Új Nógrád, 1990. április (1. évfolyam, 1-23. szám)
1990-04-21 / 16. szám
4 tmnimu 1990. ÁPRILIS 21.. SZOMBAT A mozgalom kezdeményezője Denis Hayes amerikai egyetemista, aki 1970. április 22-én nyílt levélben fordult a világ közvéleményéhez természeti környezetünk védelme érdekében. Azonnal 25 millióan| csatlakoztak a mozgalomhoz! Sajnos, a felhívás azóta sem vesztette el aktualitását, sőt szükségszerűbbé vált. Ugyanis természeti környezetünk szennyezettsége tovább fokozódott. Megnyilvánul ez például az ipar által okozott víz és levegő szennyezésében és a növekvő veszélyeshulladék-termelődésben, a mezőgazdaság monokultúrás, kemikáliákkal kezelt, műtrágya-koncentrikus termelésében. Sokrétű problémát vetnek föl az utak, erdők, patakok memtén látható szemétkupacok. Közismert a növekvő gépkocsi- park okozta levegőszennyeződés is. Komoly veszélyt jelent földünk egyes területein az elsivatagosodás jelensége. Az ipari üzemok által kibocsátott légszennyező anyagok egyik súlyos következménye a savas esők. melyek főleg az erdőket károsítják. De rohamosan pusztulnak a föld tüdejének nevezett rendkívüli jelentőségű trópusi őserdők is. A szárazföld mellett azonban a szennyezés átterjedt a világtengerekre, pusztítva azoknak élővilágát. Ugyancsak az ipar lég- szennyezésével függ össze a földi légkör fölmelegedésének veszélye,, mely a sarki jégtömegek megolvadását és az óceánok Április 22., a Föld napja §gä® ÉCÍSf>fú%§FTfT ||^ «w * W mmSHf Mm M m LÉTKÉRDÉS... vízszintjének megemelkedését, ezzel együtt értékes földterületek elárasztását eredményezné. Egyre több hírt hallunk az ózonlyuk növekedéséről. Bizonyos gázok (például freo- nok) elbontják a légkör felső rétegében található ózont, s így az ultraibolya sugarak nagyobb mennyiségben jutnak a föld felszínére, ahol károsítják az élőlényeket. Hasonló hatása van az atomerőművekből, kísérleti robbantásokból stb. származó nukleáris szennyeződésnek is. A felsoroltak többsége elsősorban az alapvető életfeltételként szolgáló vizet, levegőt, talajt szennyezi, amelyekből fokozatosan több és több jut az élőlényekbe és így az emberbe is. Erre leginkább csak akkor figyelünk föl, amikor megbetegszünk, s főleg olyan mértékben, hogy már nehéz segíteni. Gondoljunk például a rák, az infarktus és az idegrendszeri problémák növekvő számára! Pe.dig minden szempontból kedvezőbb lenne a megelőző tevékenvség. Erre szólít föl a Föld napja mozgalom felhívása, melyet az idén már több mint száz országba juttattak el. Eredményt azonban csak úev érhetük el. ha a lakosság nagv többségének válik életformájává a környezetvédő magatartás. A világ legtöbb országában az emberek milliói lépnek fel a környezetszennyezés ellen, de egyúttal tesznek is a javulás érdekében. Például fát ültetnek, parkosítanak, takarítanak stb. A konkrét tevékenységi formákhoz segítséget találnak az Élet és Tudomány 1990. II. 16 '7. számában, a Föld Napja Hírközpontban (Illés Zoltán Budapest, Kisrókus u. 1. 1024. Telefon: 111-2086), vagy a mozgalomhoz már csatlakozott pásztói Tuzson János és a salgótarjáni TIT környezetvédelmi oktatóközpontokban, de a rádió-televízió és a lapok is szolgálnak hasznos tanácsokkal. Fogjunk hát össze mi is kis megyénkben, a szebb, egészségesebb élet reményében! Kezdjük meg április 22-én a környezetvédelem évtizedet. Mert egv nap, vagy egy év ehhez nem elegendő. Langa József Fotó: Sturmann—Rigó Házasulandók figyelmébe Nemzetközi esküvő Ljubjanában idén 23. alkalommal rendezik meg a hagyományos nemzetközi esküvőt, amelyen magyar- országi jegyespár is részt vehet. A meghirdetett pályázati feltételek alapján a Savária Tours és a Világ Ifjúsága dönti el, hogy kik lesznek azok a magyar házasulandók, akik a jugoszláv városban esküdhetnek egymásnak örök hűséget. Az ötnapos lakodalom minden résztvevőjét — a jugoszláv, lengyel, cseh, olasz, osztrák, NSZK-beli és a tengeren túlról érkező, összesen mintegy 20 jegyespárt — a látványos esküvői szertartáson kívül gazdag program várja. A boldog házaspárok olyan házasságlevelet kapnak, amely minden országban érvényes. Kedves nógrádi fiatalok! Ti is pályázhattok az OHCET-re (esküvőre), amennyiben először kívántok házasságot kötni. A másik' pályázati követelmény: a frigyre lépni kívánkozó pár egyik tagja beszélje az angol, a francia, vagy a német nyelvet. Előnyt jelent a szerbhorvát nyelvtudás is! Személyi adatokkal, részletes önéletrajzzal, fényképpel a következő címfe; kell a jelentkezéseket beküldeni: Savária Tourist • Szombathely, 9700 Mártírok tere 1. Határidő: május 11. Mezőgazdaság a képzőművészetben A Magyar Mezőgazdasági Múzeum nyilvános pályázatot hirdet a magyar mező- és erdő- gazdaság, természetvédelem és élelmiszeripar témakörben képzőművészeti alkotásokra. A pályázatra a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának, a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának tagjai küldhetik be alkotásaikat. Pályázni lehet — 1984. után készült — bármilyen képzőművészeti alkotással, mely a magyar mező- és erdőgazdasághoz, élelmiszeriparhoz tematikailag kapcsolódik. A „Mezőgazdaság a képzőművészetben” pályázat beküldési határideje: 1990. április 30. Azok számára, akik a pályázaton részt kívánnak venni, bővebb felvilágosítást ad a Magyar Mezőgazdasági Múzeum közművelődési és igazgatási főosztálya. EMLÉKSZŐTTES A homokterenyei Berze Já- nosné már jó ideje nem ült a szövőszéke mellett. Ennek egyik oka, hogy a 81. évét tapossa, s így a vásznak helyett ma inkább, emlékeket szövöget, ötgyermekes családban született, s alig tizenhárom évesen már megismerte a summáséletet. — Nem is számítottunk szegényeknek, mégis hiába kerestem, egy fejkendőt sem vettek nekem a pénzemből. Nagy volt a spórolás abban az időben — meséli Berzéné. — Aztán férjhez mentem, született egy lányom, de még akkor is járnom kellett sum- máskodni. Hermin néni életét nagy tragédia árnyékolta be: elvesztette 16 éves lányát. Aztán jött a háború, a nélkülözés. — Fonással, szövéssel kerestem a kenyérrevalót. Az előbbivel szerintem több munka volt, bár igaz, a szövésben nagy gyakorlatra tettem szert. Saját szövőszékemen rengeteg vásznat, pokrócot szőttem. A műveletek sora a következő volt: — Először is a megfont fonalat ondolára vettem és legombolyítottam. A gombolyagot fahamuval kilúgoztam, hogy fehér legyen. A gom- bolyítás után került a vetőre. Kellett egy férfikéz is, mikor erről leszedtük. Erősen kellett fogni, hogy le ne essen, mert akkor kárba veszett volna az egész munkám. Ezután hurkokba szedtük az eszvátába (mi csak úgy hívtuk, hogy száta), erre ment a fonal. Volt úgy, hogy 40, máskor 60 métert vetett ki az asz- szony. Ki tudja, hány kilométert tenne ki az összes... — Mikor aztán elkészültem a szövéssel, még egyszer kifehérítettem. Ez úgy történt, hogy a lúgzókádba beleraktam vizesen a vásznakat, és rátettem a tetejére egy nagy hamvast (vászonból varrt batyuzóruhát). Ez kiszűrte a fahamut. A nagy lúgzókád alatt pedig volt egy dézsa, abba csurgóit bele a víz. Ezt egész nap öntöztem, először forró vízzel, aztán már csak langyossal. Sok baj volt vele. A fahamu nagyon szépen fehérít, olyan lesz tőle a vászon, mint a frissen esett hó. Mosni akkoriban a patakra jártak. Télen is, a fagyos vízben késő estig mostak, sulykoltak, nagy volt a család, sok volt a ruha is. Nemigen törődtek azzal, hogy a kezük a hidegtől meggémbe- redett. — Mikor megszáradt a vászon a réten, hazavittük, s otthon félig vizesen átdörgöltem, ettől csak úgy ragyogott. A sikálóra feltekerve, szárítottam meg. Aztán leveregettem, hogy szépen álljon a szekrényben. Hermin néni mindig nagyon szerette a szép holmikat. Rengeteg varrott vászontörülközője volt, viszont az ínséges időkben sokat eladogatott azokból. Ami megmaradt, barátoknak, rokonoknak szétosztogatta, elajándékozta. Jutott belőle az árváknak is, hogy gyűljön a stafírungjuk. Amióta Berze Jánosné a nádújfalui idősek klubjának a lakója, már nem foglalkozik szövéssel. Annak azonban mindig örül. ha a keze munkáját emlegetik. Cserhalmi Adél Ügy vélem, nincs olyan ember, aki ne hallott volna erről a barna színű, rövid farkú. kismadárról. A Karancs, Medves árnyékos erdeinek szakadékos árkaiban mindenhol ott vannak és költenek. Fészküket rendkívül nehéz megtalálni, mivel teljesen beleolvad a környezetébe. Leggyakrabban az erdei utak, szakadékos árkok csüngő gyökérzete közé a hím építi, ezt a hullott falevelekből, ritkábban páfrányok elszáradt leveleiből készült remekművet. A kissé ovális, vagy néha gömb alakú, zárt fészek bejárati nyílása, a felső harmadban van. CyakoA madárvilág építőművészei Az ökörszent ri az olyan madárlak, melynek bejárata alá vékony ágacskákból, úgynevezett kapaszkodót készít az ökörszem azért, hogy könnyebben be tudjon bújni. A béléshez finom mohát, néha tollakat gyűjt. Amikor elkészült az első fészek, hozzákezd a másodikhoz, majd a harmadikhoz. Közben gyakran énekel, így hívja, csalogatja a tojót. Mikor az megjelenik, sorra megnézi a kész „lakásokat”, és kiválasztja a számára legmegfelelőbbet. A szerelmük mindössze hét napig tart, ugyanis ennyi a tojások száma. Ezt követően a hím újabb „asszony" után néz. A magára maradt tojó kikölti tojásait, s egyedül neveli fel kicsinyeit. Mindezek ellenére kétszer költ évente. Napos, téli időben, ha erdőben járunk, és messze- hangzó, dallamos madárdalt hallunk, bizonyos, hogy ökörszem énekel Ritkán meg is villanthatjuk, amint gyökerek, sűrű bokrok, vagy rőzsecsomók között egér módjára, bujkálva keresi táplálékát. Varga Ferenc Öt gyerekkel - elzárva a külvilágtól A Homoki-szőlő Balassagyarmat határában terül el. Az utóbbi években gomba mód szaporodtak a nyaralók, a családi házak körül. Ennek az őslakosok többsége örült, bízóvá abban, hogy így lesz majd telefon, víz, s minden földi jó dolog. Sajnos, ez mind a mai napig álom maradt. Az őslakosok másik része idegenkedve méregette az új tulajdonosokat. Esztergályos Józsefnéék jó tíz évvel ezelőtt vettek itt egy romos épületet, aztán felújították, kibővítették a házat. Virágzó gazdaságot teremtettek, évente ötszáz disznót neveltek, foglalkoztak szarvas- marha- és lótenyésztéssel is. Csendben teltek a dolgos hétköznapok, mígnem a ház ura rákban meghalt. Esztergályos- né ott maradt a hatalmas házban, gyermekeivel. A környező föjdet, a barackost időközben kimérték, a szomszéd telket egy pesti nyugdíjas tanítónő vette meg. A telken keskeny út vezetett keresztül, amely a közeli Kővárra vitt. Ott pedig bolt és telefon is van. Az idős tanítónő zsörtölődött ugyan, de átengedte a birtokán Eszter- gályosékat. Később azonban új tulajdonos vette meg a telket, s nyomban elkerítette az utat. Ezáltal csak hatalmas kerülővel lehetett eljutni Kővárra. A baj nem jár egyedül. Esztergályosné öt gyermeket hozott ki a nevelőotthonból, ezek közül kettő igen beteges. Néha gyorsan kellene orvost hívni, de a lezárt út megakadályozza őket ebben. Az útlezárást végző pedagógus házaspár Hugyagon lakik, csak hét végén fordulnak meg a birtokon. Egyrészről érthető a hozzáállásuk, hiszen nyugalomra vágynak. Azért vették a telket. Másrészről azonban nem. Kompromisszumos megoldásként egy keskeny ösvényt nyitva hagyhattak volna, hogy legalább orvost hívhassanak, bevásárolhassanak Esztergályosék. Kis ügy - mondhatnánk. De a kis ügyekből kinőhetnek nagy bajok, öt gyerekkel elzárva a külvilágtól veszélyes élni.- hr —
