Új Nógrád, 1990. április (1. évfolyam, 1-23. szám)

1990-04-10 / 7 . szám

4 1990. ÁPRILIS 10., KEDD ummn MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: *.05: Hangszemle. *.20: Mikor, ha nem mostt 8.50: Külpolitikai figyelő 0.05: Napközben (Élő) Közérdekű magazin. 11.10: Postabontás 11.30: Cseres Tibor: őseink kertje, Erdély. XXI/11. rész. 12.45: Világhírlap. Nemzetközi sajtószemle. 13.05: Klasszikusok délidőben. 14.05: Poggyász. Tudnivalók utazóknak 14.35: Dzsesszmelódiák 15.05: Az író és a zsaroló. Hangjáték. 16.00: Tizenhat óra. 16.15: Muzsikáló természet. 16.20: „Ég szülte földet, föld szülte fáját...” Az em­berélet születéstől ha­lálig. A felnőttkor küszöbén. 17.05: PAF-műsor. 18.00: Esti magazin. 18.30: Háttér 1S.05: Sportvilág. 19.15: Láttuk, hallottuk, ol­vastuk. Művészet- és müvelődéskritika. 19.40: Bakonyi lakodalmas dalok. 19.50: Hajszálgyökerek. „Trianon titkai”. 20.05: Kiszorítósdi. 20.35: Ojdonságainkból. Népzenei felvételek. 21.05: Nyugat—keleti átjáró. 22.00: Hírvilág. 22.30: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót (Élő) Kb. 23.35: Szimfonikus táncok. PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Rivaldafényben: Francia popsztárok. 9.03: Társalgó. 10.00: Operettkedvelőknek. 10.50: Versarchívumunkból. 11.03: Kapaszkodó. Gyógypedagógiai szerviz. 11.40: Ki kopog? A Gyermekrádió műsora. 12.00: Asztali muzsika 13.03: Popzene sztereóban. 14.00: Hozott anyagból. ...avagy így rádiózunk mi. 15.05: Csúcsforgalom (Élő). 17.03: Kamaszpanasz. 18.00: Kataposta. 18.30: Popregiszter. Fiataloknak I Kívánságműsor. 19.03: Talpalávaló. 19.30: Daráló. Folytatásos ifjúsági történet 20.00: Másvilág. Kísérletek a megbom­lott HARMONIA hely ráállítására.- 21.03: PAF-műsor. 21.20: „Nóta-só”. A rádióhallgatók kí­vánságaiból. 22.20: Diákírók — Sárváron. 23.03: Sporthíradó. 23.10: A Doors együttes összes nagylemeze. X/3 rész 23.49: Zenés játékokból BARTÓK RADIO: 9.10: Rómeó és Júlia. Részletek Gounod ope­rájából. 9.50: A budapesti fúvósötös felvételeiből. 10.20: A magyar nyelv szá­zadai. 10.35: Gyilkos! 10.47: A moszkvai vonósok hangversenye a moszk­vai Csajkovszkij kon­zervatórium nagytermé­ben. 12.05: Ivan Szuszanyin. Részletek Glinka ope­rájából. 13.00: Rádiószínház. Blőse úrék mindenki­nek tartoznak. 14.00: Weelkes-motetták. 14.17: Zenei tükör. Kérdések, feleletek, új­donságok, érdekességek. 14.46: A kamarazene kedve­lőinek. 16.05: Wagner: Lohengrin. Háromfelvonásos opera. I. felvonás. 17.14: Zenekari muzsika 18.30: Na maternjem jeziku. 19.05: In der Muttersprache. A Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről. 19.35: Kapcsoljuk a pesti Vi­gadót (Élő) Közben: Kb. 20.20: Külföldi tudósoké a szó. Kb. 21.35: Pengetősmuzsika 21.50: Romantikus zene 22.23: Szvjatoszlav Richterrel Szibériában. V/3. 23.08: Rádiószínház. Zenés játék. MISKOLCI STÜDIÖ: 3.55: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 6.15: Információk. 6.20: Észak-magyarországi kró­nika. 6.30: Hírek, lapszemle. 6.45: Tájak, sorsok, életképek. 7.30: Szóvá tették, megkérdez­tük. 7.45: Bírósági jegyzet. Szerk.: Szegedi Erzsébet. 16.30— 18.30: Kereskedelmi, informá­ciós. zenés műsor. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1.: 8.50: Képújság 8.55: Tévétoma nyugdíja­soknak. 9.00: Békalesen. Amerikai dokumen­tumaim. 9.50: Telelottó. !•.»•: Szünidei matiné. 10.50: Bálint Agnes: Szimat Szörény szi­matol. IX/3. rész: Az énekmester. IX/4. rész: A fejedelmi sonka­csont (ism.) 11.40: Mozgató. Torna mozgáskorláto­zottaknak. 11.50: Képújság 16.05: Képújság 16.15: Pannon krónikái A pécsi körzeti stúdió híradóműsora. Dél-dunántúli hírek, információk, esemé­nyek. 16.25: Nachrichten. Hírek német nyelven. A pécsi körzeti stúdió műsora. 16.30: Nas ekran. A pécsi körzeti stúdió szerbhorvát nyelvű nemzetiségi magazinja. 17.00: Népzene — zenekarra. Maros Rudolf: Erdélyi verbunk (ism.) 17.05: Huszadik századi irányzatok. Képzőmű­vészeti filmsorozat. Giacomo Bállá és a futurizmus. 17.55: RTV-közönségszolgálat. 18.00: Számadás. Gazdasági negyedóra. 18.20: Üj Reflektor Magazin. Érdekvédelmi riport- műsor. 19.05: Reklám. 19.10: Esti mese. 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Tövismadarak. Amerikai tévéfilmsoro­zat. X/5. rész. 20.50: Reklám 20.55: Stúdió ’90. A Televízió kulturális hetilapja. 21.55: Add tudtul fiaidnak. Dokumentumfilm. 22.55: Asztalitenisz Európa- bajnokság Közvetítés Göteborgból, felvételről. 23.25: Híradó 3. TV 2.: Endrei Judittal és Déri Jánossal. 17.00: Képújság 17.15: Tv 2. Benne: Reklám Riportok Időjárás Zene Teledoktor. Orvosi tanácsok. 17.45: Mozaik. Telefonos játék. 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! Atomhangya. Amerikai rajzfilm­sorozat. 18.46: Tv 2. 19.00: A labdarúgó-világbaj­nokságok története, 1954. IX/1. rész. 20.00: Tv 2. Benne: Célkoncert. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.35: Videovilág Videolevél Herskó Já­nostól (ism.) 21.55: Tv 2. Napzárta. 22.40: Az öreg. NSZK bűnügyi tévé- filmsorozat. Egy láthatatlan nyomai (ism.) Kb. 23.40: Tv 2. BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.00: Iskolásoknak 9.20: Tv-játék (ism.) 10.45: Sportviszhangok (ism.) 11.55: Tv-börze. 16.20: Katonákról. Sorozat. 17.10: A nap percei 17.25: Fúvószene 18.05: Hatan voltunk. Tv-sorozat. 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Beszámoló egy párbaj­ról. Tv-játék. 21.40: Jean Gabin. Francia dók.-film. 22.30: A párbeszéd stúdiója 2. MŰSOR: 16.15: Tévé zenei szótár. Sorozat. 16.30: Kapcsolatok stúdiója. Ifjúsági műsor. 17.40: Csehszlovákia—Svéd­ország. Jégkorong- mérkőzés. A 2. szünetben: Esti mese. 19.30: Fiatalok tv-klubja. 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Asz^'it-nisz-EB. Felvételről. MOZIMŰSOR: Apolló Mozi: Fél 4. három­negyed 6-tól: Vissza a jövőbe 2. Színes, szinkronizált ameri­kai sci-fi kalandfilm. 8 órától: Utolsó csepp. Színes amerikai krimi. — Apolló Kamara: Me- teo. (16) Színes magyar film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4. háromnegyed 6 és 8-tól: Robotpárbaj. Színes, szinkro­nizált hongkongi sci-fi. — Ma­dách Kamara: Monsieur Hire. Színes francia film. — Bátony- terenyei Bányász: 9 és fél hét. (18) Színes amerikai pszichode- likus film. — Pásztó: fél 6-tól: A herceg menvasszonva. Szí­nes. szinkronizált amerikai me­sefilm. — fél 8-tól: Túl a csú­cson. Színes, szinkr. amerikai kalandfilm. — Rétság: Amerikai nindzsa 2. Színes, szinkroni­zált amerikai akciófilm. A Beatles, 1990. Vastaps a Thália művészeinek Színházi hangverseny: meglehetősen furcsa műfaji megjelölés. De mi mást le­hetne mondani egy olyan előadásra, .amelyet a Thália Színház produkciójaként hirdetnek a plakátok, való­jában azonban nem más, mint Lennon- és McCartney- dalok füzére? Ugyanis a Salgótarjánban bemutatott változatban csak utalás tör­ténik még arra a laza ke­retjátékra is, amely a fővá­rosi helyszínen vélhetően színházi jellegűvé avatja négy prózai színész zenei teljesítményét. E fanyalgónak tetsző bevezetésből nem az követ­kezik, hogy a Beatles-kon- cert ne okozott volna nagy élményt a színháztermet zsú­folásig megtöltő — főként fiatalokból és nosztalgiázni hajlamos középkorúakból álló — közönségnek. „Olyan volt az egész, mint a hat­vanas években” — mondta egy I zeneértő néző kifelé jövet, s ezzel nemcsak a tiszta szándékú, amatőr módot dicsérte, hanem az ezzel járó felszabadult han­gulatot is. Közhely, hogy a mai negy­venesek „nagy nemzedé­kének” a beat-mozgalom nemcsak zenét, hanem álta­lános érvényű szimbólumot is jelentett. A lázadás, a konvenciókkal szakító ma­gatartás, egy természete­sebb, emberibb világ jelké­pét. „Mi sohasem lettünk kon­formisták. Az emberek azt mondogatják, nekünk, hogy kordába kellene szorítanunk magunkat, de mi sohasem hittünk nekik. Azt is mond­ták, hogy illő lenne polgári öltözékekben járnunk. De ha az embernek van önbi­zalma,! sohasem ölti fel ezt az egyenruhát, egész éle­tében. akárhányan is akar­ják ráerőszakolni. Mi nem építésznek, festőnek, vagy írónak tanulunk. Hanem egyszerűen létezni. És eny- nyi az egész” — mondta Ge­orge Harrison a lovaggá ütött „liverpooli gomba- fejűek” egyike. Ez az ön­magukat nyiltan vállaló, puritán „ars poetica” ha­totta át zenéjüket, és ez­zel tudtak közösségteremtő erőt kifejteni, milliókat mozgósítani Londontól New Yorkig, Tokiótól Budapes­tig. Közel tíz éven át vol­tak az élvonalban, az úgy­nevezett könnyűzene sa­játos ágának meghatáro­zóiként. Nem csoda, hogy hatásuk sem szűnt meg a zenekar 1969-es feloszlásá­val. Vágyaik, eszményeik egy része ígéretnek, illúzió­nak bizonyult, de aligha vitatható, hogy a világ ar­culatán megőrződött kezük nyoma. Indirekten részük van a népeket, országokat, közelítői változásokban, a békétlennek látszó emberi természet jobbrafordításá- ban. „Cipőhöz kaptafát” — gondolta Forgács Péter, ami­kor kitalálta a Mindhalálig Beatles alapötletét, és Mun­kácsy Miklós, amikor meg­írta a forgatókönyvét. Egy­kor volt zenészek — ma az értelmiségi pálya rögös út­ját járó férfikorú emberek — húsz év elteltével talál­koznak ismét egymással egy bárban és Amerikába ke­rült társukkal. Mesélnek életükről, játszanak, álmo­doznak. Barátjuk a képze­let szárnyán eljuttatja őket egy amerikai fesztiválra is, ahol minden fellépő együt­tesnek egy ismert, népsze­rű zenekart kell imitálnia, ök a Beatles-t utánozzák... Ennyi az eredeti sztori, amelyet Mikó István kelle­mes humorral elegyítve me­sél el a salgótarjáni közön­ségnek. Tőle tudni meg ajt is, hogy Győri Péter e pro­dukció kedvéért szerződött a Tháliába, Incze József pedig szintén e célbóll ta­nult meg dobolni. A nemes szándék, a nagy igyekezet nem volt hiába­való: „igazi” Beatles-zenét sikerült tolmácsolniok. Le­nyűgöző az a muzikalitás, amellyel az alkalmi magyar „együttes” tagjai — színész létükre — rendelkeznek. Mikó esetében ez nem új­ság, de a többiek — kivált Forgács Péter — zenei te­hetsége most derült ki iga­zán, a széles nyilvánosság előtt. Négyen tucatnyi hang­szert kezelnek —1 mesterien —, kitűnően és sokoldalúan énekelnek s mellesleg ango­lul szólaltatják meg az Imagine, a Help! á Lady Madonna, a Michelle, az Ob- La-Di, Ob-La-Da, a Rock And Roll Music és más vi­lághírű dallamok szövegét. Szinte hihetetlen, hogy ke­letkezésük idején e számok bizonyos körökben a „lélek­romboló, vademberzene” kategóriájába tartoztak, minthogy azon is csak mo­solyogni lehet, hogy a hosz* szú haji — két évtizeddel korábban — ideológiai, er­kölcsi „közellenséget” jelen­tett. A Thália Színház művé­szeinek kezdeményezése nagy szolgálatot tett annak bizonyításában, hogy a Beat- les-zene és — nyomában a -mozgalom — nem átme­neti divat volt csupán, ha­nem élő legenda immáron több generáció számára. Törekvéseiket egyértelmű­en visszaigazolta a közön­ség reagálása, a ráadást többször kikényszerítő lel­kes fogadtatás, ami egyút­tal azt is bizonyította, hogy a József Attila Művelődési Központ jogos igényt elégí­tett ki, amikor bérleten kí­vül műsorra tűzte e sza­bálytalan produkciót. Dr. Csongrády Béla Kell a reklám! u/annak kedvenceim. “ Nem csak színben és virágban, de van kedvenc mosóporom, telefonszámom, sőt, újságom is. Valamiért vannak. Van, amit meg tud­nék indokolni, van, amit nem. Azt viszont egyálta­lán nem tartom megindo- kolhatónak, amikor egy kedves (vagy nem is ked­ves) hang tudatja velem, hogy egy bizonyos márka az ÉN mosogatószerem, töl­tőtollam, akármim. Lassan oda jutok, hogy hirtelen beálló személyiség­zavarom esetén be kell kap­csolnom a televíziót. Végig­nézem (-hallgatom) a rek­lámokat, és máris összeáll a kép — magamról. Így azonnal tisztában lehetek azzal, hogy melyik az én lapom, melyik szervezet áll hozzám legközelebb — és ezek az apró dolgok mind­mind jellemeznek engem. Könnyen lehet, hogy az így kialakult „önképemen” én csodálkozom a legjobban — ez lennék? —, de majd megszokom. j§ következő lépésben (ha ** ez a jövő útja) talán majd azt kell megszoknom, hogy agilis reklámpropa­gandisták kiütik a számból a cigarettát (mert ez nem az ÖN márkája), kiveszik a kezemből az újságot, (mert ez nem az ÖN lapja),.. Kell a reklám, úgymint figyelemfelkeltés, vagy fi­gyelembe ajánlás. Na de ebben a formában?! (dudellai) Az Úr útjai végtelenek Az Űr útjai, köztudottan végtelenek. így tehát nincs mit csodálkozni azon, hogy a bergamói Szent Bertalan- templom plébánosa, Alvaro Durante atya a vasárnap esti mise végén, az az­napi labdarúgó-mérkőzések eredményét ismerteti a hí­veivel. Mint a La Repubb- lica megírta, a „szentbe­széd” nem szorítkozik az eredmények puszta közlé­sére, hanem az atya szak­szerűen kommentálja is a forduló eseményeit, a ta­bella állását. Szakértelmé­hez nem férhet kétség, mi­xel 18 esztendeig röplabda- játékves&tő is volt. Ami pe­dig az objektivitást illeti, Ütő gardon a holland ismerősnek A fafaragás Hegedűs latra kedvenc foglalatossága Favágók körében biztosan ismerősen cseng a Mátranovákon élő Hegedűs Imre neve. A fa megmunkálása ntár gyermekkorában a kedvenc foglalatossága volt.- Nagymamám Nyirmed-pusztán lakott, és én nagyon szerettem nála a padláson kutat­ni. Egyszer találtam egy szépen ^ifaragott kanalat. Megtetszett, s gondoltam, én is csinálok olyat. Tíz év körüli lehettem akkor. Olyan jól sikerült, hogy mindjárt faragtam egy sótartót is. A következő művem kicsit később született meg: ez volt a csanak, vagy­is amolyan pohárféle. A család biztatására ez­után fogott hozzá szobrok készítéséhez. Példaképének tekinti id. Szabó • István, Kossuth-díjas szobrászmű­vészt, akinek minden ki­állítását megnézi. Hegedűs Imre hobbija révén sok helyen meg­fordult már. így például Tatabányán, Pécsett, Balas­sagyarmaton és Erdélyben is, ahol az ottani mesterek­től a székely kapu min­táinak faragását is megta­nulta. Munkájával számos díjat nyert a kiállításokon. Tavaly is szép sikert ért el egy országos pályázaton - faragott lócájával és böl­csőjével. — Most például holland ismerősöknek készítek egy különleges hangszert, a ne­ve: ütő gardon. Nagyon időigényes darab, s ma­gam is kíváncsi vagyok, milyen hangot ad majd. Minimális mennyiségű és végtelenül egyszerű szer­számokkal- dolgozik. Azt tart­ja: lehetne bármilyen már­nos, ezen a téren az Ata- lanta kétségkívül nagyobb teret kap a többi csapathoz képest, szurkolói elfogult­ság miatt. Durante plébá­nos úr rendszeresen készül e fontos információs szerep­re: mise előtt meghallgatja az olasz rádió „Mérkőzések percről percre” című műso­rát, jegyzeteket készít, és ennek alapján mondja el véleményét a fordulóról. Sportszeretek mellett vi­tathatatlan emberismeret­ről tanúskodik, hogy a totó- gyilkos eredmény közlése­kor nem néz a híveire, in­kább az égre emeli tekin­tetét. kás készlete, nem az a fontos.- Dolgoztam már Bor­sos Miklósnak is. Lerajzol­ta. hogy milyen zongora­széket szeretne, én pedig kifaragtam neki. Hegedűs Imre sok szob­rától megvált. A Rák Elle­nes Alapítványnak is el­küldte három remekművét. Ezek kalapács alá kerül­tek, az egyik 17 ezer fo­rintért kelt el. Ilyen nagy összegű egyéni adomlány nem volt több akkor.- Ha már ennyit kín­lódtam és kitanultam a fa­faragás minden fortélyát, szeretnék belőle megélni. Nem egyszerű a dolog, s egyelőre sajnos, csak azt tudom mondani, hogy ami­vel imádok foglalkozni, ar­ra nem jut elegendő i.dőm. Ha lenne indulási tőkém, ta­lán bele mernék vágni fő­állásban is. De szerencsére, mindezek ellenére sok örö­met szerzek vele magam­nak, s tán másoknak is. Cierhalmi Adél J

Next

/
Thumbnails
Contents