Új Nógrád, 1990. április (1. évfolyam, 1-23. szám)
1990-04-07 / 5 . szám
8 tummy 1990. ÁPRILIS 7„ SZOMBAT Vendég voltam dr. Dömsödy Péter igazgató főorvosnál MEDDIG ÉLÜIUK ? Korábban halunk meg — Városaink piszkosak Salgótarján légszennyezettsége a legnagyobb Mai zaklatott világunkban nem mindegy, hogy ezt a felfokozott állapotot tetéz- zük-e újabbakkal, vagy önmagunk egészségének védelme érdekében megtesszük mindazt, ami minden minimális kulturáltsággal bíró egyént jellemezhet. Megyénk közegészségügyéről van szó, melynek aíakitásában meghatározó szerepe van a közegészségügyi és járványügyi állomásnak, közismertebb nevén Köjál-nak, de nincs kizárólagossága. Jelentős szerepet kell továbbra is vállalniuk az' itt élőknek, tevékenykedjenek a társadalmi hierarchia bármelyik fokán és bárhol. Nem csak egy tisztázó eszmecsere céljából, hanem a rádöbbentés és a felelősség erősítésének szándékával voltam vendége dr. Dömsödy Péternek, a Köjál megyei igazgató főorvosának. — Igazgató főorvos úr! Miben azonos, miben tér e! megyénk közegészségügyi helyzete a hozzánk hasonló vagy tőlünk eltérő megyéktől? — Az átlagos magyar megyének felelünk meg. Van amiben jobbak, van amiben rosszabbak vagyunk. Az előbbihez sorolom a nagyobb települések vízellátását, az élelmiszer-kereskedelmi egységek rendjét, tisztaságát. Rosszabbak viszont a munkakörülmények: sok a poros, piszkos, nehéz fizikai munkát kívánó termelőegység. Ez összefügg az elmaradt. korszerűtlen iparszer- kezettel. Kóros következményeit mutatja a más megyékhez viszonyított nagyobb megbetegedési arány. Látszólag ellentmond az előbbinek az, amit most mond- dok: az egészséget károsító veszélyes anyagok, például az oldószerek, kevesebb gondot okoznak. — Mivel magyarázhatóak az előbbiek? — Kis megyék, kis területi egységek vannak az országban, ahol a fejlesztések meglétében az országos akarat, azaz a tervgazdasági modell köszön vissza. Ebből fakad az is, hogy közel egységes volt mindenhol például az ivóvíz javítására és a munkavédelem jobbítására szolgáló program. — Az elmondottak vonatkoznak a járványos megbetegedésekre is? — Igen, elsősorban a szal- monellás szennyezésekre, mivel országosan nem megfelelő az élelmiszer-ipari higiénia. — Az előbbiek jogosságának elismerése mellett, miként ítéli meg a lakosság rendhez, tisztasághoz kötődő valóságos igényét? — Eltérően. Községeink nagy része tiszta, városaink pedig piszkosak. A városba költözők sajnos, még nem érzik sajátjuknak új lakóhelyüket. Itt elsősorban Salgótarjánt említeném. Bár volt több egészségnevelési programunk, amelyeknek alap- koncepciója jó volt, de a benne foglalt feladatok végrehajtása valahogy nem sikerült. Nem tudtuk alapvetően megértetni, igényként elfogadtatni az egészséges élet szépségét, még akkor sem, ha az nem került pénzbe. — Az ország különböző részét járva, sőt külföldi útjain, esetleg nyaralása alkalmával bizonyára ön sem tudja megtagadni saját magát. Mi az, ami más ott, mint nálunk? — A kulturáltság. Valószínű, ha egy városban a hangversenytermet teljesen megtölti a közönség, akkor annak kisugárzása fellelhető az adott település környezetében, tisztaságában is. E mellett külföldön a jelentős idegenforgalom is erre kényszeríti az érdekelteket. Végül a gazdasági fejlettséget említeném, bár ez utóbbinál egy mondvacsinált szembeállításról is szólnom kell. Elméletileg el lehet fogadni azt a teóriát, hogy rossz gazdasági helyzetünk miatt többször is kompromisszumokra kényszerülünk, de ettől még elpusztulhat a növény-, az, állatvilág, helyrehozhatatlanul és megbocsáthatatlanul tönkremegy a természet. — Melyek azok a területek, amelyek a legtöbb veszélyt jelentik a lakosságra, és a legtöbb gondot okozzák önöknek? — Egyik a víz nitrát- tartalmának növekedése. Közvetlen veszélyt az egy éven aluliak számára jelent. Ezt a palackozott vízellátással, sok pénzért ki tudjuk védeni. A nagyobb baj, hogy a nitrátos víz fogyasztása, valamint az emésztőszervi betegségek, daganatok között feltételezett ösz- szefüggések vannak. Bár a veszélyes hulladékok káros, hatása még nem fenyeget, talajban való feldúsulásukat viszont meg kell akadályozni, nehogy a növényi, állati termékekkel a szervezetünkbe jusson. A közlekedés teremtette erősödő, sokszár kibírhatatlan szennyeződés egyformán érint mindenkit, idült léghuruti és asztmás megbetegedést okozhat. Ez a szennyeződés Salgótarjánban a legnagyobb, és véleményem szerint — bár megfelelő adataink nincsenek — csökkenti az életkort. Ez a levegőszennyezettség is szerepet játszik abban, hogy Magyarországon a születésben várható élettartam tíz évvel rövidebb, mint Japánban. A szocialista országok között is az utolsók vagyunk. A szennyeződés mérséklése jobb szervezéssel, a központokban levő autóbuszállomások városon kívüli helyezésével, esetleg trolibuszjáratok beállításával lehetséges. — Folytassuk a rendszeres és visszatérő ellenőrzések tapasztalataival. Mire figyelmeztetnek ezek? — Azokban a témákban, ahol a vizsgálatok ismétlődnek és ezek konzekvensek — így például az ólomnál — javulás következett be a levegő szennyeződésének csökkenésében is. Mivel a rendcsináláshoz jelentős anyagiak is kötődnek, ezért csak bizonyos tartományokban következik be előnyös változás. Visszaköszönő téma, és nem sikerült előbbre lépni a zajszint csökkentésében. A füldugó használata kötelező ugyan, de bizonyos mértékig balesetveszélyt is hordoz magában. E mellett a lustaság is fellelhető. Az élelmiszer- iparban és a kereskedelemben elsősorban emberi mulasztásból, hozzá nem értésből adódnak a fertőzések. Mindkettő jelentős veszély- forrás. A mulasztások terjedésének megakadályozása, visszaszorítása céljából növeltük a bírság összegét. Tavaly százezer forint helyszíni bírságot szabtunk ki, a különböző szabálysértések címén pedig 97 ezer forintot fizettek a mulasztók. Mostanában elég sok gondot okoz a privatizálás. Az itt jelentkező ellentmondásra a következő példával szolgálok: mondjuk, egy villanegyedben létrehoztak egy öntödét, melynek nincs kedvezőtlen közegészségügyi hatása, ugyanakkor az anyagok szállításával járó zaj zavarhatja a környék nyugalmát. Ilyen esetben nem a mi dolgunk a végső szó kimondása. Igen. kusza, zavaros helyzetet teremtettek a mozgóárusítási engedélyek kiadásával. Közegészségügyi szempontból e tekintetben egyetlen megoldás kínálkozik: csak az érdekelt város adhasson ki működési engedélyt. A mai állapotokra elrettentő példaként a szentkúti búcsút említeném. Szerintem is támogatni kell a magánkezdeményezést, de ez nem okozhat ártalmat a környezetnek. — Az önök kettős szerep- osztása — hatósági munka és szolgáltatás —, ha nem is kibékíthetetlen, de nehezen „megemészthető” ellentmondást takar. Miként lehetne feloldani az itt jelentkező dilemmát? — A hatósági munkában kevesebb, de hatékonyabb legyen az ellenőrzés, a mulasztások következményeiért mindig az feleljen, aki ezt előidézte, nem pedig mi. mert ez felelősségáthárításhoz vezet, felelőtlenségre „nevel”. De lehetne szólni arról is, hogy ellenőrizzük az építési, kiviteli terveket. Ebben az esetben csupán elvi állásfoglalásra kerüljön sor, esetleg egy koordinációs megbeszélésre. A hatósági munkától külön szükséges választani a szolgáltatást. Az itt dolgozók a jelenleginél is jóval többre lennének képesek. Így megoldódna az a fura helyzet, hogy az egyik esetben azt büntessük meg, aki a másik esetben tőlünk meghatározott díj ellenében vizsgálatot kér. A közegészségügyben is szükség van reformra, méghozzá új erőkkel, új szereplőkkel — fejezte be gondolatait dr. Dömsödy Péter. Gondolkodj globálisan — cselekedj lokálisan Üzenet dr. Hiroshi Hakajimától, az Egészségügyi Világszervezet főigazgatójától Ma már teljesen nyilvánvaló, hogy egyre több be- * tegség azokból a károsodásokból származik, amelyeket az ember okozott a saját környezetében. Jól ismerjük az ipari fejlődésnek a globális ökoszisztémára gyakorolt káros hatásait Az ózonréteg fogyása, a savas esők, az éghajlati változások, a kémiai szennyeződés csak néhány példa azokra a sérülésekre, amelyeket, az emberi beavatkozás idézett elő bolygónkon Fordulóponton vagyunk: az egészség és az életminőség veszélyeztetésével kapcsolatos figyelmeztetések egyre hangosabbak. Növekszik azoknak az embereknek a száma, akik szerepet vállalnak a környezetpusztítás megállításában. Mint az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója, az 1990. április 7-én megrendezendő egészségügyi világnapra a „Környezet és egészség” témát választottam. A WHO reflektorfénybe akarja helyezni azokat az eszközöket, amelyekkel az egyének, a közösségek és nemzetek hozzákezdhetnek, és hozzá is kell kezdeniük ahhoz, hogy bolygónk egészségének további rosszabbodását megakadályozzák. Ünnepélyesen szolidaritásra kérem fel mind a fejlődő, mind a fejlett országokat. Meg kell találnunk a járható utakat a fejlődés fenntartására és az egészségvédelemre bolygónk egész területén. Az egy országban hozott döntések nemcsak: a szomszédos országokra, hanem a világ minden országára kihatással lehetnek. Felhívom a WHO tagállamait, a kormányzati és a nem kormányzati szerveket, és mindenkit, aki a világ jóllétének elérésén munkálkodik, hogy tudatos kampányt kezdjen! el az egészségügyi világnap alkalmából. Jeleznünk kell 'mindenkinek az egészségtelen környezet veszélyeit és fel kell mérnünk, mit kell tenni azok elhárításáért. A jelszó, amelyet választottunk: A bolygónk — az egészségünk. Gondolkodj globálisan — ' cselekedj lokálisan. Lehet, hogy mégsem melegszik a Föld légköre? Lyukas lenne az „üvegház”? Egyelőre nem tudunk biztosat. Bizonytalanságunkat csak erősíti két amerikai kutató cikke, amely a Science című amerikai magazin pénteki számában jelent meg. A kutatók szerint az 1979—88. közölt, a TIROS—N meteorológiai műholdak segítségével végzett vizsgálatok nem nyújtottak megfelelő bizonyítékot a korábban oly sokak által hangoztatott tételhez, miszerint bolygónk fokozá- tosan melegszik. „A Föld légköre évente meglehetősen nagy változásokon megy keresztül, de az említett tíz esztendő alatt nem figyeltünk meg jelentős melegedést vagy lehűlést” — állítja Roy W. Spencer, az Alabama államban működő Marshall Space Flight Center (Marshall Űrrepülési Központ) kutatója. Társa, John R. Christy, az alabámai egyetem proMégsem melegszik a Föld? fesszora szerint voltak ugyan hőmérsékleti hullámzások, s ezek egy későbbi esetleges „drámai változás” előjelei is lehettek, , de csak egyes területeken. Globális méretekben inkább egyfajta kiegyenlítődési tendencia figyelhető me'g. A két alabamai kutató azonban hosszasan taglalja, hogy legalább újabb tíz évre lesz szükség a tudor mányós következtetések levonásához. Erre hivatkozva elutasítják azon kollégáik véleményét, akik már jó ideje —»viszonylag kevés adat birtokában, — az úgynevezett üvegházhatásnak tulajdonítják a szerin* fük létező általános felmelegedési tendenciát. „Műholdjaink még csak most kúsztak fel a légkör fölé, ne siessük el a dolgot, nem lehet kiragadni tíz évet a fejlődésből — vélekedik Spencer és Christy. Christy és Spencer két évig vizsgálódott, összevetették* a régebbi műholdas adatokat, a légköri megfigyeléseket és a TIROS—N adatait. A. TIROS—N volt a legnagyobb segítségükre, mert a legmodernebb eszközökkel működik: műszerei a föld felszínétől számított tíz kilométeres légréteg melegedése következtében keletkező mikrohullámú sugárzást mérik, igen nagy pontossággal. Méréseiket földi hőmérőkkel és korábbi mérésekkel hitelesítették. íme az elmúlt évtized „meleg- és hidegrekord évei": a legforróbb 1987 volt. ezüstérmes 1988, bronzérmes 1983. A „hidegrekordot” 1984 tartja, a második helyen 1985. míg a harmadikon 1986 áll. flz erkélyen is készültünk a io időre Főként a varom embernek számít sokat, ha boldog tulajdonosa egy takaros, hangulatos kis erkélynek, lodzsának, balkonnak, amit tavasz közeledtén már érdemes csinosítani, felújítani, zöldellő növényzettel íkellemessé varázsolni. Például: 1. Ábránk azt illusztrálja, hogyan , lehet két szomszédos lakás erkélyét térráccsal úgi elválasztani, hogy arra mindkét oldalon zöld vagy virágos futónövény kerüljön. Ez • alti pedig felszerelhetünk egy lecsapható asztallapot, ami mellé összecsukható kempingszékek kerülhetnek. A térrácsot érdemes vizet taszító festékkel bevonni. 2. Barkácsolni tudóknak ajánljuk a kényelmes, könnyen és viszonylag olcsón elkészíthető vászonfotelt. A fotel faszerkezete 60 40 milliméter vastag fenyőfa lécből készül; a vízszintes és függőleges elemek köldökcsapolással csatlakoznak. A 3. ábra a fotel műszaki megoldását mutatja centiben amely alapján jó arányú, kényelmes fotelt készíthetünk. Az üléshuzat készülhet egyszínű, vagy csíkos rolóvászonból, vagy erős szövésű len és kender alapanyagú, natúrszínű, szőtt vászonból, melyet duplán véve, közéje 5 milliméter vastag laticelréteget varrhatunk. Az üléshuzat folyamatos vonalat alkot, a kiindulás rögzítési pont a 70 centi magasságba épített összekötő, amelyhez sűrűn bevert kárpitosszögekkel rögzíthető az üléshuzat egyik vége. A faváz szerkezetét célszerű először XYLAMON-nal, utána ízlés szerinti színű fedő XlLADECOR-ral legalább kétszer átkenni, miután szép simára csiszoltuk.3 Venesz Károly
