Új Nógrád, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)

1990-05-15 / 35. szám

nnmmj 1990. MÁJUS >15.. KEDD MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: Óránként: Hírek, időjárás. Útközben 4.30: Reggeli krónika 8.05: Érettségi tételek közzététele 8.10: Hangszemle 8.20: Szonda. Tudományos magazin 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben. Közérdekű mag. Tel.: 138-7951 11.10: Nemzetiségeink zenéjéből 11.30: Hrabal könyve 12.00: Déli krónika 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Intermikrofon 13.05: Klasszikusok délidőben 14.05: Riportműsor 14.35: Dzsesszmelódiák 15.05: Ezredforduló. Dokumentumműsor a Kállay- Pongrácz házaspárról 15.46: Vukán György: Mandarin Hold 16.00:, Délutáni krónika 16.15: Muzsikáló természet 16.20: Kérhetek valamit? 17.05: Bioritmus 17.25: A Szabó család 18.00: Esti krónika 18.30: Sportvilág 19.15: Láttuk, hallottuk, olvastuk 19.30: Hol volt, hol nem volt... 19.30: URH-n: MTK-VM-Pécsi MSC bajnoki labdarúgó-mérkőzés 19.40: Czövek Lajos: Hortobágyi képek 19.50: Hajszálgyökerek 20.05: Erdély a XVII. században 20.35: Népdalok 21.05: A csehszlovákiai Magyar Területi Színház vendégjátéka a Magyar Rádióban (1985) 22.00: Késő esti krónika 22.30: Kapcsoljuk a stúdiót 23.45: Operaáriák 24.00: Hírek. Időjárás PETŐFI RÁDIÓ: 4.30: Reggeli zenés műsor 6.03: Reggeli csúcs. Zene-szóval Telefon: 138-8628 7.35: Sportreggel 8.00: Hírek. Időjárás 8.05: Rivaldafényben 9.00: Hírek. Időjárás 9.05: Társalgó - irodalomkedvelőknek 10.00: Operettkedvelőknek 10.50: Versarchívumunkból 11.00: Hírek. Időjárás 11.03: Helykereső 11.20: Apró-cseprő - gyerekekről 11.41: Ki kopog? 12.00: Asztali muzsika 13.00: Hírek. Időjárás 13.03: Popzene sztereóban 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés 14.00: Iránytű 15.00: Hírek. Időjárás 15.05: Csúcsforgalom 17.00: Hírek. Időjárás 17.03: Tárcsázz! Tanácsadás tinédzsereknek Tel.: 138-8459 17.30: Helykereső - folytatás 18.30: Popregiszter 19.00: Hírek. Időjárás 19.03: Táncházi muzsika 19.30: Daráló (ism.) 20.00: A Rock Gyermekei Klubja 21.00: Hírek. Időjárás 21.05: Tükörképek 21.20: Nótakedvelőknek 22.20: Vándormotívumok az irodalomban: Hódolat és búcsú 23.00: Hírek. Időjárás 23.03: Sporthíradó 23.10: A dzsessz története Art Blakey együttesei 23.50: Spirituálék BARTÓK RÁDIÓ: 6.00: Muzsikáló reggel 9.00: Műsorismertetés 9.10: Oberon. Részi, az operából 9.51: A Magyar fúvósötös 10.20: A magyar nyelv századai 10.35: A menthetetlen. Szerb Antal novellája 10.49: Zenekari muzsika 12.00: Hírek. Időjárás. Műsorism. 12.05: A kegyencnő - Részletek 13.00: Izrael, ahogy én láttam - II1/1. Gyilkosság Jeruzsálemben 14.00: Muzsikáló természet 14.20: Énekeljenek a népek 14.50: A Gyóry filharmonikus zenekar fúvósegyüttese játszik 15.01: Salzburgi ünnepi játékok 1989. 16.00: Hírek. Időjárás. Műsorism. 16.05: Zenekari muzsika 17.20: Sz. Richter Bach-műveket zongorázik - XXV/16. 18.30: Na maternjem jeziku 19.00: Hírek. Időjárás. Műsorism. 19.05: In der Muttersprache 19.35: Kapcsoljuk a Budapest Kongresszusi Központot közben: 20.25­20.45: Izraeli költők versei 21.40: Évszázadok hangszerszólóiból 22.20: Felhang-zenepolitikai mag. 23.05: Vízkereszttől szilveszterig 24.00: Hírek. Időjárás MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1.: 7.58: Műsorismertetés 8.00: Tévétorna nyugdíjasoknak 8.05: Érettségi ’90 8.10: Tenger és föld Portugál rövidfilmsorozat IV/2. Afrikai színek 8.35: Képújság 8.40: Egy anya története. Vietnami film (1987) 9.50: Mozgató 10.00: Képújság 16.30: Képújság 16.38: Műsorismertetés 16.40: Pannon krónika A pécsi körzeti stúdió híradóműsora 16.50: Nachrichten - Hírek németül 16.55: Nasa obrazovka Szlovák nyelvű nemzetiségi magazin 17.25: Népzene zenekarra 17.35: RTV-közönségszolgálat 17.40: Huszadik századi irányzatok Képzőművészeti filmsorozat Cobra (Angol film) 18.30: Szám-adás Gazdasági negyedóra 18.45: Az utódok reménysége A magyarországi zsidóság műsora 19.00: Műsorajánlat 19.10: Esti mese Frakk 19.25: Közlemények. Músorajánlat 19.30: Híradó 20.05: Tövismadarak Amerikai tévéfilmsorozat X/10. rész 20.55: Stúdió '90 21.55: Ötvenezer éves kortársaink IV/2. Expedíció pápua földre 22.35: Híradó 3. TV 2.: Endrei Judittal és Dömsödi Gáborral 17.00: Képújság 17.15: Tv 2. Benne: Riportok - Időjárás - Zene Teledoktor Orvosi tanácsok 17.45: Kérdezz! Felelek. Egri János műsora 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! Atomhangya Amerikai rajzfilmsorozat 1. King-Kongnak kongattak 2. Cukorfalat - Kabalakutya 3. Mormoghiék - Kecskefogacska 18.46: Tv 2. 19.00: A labdarúgó-világbajnokságok története IX/6. rész: 1974 20.00: A szerelem tüskéi NDK-tévéfilm 20.52: Tv 2. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.55: Napzárta 22.40: Videovilág kt,. 23.20: Gondolkodó 0.05: Tv 2. BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 16.50: Választás 1990 17.05: Választás 1990 19.10: Választás 1990 19.30: Híradó 19.50: Egy legenda vége 20.25: Bejelentett gyilkosság (angol tévéfilm) 21.25: Dokumentumfilm HoSi Minhról 22.00: Események, kommentárok 22.30: Zenei fórum (opera) 2. MŰSOR: 16.20: Tv zenei szótár (sorozat) 16.35: Kapcsolatstúdió 17.45: Nyugat-szlovákiai műsor 18.00: Asztalitenisz-mérkőzések 19.30: Fiatalok tv-klubja 21.00: Híradó 21.55: Életet, amilyet akarok (film) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni Apolló Mozi: Tango és Cash. Színes, szinkronizált amerikai akciófilm. Kamara: Csak 5 órától. Názá­reti Jézus 1-11. Színes, szinkronizált an­gol-olasz film. Balassagyarmati Madách: fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: Bűntény a támaszponton. Színes, szinkronizált, amerikai krimi. Kamara: Lopják a kopor­sómat! Színes jugoszláv filmvígjáték. Bá- tonyterenyei Bányász: Jákob rabbi ka­landjai. Színes, szinkronizált francia­olasz filmvígjáték. Pásztói Mátra: Szex- port (16). Színes magyar dokumentum játékfilm. Rétság: Vissza a jövőbe 2. Szí­nes. szinkronizált amerikai sci-fi. Napi Intervideo-ajánlat Három sárkány Rendezte Vajda László. Főszereplők: Lázár Mária. Berki Lili, Kabos Gyula. A „három sárkány” nem más, mint három nagynéni, akik kecskére bízzák a káposztát... m) Szomszédok a rivaldán Brezsnyev és az irodalom V A néhai első számú szovjet ve­zető, Leonyid Brezsnyev csupán a Politizdat nevű politikai könyv­kiadótól 500 ezer rubelt vett fel szerzői jogdíjként „memoártriló­giájáért”, holott nem is ő írta az akkortájt kötelező iskolai olvas­mánnyá avanzsált remekműve­ket. Bevételei ennél jóval többre rúghattak, minthogy a könyveket annak idején minden valamit is magára adó szovjet kiadó megje­lentette, akkoriban ugyanis ez volta siker záloga. A Brezsnyev-művek nyomába eredt Moszkovszkaja Pravda című újság vasárnapi számában megemlítette, hogy a volt főtitkár egyik közeli „harcostársa", maj­dani utódja a főtitkári székben: Konsztantyin Csernyenko is ka­cérkodott hasonló irodalmi mun­kásság gondolatával, ám ennek kiteljesítésére már nem maradt ideje. Brezsnyev irodalmi vénáját ér­zékeltetendő, a Moszkovszkaja Pravda Fjodor Burlackijt, az ak­koriban Brezsnyev környezeté­hez közel álló és ma is neves politológust, a Lilyeraturnaja Gazeta című hetilap főszerkesz­tőjét idézi, aki egy helyütt megír­ta: Leonyid Iljics az olvasásnál csak az írást utálta jobban. Ezek után cseppet sem megle­pő, hogy a főtitkár művét „nége­rekkel” íratta meg. A lap nem nevezi meg ugyan „Brezsnyev társszerzőit”, de sejteni engedi, hogy tekintélyes csapat hozta össze a „Kisföld”, az „Újjászüle­tés” és a „Szűzföld” című, később irodalmi Lenin-díjjal elismert al­kotásokat. A memoárírók vezetője, akko­riban az SZKP KB felelős beosz­tású munkatársa, napjainkban egy tengerentúli országban a Szovjetunió nagykövete. A töb­biek, miután lakáshoz jutottak, kiadták válogatott költeményei­ket, hallgatnak. Mára elfelejtet­ték, hogy valaha is közük lett volna a Brezsnyev-művekhez. A közép-szlovákiai kulturális napok keretében a martini Szlo­vák Nemzeti Felkelés Színház Rét- ságon, illetve Egerben vendégsze­repeit, a Losonc városi Csemadok Kármán József színjátszó együt­tese Salgótarjánban és Balassa­gyarmaton lépett fel. Abban nincs semmi különös, ha egy színpadi mű a legsajáto­sabb, s legáltalánosabb emberi érzést, a szerelmet választja tár­gyául. Ahogy azonban Pierre Marivaux, 18. századi francia szerző megjeleníti e - hétközna- piságában is örök titkokkal teli - témát: az igazi kuriózumnak szá­mít Krisztus után kétezerrel is. „Érintkezések és kapcsolatok " című vitairatában a két nem egy­másrautaltságának őseredeti kez­deteit rekonstruálja. A néző szeme láttára bontakozik ki az eladdig minden földi jótól és min­den halandótól elkülönítve ne­velt két fiatal férfi és nő megis­merkedése, lángra lobbanása, első csalódása, a társadalmi kon­venciók okozta zavara. Ahogyan azonban nem tudni meg semmit a bűvész tudományából, bármily közel is zajlik a varázslat, éppúgy homály fedi a tanmese után is a vitatott kérdés: ki vétkezett első­ként a másik ellen. A martini színház társulata szakmailag igényes, mondhatni bravúros előadást produkált Ma­rivaux darabjából.' Élmény­számba ment, ahogyan a bizarr kísérlet alanyai egy tó tükrében rácsodálkoznak önmagukra, ahogyan megélik a saját s az el­lenkező neműekkel való találko­zás pillanatait. A kitűnően meg­választott zenével összhangban lévő, pantomimszerű mozgással, kifinomult - helyenként groteszk - mimikával ábrázolják a szá> mukra teljesen szokatlan élet­helyzetek szükségszerű fonáksá­gait. Az invenciózus rendezésnek van egy „mögöttes” mondaniva­lója is, amely a két évvel ezelőtti bemutató időszakában még hatá­sosabbnak tűnhetett: az ifjú sze­relmesekre arctalan fegyveresek vigyáznak, s szögesdrót választja el korábbi világuk és az őröktől függő szabad életük színtereit. A rétsági vendégjáték érdekes­sége, hogy az előadást zömmel a környékbeli falvak szlovák anya­nyelvű közönsége tekintette meg. Az egri szereplés viszont újabb fontos állomása volt a két város színháza között - nógrádi közvetítéssel - kialakulóban lévő együttműködésnek. A magyarságtudat, az anya­nyelvi kultúra ápolásának szán­déka hívta életre - a jelenlegi formájában mintegy másfél évvel ezelőtt - a losonci színjátszó együttest, amelyben a kisgyer­mektől a hetvenöt évesig minden korosztály képviselteti magát. Ugyancsak változatos a csoport foglalkozás szerinti összetétele is. Első komolyabb sikerüket a név­adójukként tisztelt Kármán Jó­zsef „Fanni hagyományai” című regényének színpadi változatával érték el. Nógrádi vendégszereplésre H. Barta Lajos magyarországi szer­ző, „Szaltó mortále” című kétfel­vonásos tragikomédiájával ér­keztek, s a darabválasztás bizony nem vált előnyükre. A cirkusz, a nianézs világára komponált tár­sadalombírálat felett ugyanis - a viharos gyorsaságú közép-kelet- európai változásokkal - jócskán eljárt az idő. A hivatali viszonyla­tokat és a magánéleti kapcsolato­kat egyaránt átható korrupció, protekcionizmus, inkorrekt kép­mutatás „leleplezése” ma már igencsak didaktikus mondandó­nak tetszik, különösen, ha a szi­tuációk mesterkéltek, a poénok erőltetettek, sőt esetenként indo­kolatlanul obszcének. így nem is csoda, ha a néző nem rendül meg igazán az előre tudott tragikus halálugrás bekövetkeztén. A rokonszenves, ügy buzgó lo­sonci együttes mindenesetre nagy anyagi és szellemi energiákat fek­tetett H. Barta müvének színre vitelére. Erre utal a közel kétórás darab egész kiállítása, a mobil, kifejeződíszlet, a találó zenei hát­tér, az ötletgazdag rendezés. Kár, hogy magában a játékban sok az üresjárat, a funkciótlan csend, s ez már nemcsak az író számlájára írandó. Ugyancsak szóvá tehetők lennének a mozgás és a beszéd fogyatékosságai, de ezek a körülmények ismeretében „bocsánatos bűnök”. Öröm tudni, hogy a határain­kon túli magyarság körében van igény alkotóműhelyek létrehozá­sára, a kulturális hagyományok ébren tartására, az anyaországgal való kapcsolattartásra. Sajnála­tos, hogy a programok torlódása miatt - különösen Salgótarján­ban - csak kevesen látták pro­dukciójukat, pedig a losonci ön­tevékeny színjátszók igazán jó szívvel jöttek: otthonról - haza. Dr. Csongrády Béla Mestersége: színész A Televízió népszerű sorozata, a „Mestersége: színész” újabb darabja készült el Nógrád szülöttével, Zenthe Ferenccel, a Madách Színház művészével. A riporter Horváth Ádám, a Magyar Televízió főrendezője. Rendező: Török Ilona. (Zenthe Ferenc a kamera előtt.) Léghajóval a Föld körül- Egy amerikai pilóta, egy brit iparmágnás és egy szovjet űrhajós a világon első ízben megkísérli léghajóval megkerülni a Földet - jelentették be szerdán Washing­tonban. Az ötlet nem új. de a Szovjetunió eddig nem járult hoz­zá, hogy légterén idegen léghajó haladjon át. A politikai légkör enyhülése eredményeként azon­ban egy évvel ezelőtt a szovjet űrhajózási hivatal, a Glavkoz- mosz beleegyezését adta. sőt Vla­gyimir Dzsanibekov személyében útitársat is ajánlott a vállalkozás­hoz. Larry Newman, a léghajó le­endő parancsnoka, aki 1978-ban első ízben kelt át az Atlanti­óceán felett léghajóval, a szerdai tájékoztatón elmondta, hogy az utazásra a tervek szerint valami­kor ez év novembere és jövő év februárja között kerül sor - az időjárástól függően. A hélium­mal töltött léggömb ugyanis kizá­rólag a szelek jóvoltából halad, sőt kormányzásáról is egyedül a légáramlatok gondoskodnak. Newman elmondta, hogy all ezer méterig emelkedő léghajó egy hatalmas műanyag zsákból, , továbbá egy zárt, normális lég­nyomást biztosító, hőszigetelt ka­binból áll majd. A több százezer dolláros expedíció, amelynek költségeit javarészt az amerikai Virgin Atlantic Airways fedezi, Ohióból indul, majd az Atlanti­óceán, Kelct-Európa, a Szovjet­unió felett átrepülve északról megkerüli a Himaláját és az Egyesült Államokba érkezik vissza. „Renitens” pedagógusok Talán többen felkapják a fejü­ket a címet olvasván, éppen ezért gyorsan meg kell jegyezni, hogy a megszokottól eltérő beállítottság­gal rendelkező, s folyton-folyvást újat kereső nevelőkről lesz szó az alábbiakban. Azokról, akik a „hatalmi köz­pontból vezérelt célrendszerbe” nehezen illenek be. Az ország 3500 oktatási intézményéből 270 „renitens” iskola képviselői talál­koztak a minap Szekszárdon, hogy kicseréljék tapasztalataikat. Azok tanácskoztak, akiknek az innovációs tevékenységét a Köz­oktatás-fejlesztési Alap kuratóri­uma egy évvel ezelőtt méltónak tartotta az elismerésre, mi több: mintegy 100 millió forintos anyagi támogatásra! Nógrád megyéből is részesül­tek néhányan a jeles szakembe­rekből álló bizottság kitüntető fi­gyelmében. Vanyarc, Sziták, Kálló és Mátraverebély iskolái­ban a hátrányos helyzetű tanu­lókkal való foglalkozásban dol­goztak ki újszerű megoldásokat; a Beszterce-lakótelep pedagógu­sai a fizikai és technikai tantár­gyak tanításához készítettek jól használható videofilmét; a salgó­tarjáni Petőfi iskola pedig „erdei” iskolájával váltott ki jelentős or­szágos érdeklődést. Melyek azok a területek, ame­lyekkel az ország iskoláiban a „renitens” pedagógusok legin­kább foglalkoznak? A személyiség sokszínű fejlesz­tése vezérli elsősorban őket. En­nek érdekében egyre többen rr\ég iskolák alapítására is „vetemed­nek”. Szentlőrinc, Törökbálint, Pécs és Szolnok hírneves iskola- modelljei mellett új iskolák kez­denek gyökeret verni. így pél­dául eredményesen halad Soly­máron a Waldorf iskola, Buda­pesten az izraeli E. Landau Inté­zet modelljének adaptálása. Sokféle személyiségfejlesztő műhely bontogatja a szárnyait másutt is. A már ismert Zsolnai­féle értékközvetítő és érték- megőrző program egyre több he­lyen meghonosodik. Mind több iskolában történik a gyermekek fejlesztése a dramatikus játék, a néprajz, a népi játék, a természeti környezet, a játék és mese, az integrált természettudományi és a komplex művészeti programok segítségével. Már-már szentségtörésnek szá­mító mozgás indult meg az eddigi merev tantárgyi struktúra oldásá­ban. A gyakorlatot s az igényeket jól ismerő pedagógusok új tantár­gyakat, tantárgycsoportokat al­kotnak, s természetesen a tan­anyag, sőt egyre inkább a tan­könyv és a különböző segédletek kidolgozására is vállalkoznak. Változatos módozatai formálód­nak az idegen nyelvek oktatásá­nak. Szinte biztosra vehető, hogy a 8 osztályos általános és a 4 osztályos középiskola, mint me­rev szerkezet jelentősen megvál­tozik. Ma már több tucat általános és középiskola terjeszkedik felfelé, illetve lefelé. Budapesten a 8+4- gyel és a 4+8-cal egyaránt kísérle­teznek. Mosonmagyaróváron, Oroszlányban és Törökszent- miklóson a 6+6-os szerkezet. Szolnokon, Tiszafüreden, Tisza- földváron, a budapesti Hernád utcában és a salgótarjáni Petőfi iskolában a német Gesamtschule hazai változatának meghonosítá­sát tervezik (11+1 vagy 10+2). Persze nem mondható még ál­talánosan jellemzőnek az innová­ció iskoláinkban. Erre nem is lehet egyhamar számítani. Nap­jainkban a pedagógusok körülbe­lül tíz százaléka próbálkozik a tudományos igényességü változta­tással. Ez ahhoz képest, hogy az oktatásügyben dolgozók több­sége illúzióját vesztett, fáradt em­ber, nagyon jó aránynak számít. Persze szükség van segítőkre, szakmai tanácsadókra is. Az is­kolai innovációt felkaroló hát­térintézmény feladatkörét jól el­láthatják a megyei pedagógiai in­tézetek. Remélhetőleg a rendszerváltás az innováció feltételeit nem ront­ja, hanem javítja, ezt kívánja gaz­dasági, társadalmi kibontakozá­sunk. (M. K.)

Next

/
Thumbnails
Contents