Új Nógrád, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)

1990-05-18 / 38. szám

I. ÉVF., 38. SZÁM ARA: 4.30 FORINT 1990. MÁJUS 18.. PÉNTEK M GYEI N L A P MSI SZAMUNKBAN A szokásos heti mű­sorújságunk, a Magyar Rádió, a hazai és a kül­földi tv-műsorokat tar- | talmazza a 3—10. olda­lon. Hét vége a sportpályákon Több sportágban, újabb bajnoki fordulókra ke­rül sor. programajánla­tunk a 11. oldalon. Nem virágzott ki az ellopott főrész Három rétsági férfi virágágyásokban rejte- j gette a negyvenezer fo­rint értékű ellopott Stihl fűrészt, ám a rendőrségnek ez sem je­lentett megoldhatatlan feladatot — olvasható a 12. oldalon. Utolsó ülését tartotta a lekoszono kormány Utolsó ülését tartotta teg­nap Németh Miklós ügyve­zető miniszterelnök lekö­szönő kormánya. A búcsúzó testület tanácskozásán el­hangzottakról Bajnok Zsolt, a kormánnyal együtt távozó szóvivő tájékoztatta a ma­gyar és a külföldi újságíró­kat. Mindenekelőtt azokról az adatokról adott áttekin­tést, amelyek az idei esz­tendő első három hónapjá­nak gazdasági folyamatait jellemzik. Ami a gazdaságpolitika egyik alapelvét, a szigorú pénzügyi politikát illeti, el­mondható, hogy ennek révén sikerült biztosítani az or­szág hitelfelvételi lehetősé­geit. A kedvezőtlen tenden­ciákat felsoroló listát az ipa­ri termelés 6—7 százalékos csökkenése vezeti, ami el­sősorban a piac beszűkülé­sével magyarázható. A társa­dalmi feszültségek növeke­dését vetíti előre, hogy a munkanélküliek száma hó­napról hónapra növekszik. A szokásos szóvivői tájé­koztatók rendje némileg fel­borult, amikor a leköszönő kormány nevében az ügyve­zető miniszterelnök rögtön­zött sajtófogadáson mondott köszönetét az újságíróknak azért a hathatós támogatá­sért, amellyel hozzájárultak a békés átmenet megvalósí­tásához. A személyes hang­vételű búcsúzás alkalmával Németh Miklós elmondta, hogy a nyarat főként pihe­néssel fogja tölteni. majd szeptember táján dönt arról, hogy politikusként folytas­sa-e pályafutását, vagy köz­gazdasági szakképzettségé­nek megfelelő tevékenységet válasszon-e. (MTI) A híres fatornyú templom mellett nyílt meg a postamúzeum. A 22. távközlési világnap „ajándéka” Postamúzeum már van Hollókőn... Tegnap délelőtt Hollókőn, pontosabban, annak idegen- forgalmi és műemléki köz­pontjában felavatták a pos- taházat, és annak két helyi­ségében megnyitották a pos­tamúzeum állandó kiállítását. A távközlési világnap ki­emelkedő eseménye iránt ér­deklődőket és a meghívotta­kat Kovács Gergelyné, a postamúzeumok igazgatója köszöntötte, majd a helyi — országos hírű — asszonykó­rus a posta tevékenységére és a hírközlésre emlékezte­tő népdalcsokrát „adta” át a megjelenteknek. — Az idei távközlési vi­lágnap jelmondata: „Táv­közléssel az ipar fejlődésé­ért” — mondotta ünnepi kö­szöntője bevezető gondolatai között dr. Valter Ferenc a Magyar Távközlési Vállalat vezérigazgatója. Korszerű a jelszó valóban, hiszen napjainkban is tetten- érhető az, hogy a távközlési infrastruktúra elmaradott­sága milyen mértékben és hányszor akadályozza gazda­sági és társadalmi fejlődé­sünket, lassítja az „infor­mációs társadalom kialaku­lását”. Dr. Valter Ferenc nemze­ti közakaratot kifejező gon­dolatokat és terveket is kö­zölt: — Megkésetten bár, most mégis megindult a nagyará­nyú távközlésfejlesztés. A Magyar Távközlési Vállalat az ezredfordulón hárommil­lió előfizetőt akar részesí­teni távközlési szolgáltatás­ban — utalt többek között középtávú terveikre. — A technikai rendszer­váltás új elemeit, a digitali­zálást és az együttélést az analóg rendszerekkel, az op­tikai átvitel, az új hálózat- igazgatás rendszerét semmi­vel sem könnyebb megte­remteni, mint a politikai rendszerváltást — utalt a megoldandó feladatok sok­rétűségére. Az információáramlás és -közzététel egyik formája a közönség számára megnyitott kiállítás, melynek megtekin­tése során megismerhetjük a Magyar Posta és távközlés történetének miniatúrákban megjelenített fejezeteit. A kiállítás első termében a postamúzeum tárgyi és írá­sos gyűjteményének segítsé­gével Nógrád vármegye pos­ta- és távközléstörténete elevenedik meg. Láthatjuk, hogy az egykori vármegye kistelepüléseire csak száza­dunk fordulóján terjed ki a (Folytatás a 2. oldalon) __________ _ LAP02GA Tc A pártoké a szó Következetesen végrehajtjuk a rendszerváltás feladatait A Magyar Demokrata Fórum salgótarjáni szerve- zete csütörtökön juttatta el hozzánk az alábbi nyilat­kozatot : A választások óta egyre erősödik az emberekben a várakozás. Negyven év diktatúrája és keserűsége után a mindennapi életben is változásokat várnak. Az MDF ebben a helyzetben is tudatában van tör­ténelmi felelősségének. Ugyanakkor azt is érzékel­jük, hogy régiónk számos településén a régi rendszer hívei nem veszik tudomásul a demokrácia győzelmét. A Magyar Demokrata Fórum nem indított általános támadást a közigazgatási, gazdasági káderek ellen, és nem viselkedik úgy a helyi közéletben, mint ahogyan a volt állampárt járt el politikai ellenfeleivel szem­ben. Ennek hatására sokan úgy vétik, hogy a törté* nelem kereke visszaforgatható. Ezért ki kell jelentenünk: amit vállaltunk, azt tel­jesítjük, s az ország hatalmi felépítését, gazdaságát a demokrácia és a többpártrendszer segítségével gyö­keresen megváltoztatjuk. Ismételten hangsúlyozzuk: az egyes emberek megítélésének mércéje kizárólag a tisztesség, p szakmai hozzáértés és ,a becsületesen végzett munka lesz. A jelenlegi helyzetben — tekintve, hogy az új kor­mány a napokban alakul, és az önkormányzati vá­lasztásokra még ezután kerül sor — továbbra is köte­lessége a helyi közigazgatásban, gazdaságban és az élet egyéb területein dolgozóknak, hogy feladatainak a legjobb tudásuk szerint tegyenek eleget. Nem tűr­hetjük el, hogy az átmenettel járó bizonytalanságot bárki is kihasználja, és hamis önbizalom támadjon fel azokban, akikről a választások visszavonhatatla­nul kimondták a magyar nép ítéletét. Az MDF ebben az időszakban is a békés, nyugodt átalakulás érdekében dolgozik, de egyben következe­tesen végrehajtja a rendszerváltással együttjáró fel­adatokat. Ehhez kéri minden, szűkebb hazánk sorsá­ért felelősséget érző állampolgár bizalmát, támoga­tását. Változnak az utcanevek Ki fizeti a taxiszámlát? A társadalmi vitát — melynek 12 résztvevője volt, ebből 3 újságíró! — Pe~ tercsák Zsolt, a Salgótarjá­ni Városi Tanács hatósági osztályvezetője nyitotta meg. — Az elmúlt 40 év ismere­tében nem lehet csodálkoz­ni azon, hogy az utcák el­nevezése az ismert módon alakult — mondta. Alakuló­ban van a városszépítő egyesület összefogásával, egy bizottság, amely a legde­mokratikusabb módon akar­ja megoldani ezt a kérdést. A bizottságot Kun Zsuzsa képviselte: — Szeretnénk közzétenni egy listát a ja­vaslatokról, ami vitaalap lehetne. Kiemelte, hogy az egész utcanévkérdést egyszerre kell áttekinteni, azután szakaszolni. — Ha nem tudjuk érdekeltté tenni eb­ben a lakókat, politikai hi­bát követünk el. Arról is tájékoztatott, hogy munkájuk elsősorban a vá­ros belterületére irányul, valamint nemcsak a nevek, a táblaformák is újak lesz­nek! Szabó Ferenc, aki tanács­tagként vett részt az an- kéton, túlzásnak tartotta a bizottság terveit, mert „ekkora változásra nincs szükség”. Palócz Imrét és Schuyer Ferencet említve így folytatta: — Nézzük meg, kik is voltak ezek az emberek, ne csak érzésekre hagyatkozzunk! Skoda Róbert (égy fel­szólaló szerint az SZDSZ „szószólója”) úgy vélte, nem (Folytatás a 2. oldalon.) Közvélemény-kutatásunk kérdése: Ki válasszon köztársasági elnököt? A parlament látványosabb és olcsóbb, a nép igazságosabb (?), de drágább Ki válassza meg a még meglehetősen fiatal Magyar Köztársaság elnökét? A hi­vatásos politikusokká lett új honatyák a Parlamentben, avagy a nép? Ez most az egyik divatos kérdés, mely foglalkoztatja az embereket hazánkban. A hivatalos vé­leményt lassan már mindenki — aki politikával hivatal­ból foglalkozik, — elmond­ta, ki-ki pártállása, egyéni véleménye, lelkiismerete szerint. De vajon mi a véleménye azoknak, akik nem csinál­ják, csak „elszenvedik” a politikát, miközben sokkal inkább leköti őket saját (egyre nehezebb) boldogulá­suk kérdése? Érdeklődnek-e egyáltalán e téma iránt? Az utcára kilépve a talá­lomra kiválasztottakat meg­hallgatva egyértelmű a vá­lasz: Igen! Érdekli! Íme. a rögtönzött közvélemény­kutatás néhány válasza: Szepesi Antalné, \magyar— történelem szakos közép is­kolai tanár: — Szerintem ezt a jogot a parlamentre kell bízni! Az Országgyűlést (Folytatás a 2. oldalon.) Félidőben a Sándor-ügy Megfenyegették a bírónőt! Bev érzetf a tővádlott szeme Félidejéhez érkezett dr. Sándor Gyula, a Salgótar­jáni Városi Tanács volt vb-titkára és társai ügyé­nek tárgyalása a Balassa­gyarmati Városi Bíróságon. Dr. Molnárné dr. Mitúk Julianna tanácsa meghall­gatta a tizenhárom vádlott vallomását, s a tanúk több­ségét is. Néhány fontos ta­nú beidézése még hátra­van, ezért a tárgyalás min­den bizonnyal szolgál még meglepetésekkel. A legutóbbi üléseken a vádirati tényállással meg­egyező vallomást tett Pin­tér Jánosné negyedrendű vádlott és Kun Istvánné tanú. Mindketten egybe­hangzóan elismerték az al­kalmi munkabérek ki nem fizetését, a fiktív számlázá­sokat és más szabálysérté­seket. A két asszony, a „végrehajtók”, beosztásuknál fogva mindent dr. Sándor Gyula és dr. Farkas Miklós közvetlen utasítására tet­tek. Kun Istvánné egyik tanú- vallomásában meghökken­tő kijelentést tett a bírói pulpitusnál ülőknek. El­mondta, hogy a bírói kar kemény fába vágta a fej­széjét. Szerinte jobban tet­te volna a bírónő és az ügyész, ha kimaradnak az ügyből, mert ez a későbbiek­ben nem tesz majd jót a karrierjüknek. . .(?!) A meghallgatott tanúk vallomásán mindvégig érez­hető volt a visszafogottsá­gon' túl a félelem. Félelem valakitől, vagy valamitől egy esetleges bizonyító val­lomás esetén. Egyikük el­mondta az indokot is: az állását félti. Nem is mon­dott a bíróság számára használható információt. . . Érdekes — vagy talán nem is az?! —, hogy dr. Sándor rokonai éltek tör­vény adta jogukkal, és nem­csak megtagadták a bíró­ság előtti vallomástételt, hanem a rendőrségen tett bizonyító erejű tanúvallo­másukat is visszavonták. Csakúgy, mint az a gépko­csivezető, aki jelenleg is a Salgótarjáni Városi Bíró­ságon dolgozik. . . A fővádlott pedig egy-két devizaügy kivételével min­den vádat kategorikusan ta­gad. Gyakran jelez a bíró­nőnek rosszullétet, szünetet kérve. Május 16-án pedig befeküdt a kórházba, mert szemével vannak problé­mái. A tárgyalást így elna­polták, tehát egyelőre nem dagad tovább a már most több mint 250 oldalas tár­gyalási jegyzőkönyv. A folytatás dr. Sándor Gyula egészségügyi állapotának ja­vulásától függ. — szilágyi —

Next

/
Thumbnails
Contents