Új Nógrád, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)
1990-05-19 / 39. szám
1990. MÁJUS 19.. SZOMBAT imnzm Babika, a t*remőr Egy várva vári váliper, és váratlan Mnettaényei Á háziasszonykodás nem elégíti ki 1988. február: „Mohom a lelkesedésre szava z ... de, már nyugati fogalmak szerint. Amikor beléptem az elegáns csarnokon át a kiállítóterembe, éppen németül magyarázott a kiállítás szobrairól, a művész különleges munkamódszeréről is mesélve külföldi látogatóknak. Bevallom, ezúttal nem a kiállítás érdekelt, hanem dr. Görgey Béláné teremőr és munkája. Régóta ismerjük egymást. Sokszor találkoztunk kiállítás-megnyitókon, ahol a balassagyarmati volt Vármegye- háza épületében, ahol az Óváros téri egykori művelődési központban, és a Szerb-templomban létesített kiállítóhelyiségben, ott, ahol helyet kapott a Horváth Endre Galéria. Most az új művelődési centerben dolgozik, kellemes-, kulturális körülmények között. Korszerű kiállítóteremben fogadja a hazai és a külföldi látogatókat. — Mióta dolgozik ebben a státusban? — kérdezem a sokak által Babikának szólított teremőrt. — 1980. május 10-én kezdtem el ezt a munkát, — válaszolta. — A Vármegye- házán volt akkor a galéria. Az elegáns és szerény, kedves asszony először munkájáról beszél szívesen. Tudom róla, hogy mennyire rajong a művészetekért. Valahányszor hazatért egy-egy külföldi útjáról, élménybeszámolóiban — mindig szóba kerültek, mit látott a Louvréban. a firenzei Uffizi- ben. a madridi Piádéban vagy a csodálatos Vatikánban. .. Babika szeret utazni, látni tanulmányozni mindent, ami szép. Jobb teremőrt nem is találna magának az intézmény. Munkakörében jártas. művelt, idegen nyelvet beszélő asszony, aki minden egyes kiállító művésszel sze- melyTNen is megismerkedik, alkotásaikról behatóan tájékozódik, hogy ezután ő is tudjon tájékoztatni. — A látogatók között szép számmal vannak — meséli lelkesen — a kortársművé- szeteket olykor csak nehezen befogadni, elfogadni tudók. Koromat, neveltetésemet tekintve van kialakult hagyományos szemléletem is, de igyekszem elfogulatlan maradni; a legmeghökkentőbb kiállításokat is szeretettel fogadom és ajánlom. A legújabb művészeti irányzatokat. a jó ötleteket, a szellemességet, a tehetséget mindenképpen. — Kéthetenként rendeznek itt kiállításokat egész éven át. Most szombat van és ma délután is szolgálatban áll. Megteheti ? — Nyugdíjasként igen. Nyáron veszek ki hosszabb szabadságot, amikor is a Balatonhoz utazom egyik külföldön élő fiam idegenforgalmi vállalkozásába segítek be, német tudásommal, irodai, ügyviteli „múltamban" szerzett ismereteimmel. — Úgy tudom, mint állategészségügyi laboráns ment nyugdíjba. — Voltam az is, de dolgoztam üzletben eladóként, vállalatnál mint könyvelő és másodállásban gépeltem a Palóc múzeumban. A háború után volt mindez, mert 3 aprócska gyermekkel maradtam egyedül. Mint katonatiszt-feleség Ausztriából nem mentem tovább, hazajöttem Gyarmatra és próbáltam a gyerekeket magam nevelni. 1953-ban kötöttem újabb házasságot (dr. Görgey Béla volt a megyei Mesterséges Megtermékenyítő Állomás vezető szakfőorvosa, igazgatója nyugdíjazásáig — a szerk.) Házasságomról csak szépet és jót mondhatok. Van egy közös gyerekünk is. Így agrármérnök, jogász, ápolónő (orvos feleség) és egy állatorvos gyermekeinkből, azok családjából áll az én harmonikus mikrovilágom. Ez a teremőri elfoglaltság nem terhes számomra, a háziasszonykodás egyébként sem elégítene ki. Ez így, szinte szórakozás számomra. Sok és sokféle emberrel, művésszel és „közönséggel” találkozom itt. Udvarias, kedves, érdeklődő emberekkel, kíváncsi fiatalokkal, akik közül, sokan m'ég meg is köszönik, ha együtt nézem velük végig a kiállításokat. Elképzelni is nehéz, hogy 10 esztendő alatt, — mégha voltak is kisebb-nagyobb szünetek a galéria, a városi képtár működésében —, hányszor és mennyi magyar és külföldi látogatót kalauzolt, iskolás- és turistacsoportot dr. Görgey Béláné. aki még büszke is arra, hogy „csak” teremőr. Elekes Éva Fotó: szi(g)no Abortusz: ne? Igen? Bármennyire is csodálatos és felettébb szép érzés életet adni. világra hozni egy újszülöttet, adódhatnak esetek, mikor „terhes" lehet a nő, vagy mindkét fél számára egy születendő gyerek. Ilyenkor nincs más mód, mint a művi beavatkozás, az abortusz. Megtartsam? Megtartsuk? Rendezett férfi-nő szerelmi kapcsolatban erről kizárólag kettőjük dolga és felelőssége dönteni, akkor is, ha még gyermektelenek, hasonlóképpen. ha már gondoskodtak utód(ok)ról. és nem szeretnének többet! Nem lenne becsületes ilyen esetekben egyoldalúan a nőre bízni a döntést! Akár vissza is élhetne, az így egyedül ráruházott joggal. (A nő akar gyereket, a férfi nem!) Bántó és megalázó tehát bármiféle bizottság elé citálni a nem kis lelki megrázkódtatást kiváltó műtét előtt álló hölgyet. A nőgyógyász tevékenységének is elsősorban arra kell korlátozódnia, hogy orvosi, szakmai szempontból elvégezhető-e az abortusz? Valamint minél kevesebb káros következménnyel járjon! A házasságon kívüli kapcsolatból származó terhesség esetén, egyedül a nő joga kell hogy legyen a döntés. Akarja-e a gyereket, fel tudja-e majd nevelni? Vannak — ha kevesen is — akik különböző megfontolásokból gyereket szeretnének, de nem kívánnak férjet maguknak. Az ő esetükben se kívülállók ítélkezzenek! Feltétlen helyt kell adni az abortuszt kérő nő kívánságának, ha bűncselekmény áldozataként, erőszakos nemi közösülés útján esett teherbe. összegezve tehát; nincs szükség semmiféle néven nevezett bizottságra, mindkét partner döntése legyen a beavatkozás alapja. Kivéve a házasságon kívüli kapcsolatból származó terhesség, ahol ez egyedül a nő elvitathatatlan joga. Persze nem rejtem véka alá, hogy erősen hajlok ama nézet felé, miszerint a művi abortusz tulajdonképpen gyilkolás! Kioltani egy meg nem született életet, megbocsáthatatlan bűn. Éppen ezért az emberi felelősségre apellálok, mert van-e annál csodálatosabb, mikor két sejtből egy új élet keletkezik? Aligha! Férfi és nő szerelmének gyümölcse, a születendő gyerek megannyi öröm forrása lehet. Miért fosztanánk meg magunkat és szerelmi partnerünket ettől? Sánta János 1990. május: „Mélységesen csalódott vágyót." A Magyarnándori Községi Közös Tanács léte a „mohorai válóperrel” végződött. 1988 februárjában, 11 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a falugyűlés állást foglalt: Mohora legyen önálló. 1989 januárjától működik az önálló tanács. Az önkormányzatok küszöbén, úgy gondoltuk, hasznos lehet, ha megismerjük helyzetüket, tapasztalataikat. A tanácselnököt, Vidámi Józsefnél kerestük, ám a bemutatkozás nem sikerült túl jól. — Nem nyilatkozom többé a sajtónak! — jelentette ki keserűen, majd amikor mégis beszélni kezdett, mi lepődtünk meg igazán: — Mélységesen csalódott vagyok... Nem kívánok tovább ezen a pályán dolgozni. Lezárult egy kör — Megtartottuk a falugyűlést, lezárult egy kör. A falu lakói is, mi is elmondhattuk a véleményünket- Kaptunk kritikát, jogosat. jogtalant. Nem értékelték sem a tanácstagok munkáját, sem a fiatal tanács tevékenységét, annak ellenére, hegy eredményeink vannak! — Kifejtettem a falugyűlésen. nem tudom. miért nem engedte meg a falu, hogy csendben, békében vonuljanak el a tanácstagok. 1988 februárjában zúgott a hozsanna, váljunk le a magyarnándori tanácstól! Az iskola igazgatónője — meglepődve a hozzáálláson — ezzel zárta a falugyűlést: a község tábláját le kellene venni. Ott sem volt jó, itt sem jó... — Azt kívánom mindenkinek. egv évet dolgozzon csak a közigazgatásban, és úgy tudjon véleményt mondani, hogy van tapasztalata! A település új arca — Volt alap az önállósodásra. Több elképzelést meg is valósítottak. Mi a gond mégis az új tanáccsal? — Annak ellenére, hogy nehezen ment a leválás, a támogatást megkaptuk, ez vonatkozik a megyei vezetésre is. A kialakuló mohorai arculat mégis megdöbbenést okozott. — Ügy éreztük, hogy életrevaló a község, c-akugyan megvoltak az önállósodás k.ltételei. van iskola, óvoda, gyógyszertár, kultúrház, vasútállomás, presszó, itt van a Zichy-ka stély, ami sok kirándulót vonz, — mégis, mintha minden egy-egv önálló gond lenne. — Régen vajúdó probléma az óvoda, nálunk nem csökkent a gyereklétszám, hanem növekedett! A falugyűlésen valaki elmondta: „1985-ben, amikor indult a teho, új óvodát ígértek, ennek nem tettek eleget". Ezzel szemben vagy új óvodára. vagy felújításra tettünk ígéretet. A felújítás lassan befejeződik, még májusban átadják az óvodát. —A felújítás ideje alatt be kellett volna zárni, de, hogy ne nehezítsük meg a szülök dolgát, átmenetileg a kastélyban helyeztük el a gyerekeket. A szülők nem látják az eredményt, a fejlődést. — Az óvoda tehál megvalósult, mégsem fogadják szeretettel, mert jiem új. „csak" felújított... Milyen pénzösszeggel indult az önálló tanács? — A felújítási keretből, a tehóból és a működési tartalékból 5.3 milliós költségvetéssel indultunk. Az óvodai munkát 1.2 millió forinttal segíti a megyei tanács. — Menjük tovább- egészségügy. — Régi gond az egészség- ügyi körzet. Ügy kell kifejleszteni. hogy legalább 2ü évre biztosítsa az orvosi ellátást. Megvalósítottuk a célfeladatot. vásároltunk egy lakást, felújítottuk orvosi rendelőnek, nagyon jól sikerült. — A gyógyszertár a régi Mauks-kúriábatt van Ahhoz, hogy megmentsük, renováljuk összefogásra lenne szükség.-, — Az iskola... — Abban is megoszlanak a vélemények._ hogy legyen- e önálló iskolánk. A felsőosztályokat elvitték, de fokozatosan, két lépcsőben, haza lehetett volna hozni. Az iskola alkalmas az 5. és 6. osztály befogadására. — Ezzel mi a baj?! — Nem értették meg az elképzelésünket. Fokozatosan .... két lépcsőben-.. — A kastély... — A Zichv-kastélyt mog- vásárolta egv ‘cég, amelyet tavaly júniusban felszámoltak. Beadtuk az igényt a fővárosi bíróságra, kérjük vissza a kezelői jogot. Tavaly augusztus óta még nem volt elsőfokú tárgyalás, pedig ebben az évben el tudtűk volna adni. Ez súlyos teher számunkra — Az útpályázathan kontrázott a lakosság. tot nyújtottunk be, a te- metőútra vonatkozóan. Ö<z- szel, mielőtt beadtuk volna a pályázatot, a tanácstagok körbejárták a falut., a dón-' tő többség aláírta, hogy hozzájárul családonként 1000 forinttal- A pályázatot megnyertük. de a felajánlott összes nem -folvt be teljes egészében — ezt a hiányaid ben két úton ts bővítettük a vízh nlózatot.------I Ó va intek minden önálló tanácsot! — Az is elismerést érdemel, hogy nem buktak meg pénzügyileg. Az eredményekkel együtt, mégis úgy érzi, a lakosság nem elégedett saját, választott tanácsával. Milyen kritikát kaptak, amire ezt alapozza? — A kritikát altalánosságban kaptuk Nem térnek ki sem arra. ml't szemtnenek. sem arttt konkrétan mik a probiert iáik. — Sokat „vá lókat. Nekem ötéves * vipasztalatom, hog v renget eget dolgoztunk velük. és nagyrészt benr le voltak ab* ban. hogy naf *v község ka* tegóriában má sodik H él vet tudtunk elnyel •ni, amiért 400 ezer forint éli: szesültönk. — Úgy lator n nem érdekli a modoraik; et a saját fa* íujuk fejlődése. — Azt gondolom, sikeresebbek lennének Mohora szemében, ha nem fognak bele egyidőben Sok dologba, hanem egyetlen nagyobb vállalkozást látványosan végigcsinálnak. Akár a kastély. akár az óvoda tekintetében. A pártok nincsenek» önök ellen? a helyi MDF-ről. Nem ir>nr dolgoztak ők is öt éven keresztül. — Június 8-ig szól a mandátumuk- Hánvan vannak még a régiek közül? 85-ös -tanácstagok. Az önállósodáskor nyolcán voltunk, most hárman. Igaz. kiváló póttan,ácstagi.'k léptek elő: Ez az év már úgy zajlik, egvmást biztatjuk: becsületből tárts ki!... O 0 0 o A május 10-ére Kií ' tanácsülést május 2?.-érc új ui össze kell hívni, mert a testület nem volt határozatképes. DudoUai Ildikó .
