilyetén átértékelése megakadályozhatja azt, hogy az ebédidőben ebéd helyett vitatkozó képviselők az ülésteremben olyan törvényre adják áldásukat éhesen, melynek bevezetésével esetleg az egész ország éhezni fog... S lön csoda! Az ebédidőben az ügyrendi bizottság megtárgyalta az indítványt. s helyt adott neki. így sikeredett hetedére csökkenteni a napirendek számát, ami a gyorsaság kárára vált ugyan, de a felelösebb döntési mechanizmus jövőbeni alapjait teremtette meg. . . B. J. MAI SZÁMUNKBÓL Hógrádi-partizánakció Tarjánban Bábel László képes beszámolója a 12. oldalon. A szokásos heti műsorújságunk, a Magyar Rádió, a hazai és külföldi tv-mű- sorokat tartalmazza a 3— 10. oldalon. Távozik Tarjánból a támadó Az utóbbi hetekben sok Utánajártunk a valóságnak, mendemonda kering Kölln írásunk a 11. oldaLon olMikiósról, a Síküveggyár vasható. labdarúgójának távozásáról. Vendégünk volt Duda Lajos, a Salgótarjáni IKV Igazgatója 2. „Nem akarok polgármester lenni” — Miként vélekedik a döntésről, miszerint a vízdíj beszedése is az ingatlankezelőre hárul, holott a vízmű szolgáltatásáról van szó? — Igen erkölcstelennek tartom. A vízdíj beszedése ugyanolyan nagyságrendű munka, mint a lakbér be- kasszírozása, a tevékenység jelentős pluszfeladattal jár. A közületekkei együtt 6300 bérlőt kellett kiértesítenünk, ha emelkedett a lakbére, ha nem, hogy mennyi vízdíjat fog fizetni. A vízdíjat ki kell számlázni, azt be kell szedni. A többletmunkáért egyetlen forint költséget nem számolhatunk fel. Ráadásul vállalatunk előre fizeti a vízdíjat a vízműnek, s csak utána hajtja be a lakosságon. Jogosak azok a kifogások, amelyek a minisztériumban „hasraütésszerűen” megállapított idei átalányra vonatkoznak. Nem beszélve arról, hogy nem biztos. hogy az összkomfortos lakásokban az évi átalány fedezi-e majd a tényleges vízdíjat, s ez vállalatunkat akár veszteségbe is sodorhatja. (Folytatás a 2. oldalon.) Tavaszi BNV 1990. Erősödő vállalkozói szollom — színosodő paletta A sokat ígérő Berta-Canada vegyes tüzelésű kazán, a radiátorok szomszédságában. (fotó: Kigó) A vásárt járva rögtön szembetűnik, hogy egyrészt megnövekedett a külföldi résztvevők száma — csaknem 1300 — másrészt a kiállított termékek jórészt visz- szatükrözik azokat a változásokat, amelyek a gazdasági élet átalkulását, az erősödő vállalkozói szellemet jelzik. A színesedő palettán az előző évhez képest 38 százalékkal több új vállalkozási forma — részvénytársaság, kft., vegyes vállalat — képviselteti magát és ajánlja termékeit. A Két BNV Nagydíj. a négy BNV vásári díj. és a két nemzetközi díj birtokában a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a • Magyar (Folytatás a 2. oldalon.)
