Új Nógrád, 1990. április (1. évfolyam, 1-23. szám)

1990-04-09 / 6 . szám

I 6 I i [0 Jj I I------ ilrlffii Magaxin / 1 590. ÁPRILIS 9.. HÉTFŐ kakastaréjos csillagos ktojavesztelt: pQizicTrjotoS cse.rtla.pis A kerítőfiú I A húsvéti ünnepkör szó* kásái virágvasárnaptól a húsvétvasárnapot követő fehérvasárnapig és; az ezt követő hétfőig terjedő idő­szakhoz kötődnek. Ezek nagyrésze egyházi eredetű, más része a természet meg­újhodásával áll kapcsolat­ban, és főként termékeny­ségvarázsló jellegű. Ilyen a locsolkodás és a tojásfestés. A tojásfestés szokása igen általános és régi. Például a kínai és iráni népek szo­kásanyagában is föllelhetö. Nálunk már a honfoglalás- kori avar sírokban is talál­tak díszített tojásokat. A kü­lönbözőség legfeljebb csak a díszítés módjára és , ele­meire vonatkozik, s ez nem­csak országonként lehet más és más. de egy országon be­lül, tájegységenként is vál­tozhat. Igen sajátos díszítésű to­jásokat készítenek például Baranyában. Somogybán, a Palócföldön, de leginkább Erdélyben. A sokféle díszítő eljárás legegyszerűbb mód­ját jelentik a különböző színű anilinfestékkel meg­festett tojások, melyeket száradás után puha. száraz CSIRKE FAR-HAT RAGU KELBEN Húslevest készítünk a far- hátból, majd kicsontozzuk és a húst bőröstől együtt, tíz deka füstölt sonkával leda­ráljuk. A darált húst egy apróra vágott vöröshagymá­val együtt olajon néhány percig pároljuk, majd bors­sal. sóval és pirosarannyal ízesítjük. A kelkáposztát le­veleire szedve sós vízben egy-két percig puhítjuk, le­csurgatjuk és vajazott jé­nai tálba egyenként leterít­jük. Erre kerül egy sor, a ■raguval és fele arányban ösz- szekevert delikátos vízben megfőtt rizs, amelyet reszelt sajttal megszórunk és tejföl­lel meglocsolunk. A tetejét kellevéllel zárjuk, amelyet .-.alttal meghintünk és tejföl­lel ismét meglocsolunk. For­ruhával. esetleg szalonna­bőrrel fényesíthetünk. Érdekesebb felületdiszí- tést érünk el, ha a tojásra erős erezetű vagy cakkos szélű leveleket kötözünk, jói szorosan, és így forgat­juk meg a festéklében. Eze­ket nevezik berzselt tojá­soknak. Ha az egyszínűre festeti tojások felületére éles, he­gyes, szerszámmal mintát karcolunk, megint más jel­legű hímes tojást kapunk. A legszebbek és legválto- zatosabbak azonban az írott, vagy viaszolt tojások. Az erdélyi Barcaújfaluban eze­ket irombás tojásoknak mondják. Ezek díszítő min­tái egv-egy tájegység ízlés­világát tükrözik. Készíté­sükhöz a következőkre van szükség: méhviasz: (méhészbolt­ban kapható); íróka (ez egy házilag is elkészíthető szerszám. Egy közepes nagyságú tűre csa­vart rézlemezből készült csövecske, amelyet az egyik végén bevágott hurkapálci­ka hasítékába illesztünk és cérnával megerősítünk): és a festéklé. ró sütőben addig sütjük fedő nélkül, amíg a teteje pirosra sül. Melegen egytálételként fogyasztjuk. PARADICSOMOS­GOMBÁS CSIRKECOMB A csirkecombot megtisztít­juk és kettévágva sózzuk, borsozzuk. Majd lisztbe hen- gergetve, forró olajon mind­két oldalát lepirítjuk. A húst meleg helyre félretesz- szük. Az olajba szeletelt gombát pirítunk. húslével felengedjük és beletesszük a csirkecombokat. Fedő alatt puhára főzzük, majd liszttel meghintjük és paradicsomle­vet szűrünk rá. Csipetnyi cu­korral és citromlével ízesít­jük, és újra forrásig, kever­getés mellett besűrítjük. Bur­gonyagombóccal tálaljuk. Az írókát egyes vidéken kesicének, gicának vagy kondélynak nevezik. Festés­hez az anilinfestéken kívül különböző növények főze­tei is használhatók. Például zöld búza. sáfrány, hagy­mahéj. Ha minden együtt van, a tojások főzése az első fel­adat. Körülbelül harminc percig kell főzni, sós vízben, hogy meg ne romoljanak. Főzés után célszerű melegen tartani a tojásokat, mert így könnyebben olvad rá­juk a viasz. Közben a méh­viaszt egy kis edényben fel­olvasztjuk. folyamatos me­legítéssel biztosítva az ál­landó és megfelelő folyé­konyságát. Ezután bele­mártva az írókát, elkezdjük „hímezni” a tojásokat. Az egyik kézben lévő író­kát merőlegesen a tojás felületére fektetjük, és a másik kézben tartott tojást forgatjuk alatta, a mintá­nak megfelelően. A legré­gebbi minták írásához előbb be kell „rámázni” a tojást. Ez tulajdonképpen a tojás felületének mértani fölosz­tását jelenti, általában ket­tő, négy vagy nyold részre, de lehet ettől eltérő módon is. A mintalapon ez jól lát­ható. Ezen minták többsége erdélyi gyűjtés eredménye, s legtöbbjének még neve is van. Az írás után következik a „fürdetés”. Két-három órás időtartamra a festék­lébe tesszük: a megírt tojá­sokat, majd egy picit föl­melegítjük, hogy a viasz meglazuljon. Száraz, meleg ruhával átdörzsölve a vi­asztól megszabadítjuk, és ezzel egyúttal fényesítjük is. miközben elpvillan a minta fehér rajzolata. öt-tíz tojás „megírása” után már némi gyakorlatra tehetünk szert, s egyre szebb batikolt tojásokat gyűjthe­tünk a húsvéthétfői locsol- kodók megajándékozására Végül néhány szó a lo- csolkodó versikékről. Ma már nagyon kikopott, de régen igen szép és változa­tos mondókák, versikék vol­tak a locsolkodók műsorá­ban. Íme, egy szép példa az erdélyi Háromszék vidék­ről, ahol még ma is sok eh­hez hasonlót ismernek és használnak: ..Azt csicsergi a kis fecske Odakünt a házereszbe. Ott lakik egy kisleányka. Ingó-bingó rózsafácska. Rózsavizet hoztam néki. Engedjétek meg meglocsolni. Nem kívánok érte mast. Csak egy szép piros tojást." RAKOTT CS1RKEMA.I BETYÁROSAN A megtisztított csirkemá­jat egyben hagyva majorán­nával és borssal megszórjuk, A jénai tálat füstöltszalon- na-szeletekkel kibéleljük és a májakat sorban ráhelyezzük. Vékony szalonnaszeletekkel betakarjuk, majd vöröshagy­mát, paradicsomot és zöld­paprikát karikázunk rá. Le­takarjuk nyers hámozott bur­gonyakarikákkal, petrezse­lyemzöldet hintünk rá. Meg­sózzuk és szalonnával kezdve megismételjük a sort. Tete­jét burgonyakarikával zárjuk. Olajjpl és tejföllel gazdagon meglocsoljuk. Fólia alatt pu­hára pároljuk. Tálalás előtt n tejfölt fólia nélkül megpi­rítjuk, és egytálételként me­legen fogyasztjuk. Paradi­csomsalátával ajánljuk. Nagyon meglepődtem, ami­kor megyénk egyik városá­nak forgalmas utcáján szo­katlanul ismerős arcot pil­lantottam meg. Hirtelen át­villant az agyamon; hisz' ex nem igaz! Ez a srác itt? In­tek, s az út túloldaláról visz- szaint. Mégis ő az?! Egy éve jött a hír kis fa­lujából; „Xs" és „R" kint maradt Ausztriában. ... Most pedig itthon üdvözöljük egy­mást. Azonnal rátámadok; mégis hazajöttél? Mire volt ez jó .. ? Mire ő: — Dehogy jöttem, csak ha- zaugrotlam egy fontos ügy ­ben. Pár nap múlva már a Mariahillferstrassén kell dol­goznom. Beszélgettünk. — Előre kiterveltétek a „szökést?” — A faluban ketten eldön­töttük, hogy elhagyjuk Ma­gyarországot. Elindultunk Budapestre. bevásároltunk, majd felültünk a vonatra és még aznap délután Bécsben, a déli pályaudvaron találtuk magunkat. A 20-os villamoson men­tek be a városba, csatangol­tak, kirakatokat nézegettek, és úgy lé! tíz körül össze­jöttek egy holland turista­társasággal. akikkel aztan jó! bepiáltak — Ez arra is jó volt. hogy kivédjük a gyors honvágyat Az éjszaka további részét egy téren töltöttük, és haj­nalban elindultunk magya­rokat keresni Tudtuk, hogy a faluból ..L” már több éve kint van Kerestük őt. — Rátaláltatok? — Igen. úgy dél körül. Be­vitt a panziójába, és örült a találkozásunknak. Nem tu­dott szándékunkról, és na­gyon meglepte öt a dönté­sünk. De azért segített. Kap­tunk szállást, majd elvitt a konzulátusra, ahol rendezték az iratainkat. — Nem féltetek. hogy visszaküldenek Magyaror­szágra? — Nem. hiszen nekem nem volt még itthon semmi gondom a törvénnyel. — A kivitt pénzből nem sokáig tudtatok élni. Mihez kezdtetek később? — En jelenleg is kerítő vagyok a Mariahiílferen egy fiatal orosz kereskedőnél, aki műszaki cikkeket, illatszere­ket. dohánvt. kávét árul az üzletében. — Ezek szerint jól megy sorod... — Eleinte szerencsére nem volt sok a munka. Aztán jött a karácsony. Egyszerre rohantak meg a csehek, né­metek és magyarok. Kemény, veszélyes meló ez. Itt nem tréfálnak. Mindenkinek meg­van a maga területe. amit nem ajánlatos átlépni.. . — És a kereset? — Ma kerítőfiúként fo­rintban úgy hétszázat kere­sek — Elsőkézből hallhatnék tőled „feketelistás" forint­értékekről ? — Egyre jobban csökken hivatalosan is a forint érté­ke. Mikor eljöttem, száz fo­rintért 12 Schillinge! adtak. Száz márkáért pedig hét­százat — Te 20 éves vagy. Ezt akarod egész életedben esi« nálni? — Ausztriában természete­sen csak addig maradok, amíg megy az üzlet. Most jut eszembe, hogy hallottam itthon a tarjáni „selyemfi- úkról”. Nem álmodozni kell, annak nagyon nagy az áfá* Kint könnven fel lehet éb­redni. Ott keményen kell küzdeni a létért. — További terveid? — Mindenképpen Olasz­ország — Találkozunk még? — Kint bármikor, idehaza már nem. Én máshol szeret­nék élni. — Itthon nem maradnál? — Nem, de bárhová is visz sorsom, mindig magyarnak érzem és vallom magam, Ez szép volt tőled ZenUi József Hatoslottó-variációk tt lottószám minimumgaranciás variációja. 4 szelvényen I 1 2 3 4 3 6 •) 1 2 3 4 4 8 1 2 3 ti 7 8 l 3 4 ő ö 7 « A variáció ti kihúzott szám esetén legalább l db 5-ös találatot hoz. * X lottószám minimumgaranciás variációja, 5 szelvényen 1 1 2 3 4 5 7 2 1 2 3 4 (i 8 :i. 1 2 3 5 6 e 4 1 2 3 8 7 8 5. 3 4 5 fi 7 8 A variáció 3 kihúzott szám esetén, legalább 1 db 3-as találatot, hoz. A variációk az, osztrák lottóban is alkalmazhatók Vándor Klára Debreceni szárnyasreceptek Vízi szlalom: a magányosok, se veszélyt keresők sportja. Kép: Sólymos tiüiló

Next

/
Thumbnails
Contents