Új Nógrád, 1990. április (1. évfolyam, 1-23. szám)

1990-04-03 / 1 . szám

1990. ÁPRILIS 3.. KEDD L2EPUZZ] 3 Eperjesi lakótelepiek vallják Kifogás helyett összefogás Két hónapja több bejelen­tés érkezett a salgótarjáni Eperjes-lakótelepről. Szer­kesztőségünket arról tájékoz­tatják, hogy a Fazekas Mi­hály és a Katona József ut­cában lakók a háztartási szennyvizet az utcai nyitott csatornákba engedik. A hi­deg időjárásban vastag jég­réteg képződött, olvadás után pedig bűzlött az egész lakó­telep. A bejelentést követően mi is meggyőződtünk erről a tarthatatlan állapotról. És arról is. hogy a szennyvíz- hálózat megépítésére nincs kellő pénzügyi fedezet. Az itt lakók összefogása azon­ban eredményre vezetett. Megalakították a szennyvíz­csatorna-társulatot, aztán; az elkészült tervek jóváhagyá­sa után azt a kivitelező vál­lalatot is megtalálták, amely gyors, szakszerű munkát vé­gez napjainkban is. Az el­múlt hét végén jártunk a lakótelepen, és azt tapasz­taltuk, már a Fazekas Mihály utca teljes hosszában elké­szült a szennyvíz-gerincveze­ték és nem sok idő kell ah­hoz sem, hogy a lakásokat is rákössék. A Katona József útiak ez­után következnek, hallottuk a kivitelezőktől. Azt is ta­pasztaltuk, hogy az út teljes hosszában nem tátonganak a munkagödrök, építési törme­lék sem szegélyezi a sza­kaszt, mint ahogy azt oly gyakran tapasztaljuk. Az út­test felülete a munka meg­kezdése előtti állapotot tük­rözi. A kivitelező, a közmű- és mélyépítő vállalat dolgozói szakszerű, gyors munkát vé­geznek. bizonyára azért, mert az erre ösztönző módot, a közös érdekeltséget megta­lálták a vállalat vezetői. A helyszínen Huszár Dávid ku­bikos és gépi brigádja dol­gozott. A brigádvezető arról informált, hogy rövid idő alatt teljesítik az 1,2 millió forint értékű megbízást. Sze­mély szerint 23 éve dolgozik Salgótarján ivóvíz-, csapadék­víz- és szennyvízhálózatának építésén, és most sem szeret­né, ha rossz véleményt mon­danának munkájukról azok. akik megrendelték és maid kifizetik... Rácz András Félmillió hektár erdő sorsáról döntenek Az öntéstől a galvanizálásig Több száz munkahely „születik” Nagybátonyban Világbanki hitellel, saját kivitelezésben gyarapodik a Metalcoop A Nógrádi Szénbányák volt bátonyterenyei fúróüzemé­nek telephelyén ma a Metalcoop Kft. új üzemcsarnokai épülnek. Az első százhússzor hatvan méteres körvonalai már jól láthatók. Ebben a szeggyártó sor fog működni. Mellette már készül a húzó-lágyító csarnok helye, mely­nek átadását a harmadik negyedévben tervezik. A harma­dik lépésként pedig egy. az NSZK-beli Junker művektől vásárolt technológiával működő finomacél öntőmű készül majd. Sorra alakulnak a Mező- gazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövet­ségének (MOSZ) -vidéki és központi szakmai szerveze­tei. Legutóbb az erdésze­ti országos választmányt hozták létre azzal a céllal, hogy részt vegyen a tsz-ek érdekeinek feltárásában, a MOSZ vezetésének döntés­előkészítő munkájában. A testület a területi szö­vetségek erdészeti választ­mányainak kezdeményezé­sére alakult meg. Az orszá­gos választmány vezetőjé­vé Németh Jánost, a Zala- baksai Vörös Hajnal Tsz elnökét választották meg. Mint ismeretes: a ter­melőszövetkezetek. szakszö­vetkezetek, illetve a halá­szati szövetkezetek tagjai­nak tulajdonában, illetve e közösségek kezelésében van az ország erdőterületének csaknem egyharmada. 520 000 hektár erdő, amely­ből évente 2.5—2.7 millió köbméter fát termelnek ki. A fafeldolgozás 4.5—5 mil­liárd forint értékű. Az évente telepített új erdők nagysága megközelíti a 10 ezer hektárt. A létrehozott országos vá­lasztmány részletesen fel­tárja majd a szövetkezeti erdőgazdálkodás nehézsé­geit. A szakemberek köz- gazdasági elemzést készí­tenek az ágazat jövedelme­zőségének alakulásáról és a nyereség javításának lehe­tőségeiről. Folyamatosan fi­gyelemmel kísérik az erdő- gazdálkodást befolyásoló pénzügyi szabályozást. Mindez világbanki hitel­lel, ám saját kivitelezésben épül. Mint elmondták, szá­mításaik szerint így a beru­házási költségek ötven szá­zaléka a zsebükben marad. Miközben a Fi csór József alapította, ma egyszemélyes kft. új üzemei épülnek, a bányától átvett épületekben folyik a termelés. Évi 5— 8000 tonna kapacitással ké­szülnek a szegek és fémtö­megcikkek, ez a beruházás befejezésekor évi 50 ezer tonna lesz majd. Mint mondják, a belföldi igényeket ma is nehezen tudják profiljukban kielégí­teni, ám természetesen táv­lati céljuk az export felfut­tatása, legalább hetvenszá­zalékos arányúra. Elmondták, hogy a beru­házás teljes elkészülte után, sokkal rugalmasabban lesz­nek képesek alkalmazkodni az igényekhez. Nem függ­nek majd sem minőségben, sem mennyiségben az alap­anyag-szállítóktól.' Az alap­anyag minőségét a nyugat­német technológia garantál­ja Kérdésemre, hogy mekko­ra létszámigénnyel jár a beruházás, megtudtam, hogy a harmadik lépés befejezté­vel. 3—500 dolgozóra lesz szükségük. De már idén is jelentős számban gvarapíta- niuk kell alkalmazottaikat, elsősorban szakterületükön. Későbbi céljaik között sze­repel, hogy a csomagolást is helyben el tudják végez­ni. Közismert, hogy .meg­annyi nyugati cég fölöz le busás hasznot a Keletről ér­kező jó minőségű, ám gyat­rán csomagolt áruk kiszere­lésével. Erre a haszonra is szükségük van, ahogyan ar­ra a pluszra is, amely a galvanizáló elkészültét kö­vetően várható­Van azonban a beruházás­nak egy érdekessége is. A Magyar Televízió folyamato­san forgat Ficsor József üze­mében, az új csarnokok, a beruházás kivitelezése köz­ben. A készülő dokumen­tumfilm egy magyar vállal­kozó tevékenységét követi nyomon, lehetőségeit, ne­hézségeit mutatja majd be Nem volt szívderítő a fogadtatás ...Ettől az évtől nagyon félünk... A matematikatanárom az „oka”. * — Hárman voltunk test­vérek, és bizony nem vol­tunk vastagon elengedve. Egy tizennégy éves gyerek ebben a korban még nem tudja igazán felmérni, hogy valójában melyik az a pá­lya, amelyik habitusának mindenben megfelel. Nekem a helyes út megtalálásában matematikatanárom segített. A tanácsára elvégeztem a veszprémi vegyipari techni­kumot, holott kémiából az általános iskolában 4-es osz­tályzatot kaptam. A jó szín­vonalú, közvélemény által is elismert technikum után az újabb állomás a kijevi egye­tem volt, amelynek befeje­zése után már mint asszony jöttem haza — foglalja tö­mören össze pályakezdésé­nek legfontosabb momentu­mait az első pillanatban is megnyerőén kedves, figyel­mes vegvészmérnök, Novotni Tiborné, a Drégelvpalánki Szondy György Termelőszö­vetkezet gyümölcsfeldolgozó főágazat vezetője. * A rövid életű debütáció után. — A hazai fogadtatás nem volt éppen szívderítő — ve­szi vissza a szót a fiatalasz- szony. — A balassagyarmati tanácson szinte csodálkozva néztek rám. amikor munkát kerestem. Azt mondták: ná­lunk ilyen szakemberre nincs szükség. Egy rettentő nehéz időszak után, utólag is csak azt mondhatom: nem kese­redtem el, mert nem tarto­zók ebbe a kategóriába. Alaptermészetem optimista, amit Dunántúlon lakó szüle­imtől hoztam magammal. Aki keres, talál alapon, vé­gül is sikerült debütálnom a rövid életű balassagyarmati műanyagipari szövetkezet­ben. Utána ismét a hivatal­ról hivatalra való járkálás következett. Közben az egyik helyi általános iskolába is bekopogtattam és felajánlot­tam, hogy szívesen tanítanék kémiát, oroszt és testneve­lést. — Nincs szükség képe­sítésnélkülire — utasítottak el. Véletlenül jutott tudomá­somra, hogy vegyészlabo­ránst keres a termelőszövet­kezet. Jelentkeztem, felvet­tek. Ennek 11 éve lesz most áprilisban. ♦ Külső segítséggel egészsé­gesebb termékeket is. — Akkoriban régi mód­szerrel, nullára leírt gépek­kel állítottuk elő a termé­ket. Két éve, hogy birtokba vettük az új, korszerűbb üzemünket. Jelenleg hét ter­mékcsaládban, százfajta élel­miszer-ipari terméket állítunk elő, a szörpöktől kezdve, a rostos ivóleveken át a kü­lönböző ízekig. Legújabb két termékünk az egészsé­gesebb életvitelhez szüksé­ges. Az egyik, a hashajtó hatású gyógylekvár, a má­sik a magnéziummal dúsi-: tott ivóié. Az előbbit a he­lyi kollektíva alkotta meg, az utóbbihoz a gyártástech­nológiát egy kutatóintézet dolgozta ki. * Beszéljünk a kudarcairól, csalódásairól. — Amit eddig akartam, az szerencsére mind bejött. Va­lószínű azért, mert elképze­léseimet a valósághoz igazí­tottam. A konfliktusokról pedig csak annyit: könnyen tudok alkalmazkodni. Aztán szerencsés is vagyok, mert jók .a munkatársaim. A mun­kával és az emberi kapcso­latokkal járó nehézségeket természetesnek tartom, ha­mar túlteszem magam raj­tuk. így hát nincs miért kel­lemetlen érzésekkel vissza­gondolni a megtett útra. Ál­matlan éjszakáim vászon t voltak. Százharminc dolgozó gondját, baját megérteni, az­zal azonosulni, a megoldás­ban segíteni, ugyanakkor több száz milliós értékkel gazdálkodni, nagy felelősség­gel jár — hangsúlyozza’No­votni Tiborné, akinek hiva­tása mellett még két leány- gyermekről kell édesanya­ként gondoskodni. * Ettől az évtől nagyon fél­nek. — Nem az én érdemem, mondja tiltakozva a dinamí- kusságáról, lendületességé- röl is ismert, intézkedésekre mindig kész főágazat-vezetö, hogy eddig még minden év­ben nyereségesen dolgoz­tunk. tavaly pedig jelentősen túlszárnyaltuk a reánk sza­bott, az előző évinél maga­sabbra állított követelménye­ket. Az idei évtől viszont nagyon félünk. Ugyanis a korábbi években termékeink egy részét Szovjetunióba szállítottuk. Tavaly csak az, év elején került erre sor. ősszel már nem küldtünk részükre semmit. Az idén a kedvelt szörpjeinkből egyál­talán nem szállítottunk ne­kik. lekvárból pedig nagyon keveset. Abban bízunk, hogy a nemrég aláírt szov­jet—magyar árucsere-forgal­mi tárgyalások révén ne­künk is lesz lehetőségünk áruink ottani elhelyezésére. Ettő! függetlenül a belföldi piac igényei átsegítettek a nehézségeken. A kívánságok megteremtették a folyama­tos termelés feltételeit. Oly­annyira, hogy márciusban például szombatonként is dolgoznunk kellett. * Ebben az elégge zűrzava­ros. zaklatott; kiszámíthatat­lan, egvmást faló világunk­ban mily érv-három kívánsá­ga van? — Legyen továbbra is bé­ke és nyugalom. Legyen okunk az optimizmusra. Szerezzünk minél több olyan barátot, akikre bár- rpikor. bármilyen helyzetben számíthatunk — adja közre legbensőbb vágyát a főága- zat-vezető, aki végigjárta az üzemi szamárlétra összes fo­kát, és a gyártásvezetői be­osztásból négy évvel ezelőtt került a föágazat élére, és aki nógrádivá vált. Családi házukba egv hónap múlva' költöznek be Venesz Károly Föléled az elszáradt fű Egy ausztráliai és egy in­diai növénykutató India száraz övezeteiben a pázsit­füvek családjába és az Erag- rostiella, az Oropetium és a Tripogon nembe | tartozó olyan füfajokra bukkant, amelyek különlegesen jól el­lenállnak az aszálynak. A kutatók laboratóriumi kísér­leteikben e fűveket három hónapon át 28 C-fokos hő­mérsékleten és csaknem nul la levegőnedvességen hagy­ták elszáradni, amíg csak széna nem lett belőlük. Ez­után ismét bőséges vízhez juttatták őket, mire e növé­nyek új életre keltek. Igaz, akadt olyan növény, amely­nek a levelei csak felerész­ben tértek magukhoz, de a kísérletek tanúsága szerinti ha a fűszálaknak legalább egy részé kitart a követke­ző esős évszakig, a fűcsomó ezt a veszteséget elviseli. Ausztráliában most azt vizsgálják: vajon eme fűfa­jok egvike-másika nem vol­na-e alkalmas arra/ hogy a földrész száraz övezeteiben legelőt alkosson? (A túlle­gel tetést persze rosszul bír­ja minden olyan növény, amelynek az aszályos év­szakban meg kell küzdenie a túlélésért.) Veszélyben Veszélyben a Himalája. Ha nem vigyázunk rá. le­het,-hogy egyszerűen el­kopik, mint egy cipő! E keserű kijelentést a hét végén Üj-Delhiben meg­nyílt nemzetközi konferen­cián tette Maneka Gandhi környezetvédelmi minisz­ter. Aggodalma nem alap­talan, mert az elmúlt né­hány évtizedben lepusztult csúcsok, kopár ormok kö­zött élnek az ottaniak. „Kis túlzással”: ha ez igy megy tovább, nem lesz mit meg­mászni a turistáknak és az expedícióknak. Három ellenségünk van: a talajerózió, az erdőket kipusztitó helybeliek és. persze a turizmus *— mond­ta keserűen a miniszter. Az India északi részén étűk rendkívül nagymértékben függnek a Himalája fo- iyóitól. Olt Igen gyakori az áradás, ám csendesebb idő­ben ivóvizül szolgálnak a folyók. Maneka Gandhi most is, akárcsak decembe­ri hivatalba lépése óta sok­szor. megígérte, hogy 175 millió dolláros programot indítanak a Himalája „zölddé varázsolása” érde­kében. A környezetvédők azon­ban nemcsak a kormány a Himalája eddigi tehetetlenségét bí­rálják. Szerintük azért is hibás a központi kabinet, mert nem vetett gátat a robbanásszerű népszapo­rulatnak. A Himalája tér­ségében az elmúlt két év­tizedben az országos. 127 százalékos népességnöveke­dést is meghaladó mérték­ben nőtt a lakosság. Az ottaniaknak nem marad más, mint egyre feljebb költözni, hogy minél több teraszosan kialakított föld­területhez jussanak. Ennek pedig a fák és a növény­zet látja kárát. Maneka Gandhi másokat is vádolt. Szerinte Sir Ed­mund ffillary. új-zélandi felfedező a hibás azért, mert manapság úgy nyü­zsögnek arrafelé az expe­díciók, mint a kaptár körül a méhek. Negyven évvel ez­előtt még csak 12 csoport próbálkozott évente, nekik 100 teherhordó segített. Ma már .7000-nél tart a* expe­díciók száma és 100 ezer­nél a serpáké. Hillary egyébként maga Is úgy vélekedett, hogy nagyon gyorsan meg kell* találni a megoldást a már- már elviselhetetlenül gyors népszaporulat és a turista­roham fékezésére.

Next

/
Thumbnails
Contents