Új Nógrád, 1990. április (1. évfolyam, 1-23. szám)

1990-04-11 / 8 . szám

1990. ÁPRILIS 11., SZERDA 3 iinurnu Újabb kritikus foglalkoztatási körzeteket jelöltek ki I’écs és vonzáskörzete után — a nagy számit mun­kanélküli miatt — így Bátonyterenye, Egercsehi és Recsk. illetve Ózd is megkapta a kritikus foglal­koztatási körzet státusát. A Foglalkoztatási Alap­ból mintegy cgymilliárd forintot különítettek el a kritikus körzetekre. Az említett térségeknek egyelőre 690 millió forintot hagyott jóvá a Minisztertanács. Egyéni képviselők (ff.) „Párttagságtól függetlenül össze kell fogni!...” Speidl Zoltán vállalja a főállású honatyáskodást — Mivel február elején megkezdődött a Nógrádi Szénbányák felszámolása. Bátonvterenyén a közeljövő­ben 2800 dolgozóról kell valamilyen formában gon­doskodni — mondotta Má­kos Nándor, a Nógrádi Szénbányák személyzeti osz­tályvezetője az MTI érdek­lődésére. Amennyiben más üzemeltetővel, kevesebb lét­számmal és gazdaságosabb formában továbbra is fenn­maradna a bányászat, mint­egy 1800 dolgozónak bizto­síthat munkát. Körülbelül ezerre tehető azoknak a száma, akik új munkahe­lyen, nyugdíjazással vagy különféle munkaügyi esz­közök révén juthatnak meg­élhetéshez. A felmérések szerint közülük a kritikus körzetekben alkalmazható kedvezményekre, így a kü­lön is támogatott korenged­ményes nyugdíjazásra mint­egy 300-an, az állami vég- kielégítésre százan, a ka­matmentes áttelepülési köl­csönre 20-an, 30-an tarta­nak igényt. Körülbelül szá­zan készülnek öregségi nyugdíjba. Bátonyterenyén a tervek szerint 310 millió forint többlettámogatást használ­hatnak fel. A vállalat lét­száma egyébként már tavaly 1600-zal csökkent, de e dol­gozók közül ezren a koráb­bihoz hasonló munkahelyen maradhattak vállalkozási formában. Fontos, hogy a jövőben is minél többen találjanak munkát a térség­ben. Tervezik többek között. Az ipari szövetkezetek 10. kongresszusán Pusztai Ti­bor, a Pásztói Faipari Kis­szövetkezet elnöke is szót kért, s a problémákról be­szélt. Bár ők nyereséggel zárták a tavalyi évet. mégis vannak gondjaik. — A tervezett 80 fős lét­számmal teljesítettük a 37 millió forintos tervet, sőt 4 millió forintos nyereségünk volt — mondja az elnök.— Már a múlt évet is a piaci verseny kiéleződése jelle­mezte: több munkát csak verseny tárgyalással tudtunk elnyerni. Ebben a legfőbb paraméterek: az ár. a mi­nőség és a határidők be­tartása. — Milyen a helyzetük a hasonló cégekhez viszonyít­va? — A közepes árfekvésű kategóriába tartozunk. A kisvállalatok között ver­senyképesek tudunk ma­radni. bár számolnunk kell az áremeléssel. elsősorban az alapanyagár drasztikus növelésével. A 32 nógrádi szövetkezet között eredményességben a jók között vagyunk. Igye­keztünk a tagság életszín­vonalát szinten tartani, mégpedig úgy, hogy az év­közben kiosztott jövedelem­előleg és az év végi jövede­lemkiegészítés az előző évi­hez viszonyítva körülbelül egyhavi bérrel volt több. — Az idén is biztos a piac? — Az iskolabútor-gyártás a fő profilunk. Attól füg­getlenül, hogy kemény lett hogy faházszerelésre in­dítanak vállalkozást. A be­zárandó kánvási üzem 650 dolgozójából 200-an egy új kéregbányában helyezked­hettek el, százan nyugdíj­ba me.ntek, 350-en pedig a bánya műszaki berendezé­seinek leszerelésével, ki­mentésével foglalkoznak még néhány hónapig. Ké­sőbb ők azok helyére ke­rülnek, akik a vállalat más üzemeiből' készülnek öreg­ségi vagy korengedményes nyugdíjba. Egercsehiben, a Mátraal­jai Szénbányák bezárt üzemében mintegy 730 dol­gozónak szűnt meg a mun­kahelye. Közülük 200-an még a kritikus foglalkozta­tási körzetté minősítés előtt nyugdíjba mentek, illetve más üzivnekben helyezked­tek el. A fennmaradó mint­egy 500 dolgozóból 300-an — a számukra kedvezőtlen körülményeket is elfogadva — helyezkedtek el máshol, immár a különleges státus elnyerése után — mondot­ta Horgos Tamás, a válla­lat munkaügyi és szociális igazgatója. A vállalat indokolt­nak tartja, hogy ezek a dol­gozók is részesüljenek va­lamilyen kompenzációban, például csökkentett összegű végkielégítésben vagy más juttatásban. Erről a megyei érdekegyeztető fórum dönt majd. Mintegy 120-an tar­toznak jelenleg is a válla­lat állományába, táppénzes­ként. illetve felmondási ide­jüket töltve. A kritikus kör­a piac. az okta'.us színvo­nalának javítása érdekében erre szükség lesz, tehát a piac biztosított. A lekötés kedvezőbb, és az alapanyag­ellátás is jobbnak tűnik — a fenyő fűrészáru kivételé­vel — mint tavaly volt. — Munkaerőgondjuk? — Van. Már miért lenne gond nélküli az életünk?! Sajnos, azt tapasztaljuk, hogy főleg a fia alok men­nek el tőlünk. Elsősorban Budapestre, vagy külföldre tartanak, az ottani lehető­ségekkel nem tudunk kon­kurálni. — Béremelést terveznek? — Béremelés csak a ter­melésnövekedés aránvában jöhet számításba. Az a helyzet, hogy ha csak a tervet teljesítjük, akkor az életszínvonal csökkenni fog! Ahhoz, hogy szinten tart­suk, kényszerítve vagyunk, bogy a ■ •'rv'v'~dfVon túl. a nyolc órán felül is dolgoz­zunk. leterhelve az embe­reket. Ugyanakkor viszont ott van az adózás, ami a több­letmunka ellen hat! Mun­kanélküliség .és életszínvo­nal-csökkenés következik be. és ha ebben a helyzetben lehetne valamiből profitálni, az a kisvállalkozás. A kis­vállalkozók pedig — éppen az előbbiek miatt — nem érdekeltek a többletmun­kában. A kongresszuson előjöt­tek ezek a problémák, de megoldásuk kormányzati döntést igényel. D. I. zetek kedvezményeire jo­gilag elsősorban ők szá­míthatnak, Szinte vala­mennyien az állami végki­elégítést igénylik. A térség­re a tervek szerint 70 mil­lió forint többlettámogatás jut. Recsken is nagy várako­zással tekintenek a dolgozók a kritikus körzetté nyilvá- tás adta lehetőségek elé. Mint Polgár Istvánná, a Recski Ércbánya Vállalat üzemgazdasági osztályveze­tője elmondta, a munkanél­küliségnél számba vr.tt 500 dolgozó közül 50-en időköz­ben nyugdíjba mentek, il­letve máshol kerestek mun­kát, 50-en pedig egy ás­ványfeldolgozó részvény- társaságnál helyezkedtek el. A bányabezárást másfél éven belül befejezik, így a fennmaradó 400 dolgozóból többen igénylik majd a kri­tikus körzetben járó segít­séget. A beszélgetések alap­ján a legtöbben a koren­gedményes nyugdíjazást ré­szesítik előnyben, s ha er­re nem lenne lehetőség, ak­kor az állami végkielégítést választják. Amennyiben az érdeklődő külföldi cégek — így a kanadaiak, írek — közül valamelyik vállal­kozik a bánya további mű­velésére, a kutatásoknál és a további munkáknál mint­egy 50 régi dolgozót lehetne foglalkoztatni. Az említett kedvezmé­nyeken túl a kritikus fog­lalkoztatási körzetekben egy évig átvállalják a mun­ka nélkül maradókat fogadó vállalatoktól a társadalom- biztosítási kötelezettség megfizetését, illetve a vál­lalkozni kívánókat 200 ezer forint értékig gépekke.l, ter­melési eszközökkel is segí­tik. II földhivatalok újra a MÉM-hez tartoznak Szó szerint rendet teremt­het a Minisztertanácsnak a földügyi szakigazgatási te­vékenységéről és annak szer­vezetéről alkotott rendele­té, amely a Magyar Közlöny idei 30. számában jelent meg. A rendelet ugyanis kimondja, hogy a földügyi szakigazgatási munka köz­ponti irányítását ezentúl a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter látja el. A. MÉM Országos Föld- ügvi és Térképészeti Hiva­talának illetékese az MTI munkatársának elmondot­ta: ezzel megszűnt a föld­hivatalok 1971 óta tartó ket­tős irányítása, mely szer­vezetileg a megyei tanácsok­hoz csatolta a hivatalokat, míg a szakmai feladataikat továbbra is a MÉM határoz­ta mc,g. A földhivatalok anyagi fenntartását a me­gyék költségvetéséből fi­nanszírozták — ám mivel közvetlen hasznot a taná­csok számára nem hoztak — gyakorlatilag terhessé váltak számukra. Ezért kü­lönféle szolgáltatások (pél­dául földmérési és különfé.- le adminisztrációs felada­tok) ellátására kénysze­rültek. Így viszont nagy­mértékben háttérbe szorult a hatóságii feladatok vég­zése. A MÉM szakértője sze­rint a Minisztertanács ren­deleté a földhivatali mun­ka korszerűsítésének jogi alapot 1 biztosító első lépés. — Mindenekelőtt, engedje meg, hogy gratuláljak a vá­lasztási győzelméhez! Milyen körülmények között tudta meg, és hogyan reagált a vérnyomása az eredményre? — A választási irodában voltunk, de rengetegen. Na­gyon nagy' boldogság volt, főleg ahogy láttam az embe­rek örömét. Nem udvarias­ság: ez csapatmunka volt. Köszönöm és köszönjük a választóknak, hogy megtisz­teltek a bizalmukkal! — Váratlanul érte a si­ker? — Annyiban nem, hogy gyorsan érkeztek be a rész- eredmények. Viszonylag ha­mar kiderült a tendencia, csak az arány volt kérdéses. Már az első néhány mutató után látszott, hogy hacsak valami nagy baj nem törté­nik, akkor az MDF nyer. A győzelem mértéke viszont or­szágosan is meglepő volt. Helyben sokkal szorosabb versenyre számítottam. Sok embert tudtunk magunk mellé állítani a második for­dulóra azok közül, akik az elsőben még bizonytalanok voltak, vagy másra szavaz­tak. — Az SZDSZ Budapesten szenvedte el a legnagyobb vereségét, amelyet a „cédu- laháborúval” indokolták. Er­ről mi a véleménye? — Erre egyet tudok mon­dani és ez viszont zavar: annyira a győzelemre orien­tálódtak, hogy nem tudták elviselni a gondolatot sem, miszerint vesztenek. Ezt le kell nyelni, meg kell emész­teni, aztán menniük kell a dolgoknak tovább! Itt akkor minden vesztes elmondhat­ja: azért vesztett, mert va­lakik valáTnit mondtak róla. Méltósággal kell elviselni a vereséget, ennél már csak egy nehezebb: elviselni a győzelmet. — Az öröm mellett azért nyomasztó is ez, nem? — Igen, valami olyasmi jön, amiről nem tudjuk pon­tosan, mi. Természetesen jobb lenne működő gazda­ság mellett politizálni, de reméljük, működni fog. Mű­ködnie kell! A politika kere­Cusztos István, az SZDSZ salgótarjáni képviselőjelöltje kis különbséggel megnyerte az első fordulót, a másodikban azonban vesztett.- Hogyan értékeli a válasz­tást?- Maga a választás álta­lában demokratikus körülmé­nyek között zajlott le. Azért a megszorítás, mert nem volt mentes némi félelem- és hisz­tériakeltéstől, A szavazás bi­zonyos időre (ma még nem tudni, ez mennyi) kijelölte a pártok helyét, így a miénket is. Ezt mi fegyelmezetten tu­domásul vesszük, igyekszünk megtalálni azt a kemény, de konstruktív ellenzéki szerep­kört, amely a társadalom szá­mára is hasznos.- Váratlanul jött az ellen­zéki szerep?- Meglepetés nem ért min­ket, mivel a kisgazdák több helyen fegyelmezetten követ­ték budapesti vezetőik dönté­sét. Sokan mentek szavazni azok közül, akik az első for­dulóban az MSZP-re, és nem tét ad ehhez, irányvonalat. Ügy tűnik, rosszabb helyzet­ben van ma az ország, mint a II. világháború után volt. Akkor effektive romok vol­tak, most más a helyzet, nem a házak vannak össze­rogyva. — A kampány alatt meny­nyi ideje jutott a családra? — Kevés, de az biztos, hogy nyugodt családi háttér nélkül nem tudtam volna végigcsinálni. A feleségem és a gyerekem is rengeteget segített. A családra szükség van. Ha nincs biztonságérze­tem, hogyan merjek eljárni nagy dolgokban? — Tudja már, hogy mivel foglalkozik ezen a héten? — Talán kedden kell Pestre mennünk. Szerdán, úgy tűnik, nincs semmi, ak­kor szeretnék kimenni Szlo­vákiába. Csütörtökön lesz az MDF 3. országos gyűlése, pénteken a Képes Űjság szer­kesztőségébe megyek, egye­lőre még ott dolgozom. — Egyelőre? Ez azt jelen­ti, hogy profi politikus lesz? — Nyilván főállású képvi­selők leszünk, s akkor fel kell függesztenem néhány évre a főhivatású újságírást. — A parlamenti képviselő­ket négy évre választottuk. Mennyi esélyt ad annak, hogy ez csakugyan négy év lesz? — Egy parlamentet csak végszükség esetén oszlatnak fel. Kormányok jöhetnek- mehetnek, a parlament attól még maradhat. Persze, nem zárok ki semmit, most min­den benne van a pakliban. — Tervez-e valamiféle he­lyi koalíciót? — Először hadd mondjam el, nagyon jólesett, hogy még a végeredmény ismere­te nélkül felhívott Gusztos István és gratulált. A helyi összefogásról: úgy gondolom, ebben a térségben nem le­het szétszakadni pártokra. Párttagságtól függetlenül, mindenkinek össze kell fog­nia, akinek van hozzá képes­sége, hogy tegyen valamit. Ez nem jelenti azt, hogy az ön- kormányzati választások ide­jén nem leszünk megint el­lenfelek. De utána is együtt kell dolgoznunk. Azt kell az MSZMP-re szavaztak. Több­ségük az MDF-re adta vok- sát. Ezt a választást elveszítet­tük, de az átalakulásnak mi is nyertesei lehetünk. Felté­ve, hogy valóban demokrácia lesz Magyarországon, efelől azonban erős kétségeim van­nak. Ám remélem, a szabad- demokraták megadják a tü­relmi időt az új kormánynak. Ügy gondolom, a sikeres kor­mányzáshoz az MDF-nek sok mindenben változtatnia kell az eddigi politikáján. Minde­nekelőtt arra gondolok, hogy a fórumon belüli liberális irányzatoknak nagyobb szere­pet kell kapniuk.- Milyen feladatok állnak most az SZDSZ előtt?- A szabaddemokratáknak az ellenzék vezető erejeként véleményem szerint a követ­kező kérdésekre kell kon­centrálniuk: 1. A népszavazásnak le kell vonni konzekvenciáit. 2. Aktív kisebbségvédelmi politikát kell folytatnunk, és erősítenünk kapcsolatainkat a megnézni, mit tudunk ten­ni a jövőben együtt. — Vannak-e már konkrét javaslati elképzelései az Or­szággyűlésnek? — Az önkormányzati tör­vényt minél hamarabb meg kell hozni, és minél előbb meg kell ejteni a választáso­kat. Hiába szép és okos egy parlament, nagyszerű egy kormány, ha az alapoknál minden marad a régiben. Legfontosabbnak a gazdasá­gi dolgokat érzem, hiszen emberek kerülnek nagyon gyorsan az utcára. Ez ellen nagyon gyorsan és hatéko­nyan tennünk kell valamit. Gondolok itt az ipartelepítés­re, átképzésre. Az MDF-et támadták azért, mert lassúbb és mérsékeltebb a progra­munk, mint az SZDSZ-é. Ügy mértük fel, hogy az SZDSZ-program keresztülvi­telekor sokkal többen kerül­nének az utcára — így vi­szont kicsit lassabb ütemben történik ez. Párhuzamosan talán már megvalósíthatjuk a munkahelyteremtést. — Közismert félelem, hogy a két nagy párt (egyik kor­mánypárt. másik ellenzék) megvétózza egymás intézke­déseit (ez az elmélet még az első forduló idején született)? — Most már tudjuk, ki az ellenzék. Én mindig is ab­ban bíztam, hogy nem párt­presztízsharcok fognak foly­ni, hanem felismerjük kö­zös érdekünket: van egy or­szág, amit valahogy ki kell vezetni a válságból. Én re­mélem, hogy ez a cél. — Az SZDSZ jobban haj­lott a nagykoalícióra (a má­sodik forduló előtt), mint az MDF. Antall József — mint ez közismert — ezt csak vészhelyzetben tudta elkép­zelni? — Az SZDSZ részéről ez taktika volt. Érezték, hogy nem lesz akkora a siker, mint várták. Az megítélés kérdése, és kormányfelelős­ség, hogy mi a vészhelyzet. Az összeomlás szélén azért még nem állunk. Ugyanakkor erős ellenzék nélkül viszont elszaladhat a ló ... szomszédos országok demok­ratikus erőivel. E területen kü­lönösen jelentős szerepet játszhatunk, mert várhatóan — remélhetően rövid időre — kiéleződik viszonyunk a szom­szédos államokkal, amelyek­nek vezető körei feltehetően tartanak az MDF „nép-nemze­ti" politikájától. 3. Meg kell végre teremte­ni a sajtó szabadságát. Hogy ez mennyire fontos, azt mu­tatják az elmúlt időszak tör­ténései, hiszen aligha lehet­ne pontosan felmérni, milyen szerepet játszott a válasz­tás alakulásában a tévé fö­lé rendelt kuratórium. 4. Folytatni és erősíteni kell eddigi szociálpolitikai tevé­kenységünket (SZETA), és ösz­tönöznünk kell valódi dol­gozói érdekképviseleti szer­vezetek létrehozását. 5. Képviselnünk kell átfo­gó és részletesen kidolgo­zott gazdaságfejlesztési kon­cepciónkat. 6. Fel kell lépnünk minden kizárólagosságra irányuló tö­rekvés ellen.- Befejezésül kiván-e még valamit elmondani?- Gratulálok Speidl Zoltán­nak és a demokrata fórum­nak a győzelemhez, s egyút­tal eredményes munkát kívá­nok. Véqezetül megköszönöm mindazoknak a bizalmát, okik ránk és rám szavaztak, ké­rem, továbbra is bízzanak ben­nünk! (dudellai) Miért lenne gond nélküli az életünk? Egy pásztói kisszövetkezet dilemmái Dudellai Ildikó Hagy vesztesek Szabad élet - ellenzékben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents