Új Nógrád, 1990. április (1. évfolyam, 1-23. szám)
1990-04-03 / 1 . szám
1990. ÁPRILIS 3.. KEDD L2EPUZZ] 3 Eperjesi lakótelepiek vallják Kifogás helyett összefogás Két hónapja több bejelentés érkezett a salgótarjáni Eperjes-lakótelepről. Szerkesztőségünket arról tájékoztatják, hogy a Fazekas Mihály és a Katona József utcában lakók a háztartási szennyvizet az utcai nyitott csatornákba engedik. A hideg időjárásban vastag jégréteg képződött, olvadás után pedig bűzlött az egész lakótelep. A bejelentést követően mi is meggyőződtünk erről a tarthatatlan állapotról. És arról is. hogy a szennyvíz- hálózat megépítésére nincs kellő pénzügyi fedezet. Az itt lakók összefogása azonban eredményre vezetett. Megalakították a szennyvízcsatorna-társulatot, aztán; az elkészült tervek jóváhagyása után azt a kivitelező vállalatot is megtalálták, amely gyors, szakszerű munkát végez napjainkban is. Az elmúlt hét végén jártunk a lakótelepen, és azt tapasztaltuk, már a Fazekas Mihály utca teljes hosszában elkészült a szennyvíz-gerincvezeték és nem sok idő kell ahhoz sem, hogy a lakásokat is rákössék. A Katona József útiak ezután következnek, hallottuk a kivitelezőktől. Azt is tapasztaltuk, hogy az út teljes hosszában nem tátonganak a munkagödrök, építési törmelék sem szegélyezi a szakaszt, mint ahogy azt oly gyakran tapasztaljuk. Az úttest felülete a munka megkezdése előtti állapotot tükrözi. A kivitelező, a közmű- és mélyépítő vállalat dolgozói szakszerű, gyors munkát végeznek. bizonyára azért, mert az erre ösztönző módot, a közös érdekeltséget megtalálták a vállalat vezetői. A helyszínen Huszár Dávid kubikos és gépi brigádja dolgozott. A brigádvezető arról informált, hogy rövid idő alatt teljesítik az 1,2 millió forint értékű megbízást. Személy szerint 23 éve dolgozik Salgótarján ivóvíz-, csapadékvíz- és szennyvízhálózatának építésén, és most sem szeretné, ha rossz véleményt mondanának munkájukról azok. akik megrendelték és maid kifizetik... Rácz András Félmillió hektár erdő sorsáról döntenek Az öntéstől a galvanizálásig Több száz munkahely „születik” Nagybátonyban Világbanki hitellel, saját kivitelezésben gyarapodik a Metalcoop A Nógrádi Szénbányák volt bátonyterenyei fúróüzemének telephelyén ma a Metalcoop Kft. új üzemcsarnokai épülnek. Az első százhússzor hatvan méteres körvonalai már jól láthatók. Ebben a szeggyártó sor fog működni. Mellette már készül a húzó-lágyító csarnok helye, melynek átadását a harmadik negyedévben tervezik. A harmadik lépésként pedig egy. az NSZK-beli Junker művektől vásárolt technológiával működő finomacél öntőmű készül majd. Sorra alakulnak a Mező- gazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) -vidéki és központi szakmai szervezetei. Legutóbb az erdészeti országos választmányt hozták létre azzal a céllal, hogy részt vegyen a tsz-ek érdekeinek feltárásában, a MOSZ vezetésének döntéselőkészítő munkájában. A testület a területi szövetségek erdészeti választmányainak kezdeményezésére alakult meg. Az országos választmány vezetőjévé Németh Jánost, a Zala- baksai Vörös Hajnal Tsz elnökét választották meg. Mint ismeretes: a termelőszövetkezetek. szakszövetkezetek, illetve a halászati szövetkezetek tagjainak tulajdonában, illetve e közösségek kezelésében van az ország erdőterületének csaknem egyharmada. 520 000 hektár erdő, amelyből évente 2.5—2.7 millió köbméter fát termelnek ki. A fafeldolgozás 4.5—5 milliárd forint értékű. Az évente telepített új erdők nagysága megközelíti a 10 ezer hektárt. A létrehozott országos választmány részletesen feltárja majd a szövetkezeti erdőgazdálkodás nehézségeit. A szakemberek köz- gazdasági elemzést készítenek az ágazat jövedelmezőségének alakulásáról és a nyereség javításának lehetőségeiről. Folyamatosan figyelemmel kísérik az erdő- gazdálkodást befolyásoló pénzügyi szabályozást. Mindez világbanki hitellel, ám saját kivitelezésben épül. Mint elmondták, számításaik szerint így a beruházási költségek ötven százaléka a zsebükben marad. Miközben a Fi csór József alapította, ma egyszemélyes kft. új üzemei épülnek, a bányától átvett épületekben folyik a termelés. Évi 5— 8000 tonna kapacitással készülnek a szegek és fémtömegcikkek, ez a beruházás befejezésekor évi 50 ezer tonna lesz majd. Mint mondják, a belföldi igényeket ma is nehezen tudják profiljukban kielégíteni, ám természetesen távlati céljuk az export felfuttatása, legalább hetvenszázalékos arányúra. Elmondták, hogy a beruházás teljes elkészülte után, sokkal rugalmasabban lesznek képesek alkalmazkodni az igényekhez. Nem függnek majd sem minőségben, sem mennyiségben az alapanyag-szállítóktól.' Az alapanyag minőségét a nyugatnémet technológia garantálja Kérdésemre, hogy mekkora létszámigénnyel jár a beruházás, megtudtam, hogy a harmadik lépés befejeztével. 3—500 dolgozóra lesz szükségük. De már idén is jelentős számban gvarapíta- niuk kell alkalmazottaikat, elsősorban szakterületükön. Későbbi céljaik között szerepel, hogy a csomagolást is helyben el tudják végezni. Közismert, hogy .megannyi nyugati cég fölöz le busás hasznot a Keletről érkező jó minőségű, ám gyatrán csomagolt áruk kiszerelésével. Erre a haszonra is szükségük van, ahogyan arra a pluszra is, amely a galvanizáló elkészültét követően várhatóVan azonban a beruházásnak egy érdekessége is. A Magyar Televízió folyamatosan forgat Ficsor József üzemében, az új csarnokok, a beruházás kivitelezése közben. A készülő dokumentumfilm egy magyar vállalkozó tevékenységét követi nyomon, lehetőségeit, nehézségeit mutatja majd be Nem volt szívderítő a fogadtatás ...Ettől az évtől nagyon félünk... A matematikatanárom az „oka”. * — Hárman voltunk testvérek, és bizony nem voltunk vastagon elengedve. Egy tizennégy éves gyerek ebben a korban még nem tudja igazán felmérni, hogy valójában melyik az a pálya, amelyik habitusának mindenben megfelel. Nekem a helyes út megtalálásában matematikatanárom segített. A tanácsára elvégeztem a veszprémi vegyipari technikumot, holott kémiából az általános iskolában 4-es osztályzatot kaptam. A jó színvonalú, közvélemény által is elismert technikum után az újabb állomás a kijevi egyetem volt, amelynek befejezése után már mint asszony jöttem haza — foglalja tömören össze pályakezdésének legfontosabb momentumait az első pillanatban is megnyerőén kedves, figyelmes vegvészmérnök, Novotni Tiborné, a Drégelvpalánki Szondy György Termelőszövetkezet gyümölcsfeldolgozó főágazat vezetője. * A rövid életű debütáció után. — A hazai fogadtatás nem volt éppen szívderítő — veszi vissza a szót a fiatalasz- szony. — A balassagyarmati tanácson szinte csodálkozva néztek rám. amikor munkát kerestem. Azt mondták: nálunk ilyen szakemberre nincs szükség. Egy rettentő nehéz időszak után, utólag is csak azt mondhatom: nem keseredtem el, mert nem tartozók ebbe a kategóriába. Alaptermészetem optimista, amit Dunántúlon lakó szüleimtől hoztam magammal. Aki keres, talál alapon, végül is sikerült debütálnom a rövid életű balassagyarmati műanyagipari szövetkezetben. Utána ismét a hivatalról hivatalra való járkálás következett. Közben az egyik helyi általános iskolába is bekopogtattam és felajánlottam, hogy szívesen tanítanék kémiát, oroszt és testnevelést. — Nincs szükség képesítésnélkülire — utasítottak el. Véletlenül jutott tudomásomra, hogy vegyészlaboránst keres a termelőszövetkezet. Jelentkeztem, felvettek. Ennek 11 éve lesz most áprilisban. ♦ Külső segítséggel egészségesebb termékeket is. — Akkoriban régi módszerrel, nullára leírt gépekkel állítottuk elő a terméket. Két éve, hogy birtokba vettük az új, korszerűbb üzemünket. Jelenleg hét termékcsaládban, százfajta élelmiszer-ipari terméket állítunk elő, a szörpöktől kezdve, a rostos ivóleveken át a különböző ízekig. Legújabb két termékünk az egészségesebb életvitelhez szükséges. Az egyik, a hashajtó hatású gyógylekvár, a másik a magnéziummal dúsi-: tott ivóié. Az előbbit a helyi kollektíva alkotta meg, az utóbbihoz a gyártástechnológiát egy kutatóintézet dolgozta ki. * Beszéljünk a kudarcairól, csalódásairól. — Amit eddig akartam, az szerencsére mind bejött. Valószínű azért, mert elképzeléseimet a valósághoz igazítottam. A konfliktusokról pedig csak annyit: könnyen tudok alkalmazkodni. Aztán szerencsés is vagyok, mert jók .a munkatársaim. A munkával és az emberi kapcsolatokkal járó nehézségeket természetesnek tartom, hamar túlteszem magam rajtuk. így hát nincs miért kellemetlen érzésekkel visszagondolni a megtett útra. Álmatlan éjszakáim vászon t voltak. Százharminc dolgozó gondját, baját megérteni, azzal azonosulni, a megoldásban segíteni, ugyanakkor több száz milliós értékkel gazdálkodni, nagy felelősséggel jár — hangsúlyozza’Novotni Tiborné, akinek hivatása mellett még két leány- gyermekről kell édesanyaként gondoskodni. * Ettől az évtől nagyon félnek. — Nem az én érdemem, mondja tiltakozva a dinamí- kusságáról, lendületességé- röl is ismert, intézkedésekre mindig kész főágazat-vezetö, hogy eddig még minden évben nyereségesen dolgoztunk. tavaly pedig jelentősen túlszárnyaltuk a reánk szabott, az előző évinél magasabbra állított követelményeket. Az idei évtől viszont nagyon félünk. Ugyanis a korábbi években termékeink egy részét Szovjetunióba szállítottuk. Tavaly csak az, év elején került erre sor. ősszel már nem küldtünk részükre semmit. Az idén a kedvelt szörpjeinkből egyáltalán nem szállítottunk nekik. lekvárból pedig nagyon keveset. Abban bízunk, hogy a nemrég aláírt szovjet—magyar árucsere-forgalmi tárgyalások révén nekünk is lesz lehetőségünk áruink ottani elhelyezésére. Ettő! függetlenül a belföldi piac igényei átsegítettek a nehézségeken. A kívánságok megteremtették a folyamatos termelés feltételeit. Olyannyira, hogy márciusban például szombatonként is dolgoznunk kellett. * Ebben az elégge zűrzavaros. zaklatott; kiszámíthatatlan, egvmást faló világunkban mily érv-három kívánsága van? — Legyen továbbra is béke és nyugalom. Legyen okunk az optimizmusra. Szerezzünk minél több olyan barátot, akikre bár- rpikor. bármilyen helyzetben számíthatunk — adja közre legbensőbb vágyát a főága- zat-vezető, aki végigjárta az üzemi szamárlétra összes fokát, és a gyártásvezetői beosztásból négy évvel ezelőtt került a föágazat élére, és aki nógrádivá vált. Családi házukba egv hónap múlva' költöznek be Venesz Károly Föléled az elszáradt fű Egy ausztráliai és egy indiai növénykutató India száraz övezeteiben a pázsitfüvek családjába és az Erag- rostiella, az Oropetium és a Tripogon nembe | tartozó olyan füfajokra bukkant, amelyek különlegesen jól ellenállnak az aszálynak. A kutatók laboratóriumi kísérleteikben e fűveket három hónapon át 28 C-fokos hőmérsékleten és csaknem nul la levegőnedvességen hagyták elszáradni, amíg csak széna nem lett belőlük. Ezután ismét bőséges vízhez juttatták őket, mire e növények új életre keltek. Igaz, akadt olyan növény, amelynek a levelei csak felerészben tértek magukhoz, de a kísérletek tanúsága szerinti ha a fűszálaknak legalább egy részé kitart a következő esős évszakig, a fűcsomó ezt a veszteséget elviseli. Ausztráliában most azt vizsgálják: vajon eme fűfajok egvike-másika nem volna-e alkalmas arra/ hogy a földrész száraz övezeteiben legelőt alkosson? (A túllegel tetést persze rosszul bírja minden olyan növény, amelynek az aszályos évszakban meg kell küzdenie a túlélésért.) Veszélyben Veszélyben a Himalája. Ha nem vigyázunk rá. lehet,-hogy egyszerűen elkopik, mint egy cipő! E keserű kijelentést a hét végén Üj-Delhiben megnyílt nemzetközi konferencián tette Maneka Gandhi környezetvédelmi miniszter. Aggodalma nem alaptalan, mert az elmúlt néhány évtizedben lepusztult csúcsok, kopár ormok között élnek az ottaniak. „Kis túlzással”: ha ez igy megy tovább, nem lesz mit megmászni a turistáknak és az expedícióknak. Három ellenségünk van: a talajerózió, az erdőket kipusztitó helybeliek és. persze a turizmus *— mondta keserűen a miniszter. Az India északi részén étűk rendkívül nagymértékben függnek a Himalája fo- iyóitól. Olt Igen gyakori az áradás, ám csendesebb időben ivóvizül szolgálnak a folyók. Maneka Gandhi most is, akárcsak decemberi hivatalba lépése óta sokszor. megígérte, hogy 175 millió dolláros programot indítanak a Himalája „zölddé varázsolása” érdekében. A környezetvédők azonban nemcsak a kormány a Himalája eddigi tehetetlenségét bírálják. Szerintük azért is hibás a központi kabinet, mert nem vetett gátat a robbanásszerű népszaporulatnak. A Himalája térségében az elmúlt két évtizedben az országos. 127 százalékos népességnövekedést is meghaladó mértékben nőtt a lakosság. Az ottaniaknak nem marad más, mint egyre feljebb költözni, hogy minél több teraszosan kialakított földterülethez jussanak. Ennek pedig a fák és a növényzet látja kárát. Maneka Gandhi másokat is vádolt. Szerinte Sir Edmund ffillary. új-zélandi felfedező a hibás azért, mert manapság úgy nyüzsögnek arrafelé az expedíciók, mint a kaptár körül a méhek. Negyven évvel ezelőtt még csak 12 csoport próbálkozott évente, nekik 100 teherhordó segített. Ma már .7000-nél tart a* expedíciók száma és 100 ezernél a serpáké. Hillary egyébként maga Is úgy vélekedett, hogy nagyon gyorsan meg kell* találni a megoldást a már- már elviselhetetlenül gyors népszaporulat és a turistaroham fékezésére.
