Új Nógrád, 1990. április (1. évfolyam, 1-23. szám)

1990-04-25 / 19. szám

/ M'­1990. ÁPRILIS 25., SZERDA mu Rz egyedülálló «nyit fiiéi, nil egy hatgyermekes család Vízmű kontra lakók tflrllf Minden kész a váltásra. fflifter Csaba nyilatkomaia-y A vízmű nem olvassa le az órákat, csak a pénzt szedi! — jön a reklamáció a telefonból. Domos Lajos, a Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója válaszolt kérdéseinkre, s elsőként mindjárt a panaszra reagál­va: — Az éves leolvasási rendszert két éve vezettük be az addigi negyedévenkén­ti helyett. Szeptemberben ol­vassák le az órákat, évente háromszor pedig átalánydí­jas számlát kapnak a fo­gyasztók. Az ilyen számla előlegjellegű, nem kötődik tényleges fogyasztáshoz. Ez a változtatás nem érin­ti a nagyfogyasztókat, a la­kószövetkezeteket, a házke- zelőségeket és az IKV-s la­kásokat, ezeken a helyeken havonta olvasnak le a mun­katársaink. — A vízóraleolvasók lét­számát nem csökkentik? — Nem, mert tervezzük velük a negyedévenkénti el­lenőrzést. A legtöbb gond a ndm karbantartott óráknál van, amelyek iszaposak, víz alatt vannak, s ilyenkor a vállalat átalánydíjas fo­gyasztást számláz. Ha a tu­lajdonos ezt nem fogadja el, kezében a lehetőség, hogy tegyen ellene. — Ha a tisztelt fogyasztó nem fizet, akkor önök nem zárhatják el a vizet. De önök átalányt számláznak, lehet, hogy a fogyasztó ép­pen azért nem reklamál, mert jóval többet használ „feketén”, mint amennyit fizet. Ügy tűnik, mintha a vállalat lenne hátrányos helyzetben. — A közműszolgáltatási szabályzat szerint, az akna karbantartása a fogyasztó feladata, a mi felelősségünk a vízóráig és azt követően tíz centiméterig terjed. Való igaz lehet, hogy akkor jár­nánk jobban, ha mi tarta­nánk rendben az aknát, de ez nem egyszerű kérdés. Majdhogynem tehetetlenek vagyunk ebben az ügyben, csak egyet tudunk tenni: normatíváink vannak négy­zetméterre és létszámra, eszerint számolunk. A nem fizetőket felszólítjuk, ezt kö­vetheti még a szabálysértési eljárás és a bírósági letiltás. Nemrégiben végeztünk egy felmérést, ami azt mu­tatja, hogy sok a mérősítet- len fogyasztó. Tavaly több mint kétszáz mérőt építet­tünk be, de inkább a mérők elhanyagolt állapota okozza a problémát. — Mennyi a kintlevősé­gük? — Nincsenek milliós téte­leink, és ami van, abban sem a lakossági tartozás a döntő. Elsősorban az átme­neti pénzzavarral küzdő, vagy felszámolás alatt álló vállalatok nem fizetnek. — A megemelt vízdíj ja­nuár 8-tól él. Hogyan mu­tatkozik ez a fizetésben, illetve nem fizetésben? — Az áremelés alkalmá­ból nem olvastuk le az órá­kat a mintegy negyvenezer fogyasztónál, viszont tavaly szeptemberben, minden órát leolvastunk. Nem volt jel­lemző, hogy a rossz átalány­Hütter Csaba a szécsényiek körében. archív-fotó számítás miatt túl „nagy ösz- szegeket kellett volna tör­leszteni. Számolunk azzal, hogy több lesz a nemfizető. A ja­nuári számla a tavalyi ne­gyedik negyedéves fogyasz­tás mérlege, a régi áron. Az első emelt díjas számlákat áprilisban küldjük ki. — Azoknak a bizonyos normatíváknak azonban nem az igazságosság a legfőbb jellemzőjük... — Más a helyzet a lakó- szövetkezeték, és más az IKV-s lakások esetében. Egy óra méri a ház lakói­nak vízfogyasztását, s mi az óra állása szerint számlá­zunk. A lakószövetkezetek a saját belátásuk szerint dön­tenek a díj szétosztásáról. Ez annyiból jó, hogy ők közelebb állnak a saját la­kóikhoz. Az IKV viszont egyforma elosztásban szedi be a pénzt. Vagyis ugyanannyit fizet egy egyedülálló, mint egy hatgyermekes család, holott esetleg hatodannyi vizet használt, mint az utóbbiak. — Két vízdíjszámlázó már elköltözött a salgótarjá­ni üzemmérnökségre. Ok voltak az első fecskék? — Igen, elhatározásunk, hogy a központban megszün­tetjük a számlázást. A víz- díjszámlázókat kihelyezzük az üzemmérnökségekhez. Így egy szervezet lesz az, aki esetleg rosszul olvasott, számlázott és rendezte az ügyet. Ez nagyobb felelős­séget kíván, és gyorsabb ügyintézést biztosít. Dudellai Ildikó Kesztyűs kézzel a munkához í i A Zagyvavölgye Áfész bátonyterenyei kesztyűüze­mében negyvenmillió forint értékben állítanak elő külön­féle munkavédelmi kesztyű­ket, amelyeket az ország különféle kereskedelmi es­ségeinek és vállalatainak szállítanak. 1. Dajkó Ferencné és Béres Istvánné méretre szabja a bőrből készülő kesztyűket. 2. Az összevarrt (termékek vasalását végzi Richweisz Tiborné és Juhász Józsefné. —Rigó— 0 Az országgyűlési képviselő- választás mennyiben értékelhe­tő a baloldali illúzió szétrombo- lásának? Mi volt ebben az el­lenzék szerepe? — A választás eredménye nem a baloldal, hanem a párt-állami szocializmus ha­mis illúziójával való leszá­molás. Kétségtelen tény, hogy a baloldal, benne a szocialista párt, igen nehéz helyzetbe került. A mintegy 10 százaléknyi parlamenti képviselőcsoportunknak kell majd a szavazók 25—30 százalékát kitevő baloldali érzelmű és gondolkodású vá­lasztókat képviselnie. A több mint 1 millió szavazat azt mutatja: korántsem balol­dali illúzióról, sokkal in­kább valóságos politikai erő­ről beszélhetünk. 0 Milyen stratégiai-taktikai hibákat követtek el a választá­sok során? — Az októberi kongresz- szust követően, az új szocia­lista pártot lefoglalták a vagyon és az apparátus sza­nálásával és a tagszervezés­sel összefüggő feladatok. A pártszervezés nehézkessége különösen a vidéken hozta A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium­ban a kormányváltást köz­vetlenül megelőző időszak­ban is zavartalan a mun­ka, s csaknem minden elő­készület megtörtént arra, hogy a minisztérium legfel­ső vezetői —■ szükségszerű­en — átadják a stafétabo­tot az utódoknak — mon­dotta Witter Csaba mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter. Olyan év zárszámadása után kerül sor a váltásra a kormányban és az agrár­ágazat vezetésében, amikor az élelmiszergazdaság tel­jesítette hazai ellátási kö­telezettségét, a konvertibilis elszámolású exportban pe­dig rekordot döntött meg­mondotta a miniszter. — Meggyőződésem, hogy olyan irányító apparátus van a ház falai között, amely a jövőben is bármikor képes arra, hogy hasonló, vagy akár még jobb teljesítmé­nyek elérésében támogassa, segítse az agrártermelést. Kellő tapasztalat gyűlt ösz- sze az apparátusban mos­tanra, amikor a „fél-direkt” irányítású gazdasági rend­szerből a piacgazdasági rendszerre való áttérés el­ső harmadánál tartunk. Adott az ágazati irányítás bevált jó szervezeti rend­szere, ez viszont nem jelen­ti azt, hogy ne volna rajta csiszolnivaló. Elkészült a 2000-ig terje­dő időszakra szóló, ágazati irányítási koncepció, ame­lyet átadunk a leendő ag­rárvezetésnek. Készen van az agrároktatás koncepci­ója, amely a felsőfokú kép­zésen túl, nagy hangsúlyt helyez a korábban igen eredményes középfokú ok­tatásra és gazdaképzésre. A földtörvénnyel kapcso­latos munkákról szólva ki­fejtette: — A törvény mó­dosításában csak addig a pontig haladtak, ami meg­felel a társadalom mai el­várásának. A minisztérium két változatban is elkészí­tette a vadgazdálkodási tör­vény tervezetét, s csaknem végleges az erdőkről és a borról szóló törvény terve­zete is. A miniszter a továbbiak­ban elmondotta: sikeresen haladtak a deregulációs munkával, a fölösleges ren­deletek. szabályok eltörlé­sével. Eddig több tucat mi­előnyös helyzetbe vetélytár- sainkat. Nehezítette dolgun­kat az állampárt öröksége, s ezen belül a kormány és pártunk közötti viszony tisztázatlansága, amely miatt kampányunk sokszor vált védekezővé, a hibás kor­mányintézkedések utólagos magyarázójává. Kampányunk — amely a legkulturáltabb volt valamennyi közül — nem reagált elég gyorsan és aktívan ellenfeleink hangos­kodására. 0 Igaz-e, hogy a szocialista párt nem támogatta az MSZMP-t Salgótarjánban, a II. fordulóban? — A választmány és az elnökség álláspontja az volt, niszteri rendeletet vontak vissza. A „lábon maradt” rendeletek, — a szabvá­nyokkal együtt, — már olya­nok, hogy nem lehetnek akadályai az Európához való integrálódásnak, sőt egyes élelmiszer-szabványunk szá­mos nyugat-európai orszá­génál is szigorúbb előíráso­kat tartalmaz. Ugyancsak jelentős munka van agrár­diplomáciánk mögött, amely erőteljesen bekapcsolódott a reformfolyamatok kibon­takoztatásába. A miniszter arra a kér­désre, hogy miben nem tud­tak előbbre lépni, elmon­dotta: — A meglehetősen nagy kormányzati elfoglalt­ság miatt nem sikerült dű­lőre jutni az agrár-érdek­egyeztető tanács kialakítá­sában, igaz, ehhez az is hozzájárult, hogy a külön­böző érdekképviseleti szer­vezetek az utóbbi napokig sem fogadták el az agrár­kamara koordinátori sze­repét. A Magyar Agrárka­marának meg kell erősöd­nie az ágazat érdekeinek jobb érvényesítésére. Ügy látszik, hogy a kisebb-na- gyobb politikai, illetve szak­mai szervezeteket a csatla­kozásban egyelőre túlságo­san hátráltatja az „elsőbb­ségi jogához” való ragasz­kodás. A személyes ambícióival kapcsolatos kérdésre Witter Csaba kifejtette: a követ­kező hónapokban nem kí­ván vezető pozíciót vállal­ni, a választások előtt sem törekedett a miniszteri bár­hogy egyetlen párttal sem kötünk szövetséget, tehát semelyik pártot, így az MSZMP-t sem támogatjuk. Salgótarjánban azt mondtuk tagjainknak és szavazóink­nak: menjenek el, szavazza­nak saját belátásuk, lelkiis­meretük szerint. Választási eredményeink, s főleg az egyéni jelöltek kudarca fő­ként annak tudható be, hogy nem sikerült világossá és egyértelművé tenni kü­lönbségünket, másságunkat, az MSZMP-től. 0 A választmány legutóbbi Ülése után nem esik szó a re­formkommunistákról. Mi ennek az oka? — Pártunk elismeri a re­sonyszék mindenáron való megtartására. A mai pártok egyikének sem tudná külön- külön a programját magá­évá tenni. Ám két-három párt, — így az MSZP, a Szabad Demokraták és a Kereszténydemokraták — terveiből képes lenne ösz- szeállítani egy szerinte igen alkalmas agrárkoncepciót. — Az elkövetkező éveket nem szeretném azzal tölte­ni — mondotta —, hogy há­rom-négy holdakat mére­tek ki, ennél többre hiva­tottnak tartom magam. Egy szélsőséges agrárelgondo­lás gyakorlati megvalósí­tója amúgy sem akarok len­ni. Ugyanakkor kifejtette: rendkívüli módon helyte­leníti, hogy államtitkárokat és miniszterhelyetteseket is leváltanak. A miniszterek cseréjével teljes mértékig egyetért, mivel ez a politi­kai rendszerváltás termé­szetes velejárója. Ám. ha valaki kicsit is ért az ál­lamigazgatáshoz, az tudhat­ja, hogy egy-egy apparátus szakmai vezetését nem le­het, nem szabad elmozdíta­ni; amennyiben ez bekövet­kezne, s például a főosztá­lyok éléről is leváltanák az ottdolgozókat, ez a csele­kedet végérvényesen bol­sevikízűnek tűnne. Hütter Csaba véleménye szerint a Kádár-rendszer sem alkal­mazott az utolsó 20 évében ilyen módszereket — fe­jezte be nyilatkozatát a mi­niszter. iormkommunisták történel­mi érdemeit. De nem kívá­nunk örökösei és folytatói lenni ügyüknek, amely az eddigi „államszocialista” rendszert megreformálható- nak, megújíthatónak tartja. Mi a rendszerváltás mellett vagyunk. A reformkommu­nizmus ma már zsákutca, történelmi' szerepét betöl­tötte. Pártunk egy remélhe­tően — !? — modern polgá­ri társadalom szocialista, szociáldemokrata ellenzéke­ként kívánja azonosítani magát a Szocialista Interna- cionálé tagjaként. 0 Mit jelent, hogy nem akar­nak „az ellenzék ellenzéke” lenni? Hogyan realizálódik ez a városunkban? — Politikánkat kritikus és markáns kormányellen­zékként alakítjuk, s nem a más ellenzéki pártokhoz va­ló viszonyban. E tekintetben elképzelhető alkalmi együtt­működés más ellenzéki erők­kel, de senkivel nem kívá­nunk szervezeti kapcsolatra lépni. ' Venesz Károly MSZP-interjű Kritikus és markáns ellenzékként Mivel lapzártakor még tartott az MSZP városi irodájában az összevont taggyűlés, amelyen az országgyűlési képviselőválasztá­sok tapasztalatait, továbbá a párt helyzetét és a megújulás felada­tait tárgyalták, ezért a témával kapcsolatos kérdéseire csak az egyeztetett állásfoglalás után sikerült megkapnom a válaszokat, dr. Rozgonyi Józseftől, az MSZP Országos Választmányának tag­jától.

Next

/
Thumbnails
Contents