Új Nógrád, 1990. április (1. évfolyam, 1-23. szám)
1990-04-12 / 9 . szám
4 lUZFUZZ] 1990. ÁPRILIS 12.. CSŐ TÖRTÖK MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.05: Hangszemle 8.20: Ez aktuális 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben. (Elő.) 11.10: ..Énekeltem én: Hegedűs Lászlóné” 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak 13.05: Klasszikusok délidöben 14.05: Huszár Sándor: Irodalom a ködben. 14.15: Muzsikáról versben, prózában 14.49: Az Állami Népi Együttes felvételeiből 15.05: Vizkereszttől szilveszterig 16.00: Tizenhat óra. 16.15: Neked szól! 17.05: A belpolitikai rovat műsora 17.30: Németh Marika és Udvardy Tibor operettfelvételeiből 18.00: Esti magazin 19.05: Sportvilág 19.15: Láttuk, hallottuk, olvastuk. 19.40: Vujcsics Tihamér: Alföldi képek 19.50: Hajszálgyökerek 20.05: MAG. Kapcsolom a Gárdát. . .! 21.05: [.emezek közt válogatva. Régi áprilisok krónikájából 22.00: Hírvilág 22.30: Ami érvényes — és ami nem 23.05: Ezio Pinza operafelvételeiből PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Rivaldafényben: Újdonságaink 9.03: Umberto Tozzi. a Royal Albert Hallban 9.47: A Magyar Honvédség központi zenekara játszik. II 2. rész. 10.15: Édes anyanyelvűnk 10.20: Operaslágerek 10.50: Peres, poros iratok 11.03: A mi korunkban. A Napközben szolgáltató m ü sora n y u gd i j a sok na k 11.25: Gramofonsztárok 12.00: Muzsikánál nincs jobb barát 13.03: Nosztalgiahullám Liverpooltól a progresszív boáiig. Beatles- stúdióverziók. 9. 14.00: Lelátó. Sportmagazin 14.30: Simon Emil-portré 15.05: Kapcsoljuk a . . . stúdiót. (Élő.) 15.20: Slágerről slágerre. Külföldi újdonságok 15.55: A heavy metal kedvelőinek 17.03* Gurdiusz. Magazin töprengőknek, korhatár nélkül 18.00 A mi utcánk. . . A Römer Flóris utca 18.30: Popregiszter. Csak fiataloknak! 19.03: Telis-telefondorlat. Eteri garázdálkodások 19.30: A Poptarisznva dalaiból 20.20: ..Kerek isten fáj a. szép tizenkét ága. . .” Az évkor népszokásai nagvhéttöl Márkig. 21.03: Világostól Világösig 21.26* Kalas Géza néni zenekara játszik 21.54: A M levar Rádió Karinthv. Színpada. Illedelmes cselekmények 23.03: Sporthiradó 23.10: Törzsasztal. (Elő) BARTÓK RÁDIÓ: 9.10: Zene korabeli hangszereken 10.20: Dáliák Tar Sándor novellája 10.48: Magyar énekkarok Monteverdi madrigál- felvételeiből 11.25: Operarészletek 12.05: A Suisse Romande zenekar hangversenye, a genfi Victoria- teremben 13.00: Hallgassuk újra! 14.00: Kamarazene 15.03: Szvjatosz.lav Richter zongorázik. XXV 7. rész 16.05: Wagner: Lohengrin. Három fel vonásos opera. III. felvonás 17.18: Dubrovav László műveiből 18.06- Barokk muzsika 18.30: in limba materna A Magyar Rádió román nvelvü nemzetiségi műsora Szegedről 19.05: 100 millió éves titkok nyomában 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. 20.10: Mesebácsi meséi 21.20: Mi ke Stern dzssssz- ogyüttese játszik 21.40: Mozart: Esz-dur zongoranéeves 22.15: Kritikus füllel 23.11: Naojaink zenéje. II 2. rész Napi Intervideo-ajánlat Koldus és királyfi Magyar felirattal. Rendező: William Keighley. Főszereplők : Errol Flynn, Claude Rains. Billy és Bobby Manch. Mark Twain regényének feldolgozása. MISKOLCI STÚDIÓ: 5.55: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 6.15: Információk. 6.20: Eszak-magyarországi krónika. 6.30: Hírek, lapszemle. 6.45: Közelkép mikrofonnal. 7.30: Szóvá tették, megkérdeztük. 7.45: Gyarmati Béla jegyzete. Szerk.: Jakab Mária. 16.30—18.30: Kereskedelmi, információs, zenés műsor. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1.: 8.40: Képújság 8.45: Tévétorna 8.50: Szünidei matiné: 10.05: Bálint Ágnes: Szimat Szörény szimatol IX/6. rész: A szegény árvák (ism.) 10.35: Fogat fogért. NDK-tévéfilmsorozat VII,2. rész: Egy jól sikerült este 11.35: Barenboim Beethovenről Angol filmsorozat. 12.00: Mozgató. 12.10: Képújság 16.20: Képújság 16.30: Foci angol módra. . . XIII. rész 16.50: Pannon krónika. 17.00: Vijesti. Hírek szerbhorvát nyelven. A pécsi körzeti stúdió műsora 17.05: Hármas ..csatorna” IV 2. rész: ízlésvilág, világízlés 17.55: Kozmosz. Amerikai dokumentum- film-sorozat. XIIIT0. r^jz: Az örökkévalóság peremén 19.00: Reklám 19.05: Esti mese. Linda mesél. 19.15: Lottósorsolás 19.20: R 'klám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Vera Chytilová-sorozat Elakadás. Csehszlovák filmkomédia 21.40: Reklám 21.45: Van öt perce? Albeniz: Tangó 21.50: Hazai tükör 23.10: Híradó 3. TV 2.: Radványi Dorottyával és Antal Imrével 17.00: Képújság 17.15: Tv 2. Benne: Reklám, riportok, időjárás, zene 17.45: Mozaik. Telefonos játék 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! 19.00: Végül. Magyar film (FF) 20.30: Tv 2. Benne: Hat Asz. A NÍVÓ KFT és a Rákóczi hanglemezkiadó- és menedzseriroda közös műsora 21.00: Híradó 2. 21.20: TV 2. Benne: Nézze meg az ember! 21.30: Napzárta 22.15: Elkóborolt az űrbe. Angol dokumentumfilm BESZTERCEBÁNYA: 1. MÚSOR: 9.00: Iskolásoknak 9.20: Halló, itt Jakub. Mesefilm (ism.) 10.10: Kék fény 16.15: Objektív magazin 16.45: A nap percei 16.55: Hatan voltunk. Tv-sorozat. befejező része 17.55: Autósok, motorosok magazinja 18.35: A második János Pál Dók.-film befejező része 19.00- Esti mese 19.10: Gazdasági jegyzetfüzet 19.30: Híradó 20.00: Hollywood. Angol tv-sorozat 21.00: Publicisztikai magazin 21.40: özvegy asszonyok. Angol tv-sorozat 2. MŰSOR: 19.30: Híradó 20.00: Az élő ostor. Tv-film befejező része 21.10: Az ikon két arca. Dók.-film 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: A párbeszéd stúdiója MOZIMŰSOR: Salgótarjáni Apolló Mozi: Fél 4-től: Kincsvadászok. Színes. szinkronizált amerikai kalandfilm. — Háromnegyed 6, 8-tól és este 10-től: Emmanuelle 2. (18) Színes, francia erotikus film. — Apolló Kamara: 5 órától: Amadeus I—II- Színes, szinkronizált amerikai film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: Nicsak. ki beszél? Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. — Madách Kamara: 5 órától: Janicsárok fogságában I—II. (16) Színes, bolgár kalandfilm. — Pásztó: Fél 6 és fél 8-tól: Túl a csúcson. Színes. szinkronizált amerikai kalandfilm. — Szé- csény: 6 órától: Oliver és társai. Iskolamozi: Daliás idők. — Jobbágyi: Shirley Valentine. Színes, szinkronizált amerikai filmvigjáték. Gondolatok a tavaszi tárlatról Kiszorított helyzetben a nógrádiak Számbó István: Nyugalom című alkotása Salgótarján Város Tanácsának nagydíját kapta. E n emlékszem még a régi tavaszi tárlatokra, ahol ennek a tájnak a művészei még nem éltek „elnyomott kisebbségben". Ismerős volt az alkotó neve, személyisége, stílusa. Nekem esemény volt, ha Lóránt János szürkéiben megjelent a kék szín és eseményt jelentett Ivánvi Ödön akvarelljeL nek az oldottsága. Figyelemmel kísértem Czin- ke Ferencnek stílusváltá-, sait a népművészeti motívumból merített jelkép- rendszerektől az expresszív hatású alkotásokig, Farkas András és Réti Zoltán soha nem változó hűségét Palócországhoz, magas színvonalú művészi megörökítésben. Érdeklődéssel vártuk Mustó János nagyméretű. erőt sugárzó dekoratív hatású képeit, Hibó Tamás lazadó grafikáit, Pénzes Géza míves és gondolatokat ébresztő rajzait, Radics István hangulatos akvarell- jeit. Hiányoznak Lórántné Presits Lujza festményei, csendes lírája. Mészáros Erzsébet igényesen szép textiljei, Szatmári Béla ötletes kompozíciói. örültem Földi Péter, Hegedűs Morgan sikerének, de tudom, hogy az ő eredményeihez sem volt elég a tehetség, az egyéniség. Fanatikus szorgalom, kitartás és lemondás van eredményeink mögött. Egy-egy művévé] szerepel Bakos Ferenc, Szabó Gáspár. Réti Zoltán és Bobály Attila* Bár ez a kevés is bizonyítja kvalitásukat, több helyet és figyelmet érdemelnének! Nálunk valóban igaz az a közmondás, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában. A többi képről csak anj- nyit: volt ami tetszett, de többségükben kísérletek címén mutatják be a századelő stílusirányzatait. Rendkívül szeretem és tisztelem pl.: Eduard Munch expresszionista művészetét, de a mai epigonokat már kevésbé. Ügy gondolom, hogy a tavaszi tárlat nem ad országosan átfogó képet mű- • Részlet a kiállításból Kép: Rigó Évekkel ezelőtt elhatároztam: erről a témáról többet nem beszélek, nem írok, kár minden pusztába kiáltó szóért. Mostanáig! Csak a hitem az, amely arra inspirál, hogy mégis tollat fogjak abban a reményben, hogy a jövőhöz szólok, egy változó világ emberéhez, akik figyelnek azokra, akiknek véleményét és érdekét szeretném képviselni. veszeti életünkről, viszont évek óta kiszorítja hátrányos helyzetbe hozza az itt élőket. Figyelembe véve a kiáramló mecenatúrát és a megszűnőben lévő kapcsolatokat a nézők és az alkotók között, számunkra mindez idegen! Érthetetlen, hogy ez kinek volt érdeke, de felvetném azt is, hogy kinek van joga hozzá? Tény, hogy a gigantomá- niás művészetpolitika elsorvasztotta nemcsak a képzőművészetet, de szinte mindent, amitől ennek a városnak lelke, levegője lehetne. Egyetértek azzal a gondolattal, hogy egy város adhat a művészetnek helyet és közönséget is, de igazi szellemi légkört csak az a művészet teremthet, amely ebben a termékeny nógrádi talajban gyökerezik és itt bontakozik ki a szemünk láttára. Lehet, hogv valaki azt mondja most: nem ez a legfontosabb. Véleményem szerint téved, mert nem szabad sorrendet felállítani. Mindazt ami életünket szebbé és jobbá teheti, csak egyszerre cselekedhet,jük, hogy azok képesek legyenek egymást kiegészítve, megtermékenyítve kialakítani azt a környezetet amelyben értelmesebb lesz létünk, életünk minősége. Ha a régi kis Salgótarján mint mecénás képes volt eltartani a festőket, szobrászokat és írókat, nem nehéz elképzelni, hogy mire lesz képes ez a város, ha újból akarja, hogv saját szellemi kisugárzása ragyogja be végre lelkünket, kisebb közösségünket. Fancsikné Cs. Mária wmmmmm filn\%rd Amadeus Milos Forman egy minapi telefoninterjuoan azt mond" ta. hogy nagyon örül a film magyarországi bemutatójának. hiszen ez valójában egy közép-európai történet és az nagyon ‘ jó dolog, ha valamit ott is ismernek. ahennan származik. Mi’ ehhez csak annyit tehe Ónk. hogy ez így van. még akkor is, ha ez a bemutató keménv hat évet késett, hiszen az Amadeus 1984-ben készült. A késés önmagában nem rontja el a filmet, de már most látható, hogy behozhatatlanul hátrányos helyzetbe kényszeríti a lehetséges sikerét. Hiába a még oly nagyszerűség, a néhány évvel ezelőtti fantasztikus elismerés, a reá hulló díjeső (közte nyolc Oscar-díj), a filmnek ebben a mai moziműsor-környezetben méltatlanul szeréi'.'' fogadtatása jósolható. Kihunyt körülötte a világ csillogó-villo- gó sürgése, forgása, és a mindennapra, minden hétre a filmslágerlista újabb első helyezettjét követelő ezerfejű Cézár, a közönség, kegyetlenül ítél. Értékvédő előzetes so- pánkodásunk tehát nem minden alap nélküli, de félre ezzel és nézzük a maga nemében valóban csodálatos filmremeket! Isten mentsen a taszító misztifikálástól és a távolságtartó művészi elemzéstől. Milos Formántól mi sem áll távolabb, mint az efféle kategóriába tartozó film készítése. Már emigrációja előtt, 1968-ig Csehszlovákiában készített filmjei is szenzációsak voltak. A Tűz van babám! című emlékezetes és betiltott szatírája is szokatlanul közvetlen hangnemű sztárok nélküli zseniális alkotás. Az USA- ban készített Száll a kakukk fészkére, a Hair és a Regtime is úgy lettek világsikerek, ahogyan amerikai filmek ritkán. És most itt az Amadeus, amiben nincs egyetlen sztár sem és a film szinte mindent learatott, ami learatható. Az Amadeus ugyanakkor végletesen szembemenetel az amerikai sikerdramaturgia más elemeivel is. Egyebek között témájában sem kötődik napi aktualitásokhoz. A tizennyolcadik századi mindennapok, eltekintve néhány nagy találkozástól és a színházi jelenetektől, akkor is csak hétköznapok, ha a később elismert zseni életéből valók. Ugyanakkor a szélsőséges fiimi látvány- világok korszakában egy rokokó környezet megjelenítése merész vállalkozás. Olyan alapvetően komoly és fontos gondolati tartalommal, mint a zsenialitás és a középszerűség, az Isten és az ember viszonya. Mindez közel háromórás időtartamban és Európa közepén (pontosabban Prágában) forgatva! Ez sem mindennapi! Olyan az egész tehát, mintha totális ellenpontozása lenne az amerikai modern álomgyári termékeknek. Természetesen ez csak a látszat. Valójában óriási tétről és nagy szellemi kihívásról volt szó, ugyanakkor minden résztvevő nyerni is akart. A szellemi és a gazdasági szakemberek egyaránt. Ezért hihetetlenül precíz és szellemes kidolgozás, az óriási műgonddal kialakított háttér, a csúcs- technika felhasználása a világításban, a hang- és képrögzítésben. Hatalmas ügyintézői apparátus biztosította a megkülönböztetett forgatási feltételeket. Es mindez ott is van a vetítő- vásznon! Természetesen film formájában és minőségi vonatkozásban. Európai kultúra, egy európai által, amerikai csomagolásban. Ezek után csak annyit: a film Wolfgang Amadeus Mozart, az isteni tehetségű zeneszerző és muzsikus és Antonioni Salieri a középszerű. „csak” tehetséges bécsi udyari muzsikus egymáshoz és a zenéhez fűződő viszonyáról szól. Az utóbbi — állítólag — irigy féltékenységében halálba üldözte a mindössze 35 évet élt, de 626 szerzemény t hátrahagyott Mozartot. A sztori tehát kétségtele* nül eredeti közép-európai. Modnár Mihály
