Új Nógrád, 1990. április (1. évfolyam, 1-23. szám)
1990-04-26 / 20. szám
990. ÁPRILIS 26., CSÜTÖRTÖK llEFmU 5 Holt legendák nyomában (3.) : _____laiiiií V égül Balassagyarmatot is belekeverték AZ 1919-es , TANÁCSKÖZTMSASA& DICSŐSÉGES NAPJAI no RÁKOSI MÁTYÁS EEVTARS ; SAIGÓmiUÁNBMJ Egy „nagy” mű a sok közül: 1953-as brosúra címlapja Dinamikus (?) munkanélküliség Ez jó: „dinamikus munkanélküliség”... Ez annyira jó, hogy ennél különbet a megboldogult pártállam szófacsarói is csak véres verejtékkel találhattak volna ki, pedig ők aztán értették a módját. Dinamikus munkanélküliség!... Hajói értettem az utóbbi hónapok milliónyi pártvitáinak egyik résztvevőjét, akkor ez annyit jelent, hogy például X, ne adja Isten, egyszer százezer társával együtt az egyik helyen elveszíti az állását, de csakis azért, hogy rögvest munkába állhasson a másik helyen, ahol természetesen csakis hasznos, csakis nyereséges, a piac által elismert és jól fizetett munkát végezzen. Mert kérem, ez ilyen egyszerű. Dinamikus munkanélküliség... Az MDP Politikai Bizottsága 1951-ben - ha igaz, Rákosi Mátyás távollétében - határozatot hozott a 60. születésnap ünnepségeiről. Révai József, az akciót Horváth Márton PB-tag, a KV agitációs és propagandaosztályának vezetője irányította. Az ünnepségsorozatnak az elmúlt hét év dicsőséges fejlődését, a szeretett vezér érdemeit, a dolgozó nép háláját kellett tükrözni. Mindezt úgy, hogy a történelmi gyökerekhez: az 1919-es hős Rákosi-képhez kellett visszanyúlni! Ezen a ponton újra előtérbe nyomult Salgótarján, a tett színhelye. Az országos ünnepségek színvonala érdekében a tudomány, a művészetek jeles képviselőit kérték fel együttműködésre. Ennek során született meg Ék Sándor képe, amely a mítoszt megjelenítette, „valóságossá” tette. Neves írók közül Németh László, Nagy Lajos, Tersánszky Józsi Jenő nem vett részt írásával a dicsőítésben. A salgótarjáni csata hősét, Örkény István Az a titokzatos erő című írása népszerűsítette: a korábbi fordulatokra építve. A későbbi jeles író felhasználta a nem sokkal korábban Illés Béla által írt történetet is. Az Ék Sándor-kép (festményvázlat) az alábbi képaláírással jelent meg több kiadásba is: „A Magyar Tanácsköztársaság hősies honvédelmi háborújának egyik legdicsőbb fejezet volt Salgótarján védelme. Ezt a harcot is Rákosi elvtárs vezette, aki mindenütt a legveszélyesebb katonai feladatok irányítását vállalta. A kép Rákosi elvtársat a Salgótarjánba induló csapatok élén ábrázolja. ” Illés Béla azt írta: „Salgótarján védelmét Rákosi Mátyás bolsevik módon szervezte meg: ezer és ezer bányászt állított a csatasorba Salgótarján védelmére... megtörte a szociáldemokrata politikusok szabotázsát, ártalmatlanná tette az áruló tiszteket. ” A Rákosi-ünneplésből nemcsak a színhely okán, de alanyi jogon is részt vett Nógrád megye, Salgótarján is. A helyi vezetők hangját az a felismerés jelentette, hogy: „Kevés megyének és városnak adatott meg az a megtiszteltetés, hogy a proletárhaza védelmében Rákosi Mátyás zászlaja alatt, az ő vezetésével győzelmesen harcolhatott. ” Dísztörülközőt, térítőt, párnát készített az ünnepi alkalomra: többek között Karancsalja, Pásztó, Nógrád község. Az 1952. március 9-én megnyílt ajándékkiállításra a „nógrádiak Sztálin szénből kifaragott arcképét’’ vitték. A helyi sajtó 1952 elejétől folyamatosan ébren tartotta Rákosi Mátyás és az 1919-es salgótarjáni események kapcsolatát. Az eseményekben a mindenütt feltűnő, az intézkedő Rákosi-portrét erősítette, aki az általa vezetett katonai roham után még „a szénbányászatot is fellendítette”. A salgótarjáni ünnepség központja az lett volna, ha a Kilczer Béla által tervezett bástyát -1952 április végétől már Rákosi bástyájának nevezték - meg tudták volna a város, a megye pártvezetői építtetni. A sebtében összegyűjtött pénzt azonban elnyelte a koreai háború. Kissé megkésve, egy év múlva jelent meg Salgótarjánban az a brosúra, amely összefoglalta Rákosi Mátyás 1919-es salgótarjáni hősi tetteit. Két érdekességét érdemes megjegyeznünk. Az egyik: az Örkény István által és írói képzeletével feldúsított leírást forrásként, szó szerint közölte. A másik: a dicsőségbe bevonta a megye másik városát, Balassagyarmatot is. 1919. május 4-i balassagyarmati és környéki körülményeket így részletezte: „A helyzet válságos volt és menthetetlennek látszott, de volt egy ember, ki a lehetetlennek látszó feladatot megoldotta, ez a férfi Rákosi Mátyás elvtárs volt”. Az igazság azonban az, hogy Rákosi Mátyás sem akkor, sem később nem járt Balassagyarmaton! Az utolsó hivatalos közlemény Salgótarján és Rákosi Mátyás kapcsolatáról 1953. június 30 ról való. Az NDP megyei első titkára, Hajdú József azt mondta: „Ne vegyük mi magunkra a KV és a négy elvtárs felelősségét. A KV megállapította, hogy Rákosi elvtárs felelős, utána másik három elvtárs, ők voltak azok, akik a kollektív vezetést egyéni vezetéssel helyettesítették, akik megengedték a vezérkedést, a személyi kultuszt. ’’ Bizony jó lenne, ha e minősítéssel a személyi kultusz és Rákosi mítosza is felszámolódott volna. A történések azonban cáfolják ezt. Még az 50-es évek elején, a 60-as években is sokan voltak akik Rákosiban továbbra is a 19-es hőst látták. Igaztalanul. A mítosz búvópatakként élt tovább ... Vállalt célunk volt, e cikksorozattal, hogy feltárjuk a tényeket és véglegesen elűzzük a megbúvó hiedelmeket, és a legendák világába helyezzünk el egy valóságosan is odaillő személyt, illetve tevékenységének említett szeletét. (Vége) Dr. Horváth István Márpedig a munkanélküliség - az munkanélküliség, s fájdalom, de nagyon kegyetlen állapot. Á létbizonytalanság állapota. Különösen itt és most, ahol és amikor igenis tudomásul kell venni, hogy nagyon rövid időn belül legalább százezer munkanélkülivel kell számolni. Nem „dinamikusan”, hanem valójában. És igenis tudomásul kell venni, hogy e legalább százezres tömegnek sem dinamikusan, sem a privatizáció fölgyorsításával, sem a tursitapénzek összekapargatásával, sem másként semmiféle elhelyezkedési lehetősége nem lesz. Hogy miért nem? Mert a valóban kikerülhetetlen struktúraváltás szükségképpen együttjár a gazdasági teljesítmények visszafogásával, legalábbis az első időszakban. A termelés növekedése, stagnálása, illetve csökkentése nagyon is egyenlőtlenül jellemzi majd a termelői szférát: bizonyos ágazatok - merjük remélni? - növekednek, másutt viszont drasztikus visszaesés lesz. Gyorsan, hatékonyan és főleg eredményesen működő átképzési rendszernek nyoma sincs, mert ehhez nincsenek intézmények, nincsenek szakemberek, eszközök, de még elképzelések sem, s ez már önmagában munkaerő-fölösleghez vezet. S e fölösleg már csak ezért sem kerülhet vissza a foglalkoztatási struktúrába, mert megoldhatatlan a területi, a lakóhelyi mozgás is. Magyarországon A hitelkártya rabjai Nyugat-Európában alig tíz éve terjedt el a hitelkártya-rendszer, s az öreg kontinens lakói máris beleestek abba a csapdába, amelybe a tengerentúliak pár évtizede: azaz tömegesen szegényednek, adósodnak el a családok. A vásárlók fizetésképtelenségének járványa először a szigetországban ütötte fel a fejét, onnan terjedt át Észak-Európá- ra, majd a mediterrán országok következtek. Nyugat-Németor- szágban például a 27 millió háztartás fele legalább 15 ezer márka adóssággal birkózik, és másfél millió olyan család van köztük, amely képtelen rendesen törleszteni. Az adósok egy része váratlan katasztrófák, a munkahely elvesztése, betegség miatt képtelen fizetni, ám mind többen vannak olyanok, akiknél a vásárlás, azaz a minden ésszerű határon túl való költekezés, már szinte szenvedély. nincs elegendő lakás és Magyar- országon manapság saját lakást építeni - öngyilkos vállalkozás. De mondjuk, hogy nem öngyilkos vállalkozás. Mondjuk csak azt, hogy kissé nehézkes, kissé hosszadalmas, kissé fárasztó feladat. Megvárjuk majd, amíg például az Ozdról elbocsátott kohász mondjuk Dunaújvárosban „összekalákázza” magának az új lakást, mert, hogy nem óhajt új munkahelyének környékén sátorlakóként élni? Mondjuk, hogy még ezt is vállalja - végtére is a szükség nagyúr! -, ám mi van akkor , ha az ózdi kohászra semmi szükség Dunaújvárosban? S méginkább: sehol és semmi szükség az építőipari segédmunkásra, a csakis házgyári betonblokkok szereléséhez értő szakmunkásra, a kényszerűségből elbocsátott bányászra, a rossz iparpolitika miatt semmire sem jó szerszámgépeket gyártó kvalifikált szakemberre, a remélhető szervezeti racionalizálás áldozatául eső adminisztratív hadsereg tagjaira és egyáltalán: ha száz- és százezer olyan munkavállaló kerül az utcára, akikre valóban sehol és semmi szükség? S eddig még egy szó sem esett az első ízben munkát vállaló (vállaló?... inkább csak kereső...) fiatalokról. Avitt iskolarendszerből, elavult és aligha konvertálható, többnyire kifejezetten megbízhatatlan, magyarán: hasznosíthatat- lan tudással kerülnek ki az életbe. A Nógrád március 26-i számában riport jelent meg a MÁV egyik dolgozójáról, Petyánszky Béláról. A Magyar Államvasutak budapesti igazgatósága üzemviteli osztályának helyettes vezetője Harmatos János köszönetét fejezte ki a cikkben leírtakért, és mint írja, fiatal munkatársuk, (és a riport) másokhoz is csábítóan szólt a vasutasmunka szépségéről, a csak elhivatottsággal teljesíthető követelményeiről. Ugyanakkor Harmatos János kéri, hogy néhány soros kiegészítő információnak adjunk helyt lapunkban. Ugyanis a riportban szó esik az állandó vizsgáztatásról, és felvetődik szükség van-e erre? Az alábbiakban közöljük a kért kiegészítést: A struktúraváltás valamennyi gondja-baja most egyszerre zúdul ránk, jóllehet e feladatot fokozatosan is megoldhatták volna mindazok, akik végül is - s ne firtassuk most, hogy mi okból - elszabotálták. Akik nem figyeltek a szakértők figyelmeztetéseire, s akik még azt is megtiltották, hogy a munkanélküliségről egyáltalán szó essék. Voltak ehelyett mindenféle nyakatekert kifejezések („strukturális munkaerő-feszültség”, „ideiglenesen újra elhelyezkedésre várók” és egyebek), és jószerével semmi érdemleges intézkedés nem történt, hogy valóban fölkészülhessünk az igenis kikerülhetetlen munkanélküliségre. Könnyed kézlegyintéssel kezelt, szakmai tudatlanság miatt agyonmellőzött gond volt ez, s nem vitatható, hogy e most már gyorsan kiéleződő és helyenként nagyon nehezen enyhíthető helyzetért a közelmúlt (gazdaság-) politikusai a felelősek. De: most újra és ismét a struccpolitika? Most már nem „strukturális munkaerő-feszültség”, meg „regionális foglalkoztatási probléma”, hanem most már „dinamikus munkanélküliség”?! Nem, kérem! Egyszerűen és közönségesen kíméletlenül növekvő és egyelőre - a legelemibb feltételek híján - kezelhetetlen munkanélküliségre kell felkészülni, ráadásul hosszú ideig. Mindaddig, amíg tudomásul nem vesszük, hogy az annyira áhított piacgazdaság szükségszerű velejárója a bizonyos mértékű munkanélküliség, ami ugyan kezelhető és enyhíthető, de nem oly módon, hogy ismét csak kézlegyintéssel intézzük el a dolgot.- Elfogadva azt. hogy valóban revízió alá kell vennünk a vizsgáztatás rendszerét - ezzel foglalkozunk is - annyit jegyzek meg, hogy a kiadott rendelkezések egységes értelmezése indokolja a különben minden vasútnál alkalmazott időszaki vizsgát. Ezzel nemcsak munkatársaink felkészültségét kívánjuk ellenőrizni, hanem azt is, hogy a kiadott új rendeletek valóban eljutnak-e a végrehajtó szolgálat munkatársaihoz. Másrészt a már említett egységes értelmezés, az esetleges félreértések tisztázása a cél, ugyanis ennek hiányában zavar, baleseti veszély támadhat a vasúti forgalomban. izmion '07 AUTÓCENTER A hazai gyártású személy- és tehergépjármű-alkatrészek mellett import^yári alkatrészeket is forgalmaz a- viszonteladók- közületek- és a lakosság számára. Vértes Csaba A balesetmentes forgalomért A vizsgáztatás nem zaklatás Erdészek és környezetvédők közös fellépése Az erdészek szeretnék megnyerni a környezetvédők támogatását ahhoz, hogy a pillanatnyi üzleti érdekből ne lehessen az országban százhektárszámra kivágni az erdőket - mondotta Mátrai Gábor, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főelőadója az MTI érdeklődésére azzal kapcsolatban, hogy több térségben terveznek - külföldi tőke bevonásával - erdőkivágással együttjáró fejlesztéseket. A Pilisi Állami Parkerdőgazdaság nemrég már előszerződést is kötött a londoni székhelyű Mannai Prosperties Limited céggel vegyes vállalat alakítása céljából. Ehhez a vállalkozáshoz nagy erdőterülettel, s az ott található létesítményekkel járulna hozzá a magyar fél. Az angol cég az eredeti tervet már módosította, így a területre építendő golf- ályát kisebbre méretezik. Azel- épzelt két szálloda, üdülőfalu, golfpálya, szabadidőközpont létesítéséhez viszont így is mintegy 70 hektár erdőt kellene kivágni az egyre inkább fojtó levegőjű főváros szomszédságában. A gazdaság a napokban adott be kérelmet az _ engedélyezés ügyében a MÉM-hez. Ez az irtás egy 6-8 ezer hektáros erdőtömbbe ékelődne, nehezebbé téve az erdő egészének művelését. Az idegenforgalom miatt valószínűleg fenntartanák a 6 ezer hektáros, bekerített, egykori állami protokoll vadászterületen is az indokolatlanul felszaporított, a természetes vadeltartó képesség 5-6-szorosát elérő vadállományt. Ez a nagy mennyiségű vad teljesen tönkreteszi nemcsak a friss telepítéseket, de az egész erdőt. Sokkal alkalmasabb területeket is lehetne találni egy ilyen üdülő- centrumnak a főváros közelében - tette hozzá a szakértő. így például a csíki hegyeknél, ahol nem lenne szükség ilyen nagyarányú erdőkivágásra. Igaz, itt nem tudna ekkora arányban részt venni az üzletben a parkerdőgazdaság. A terv magyarországi támogatói hangsúlyozzák: hogy több száz hektár erdőtelepítésre alkalmas terület áll még rendelkezésre, hogy pótolják ezt az irtást. De ezeken a területeken - Mátrai Gábor szerint - az irtástól függetlenül is erdőt kellene telepíteni. Jelzéseket kaptunk arról is, hogy hasonló céllal, a Vértesben 120 hektárnyi erdőt kívánnak igénybe venni. Mindez pénzügyileg kedvezőnek tűnik, de a környezetvédelmet tekintve elfogadhatatlan. A környezetvédők segítségével bizonyára eredményesebben emelhetnénk fel szavunkat az erdők ilyen kiárusítása ellen - mondotta a MÉM főelőadója. A szektorsemlegesség elvén az országban elsőként nagyker.-áron szolgáljuk ki:- a gépjárműszerelő- a személy- és teherszállító kisiparosokat. Partnereink számára terítőkocsijaink az árut kiszállítja az ország egész területére. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 700-1600-ig. '9026 Győr, Szövetség út 6. Tel.: 96/12-251 _____sziixron ’8i
