Új Nógrád, 1990. április (1. évfolyam, 1-23. szám)

1990-04-23 / 17. szám

ttEFUZZJ 1990. ÁPRILIS 23.. HÉTFŐ II. János Pál Prágában és Pozsonyban Románok és magyarok békéjéért (Folytatás az 1. oldalról.) szlovák katolikus hívők szenvedése előtt, hogy nyil­vánosan elismerje és meg­köszönje a csehszlovák ka­tolikus egyház tanúságtéte­lét. „A csehszlovák egyház és nép szabadsága nem len­ne teljes és ingatag talajon állna, ha nem kísérné mély erkölcsi és szellemi meg­újulás, ebben látom a hívők küldetését" — jelentette ki. A pápa arról beszélt, hogy a katolikus egyházban el kell mélyíteni az együttmű­ködést a papok és a laiku­sok között, meg kell újítani a második Vatikáni Zsinat által bevezetett fontos struktúrákat és ebeket. Megemlítette a vallásokta­A Magyar Dem krata Fó­rum megválás/-««!', parla­menti képviselőinek kétna­pos alakuló frakcióülése kez­dődött meg szombaton az Országházbart. Szabad György történészprofesz- szor, az MDF elnökségének tagja bevezetőjében áttekin­tést adott a magyar ország- gyűlések máig tartó folya­matáról. Az SZDSZ rendkívüli küldöttértekezlete A Nemzeti Sportcsarnok­ban szombaton megkezdő­dött a Szabad Demokraták Szövetségének kétnapos rendkívüli küldöttértekezle­te. Az SZDSZ Tanácsának tagja Hack Péter megnyitó szavai után a küldöttgyűlés résztvevői közfelkiáltással úgy döntöttek, hogy levelet intéznek Mihail Gorbacsov- hoz, az SZKP KB főtitkárá­hoz, ä Szovjetunió elnöké­hez: haladéktalanul oldja fel a Litvánia elleni blokádot! Ugyancsak üzenetet küldtek a Romániai Magyar Demok­rata Szövetség nagyváradi kongresszusának, eredmé­nyes munkát kívánva a ro­mániai magyarság jogainak megvédésére hivatott ta­nácskozásnak. Bejelentették -azt is, hogy Tamás Gáspár Miklós ügyvivő vezetésével SZDSZ-küldöttség utazott Nagyváradra. A küldöttgyűlésen —, amelyen az SZDSZ vala­mennyi szervezete képvisel­teti magát — Kis János, megbízott pártelnök értékel­te a szabad demokraták vá­lasztási eredményeit. Súlyos baleset Súlyos baleset történt szombaton délelőtt a 22. sz. úton Balassagyarmat és ör- halom között. Gvuriska Já­nos, Salgótarján Kilián kör­út 96. sz. alatti lakos sze­mélygépkocsijával egy teher­gépkocsit előzve a vizes úton megcsúszott, majd a menet­irány szerint bal oldali út- árokban fának ütközött, és felborult. A baleset követ­keztében a személygépkocsi vezetője Gyuriska János, nyolc napon túl gyógyuló, súlyos gerinctörést szenve­dett. A vizsgálat eddigi ada­tai szerint a szerencsétlenül járt ember nem az útvi­szonyoknak megfelelően ve­zette járművét. ta fel a hívőket, hogy fokoz­zák ökumenikusj erőfeszíté­seiket. II. János Pál szombaton délután a prágai Letna fel­vonulási téren sok százezer hívő előtt szabadtéri misét ponti fikáit. Az istentisztele­ten jelen volt Václav' Havel, Alexander Dubcek, Marian Calía. Petr Pithart cseh mi­niszterelnök. a csehszlovák állami és társadalmi élet más vezető személyiségei. A pápa az istentisztelet után visszatért a prágai várba, ahol személyes audi­encián találkozott Václav Havellel és családjával. Ez­után a csehszlovák köztár­sasági elnök hivatalának el­ső emeleti erkélyéről meg­áldotta a tiszteletére össze­gyűlt tömeget. A továbbiakban Antall Jó­zsef. a párt elnöke mondott beszédet, majd a képviselők tájékoztatót hallgattak meg az Országgyűlés szerepéről és a házszabályokról. A dél­utáni órákban az előző cik­lusban is képviselőként te­vékenykedő MDF-tagok is­mertették meg „újonc" tár­saikat a képviselői felada­tok gyakorlati és technikai kérdéseivel. Igv szó volt Arra a kérdésre, hogy az első szabad választásokon váratlan volt-e keresztény- demokrata siker Nógrád megyében, nyilván még he­tekig keresik a választ az ez iránt érdeklődő politoló­gusok. A kereszténydemokrata túlsúlyt választási meglepe­tésként csak azok köny­velhetik el, akik nem lak­nak a megyében, nem is­merik a nógrádi népet. A negyvenéves kommunista diktatúra alatt a nép nem választani, hanem szavazni járult az urnákhoz. Önma­gában a szavazás mechani­kus műveletként zajlott le: választási lehetőségként a szavazási cirkusztól való tá­volmaradás maradt, ez volt a rendszer elleni tiltakozás egyetlen módja. A közönsé­ges választópolgár évtizede­kig érezte magát a politikai élet statisztájának. Az első szabad választá­sok lehetőséget adtak az igazi politikai döntéshez. Miért volt mégis olvan ala­csony — 37 százalékos — a részvételi arány a második fordulóban a pásztói körzet­•Szerkesztőségünknek nem áll módjában pro és kontra bizo­nyítékokat keresni a szerző ál­lításaira, álláspontját viszont közérdekűnek tartjuk. E téma­körben szívesen adunk helyt más írásoknak is. A katolikus egyházfő rend­kívüli püspöki szinódust kí­ván összehívni a közeljövő­ben Európa helyzetének meg­vitatására. ázándékát cseh­szlovákiai látogatása alkal­mával tegnap, a velehradi zarándokhelyen mondott be­szédében közölte. A velehra­di szentmisén becslések sze­rint mintegy félmillió kato­likus zarándok vett részt. A pápa nem sokkak fél öt előtt érkezett meg látogatá­sának utolsó állomására, a pozsonyi Vajnorvi repülőtér­re. ahol különleges autóján tette meg az utat a szabad­téri oltárhoz, hogy több száz­ezer ember — köztük len­gyel magyar és osztrák hí­vők — előtt szentmisét pon- tifikáljon. egyebek között az interpel­láció, a felszólalás lényegé­ről, s az országgyűlési vi­takultúráról. A frakcióülés vasárnap folytatódott. Akkor válasz­tották meg a parlamenti frakció nyolctagú elnöksé­gét, vezetőjének Antall Jó­zsefet, valamint a tisztség- viselőket, s körvonalazták a szakmai bizottságok felada­tát. összetételét. ben ? Talán érdektelenné vált a választópolgár, és nem hitte, hogy leadott sza­vazata érdemben befolyá­solná a pásztói körzet, Nóg- rád megye, tágabb értelem­ben az ország sorsát, jövő­jét? Az igazi kérdés az: mi­ért nem mentek el választa­ni a fiatalok és a közép­korúak, miért érezték er­kölcsi kötelességüknek a választási részvételt az idő­sebb nemzedék tagjai? A kérdésre adandó vá­lasz megfogalmazásához a választási kampány néhány fontos tényezőjét okvetle­nül ismerni kell. A pártok különböző programjait csak néhány tucat ember kívánta megismerni, a választási gyűléseken érdemi vita az MSZP és MSZMP marok­nyi híve és a rendszerváltá­sért kiálló ellenzékiek kö­zött volt. Hetekig úgy lát­szott, hogy a győztes az (Folytatás az 1. oldalról.) el képviselőjét. A Magyar Köztársaság bukaresti nagy- követsége részéről Szüts Pál nagykövet van jelen. Nagy Béla, az RMDSZ Bi­har megyei szervezetének el­nöke a kongresszus előké­szítő bizottságának vezető­je nyitotta meg a tanácsko­zást, majd a küldöttek meg­választották a kongresszus 15 tagú elnökségét. amely­nek tagjai között van Tőkés László, nagyváradi reformá­tus püspök, az RMDSZ tisz­teletbeli elnöke, Domokos Géza, a szövetség elnöke, és Király Károly, a szövetség tanácsadó testületének ve­zetője. Az otthon a hazában! — Egységben a jövő! jelszavak­kal összehívott kongresz­szust Doru Dragics, az Ide­iglenes Nemzeti Egységta­nács Bihar megyei bizottsá­gának elnöke román nyel­ven köszöntötte. Kifejtette: Nagyváradon románok és magyarok bé­kességben élnek, nincsenek nemzetiségi problémák, és ilye.n szempontból Nagyvá­rad példát mutathat az or­szágnak 1 Javaslatára a küldöttek egyperces felállással adóz­tak a román forradalom hő­seinek. Ezt követően Domokos Géza tartotta meg az ideig­lenes vezető testület részé­ről az elnöki beszámolót, amely felölelte a szövetség tevékenységét decemberi megalakulásától a kongresz- szusig. Ismertette, hogy a múlt év december 25-én közre­adott nyilatkozattal jött lét­re Bukarestben a Romániai Magyar Demokrata Szövet­ség, a romániai magyarság közképviseleti és érdekvédel­mi szervezete, amely célja­it, felépítését és működé­sét tekintve a demokrácia alapelvén nyugszik. Kitért Erdély szerepére, leszögezve, hogy Erdély, a román állam része és hova­tartozása nem képezheti vi­ta tárgyát. Ebből kiindulva a szövetség nem ad helyt olyan elgondolásoknak, ame­lyek Románia területi ép­ségét és szuv&renitását sér­tik. Ugyanakkor visszauta­sít minden olyan próbálko­zást, amely úgy állítja be a kisebbségi jogok megvalósí­MDF, SZDSZ és az MSZP jelöltjei közül kerül ki, vé­gül mégis a jelentéktelen helyi pártszervezettel ren­delkező (ha volt egyáltalán?) Budapesten élő keresztény- demokrata Tóth Sándor lett a pásztói képviselő. Demokráciában az egyhá­zaknak is joguk van politi­zálni, ezért a templomok­ban lezajlott kampány, a misék alatti választási be­szédek ellen kifogásunk nem lehet, de súlyos aggályok merülnek fel a választási törvény és az etikai kódex sorozatos megsértése mi­att. A választás napján tar­tott vasárnapi mise vá­lasztási gyűlés jellege sem­miképpen sem biztosította az esélyegyenlőséget. A mi­se végén a hívek kis cé­dulákat kaptak, melyen a kereszténydemokrata jelölt neve szerepelt és az utasí­tás, hogy az utolsó kocká­tásának programját, hogy ez veszélyezteti a román ál­lam érdekeit. Szólt a továbbiakban ar­ról, hogy a diktatúra utáni időszakban a kisebbségi kér­dés rendezése bonyolult fel­adat, tele van súlyos ellent­mondásokkal. visszalépé­sekkel és kitérőkkel. Három szakaszra osztotta a forra­dalom győzelmétől eltelt idő­szak nemzetiségi vonatkozá­sait. Az elsőben az együtt­vívott forradalom szavatolni látszott minden kisebbségi várakozást, a második, amely március közepéig nyúlt el, már terhelve volt bizonyos ellentmondásokkal, elsősor­ban az iskolaügy terén ke­letkezett feszültségekkel. Megjelent a Vatra Romane- asca szövetség, amely az er­délyi románság védelmét és az ország területi épsé­gének oltalmazását hirdet- ve megkérdőjelezte a szö­vetség programját és célja­it, nem egyszer olyan tö­rekvéseket tulajdonított a szövetségnek, amely az RMDSZ-től teljesen idegen. A harmadik szakasz a már­cius 15-ét követő tragikus marosvásárhelyi napokat foglalja magában. Ezek hát­terében több tényező húzó­dik meg, de világosan ki kell mondani — fűzte hozzá —, hogv a Marosvásárhelyen történtekért elsősorban nem a város magyar és román lakosságát terheli a felelős­ség, hanem azokat a háttér­ben mozgó politikai erőket, amelyeknek célja a konflik­tusok elmélyítése. — A Marosvásárhelyen történtekkel az RMDSZ te­vékenysége, a romániai ma­gyarság jogainak kivívásáért folytatott küzdelme új sza­kaszba lépett — folytatta Domokos Géza. Szertefosz­lottak bizonyos illúziók, le­járt a töretlen optimizmus időszaka, és helyét átvette a józan tisztánlátás, a felelős­ségteljes vizsgálódás igé­nye. Ügy vélem, nem cél­jainkat, nem programunkat kell módosítanunk, hanem tárgyilagos komolysággal számot kell vetnünk hely­zetünkkel, a román társada­lom mai tudatállapotával, a demokratizálódási folyamat esélyeivel. Számot kell vetnünk az­zal, hogy a politikai plura­lizmus még nem demokrá­cia, hanem annak csupán ban kell a keresztet elhe­lyezni. (Kádárkuti, Novák, Tóth volt a sorrend.) Így válik érthetővé, hogy so­kan miért tették a jelet a név nélküli utolsó kockára. (A pontos tájékoztatást segí­tette az írásvetítővel a fa­lon megjelenített szavazólap is. Az egyik SZDSZ-szimpa- tizáns falusi papnak Tóth Sándor jelölt egyházi meg­rovást helyezett kilátásba a parókián talált SZDSZ-szóró- lapok miatt). Jelek szerint nem kerül­tek lelkiismereti válságba azok a papok sem, akik a választás napján prédikáció­jukban megemlítették, hogy a nem kereszténydemokratá­ra szavazók a lelki üdvök­kel játszanak és elkárhoz- nak. Ilyen lelki előkészítés után mentek az idős embe­rek választani közvetlenül a vasárnapi miséről. A fentiek alapján érthető, hogy a pásztói kereszténydemokra­előfeltétele! Ilyen értelemben úgy vélem, helyesen jár­tunk el. amikor a forradal­mat követő első hetekben együttműködtünk a Nemze.ti Megmentési Fronttal, mivel a demokrácia kibontakozási folyamatának egyik fő moz­gató erejét, a kisebbségi jo­gok visszaszerzésének egyik garanciáját láttuk benne. Örömmel üdvözöltük a front januári nyilatkozatában fog­lalt kisebbségpolitikai el­veket és programokat. Meg kell azonban állapítanunk, hogy az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács és a kormány ezek java részét nem váltot­ta valóra — mondotta Do­mokos Géza. Egészében véve az állam­hatalom legfelső szerveinek magatartása a kisebbségek ügyében következetlenséget árult el, lényeges kérdések­ben, döntő pillanatokban ha­bozásról és bizonytalanságról tanúskodott, a tennivalók érdemi rendezését elnapol­ta. Ennek következtében az RMDSZ is fenntartással élt az államhatalmat gyakorló szervek, illetve a Nemzeti Megmentési Front, mint po­litikai mozgalom iránt. Más­felől azt is meg kell állapí­tanunk, hogv a jélentős po­litikai pártok egyike sem dolgozott ki mostanáig át­fogó domokratikus szem­léleten nyugvó programot a kisebbségek kérdésében. Ez a magyarázata annak, hogy a politikusok nyilatkozatai­ban, a különböző pártok sajtóiában néhány helyesen értelmezett alaptétel han­goztatása minduntalan fél­reértelmezésekkel. tévesz­mékkel. agresszív figyel­meztetésekkel és rágalmak­kal keveredik. Végezetül említette, hogy a választások közeledtével burkoltabb vagy nyíltabb formában felerősödtek a hatalomért való küzdelmek és ez nehezíti a kisebbségi kérdések megoldását is. Utalt rá, hogy a gyorsan változó Európa figyelemre méltó eredményeket ért el az elmúlt évtizedekben a ki­sebbségi jogok biztosításá­ban, a nemzetiségi jogalko­tás, intézmény- és garan­ciarendszer megalkotásá­ban. Ezért Romániában is hasznosításra várnak az eu­rópai tapasztalatok, a példa­értékű gyakorlatok. ta választási gyűléseken kér­déseket sem lehetett felten­ni. Tóth Sándor sem érezte szükségét annak, hogy a képviselőjelöltek számára szervezett közös gyűléseken megjelenjen és vállalja a nyilvános [vitát, a politikai nézetek ütköztetését a vá­lasztópolgárok előtt. A jö­vőben bizonyára nem szakad el ennyire választóitól a Budapesten élő, frissen beik­tatott nógrádi képviselő, hi­szen az Üj Nógrádban meg­jelent nyilatkozata szerint, ketten már felajánlották se­gítségüket, hogy igény ese­tén Nógrád megyébe szál­lítják személygépkocsiju­kon. Ezek után bizonyára nagy kő esett le a pesti új­ságíró - Nógrád megyei vá­lasztása miatt aggodalmas­kodók szívéről... Végül a pásztói körzet volt képviselőjeltjeként kijelentem, ha előre tudom a másódik forduló ered­ményét. akkor a két fordu­ló között lemondok az MDF képviselőjelöltje javára még. ha vastagon vezettem is, hogy a képviselőnk a parlamentben pásztói legyen. A címben feltett kérdésre keresendő válaszhoz e né­hány gondolat nyilvánossá­ga is okvetlenül szükséges­nek látszik. Dr. Novák László tas jelentőségét és arra hív­Antall József az elnök flz MDF képviselőinek alakuló frakcióülése Hosszú kérdések, rövid válaszok Megcsonkított kenyerek Időpont: szombat, április 21-e, 10 perccel egy óra előtt. Színhely: Salgótarjánban, a Palócker 201-es számú áruhá­za. vagy. ha úgy ismertebb, az ÉVI. Belső helyszín: a kenyeret árusító részleg. Zsömle, kifli már nincs, kenyér szemmel láthatóan nem a legfrissebb sütésű — is csak vagy tucatnyi árválkodik a rekeszekben. Hogy ebben mi az ér­dekes, 'kérdezheti bárki. Nos, eddig „semmi”. Ám az már feltűnő, hogy minden efyes kenyérről gondos kezek, fo­kozott gondossággal levágták a gyártási napot, és egyéb tudnivalókat tartalmazó kis címkéket... — Miért kellett megfosztani a kenyereket a címkéktől? A kérdésre így summázta a választ egy ott dolgozó hölgy: — Mert nem friss a kenyér! A pénztárnál kérdezősködtünk tovább: — Tessék már megmondani, ezt a címkétlenített, szik­kadt és mondhatni, ismeretlen eredetű kenyeret mennyivel adják olcsóbban, mint a ropogós-frisset? — Hogyhogy mennyivel? Semennyivel! Arában. Ja, ez van! — sólymos — Politikai siker, vagy erkölcsi vereség ?* Egy volt képviselőjelölt gondolatai a választások után

Next

/
Thumbnails
Contents