Új Nógrád, 1990. április (1. évfolyam, 1-23. szám)

1990-04-18 / 13. szám

Április is.. szerda imumu 7 íalitenisz NB I. Á bajnokjelölt is vereséggel távozott Nagybátonvi Bányász—Tabán SC 15—10 Bátonyterenye, 200 néző, v.: Horváth, Farkas, Ju­hász. Győztek: Makiári 4, Salamon 4, Pávelkó 3, Ivanics 2, Gulyás 2, ill. Ma­yer 3, Tihanyi 3, Réfi 2, Jancsa 2. Az élvonalbeli bajnokság első és második helyezett csapatának találkozója iga­zi slágermérkőzést ígért. A közönség is megérezte, hogy nem akármilyen csa­tára számíthat, ígv szép számú, mintegy kétszázfő­nyi szurkolósereg szorított a hazaiak sikeréért. Óriási tétje volt a mérkőzésnek a feljutást illetően, és ez kez­detben „meg is látszott” a hazaiak játékán. Az első „körben” csak Salamon és Makiári nyert. Gulyás ugyan legyőzte az ellenfél ifjúsági versenyzőjét, de máris nagy előnyt adtak a vendégeknek. A Tabán so­rozatban nyerte mérkőzéseit és 8—3-ra elhúzott. A 13. (!) találkozó után azonban mintha kicserél­ték volna a hazaiakat! A szép számú közönség bizta­tása közepette Kövendi Jó­zsef tanítványai szinte „le­pózolták” az ellenfelet, s megfordították 10—8-ra az eredmény alakulását. A folytatásban már nem lehetett „tartani” a báto- nyiakat. Pávelkó bebizonyí­totta, hogy tartja jó formá­ját és 2—1 arányban le­győzte Jancsát. Makiári és Gulyás is hozta ezután „kö­telező” győzelmét. Így ala­kult ki a végeredmény, a nem várt, nagyarányú ha­zai siker! Ezzel a remek győzelem­mel a bányászegyüttes utol­érte a tabellán vezető Ta­bán gárdáját. Mindkét együt­tesnek 20—20 pontja van, a fővárosiak egyetlen nyert mérkőzés különbséggel áll­nak az élen. Kövendi József edző: — Az idei bajnokságnak ez a mérkőzés volt a fénypont­ja, s íme, ismét nagysze­rűt produkáltak a fiúk! Labdarúgás, II. Volán-kupa Kellemes játék a nemzetközi serdülőtorncn „Verik”, kérem szépen, gólok­kal tömik a milánói csapatot Salgótarjánban! Nem, a világért se tessék azt gondolni, hogy megártottak a húsvéti ünnepek e sorok írójának. Hiszen a hír igaz, csak... De menjünk csak sorjában az eseményekkel. Először is: való­ban a lombardiai nagyvárosból érkezett labdarúgók léptek pá­lyára szombaton és vasárnap a nógrádi megyeszékhelyen. Má­sodszor: szenvedtek valóban ve­reséget is amellett, hogy helyen­ként igazán jól futballoztak. Csakhogy máris hozzá kell ten­ni, hogy ezek a szóban forgó fiatalok nem az Internazionale, vagy az AC Milan világverő fel- nőttegyütteseinek képviseletében érkeztek, bár sose lehet tudni, mikor látjuk viszont egyiküket- másikukat néhány év múlva a világ futballszínpadán. Hiszen a világbajnok olasz gárda egyik oszlopa, az azóta tragikus kö­rülmények között elhunyt Gae­tano Scirea is a Limito Milánó gyermekcsapatában ismerkedett ATLÉTIKA A közelmúltban rendez­ték meg Békéscsabán a Schweppes-kupa nemzetkö­zi gyaloglóversenyt. Az évenként lebonyolított ran­gos erőpróbán, a Bgy. HVSE fiatal atlétái is részt vet­tek. A serdülő B korosztá­lyú fiúk küzdelmében Szarvas Péter 45:12,00 mp- es idejével — amely új me­gyei serdülőcsúcs — a 6. he­lyen ért célba. A gyermek­korcsoport versenyét Fülöp Attila nyerte mog. KOSÁRLABDA Megyei bajnokság, férfi­ak: Bgy. Iustitia—NSZV­VGÜ 56—60 (37—32.) Ld .: Zólyomi 42 3, Markó 29, Csapó 28, ill. Marosvölgyi 18 3, Al&xi 16/6. Mikszáth DSK—SKSE II. 66—125 (34—57.) Ld.: dr. Páger 21 9, Csépe 20, Tóth T. 17/3, ill. Soós 30, Országh 28 6, Kiss Z. 25 3, Pál 17/9. PSZF I.— PSZF II. 88—51 (54—22 ). Ld.: ifi: Szarvas 22, Lajkó 17, Földi 17, Nagy L. 16, ill. Buzinkay 22; Szolnoki 15 3. PSZF í.—211. ISZI DSK 128—55 (75—16.). Ld.: Mé­meg annak idején a labdarúgás ábécéjével... Az észak-itáliai fiatalok im­már negyedszer vendégeskedtek Salgótarjánban. A második al­kalommal kiírt Volán-kupa küz­delmeire ezúttal már két csa­pattal érkeztek. Látogatásukat a nyári szünetben viszonozzák a Petőfi Sándor Általános Iskola diákjai, ugyanúgy, mint évek óta minden alkalommal. A nagyszámú közönség előtt lejátszott, érdekes, színvonalas mérkőzéseket hozó tornán a kö­vetkező eredmények születtek az SBTC tóstrandi sporttelepének nagypályáján. 10—12 évesek: Li­mito Milánó—SBTC 0—0, Petőfi DSE—SBTC 5—0 (3—0), Petőfi DSE—Limito 2—1 (1—1). A vég­eredmény: 1. Petőfi DSE 6 p., 2. Limito Milánó 1 p., 3. SBTC 1 p. A gólkirály: Berta Péter (Pe­tőfi) 4 gól, a legjobb kapus: Soffientini Matteo (Limito), a legjobb mezőnyjátékos: * Csatlós Tamás (SBTC). 13—15 évesek: Limito—Eger 1—3 (0—1), Nógrád megye válogatottja—Petőfi DSE száros 39 18. Vincze 20, Vö­rös 18 '6, ill. Marosszéki 2218. M. I. RÖPLABDA Befejeződtek a diákolimpia küzdelmei a III. korcso­portban. A megyei döntő­ket Salgótarjánban, a Pető- falvi Lajos Általános Isko­lában. tartották meg. A lá­nyoknál igen színvonalas volt a Beszterce-lakótelepi és a kisterenyei Kossuth Lajos Általános Iskola első helyezést eldöntő mérkőzé­se. A fiúknál kiemelkedett a zagvvapálfalvaiak csa­pata. A döntők végeredmé­nye: lányok: 1. Beszterce. 2. Kisterenyai Kossuth, 3. Szécsén.v, 4. örhalom. Fi­úk: 1. Petőfalvi, 2. Rom- hánv, 3. Örhalom, 4. Pász­ASZTALITENISZ Az NB III-as csapatbaj­nokság tavaszi 7. és 8. for­dulójának nógrádi vonatko­zású eredményei: Balas­sagyarmat—Esztergom 6— 10. Nyert: Lucska 2, Gúth 2—1 (1—0), Limito—Nógrád vál. 0—1 (0—1), Eger—Petőfi DSE 0—0, Nógrád vál.—Eger 5—1 (4—1), Limito—Petőfi DSE 1—3 (1—0). A végeredmény: 1. Nóg­rád válogatott 9 p., 2. Petőfi DSE 4 p., 3. Eger 4 p., 4. Limito 0 p. A gólkirály: Bojtos Szabolcs 6 gól (Nógrád vál.), a legjobb kapus: Selmi Massimo (Limito), a legjobb mezőnyjátékos: Bán­kúti László (Eger). A mérkőzé­seket Kaposvári, Krivanek és Marcsok vezette. — balás — Góltotó — holnap! Értesítjük olvasóin­kat és játékosainkat, hogy a szokásos totó- tippjeinket és góltotó­pályázatunkat a szer­dai számunk helyett — anyagtorlódás mi­att — a csütörtöki la­punkban közöljük. 2, Daróczi 2. Bélapátfalva —Balassagyarmat 9—7. Nyert: Lucska 3, Daróczi 2, Gúth 2. A Bgy. HVSE együt­tese 17 forduló után csoport­jában a 9. — utolsó előtti — helyen áll. LABDARŰGÁS Nagyorosziban a minap Nagy J. László emlékére játszottak mérkőzést a Honvéd Balassi SE egykori és mai csapatának tagjai. A „régiek” között pályára lépett — Ispán, Hajdú, Bó- di K., Németh Cs. (SKSE) is. A Gilyen játékvezetése mellett, 200 néző jelenlété­ben lejátszott találkozón a korábbi játékosokból össze­állított együttes nyert 4—2 arányban. A bevételből em­léktáblát állítottak a nagy­oroszi öltöző falán a nem­rég elhunyt sportvezető tisz­teletére. SAKK A tavaszi iskolai szünet­ben rendezték meg Buda­pesten. a Magyar Sakkszö­vetség székházában a má­sodízben kiírt országos ál­talános iskolai csapatbajnok­ságot. A salgótarjáni Pető­fi Sándor Általános Iskola diáksportkörének , ifjú sak­kozói — a Pest megyei baj­nokságban elért 3. helye­zést követően — ezen az erőpróbán is helytálltak: az előkelő 6. helyezést szerez­ték meg Kosiczki László ta­nítványai. Bajnokságok, eredmények, versenyek Pályáról pályára Csak egymással bírtak a nógrádi csapatok Nem volt valami jó hét végéje a nógrádi futballcsa­patoknak. Jellemző, hogy csupán egymást tudták el­verni, a más megyékből való ellenfelekkel szemben elfo­gyott a tudomány. Régen látott rossz „pro­dukciót” produkált például az SKSE. Ezen szerencséjük, hogy a vetélytársak is ha­sonlóan jártak: a Hatvan kicsit, a Gödöllő jókorát bu­kott. Így legalább nem nőtt a különbség a kohászok és a két előttük álló együttes kö­zött. Az SBTC szokásához híven, ezúttal se tudott el­lenfele kapujába találni, és szokás szerint szabadrúgás­góllal veszített. Hja, kérem, régebben azt se tudta a nógrádi fociszurkoló, hogy hol van Törökszentmiklós — már bocsássanak meg érte az odavalósiak —, mára vi­szont eljutottunk oda, hogy a Stécé náluk játssza bajno­ki mérkőzését — és veszít! S miért? Mert nincs egy ép­kézláb csatára! A Nagybátony szokásos formáját mutatva, hozta szo­kásos eredményét: kikapott otthon... A győztes gyarma­tiak se lehetnek azonban túl­zottan büszkék a mutatott játékukra. A megszerzett há­rom pont azonban menek­vést jelenthet számukra a kiesés rémétől. Romhányban vaskos meg­lepetést hozott a nézsaiak vendégjátéka. A tavasszal jól araszoló málnaközségi csa­pat legyőzte a tizenegyest is elhibázó, máskor megbízha­tó teljesítményt nyújtó ha­zaiakat. Kérdés azonban, hogy elegendő lesz-e a mos­tani nagy nekibuzdulás a ki­esés elkerüléséhez Polák Vik­tor legénységének. Egy szó. mint száz, a lo- csolkodás vélhetően kellemes percein kívül. ünneplésre, túlzott jókedvre nem na­gyon volt alkalmuk szőkébb hazánk futballhíveinek. Va­jon mi hiányozhatott csapa­tainknak a jobb helytállás­hoz? Húsvét lévén talán nem ártott volna, ha akad ná­luk egy-két márkás kölni: olyan, mint mondjuk Háss- ler. vagy Littbarski... Megtorpant a Síküveggyár SE Az utóbbi három Héten pompás győzelmeket aratott a Salgótarjáni Síküveggyár SE NB Il-es labdarúgócsapa­ta. Ezek láttán már-már el­hitte volna az ember, hogy elszálltak a felhők az üve­gesek feje felől, de ők va­sárnap ismét kiábrándító vereséget szenvedtek az utol­só előtti helyezett Mezőtúri Honvéd otthonában. Ezzel a balsikeres szerepléssel Szalay Miklós tanítványai — jólle­het még mindig a 11. he­lyen tanyáznak — visszaso­roltak a kiesőzónába. Mi tör­tént a fiúkkal az alföldi vá­rosban? Erről érdeklődtünk a vezető edzőtől. — Az utóbbi fordulókban elért sikereket követően, bíz­tam benne, hogy nem szakad meg a kedvező sorozatunk — kezdte Szalay Miklós. En­nek ellenére — vagy éppen ezért — óva intettem min­Zsirai (Nézsa) ezúttal is ve­zéregyénisége volt csapatá­nak. denkit a túlzott magabiztos­ságtól. A találkozó első fél­ideje úgy is alakult, ahogy azt mi elterveztük. A Me­zőtúr, bár a szél is őket támogatta, helyzetet se tu­dott kialakítani a kapunk előtt. Sőt, szemlátomást tar­tottak tőlünk; zártan véde­keztek, kulcsjátékosainkat szoros emberfogással kísér­ték. Egyértelműen a kapott gól elkerülésére törekedett ellenfelünk. — Ekkor jött a sajnálatos kiállítás... — Igen, sajnos Hodúr Tibi elvesztette a fejét a 43. perc­ben. Messziről bedobta ma­gát, s eltalálta ellenfelét, amikor a labda már nem is volt a pályán. A játék­vezető — az a Bajkai, aki az ősszel engem és Kovács Pistát feljelentett az MLSZ- ben — szándékosnak minő­sítette az esetet, és — mivel volt már Hodúrnak feleselé­sért egy sárga lapja — le- küldte a pályáról. — Ez jelentette a találko­zó fordulópontját... — Hodúr kulcsszerepkört töltött be a középpályán. A szünetben sebtiben át kel­lett szervezni a csapatot. A folytatásban nagyon támad­tak a hazaiak. Az volt már a kérdés csupán, hogy ki­bírjuk-e kapott gól nélkül a második félidőt. Nem sike­rült, nagyon hamar megkap­tuk a találatot. Ekkor még úgy-ahogy összeszedtük ma­gunkat, Baranyi és Stark azonban nem tudta értéke­síteni a helyzetét. A második gól —, amely egy rossz les- rejátszás következménye­ként esett — teljesen ösz- szetörte a csapatot. Sajnál­juk, hogy ezúttal nem sike­rült örömet szerezni a szur­kolóknak. Ha Hodúrt nem állítják ki, akkor biztos, hogy ponttal, vagy pontok­kal térünk haza. De hát saj­nos így alakult... — Elég szoros lett a me­zőny az alsóházban, s a csa­pat nehéznek ígérkező soro­zat előtt áll... — Valóban. A hátralevő nyolc mérkőzésen több al­kalommal is utaznunk kell a közvetlen vetélytársaink- hoz, hozzánk pedig nehéz el­lenfelek jönnek. Bízom ab­ban, hogy a csapat hamar túlteszi magát ezen a vere­ségen, s megszerezzük leg­alább a bentmaradáshoz szükséges pontokat. Nehéz előre számolni, hiszen hét­ről hétre sok váratlan ered­mény születik, de úgy gon­dolom, ha a hátralevő ta­lálkozókon sikerül 9 pontot begyűjteni, akkor nem lehet­nek problémáink. Turtóczky a megváltó? A Nézsa együttesét őszi eredményei alapján biztos kiesőként könyvelték el az NB III. Mátra-csoportjában. Tizenöt mérkőzésen 12 pont a jelenlegi pontszámítás mellett — ez bizony, vajmi gyengécske produkciónak számít. Tavasszal viszont mintha kicserélték volna a dél-nógrádi együttest. Az ed­dig lejátszott öt fordulóban kilenc pontot szereztek, és ma már egyáltalán nem látszik annyira kilátástalan­nak a helyzetük. Vajon mi­től ez a hirtelen formajavu­lás? Ezt kérdeztük Tóth Jó­zseftől, a nézsaiak ügyvezető elnökétől. — Elsősorban annak, hogy Turtóczky érkezésével ala­posan feljavult a középpá­lyásjátékunk. A veterán, ám ma is ereje teljében levő játékos húzza magával a töb­bieket is. Volt idő megismerni a vetélytársakat, tudjuk, mi­ként kell felvenni ellenük a küzdelmet. Most már bízom abban, hogy kiharcoljuk a bentmaradást! Balás Róbert Ebben a kohóban még a hűtő- szekrény se olvadt le... Ha az ember kiáltó ellen­tétpárt keres, azonnal a kohó íőrrósága és a hűtőszekrény dermesztő klímája juthat eszébe, mint a legszemléle­tesebb példa. Legalábbis így volt ez szombatig, amikor bebizonyosodott: a kettő egy­mással kiegyezést is tud köt­ni... Amikor a mintegy 700 né­ző (zömében törzsszurkoló) helyet foglalt a lelátón, bi­zony, kevesen gondolták vol­na, hogy idő előtt felállnak kedvenc helyükről, jelezvén: mást vártak eredetileg. Pe­dig, hogy mennyire komolyan vette mindkét küzdő fél a pontszerzés szükségességét, azt a meccs keménységéből is le lehetett mérni: a szó­hoz jutott huszonnégy játé­kos annyi „csomagot” oszto­gatott ki egymásnak, hogy 24 Télapónak is becsületére vált volna. A gólokkal azonban adó­sak maradtak mindkét ol­dalon. A nagyobb hajlan­dóság a vendégekben volt meg. de Oláh Tiboron, a kohászok kapusán ezúttal se tudtak kifogni. A hazaiak azonban nemcsak gól-, ha­nem helvzetiszonyban is szenvedtek. Ha az NHL jég­koron gozói után a Mátra-cso- port futballistái is a „hirte­len halál" intézménye sze­rint játszanának, talán még most is küzdene a két csa­pat... Balázs József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents