Új Nógrád, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)
1990-05-17 / 37. szám
1990. MÁJUS 17.. CSÜTÖRTÖK UEPniZJ 5 Mibekerül az örök nyugalom? (Fotó: Bábel László) Nógrádi gondok Az illetékesek tartsák be az előírásokat! Segítséget kéró olvasói levelemre az ÚJ Nógrád 1990. május 12-i számában olvasható cikk (Füst van, por nincs) a tényéktől elszakadva válaszol. A levelemben leírtakat teljesen mellőzve az üveggyapot-rt. elfogult főmérnökét is túlszárnyalva bizonyítja a gyár teljes vétlenségét a zaj- és levegőszennyezéssel kapcsolatban az írás. A cikkíró a tiltakozó jegyzék 44 aláírójának jogait említi, azo- két, akik a gyár „bűneit” kifogásolják, hozzáfűzve, hogy ilyenek nincsenek. Pedig vannak. A cikk megjelenése előtt sem az én, sem a többi panaszos véleményét nem kérdezték meg, tájékozódásuk az rt. főmérnökének véleményén alapult. Az a vezető pedig nem dicsekedhet szakmai hozzáértésről, aki a 60-65 decibeles zajszintet egy olajozatlan kerékpár csörgéséhez hasonlítja! A két gyár (síküveggyár, üveggyapot-rt.) környékén lakók nevében azt kérjük, hogy a környezeti zajt csökkentsék a megengedett szintre, a levegő szennyezettségét pedig mérjék rendszeresen és arról adjanak folyamatosan tájékoztatást. Ha az illetékesek betartják az előírásokat, akkor a környéken lakók megnyugodnak és ezáltal vitánk nem volt felesleges. Tolmácsi Ferenc Salgótarján * Nem az üveggyapot-rt. védelmében, de újra leírjuk a valóságot: az említett cikk nem a főmérnök elfogultságán alapult, hanem az - általa elmondott - különböző mérések:, vizsgálatok eredményein. Ha pedig a gyárban végzett mérések alapján nem marasztalják el a részvénytársaságot - ugyanis nincs miért - vajon mit kellene még tennünk? Olvasónknak abban viszont teljesen igaza van, hogy van a környéken egy másik gyár is. Az ottani környezeti és zajártalmakkal viszont az említett cikk nem foglalkozott. (v.i.) A halál küszöbét mindenki egyedül lépi át. De hogy mi történik azután, ez már a többiek dolga. Tokióban például idegesítóen drága gond helyet lelni az örök nyugalomhoz. Az Express-Magazin szerint az ügyben illetékes városi hatóság mindössze 750 sírhelyet tud biztosítani az évi 18 ezer kérelmezőnek. A körülmények kifejezetten kedveznek tehát az ingatlanügynökségeknek, létre is hozták a magántemetőket. A legvirágzóbb gyásztér mintegy másfél óra járásra van a városközponttól, s a jól hangzó „memorialpark” néven várja az ügyfeleket. Az árak szabottak: 4 négyzetméternyi hely bérleti díja 1 millió jen - 428 ezer forint - plusz 2 millió a síremlék. A kegyeletre is fogékony japán vállalkozó körültekintően kínálja a nagy lehetőséget: „Javasoljuk, hogy időben biztosítsa második házát. ” Az adásvétel során aztán igyekszik kipuhatolni, hogy mennyi ideig kíván maradnia „lakó”. Vannak-e fizetőképes örökösei, illetve hajlandó-e előre fizetni sírgondozásért a kedves jelölt? A memorialpark tehát nem csupán a jobblétre szenderültek kegyeletes nyughelye, hanem mindenekelőtt üzlet. Aki viszont megelégszik az olcsóbb „albérlettel", az áprilistól kezdve beléphet Eichi Isomura klubjába. Ez évi tagsági díj ellenében biztosítja a végtisztességet, valamint az urnát és egy névnyi helyet az urnatemető gránitfalán. A temetők rendjén egyébként az egészségügyi minisztérium őrködik. Az édesapa tanítása „Rengeteget köszönhetek a feleségemnek, akinek a türelme, a megértése, a segítsége nélkül nem csinálhattam volna ennyi mindent. Soha nem volt egy szemrehányó szava sem. annak ellenére, hogy több éven keresztül - a munka, a sport és a zene miatt - aiig-alig voltam otthon. Most már azonban a sportot és a zenélést is ritkábban teszem, így több idő jut a családra. Van két fiam - a nyolcadikos Péter és a másodikos Balázs -, akik nem estek messze attól a bizonyos fától: mindketten tehetséges sportolók és zenélni is tanulnak. Tulajdonképpen mindent apámnak köszönhetek, hiszen ö mindig arra tanított: fiam, soha ne egyoldalúan élj! Ne csak a sportnak, ne csak a zenének! Csinálj mindent, amihez kedved és tehetséged van! Igaz, hogy így nem leszel egyikben sem kiemelkedő, de az életed így lesz teljesebb! Betartottam apám tanítását, akinek teljesen igaza lett: igazán boldog és kiegyensúlyozott életet élek szeretett családommal.” Szilágyi Norbert Jolly Joker - de nem a kártyában Repülővel a Balatonhoz Az elmúlt hónap végén adták át az utasforgalomnak a légiforgalmi és repülőtéri igazgatóság első vidéki repülőterét Siófok-Kilitin. amelyet az idegenforgalom teljes körű kiszolgálására építettek ki. Még az idei szezonban rendszeres forgalmat kívánnak beindítani Békéscsaba, Nyíregyháza, Pécs és ha lehetséges Debrecen relációkban. Az elképzelések között szerepel a városok egymás közötti repülő-összeköttetése is. Az Iri a belföldi forgalmat L-410-es repülőgépekkel, mint alaptípussal hajtja végre. Sport minden mennyiségben Általános iskolában kezdett el futballozni, a helyi Lokomotív ifjúsági csapatának lett igazolt játékosa. A gimnáziumba kerülve kivette részét az iskola megyei viszonylatban is kiemelkedő sportéletéből. Játszott a Szántó labdarúgó- és kézilabdacsapatában, hét végeken pedig az NB. Ill-ban szereplő Bgy. Dózsa felnőttcsapatában . Már dolgozott, amikor leigazolta az akkor harmadosztályú Bgy. SE futballcsapata. Egy év elteltével már a városi kézilabdacsapatban dobálta a gólokat. Ezzel párhuzamosan kezdett el járni a Testnevelési Főiskola kézilabda-edzői szakára. Még több éven keresztül volt a gárda meghatározó embere, s közben ed- zősködött az ifjúsági fiú- és a női felnőttcsapatnál, akiket az NB. II-be vezetett. Már jó néhány éve abbahagyta a versenyszerű sportolást. De magától, a mozgástól, a sporttól nem tud elszakadni. A mai napig rendszeresen indul a lábteniszviadalokon, az országos ranglistán az élmezőnyben jegyzik. Nincs olyan hét, hogy ne játszana néhány órát a városi teniszpályán. A megye legnépszerűbb zenekarában Kiváló zenetanár édesapja már tízéves korában megtanította a cimbalom kezelésére, ennek köszönhetően éveken keresztül játszott a Balassi Bálint Gimnázium fiúkollégiumának népizene-kará- ban, annak ellenére, hogy még csak általános iskolás volt. Részt vett országos és megyei szóló hangversenyeken, hetedik osztályos korában megyei vetélkedőt nyert - két hét debreceni üdülés lett jutalma. A gimnáziumban kezdett el a bátyjával együtt tangóharmoni- kázni. Négy hónap után azonban abbahagyta és a gitár mellett állapodott meg. A későbbiekben a munka és a sport mellett aktívan zenélt: 1969-től 1971-ig tagja volt a legnevesebb gyarmati szórakoztató zenekarnak, a Szirénnek. Aztán nyolc évig visszavonult a színpadtól, majd megalapította a Gaál-triót. A háromtagú szórakoztató együttesben bátyja, György harmontkázik, a jó barát, Márton József dobol és Endre gitározik. Az elmúlt tíz év alatt a megye legnépszerűbb zenekarává küzdötték fel magukat - megrendelést ma már csak egy évre előre fogadnak el. A zeneszeretetet a családból örökölte, aminek köszönhetően a különféle családi összejöveteleken mindig közös zenélésre kerül sor. Muzsikál az édesapja, muzsikálnak a fivérek és a gyerekek. „Szlovákiai családból származom. Édesanámék 1946 végén jöttek át Ipolyságról Balassagyarmatra. A következő esztendőben a főutcáról kiköltöztek a Nylrjes- be, ahol én 1947. december 24-én, vagyis karácsony szentestén láttam meg a napvilágot. Sokáig emlegették is a rokonaim: Jézus hozott és az ördög fog elvinni! Nyírjes akkor még egy érintetlen, festői szépségű, vadregényes terület volt, ahol közel kétszáz ember élte mindennapjait. Itt nőttem fel, innen jártam be bátyámmal a Bajcsy iskolába. Télen nemegyszer mellig érő hóban tapostuk a városba vezető utat. ” Húsz éve egy munkahelyen Gaál Endre az általános iskola elvégzése után erdésznek készült, azonban nem kapott kollégiumi elhelyezést Sopronban - így beszélte rá pedagógus édesapja a gimnáziumra. Ä választást nem bánta meg. hiszen a Szántóban egy remek hangulatú, kiváló középiskolában tanult - kiemelkedő eredménnyel. A sikeres érettségit követően, 1966-ban a szegedi tanárképző főiskolára jelentkezett, azonban egy adminisztrációs hiba miatt „lekéstek” papírjai a felvételi vizsgáról, s más iskolát kellett választania. Ez volt a Budapesti Műszaki Intézet. A textilműszerész-szakma elsajátítása után szerencséje volt: éppen üresedés volt a gyarmati finomkötöttárugyárban, így 1968. szeptember elsején itt lépett munkába. A mai napig ez az egyetlen munkahelye! Műszerészként kezdett a „kötöttben” majd öt év elteltével tmk-vezető lett. A nyolcvanas évek elejétől üzembiztonsági osztályvezetőként dolgozott, majd személyzeti osztályvezetői kinevezést kapott. Ez év elejétől pedig az új felállásban - a vállalat részvénytársasággá alakult - személyzeti és igazgatási osztályvezető. A vállalatnál eltöltött több mint két évtized jelzi: nemcsak ő szereti a munkáját, hanem a kollektíva is megbecsüli őt. Nógrád községben jártam, melyről méltán elmondhatom, a megye egyik legszebb települése. Idegenforgalmi nevezetessége a várrom, melynek feltárása még várat magára. Jóízű forrása a falu közepén a lakosság ivóvízellátását szolgálja. A főtéren azonnal feltűnik az építkezés. Az élelmiszer- boltot építik át, és mellé került egy zöldségesbolt. A tulajdonostól hallottam és az építkezés is ezt igazolta: a régi üzlet útban volt, és így épült az új. Ezzel nem is lenne baj, csakhogy az építkezés Ugye megjárta a legfelsőbb fórumokat, talán még az országgyűlési képviselőt is. Egy zöldségesbolt egy település alapellátásának szerves része. Úgy gondolom, nem bölcs dolog, egy ilyen építkezés gondját kivinni a községből, már csak azért sem, mert ez a megoldás így jó, ahogy van. Kár volt ezért a tulajdonos életét egy fél évig keseríteni. Csak hozzáállás kérdése lenne az is, ha azt a fiatal párt, aki cukrászdát akur építeni, hozzásegítenék a kért építési telekhez. Tudni kell, hogy egy település szolgáltatásának javítása ma már nagyrészt csak magánerőből oldható meg. Egy ilyen huzavona mindenki kedvét szegi. Tanulság: Mivel az emberek gyakrabban járnak zöldségboltba, mint a tanácsra, valószínű, hogy az őszi helyhatósági választásokon arra szavaznak majd, aki gazdája a falunak és nem ura!-soós ■
