Új Nógrád, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)
1990-05-03 / 25. szám
1990. MÁJUS 3.. CSÜTÖRTÖK iihunnu 3 A kormány lemondásának tudomásulvételét követően a plénum 366 egyetértő szavazattal törvényt alkotott az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc jelentőségéről. A törvényjavaslatokhoz néhány gondolatot fűzött Szabad György, hangsúlyozva: 1956 a legfőbb kapocs a történelmi múlthoz és a legfontosabb alap a jövő Magyarországának megteremtéséhez. Emlékeztetett rá: mióta az ember rádöbbent az elmúlás könyörtelen valóságára, arra törekszik, hogy ércnél maradandóbb emléket állítson azoknak az embereknek és azoknak a tetteknek, akikre és amelyekre emlékezni akar. 1956 az ösztönzője annak, hogy ebben az országban mindenki, aki betartja a törvényt, származásától, nemzetiségétől, felekazeté- től függetlenül szabadon éljen, a törvény előtt egyenlő legyen és örök időkre védett a zsarnokságtól. szándéknyilatkozat a megnyitóülésre A határozathozatal után az elnöklő Szabad György bejelentette, hogy az Európa Tanács Parlamenti Gyűlésének elnöke, Anders Björck üzenetet intézett a magyar Országgyűléshez. Balogh Gábor jegyző ismertette az üzenetet, amelyben Anders Björck, az Európa Tanács Parlamenti Gyűlése nevében kifejezte a magyar Országgyűlés megnyitóülése alkalmából jókívánságait, és nagy örömét afelett, hogy Magyarország visszanyerte demokratikus, pluralista és szabadon választott parlamenti intézményeit. Szabad György emlékeztetett arra: már az elmúlt parlamenti ciklusban tárgyalások kezdődtek arról, hogy hazánk az Európa Tanács és annak Parlamenti Gyűlése teljes jogú tagjává váljék. Úgy vélekedett, hogy e törekvés folytatását a most megalakult Országgyűlés a legjobban azzal fejezhetné ki, ha arról már a mostani ülésszakán szándéknyilatkozatot tenne közzé, A parlamenti képviselő- csoportok vezetői és a független képviselők megbízottja által előzetesen támogatott, a törvényhozásban pedig egyhangúlag elfogadott szándéknyilatkozat szerint „a Magyar Köztársaság 1990. március 25-én és április 8- án szabadon és demokratikusan megválasztott Ország- gyűlése, az Országgyűlésben képviselt valamennyi politikai párt ünnepélyesen kinyilvánítja eltökéltségét, hogy alkotmányosan biztosítja az Európa Tanács alapokmányában megfogalmazott eszmék és célok megvalósítását, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságjogok oltalmáról Rómában, 1950, november 4-én aláírt Európai Egyezmény tiszteletben tartását. Az Országgyűlés kifejezésre juttatja elismerését és köszönetét az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának és Parlamenti Gyűlésének példamutatóan nagylelkű döntéseiért, hogy az Országgyűlés hat tagja 1989 júniusa óta különleges meghívottként részt vehet a gyűlés munkájában, országunk más hivatalos képviselői pedig részt vehetnek az Európa Tanács különböző fórumainak tevékenységében. Az Országgyűlés hangot ad annak a reményének, hogy Magyarország rövid időn belül az Európa Tanács teljes jogú tagjává válhat” — tartalmazza a nyilatkozat. A T. Ház végezetül egyetértett abban, hogy az alakuló ülésre díszvendégként meghívott, de lábadozása miatt távollevő Sütő Andráshoz táviratot intéznek, amelyben kifejezik jókívánságaikat. Az elnöklő Szabad György valamivel 15 óra után, berekesztette az alakuló ülés első munkanapját. Az új parlament képviselői ma reggel folytatják ülésüket. Megalakul* az új, többpárti Országgyűlés „Pártsemleges újságíró kívánok maradni...” — nyilatkozta Speidl Zoltán képviselő Az új Országgyűlés alakuló ülésének délelőtti szünetében kérdeztem Speidl Zoltánt, Nógrád megye 1. számú választókerületének ■ képviselőjét: — Milyen érzés honatyának lenni az évszázados falak között? — Egyfelől felemelő, hiszen híres történelemcsiná- lók szerény utódjának vallhatom magam. Másfelől nyomasztó is, hiszen hetvenezer embert képviselek. Közismertek Salgótarján és környékének gondjai, s nekem itt, a Parlamentben konstruktívan kell munkálkodnom az orvoslás érdekében. Tehát a feladatom nagy, de korántsem bénító, sőt azt mondhatom: kettőzött igyekezetre sarkall. — Mit tart a leglényegesebb tennivalójának? — Az embereknek élniük kell, s a mindennapi kenyér megkereséséhez munkahelyre van szükség. Pártom, az MDF programjában is szerepel: sajnos az ipar szerkezetváltása nem mehet végbe munkanélküliség nélkül. Ám azon kell lennünk, hogy ezt a váltást a lehető legkevesebb megrázkódta- tásssal, humánusan hajtsuk végre. Ez ügyben már megNógrádi képviselők egy más közt: balról Pál József, jobbról Speidl Zoltán. alakultak a szakértői csoportjaink, amelyek megkezdték a munkát. — Apropó, váltás! Bizonyára vezetők is lapátra kerülnek, megkezdődik a „tisztogatás’’. Milyen álláspontot képvisel az MDF ebben a kérdésben? — A szakmailag alkalmatlanoknak, az erkölcsileg de- valválódottaknak magától értetődően menniük kell. De szeretném leszögezni: szó sem lehet „boszorkányüldö- zésről”, a becsületes, jó szakemberekre ezután is szükség lesz. Legyen az bármelyik pártnak is a tagja... — Miként képzeli jel a saját sorsát? — Újságíró vagyok, jelenleg is a Képes Újságnál dolgozom. Szeretem a hivatásomat, nem akarnék vele szakítani. Pártsemleges újságíró kívánok maradni, az embereket érdeklő, közérdekű témákról írni. Végső esetben fizetetlen szabadságra megyek, ha a gyakorló újságírást és a képviselőséget végképp nem tudom összeegyeztetni, illetve amennyiben a kettő meghaladja az erőmet. (kolaj) Antall József a demokraták élén Göncz Árpád a parlament elnöke A szünet utjn Kéri Kálmán ismertette a szavazatszedő bizottság jelentését. Az Országgyűlés tisztségviselőire 379 szavazatot adtak le, ezek közül 370 volt érvényes. A Tisztelt Ház felállva, tapssal köszöntötte Göncz Árpádot (SZDSZ), a parlament újonnan megválasztott elnökét, akire 339-en vöksoltak. Mint ismeretes, az alkotmány értelmében ezzel Göncz Árpád lett az ideiglenes köztársasági elnök. Az Országgyűlés alelnöké- vé választották Szabad Györgyöt (MDF) 348 szavazattal, Vörös Vincét (FKgP) 358 szavazattal és Szűrös Mátyást (MSZP) 353 szavazattal. (Az Országgyűlés ideiglenes elnöki tisztét Szabad György tölti be.) Az Országgyűlés jegyzője lett Balás Istéán (MDF) 365 igenlő szavazattal, Kóródi Mária (SZDSZ) 368, Bárdos Balázs (FKgP) 370, Bossá- nyi Katalin (MSZP) 362, Glattfelder Béla (FIDESZ) Németh Miklós miniszter- elnök kért szót ezután. Bejelentette: benyújtja kormánya lemondását. Elöljáróban utalt arra, hogy 16 hónappal ezelőtt egy másik Országgyűléstől kapott feladatot és bizalmat, hogy a történelemben minden bizonnyal • ritkaságnak számító folyamatban — a békés átmenet idején — vezesse a kormányt. Sokan voltak, akik ennek az útnak nem adtak esélyt, s vannak, akik ma sem hisznek benne. A kormány azonban hitt abban, hogy megvalósítható e folyamat, s ezért azcfh dolgozott, hogy az esély valóra váljon. Vállalta, hogy az átmenet kormánya legyen, nem gondolva arra: szerepük, felelősségük is csak átmeneti. Németh Miklós kijelentette: a testület munkája gyümölcsének tekinti, hogy most benyújthatja kormánya lemondását. Hosszú évtizedek óta ugyanis ez volt az a kormány. amely közvetlenül és valóban a parlamentnek, s nem egv pártnak volt felelős. amelv egy teljesen szabad. demokratikus választás eredményeként létrejött Országgyűlésnek nyújthatja be lemondását. A kormány tagjai büszkék arra — mondta —. hogy kormányzásuk hozzájárult e pillanat eljöveteléhez. Jó partnerként említette ebben a korábbi törvényhozó testületet és az új parlamentben helyet foglaló pártokat — akkor is. ha nemegyszer inkább ádáz ellenfélnek mutatkoztak —. mert elismerték egymás céljait. Németh Miklós végül bejelentette: az újrákezdés egyik formális feltételeként, az alkotmány előírásainak megfelelően benyújtja kormánya lemondását. Azt kívánta az új parlamentnek, a megalakuló kormánynak, hogy minden erejével és energiájával a hőn óhajtott európai Magyarország megteremtésén tudjon munkálkodni, ne vonja el figyelmét semmiféle áldatlan belső politikai harc. Végezetül kormánya és saját nevében is sok sikert, jó egészséget kívánt az új parlament minden képviselőjének. Az Országgyűlés megbízott elnöke Németh Miklós szavait megköszönve valamennyi képviselőtársa nevében kifejezte köszönetét a lemondott kormánynak és személy szerint Németh Miklósnak, egyidejűleg a hivatalától ugyancsak) elbúcsúzott ideiglenes köztársasági elnöknek és a parlament megbízott elnökének mindazért, amit az alkotmányos rendszerváltás békés megvalósulásáért tettek. Bejelentette, hogy a Minisztertanács lemondásáról külön határozatot hozni nem kell — apt, a plénum tudomásul vÉjte —, s a lemondott kormány az új testület megalakulásáig hivatalban marad. A hosszúra nyúlt szünet után az elnöklő Kéri Kálmán bejelentette, hogy a mandátumvizsgáló bizottság befejezte munkáját. Ezt követően, az elsőnek megválasztott öt képviselő megbízottja, Andrásfalvy Bertalan tett jelentést az Országgyűlésnek a korelnök és a körjegyzők megbízólevelének vizsgálatáról, megállapítva, hogy azok kifogástalanok. Javaslata alapján a parlament Kéri Kálmán, valamint Deutsch Tamás, Glattfelder Béla, Szelényi Zsuzsa és Wachsler Tamás képviselőt korelnökké, illetve körjegyzővé mondta ki. Kéri Kálmán beszámolt arról, hogy a körjegyzőkből és a korelnökből álló mandátumvizsgáló bizottság ellenőrizte a 379 képviselő megbízólevelét és a választási jegyzőkönyveket. Ennek alapján megállapította, hogy azok mindegyike megfelel a törvényben előírtaknak. Szelényi Zsuzsa körjegyző felolvasta a 379 képviselő nevét, majd a parlament tagjai 349 igen szavazattal igazolt képviselőknek ismerték el társaikat. Ezután a képviselők letették az ünnepélyes esküt, amelynek szövegét Deutsch Tamás körjegyző olvasta. Szavazással folytatódott az ülés: a felesküdött képviselők a Belügyminisztérium megbízott vezetőjének beszámolóját 332 igen. 1 nem, 7 tartózkodó szavazattal, valamint a választási bizottság előterjesztését 335 igen, 3 nem szavazattal és 17 tartózkodással elfogadták. A korelnök bejelentette: a parlamenti pártok megalakíViktort, a Kereszténydemokrata Néppárt Füzessy Tibort választotta a csoport vezetőjévé. A független képviselők megbízottja Fodor István lett. A napirend szerint haladva, ezután az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása következett. A képviselők 99 százaléka egyetértett azzal, hogy a pártfrakciók és a független képviselők meg-, bízottja előzetes megállapodásának megfelelően a T. Háznak 3 alelnöke és 8 jegyzője legyen. Az elnöklő Kéri Kálmán emlékeztetett arra. hogy a pártcsoportok és a független képviselők korábban megállapodtak a jelölés elveiben, miszerint a legnagyobb parlamenti párt, az MDF jelölné az Országgyűlés elnökét, aki egyben az ideiglenes köztársasági elnöki teendőket is ellátja, három alelnökére pedig az SZDSZ, a Független Kisgazdapárt és az MSZP tesz javaslatot. Utalt arra, hogy a megállapodás azt is lehetővé teszi, hogy két párt a fentiektől eltérő egyezségre jusson egymással, ha azzal nem sérti más párt pozícióját. E lehetőséget kihasználva, az MDF és az SZDSZ olyan megállapodást kötött —, amint arról délelőtt már tájékoztatták a sajtó képviselőit —, hogy az eredeti elképzelésektől eltérően az SZDSZ állít jelöltet a házelnöki posztra, az MDF pedig az egyik alelnök személyére tehet javaslatot. A nyolc jegyzői helyre az előzetes tárgyalások eredményeként a FIDESZ és a Kereszténydemokrata Néppárt 2—2, a többi párt pedig 1—1 személyt jelölt. Meghívott vendégek. Balról: Habsburg Ottó. tották képviselőcsoportjaikat. A Magyar Demokrata Fórum Antall Józsefet, a Szabad Demokraták Szövetsége Tölgyessy Pétert, a Független Kisgazdapárt Tor- gyán Józsefet, az MSZP Pozsgay Imrét, a Fiatal Demokraták Szövetsége Orbán Ezután a korelnök ismertette a jelöltek névsorát. Mivel a házszabályok szerint a jelölésre csak a pártfrakciók vezetői, illetve a független képviselők megbízottja jogosult, a jelölőlistát Kéri Kálmán lezártnak tekintette, s a titkos szavazás idejére szünetet rendelt el. A kormány lemondott 368, Trombitás Zoltán (FIDESZ) 367, Balogh Gábor (KDNP) 368 és Tóth Sándor (KDNP) 370 szavazattal. Göncz Árpád az elnöki emelvényre lépve kijelentette : — Bizalmat visszaadni nem lehet, bizalmat csak elveszíteni lehet. Éppen ezért mindent elkövetek annak érdekében, hogy az önök bizalmát megőrizzem. Ezt követően — a frakcióvezetők megállapodása értelmében — Göncz Árpád javaslatot tett az Ország- gyűlés megbízott elnöikének személyére. Indítványozta, hogy az elnöki teendők ellátásával az Országgyűlés az MDF jelöltjétj Szabad György professzort bízza meg. A képviselők ezt 356 egyetértő szavazattal elfogadták. A megbízott elnökké választott Szabadj György átverte az elnöklést Göncz Árpádtól. Volt, aki így nyilvánította ki hovatartozását. ' Fotó: Rigó Tibor
