Új Nógrád, 1990. április (1. évfolyam, 1-23. szám)

1990-04-28 / 22. szám

1990. ÁPRILIS 28., SZOMBAT [mmmi 3 Valóban varázsige volna? Dél-Afrikáról fehéren-feketén . .. Japán kristály, Go­renje, Béres-csepp. . . az ügyeletes varázsige: DÉL- AFRIKA — ezzel a hang­zatos mondattal kezdődik a Salgótarjáni Információs Tanácsadó Iroda négyolda­las kiadványa, mely meg- • próbál objektív képet fes­teni a sokak által a XX. század Kánaánjának tartott országról. A kiadvány azért is na­gyon időszerű, mert a fia­talok — sokan puszta ka­landvágytól vezéreltetve — sűrűn kopogtattak az iroda ajtaján felvilágosításért. Valljuk meg azonban őszin­tén: nem sok pártatlan in­formációs anyag látott nap­világot az országgal kap­csolatban mindeddig. — Honnan lehetett máról holnapra egyértelmű, pon­tos információkhoz jutni egy tabuként kezelt államról? kérdeztem Ványi Bálinttól, a SITI vezetőjétől. — Amikor tömegével ke­restek meg bennünket a fiatal, 16—25 év közötti srá­cok, hogy mondjuk meg, mit kell kitölteni, és mikor indul a legközelebbi jo­hannesburgi gép — mert vi­lágútlevél már majdnem mindenki zsebében ott la­pul —, kicsit megijedtünk. Hiszen zömmel szakképzet- lenek lévén (akik még nyelv­tudással sem rendelkeznek), még Európából sem juthat­nak vissza egykönnyen, ha nem válnak be elképzelése­ik. Dél-Afrikának pedig most szakképzett, lehetőleg a nyelvet is beszélő munka­erőre van szüksége! For­rásként a The New Ency- clopédia Britannien, The World Book Encyclopedia, és a National Geographic néhány száma szolgált. — Milyen hatással volt ez az érdeklődőkre? — Kissé lehűtötte a lel­kesedést azok körében, aki­ket már említettem. De azok számára, akik keresett szak­emberek, valóban maga a paradicsom az az ország. Olcsó, mindenféle piszkos munkára kapható munka­erő bőven van, mintegy 30 millióra tehető a számuk, melyből az egy negyed mun­kanélküli! Igyekeztünk a komoly szándékkal érdek­lődőknek a Svájci Bank­egyesület által kiadott, a vi­lág 52 nagyvárosára kiter­jedő összehasonlító elem­zéséből is ízelítőt adni, ho­gyan is alakulnak a bérek és a megélhetési költségek a világ többi részéhez ké­pest Johannesburgban. — Ez már elegendő infor­máció valakinek a döntés­hez? — Ahhoz mindenképpen elég, hogy valaki eldöntse, érdemes-e olyan komoly­sággal foglalkozni a gondo­lattal, hogy a jelentkezési adatlapot is kitöltse. Egyéb­ként volt néhány hete adat­lapunk is, pillanatnyilag nincs. — Ha valaki hozzá sze­retne még jutni a tájékoz­tatóhoz, talál még belőle? — Nálunk mindenképpen. Aztán, ha elolvasta, eldönt­heti, hogy valóban varázs- ige-e ma Dél-Afrika... 1 ? Balázs J. Világbanki hitelek Magyarországnak A Világbank 66 millió dol­láros kölcsönnel támogatja a magyar pénzügyi szektor kor­szerűsítését, a banki infra­struktúra elektronizálását. A hitelt csütörtökön hagyta jó­vá a Világbank vezető testü­leté. Az új program, a kö­vetkező két évre szól. A kölcsönből részesül majd a Magyar Hitelbank, az Or­szágos Kereskedelmi és Hi­telbank, az OTP valamint a kisbankok is. Washingtonban egyidejű­leg sikeresen befejeződtek a szakértői tárgyalások a ma­gyar mezőgazdasági vállalko­zások, a kivitel fejlesztését célzó, 100 millió dolláros vi­lágbanki hitelről. A terv, az új magyar kormány elé ke­rül, s annak egyetértése ese­tén a Világbank vezetése, jú­niusban jóváhagyhatja a köl­csönt. i Hardvereseknek (is) A Chip Számítógép Magazin magyar nyelvű kiadásá­nak májusi száma sem a német anyalap fordítása csu­pán. A magyar szerkesztőség hónapról hónapra igyekszik olyan tesztekkel, cikkekkel szolgálni az olvasóknak, ame­lyek a hazai számítástechnikai szakma érdeklődésére számíthatnak. Így van ez ebben a hónapban is. A PC—KÉP a tv-ben cí­mű írás például azt kutat­ja, hogy a magyar televízi­ós műhelyekben mennyire van már jelen a komputer- technika. A magic — amely varázslatot jelent —, egy olyan adatbáziskezelö program neve, amely nem­csak a legkorszerűbbek kö­zé tartozik, de Magyaror­szágon is kapható. A Hell maga a mennyország című cikk pedig egy hazai nyom­dában használt korszerű képfeldolgozó rendszert mutat be. Tajvani speciali­tások címmel a Chip be­mutatja néhány kisebb-na- gyobb tajvani cég sikerre törő termékeit. A szövegszerkesztővel dolgozókat bizonyára ér­dekli majd a feltörekvő új szerkesztőprogram a Star- wighter 5.0 bemutatása. A hardveresek számára ínyencség a Chip-szerviz e havi írása, amelyből meg­tudhatják, hogy hogyan építhetnek be a gépbe sa­ját kezűleg egy illesztő­adaptert. A Chip hazai történeté­nek valószínűleg jelentős dátuma lesz ez a hónap. Az olvasók ugyanis ajándékot kapnak a laptól. Aki kitöl­ti és elküldi a szerkesztő­ségbe a lapba befűzött megrendelőkártyát, az in­gyen megkapja az Easyclip professzionális jövedelem­nyilvántartó programot. A pc-re kifejlesztett komoly felhasználói programle­mezt postán küldik el a megrendelőknek. Természe­tesen a májusi lapszámból sem hiányoznak majd a hí­rek. a piaci helyzetkép, a tippek profiknak és ama­tőröknek. A Chip májusi száma ezekben a napokban kerül az újságárusokhoz. A profitcenterség nem jelent feldarabolást Elzárkózás — egymásrautaltság Divatos kifejezés mosta­nában, ugyanakkor jól ér­zékelteti azt a megváltozott tartalmat és anyagi konzek­venciákat, amelyeket e szó hordoz magában: profit­center. — Amikor az IBUSZ Rt. úgy döntött, hogy április 1-jével, folyamatosan pro­fitcenterként, önállóan mű­ködteti a. központban lévő osztályait, az országban te­vékenykedő mintegy száz egységét, akkor nem a rész­vénytársaság szétverésére vállalkozott. Ellenkezőleg: az rt. továbbra is megma­rad, időtől és egymástól füg­getlenül, önálló profitcen­terként tevékenykednek majd a különböző egységek. A változtatás célja a piaci részarány és nyereség! nö­velése, a konvertibilitás fo­kozása, a munkatársaknak a hazai átlagnál magasabb díjazása. Ez azt jelenti, hogy minden költség és jö­vedelem ott legyen, ahol az jelentkezik, ahol előterem­tették. Itt dőljön el,1 kik a nyertelek és a vesztesek — mondja bevezetésképpen Ká- lovits Géza, az IBUSZ Nóg- rád megyei igazgatója, aki az I elképzelések kidolgozá­sában bizottsági tagként vett részt. — Tehát a jövőben új ar­culatú IBUSZ-irodákkal ta­lálja magát szembe az ügy­fél? — Igen. A jövőben nem lesz megyei igazgatóság. Minden iroda maga alakítja ki üzletpolitikáját, szer­vezési-irányítási, módsze­reit.' programajánlatát. A profitcenterséggel megszű­nik a központ anyagi se­gítsége, ami esetünkben az elmúlt négy év alatt 36 millió forint fejlesztési pénzt jelentett. Mivel mindannyi­an új üzleti viszonyba ke­rülünk egymással, az egyik esetben másoktól olyan utat veszünk meg. ami nekünk előnyös. ugvanezen elvek alapján pedig másoknak adunk el utakat. A mostani érvényes előírások szerint a 7 rt. vezetősége két évi veszteséges tevékenység után dönti el felszámolja-e az érintett egységet, vagy olyan személyi biz meg a vezetésével, aki képes a profitcenter követelménye­it teljesíteni. — Mivel az eddigiekhez képest teljesen új dologról van szó. érdekelne, hogy a dolgozók mennyire Ismerik az új követelményeket, az ezzel kapcsolatos játék­szabályokat, miként fogad­ták, mennyire barátkoztak meg a számukra korábbi­nál is nagyobb feladatok­kal? — Kollégáink is tudják, ismerik a követelményeket és természetesen igen ne­hezen barátkoznak meg ve­lük. Eddig havonta, függet­lenül az évi eredménytől, jutalékként, a végzett mun­ka alapján 200 forintot ezer forintig terjedő összeget ve­hettek fel. Ez most meg­szűnt! Helyébe az évi el­számolás lépett. Vagyis a számunkra, ez évben elő­írt 10 millió forint nyere­ségen kívül az előteremtett minden plusz ezer forint bevétel után 273 forintot kap vissza a kollektíva. Amennyiben a vezető vál­lalja, és pontos mérlege van, akkor decemberben megelőlegezheti a plusz- nyereség után kiosztható összeg 50 százalékát. De a nyereségből kell fedezni a fejlesztési elképzelések anyagi alapjait is. A másik változás, hogy ezután egy dolgozónak legalább a kí­nált tizenegy szolgáltatás több mint 50 százalékát kell az ügyfél kívánságának megfelelően kifogástalanul elvégeznie. Ebből is látszik, hogy kevesebb fővel szük­séges lebonyolítani fel­adatainkat. — A hatékonyabb munka magában foglalja azt is, hogy csökken az ügyfelet borzoló. a dolgozók idejét feleslegesen elrabló admi­nisztrációs tevékenység? — A dolgozónak nem csökken a munkája, az ügy­félnek viszont kedvezőbbé válik a helyzete. — Másutt az adminiszt­rációt korszerű számítógé­pek | segítségével végzik. Önöknél ez, hogy van? — Az általunk használt számítógépek gyorsítják a valutával és a pénztári munkával kapcsolatos te­vékenységeket. Más terüle­teken viszont csak elméle­tileg, mert a posta, működ­tetésükhöz nem biztosítja a szükséges feltételeket. Tu­dom, hogy ez országos probléma is* A mi számí­tógépeinkbe beépült állan­dó zavar, nemcsak lassítja, hanem sokszor csaknem képtelenné teszi ügyfele­ink 1 kívánságainak gyors, megbízható teljesítését. — Folytassuk azzal, hogy az IBUSZ-nál sem terhel­ték meg a dolgozókat ma­gas fizetésekkel. — Tavaly decemberben 20—25 százalékkal emeltük a béreket. — Az az új helyzet, hogy minden egység önálló lesz nem jelent-e hermetikus elzárkózást egymástól? — Mivel a pénz beszél, így hát a haszon köti össze bennünket. Mi is elősorban önmagunk érdekeit nézzük. Ugyanakkor meggyőződés­sel vallom: a nagyobb ön­állóság nem jelent elzár­kózást. Arra kényszerít, hogy az egymásrautaltság­ból fakadó előnyöket fel­használjuk,) számbavegyük. Az idei esztendő az átme­net, és a tanulás éve. Hogy az átállás ne okozzon gon­dot. úgy döntöttem, hogy már az idén sem szólok be­le abba, hogy a balassagyar­mati parassa-pusztai iro­dák hány fővr.l oldják meg feladataikat — fejezte be a profitcenterséggel kap­csolatos válaszait Kálovits Géza. Venesz Károly B ehajtani tilos! — állít meg a tábla az erdő elején, útban a hon­védüdülő felé. — Fotó és írás nem ké­szülhet! Minisztériumi en­gedély szükséges minden­féle honvédelmi létesít­ménnyel kapcsolatosan! — tájékoztat telefonon Csáky Dezső, az. üdülő parancs­noka. Bokor Imre Kiskirályok mundérban című könyvé­ben Kaszópuszta mellett Bujákat is megemlíti a ve­zérkari objektumok egyi­keként. A parancsnok he­lyett egyelőre a falu la­kóit bírtuk szóra. Ehhez nem kellett engedély, az igaz. A kérdés viszont, hogy az elmondottakban mennyi a titokzatosság miatt mű­ködő fantázia, és mennyi a valóság — egyelőre — meg­válaszolatlan. — Ide csak a nagy tiszt- urak jönnek! Ki tudja, hogy csak üdülő van-e ott? Mi nem tudunk semmit... — Nem is érdekli magu­kat, mi van bent?! mm Üdülő, vagy titkos objektum? Mit rejt a bujáki nyaraló? — Érdekelhet, úgyse tud­juk meg! Én nem voltam még bent soha. nem is me­hetnék. Egyszer elmentem a kapuig, de onnan nem le­het látni semmit, csak a bokrokat, meg azt, hogy kör­be van kerítve. Tudom, hogy van orvosi rendelő, meg konyha. Egész évben nyitva van. mindig vannak ven­dégek. Arra emlékszem, hogy néhány éve itt nya­ralt Farkas Berci is. . . — Sok falusi dolgozik oda­bent. azok se mondanak semmit. Titoktartási köte­lezettségük van. Mennek a kaszával, a füvet rendbe rakni. Hogy aztán tényleg mivel foglalkoznak, ki tud­ja? .. . — Most is építkeznek, itt vannak a katonák. Vasat hordanak, sódert, cserepet... — Kiskér felé a gyarmati utat sorompóval zárták el. Valamikor még arra jár­tunk, most kerülünk! — Nagy fekete autókkal járnak ide, elől-hátul rend­őr vigyázza! — ’64—65-ben kezdték építeni. Jött akkor ide két ceglédi úr (az egyik rövid nadrágos volt), azt kérdez­ték : — Itt épül az a kato­nai objektum?!...) — Katonák is teljesítenek bent szolgálatot, de nem ám akárkik! Csak azok, akiknek a szülei is ott dol­goznak! — Helikopter is jött né­ha. . . Arra legeltettem, ala­csonyan repült, intettem is neki: — Nehogy rám dob­jatok valamit! Közben egv zsúfolt kato­nai teherautó fordul be az erdei útra. És már jön is a gúnyos megjegyzés: — Lát­ja. ez jár az „üdülőbe”!... Kifelé csak egy homok­színű AJ-s Lada jön. A ma­gánterületről. Az erdőből, ahová idegeneknek belépni tilos. Miért foglalták el az er­dőt? Miért építkeznek'' Mi­ért jár a helikopter? Miért él a hiedelem, hogy az er­dő katonai objektumot rejt? Miért gondolunk arra. bogy nem zörög a haraszt. ha nem fújja a szél?! ☆ (A minisztériumtól ígé­retet kaptunk. rövidesen meglátogathatjuk az üdülőt.) (dudellai)

Next

/
Thumbnails
Contents