Új Nógrád, 1990. április (1. évfolyam, 1-23. szám)

1990-04-18 / 13. szám

1990. ÁPRILIS 18.. SZERDA impmu 3 Primus IKS Kft­Az eladott holmit legjobb elfelejteni Üres kamrának bolond a gazdasszonya — ötlik az eszembe a találó magyar közmondás, miközben a mi­nap megalakult Primus IKS Kft. nagyratörő kizleti terveit hallgatom. Lapos . a buksza, emiatt gyakran kap­kodó a gazdálkodás, min­denki, mindenkinek adósa, s állnak sorba a pénzükért. És Primusék ebben a hely­zetben akarnak eladni! Ma­gyarországon ötödikként csatlakoztak az IKS nevű bécsi székhelyű holdinghoz, Konrad Stefan cégéhez. Ah­hoz a céghez, mely első ha­zai irodáját tíz évvel ezelőtt nyitotta meg. s mára rá kellett jönnie: pénzszűke vi­lágban nehéz üzletet kötni csupán a fővárosból körülte­kintve. Közel kell lenni a ve­vőhöz, el kell menni hozzá. E nyilvánvaló igazságnak megfelelően építi ki a hol­ding budapesti irodájának segítségével magyarországi hálózatát. Hogy az északi ha­tár mentén a CSK budapesti iroda éppen a Salgótarjáni Tervező és Építőipari Szö­vetkezettel talált egymásra, az sem a véletlen műve. — Mi a szövetkezetét még abból az időből ismerjük, amikor a nógrádi ipari szö­vetkezetek anyagbeszerzési társulatának gesztora volt — tudatja Orávecz Sándor, ' a budapesti iroda vezetője. — Néhány esetben még vevője is voltunk. Tudtuk, hogy jócskán szerzett kereskedel­mi tapasztalatokat, kapcsola­tokat, s mint kiderült, a hajlandóság sem hiárjyzott a közös vállalkozáshoz. — Szabad pénzeszközeink befektetéséhez jó alkalom­nak látszott a kft. megala­kítása — teszi hozzá Kiss János, a Primus ügyvezető igazgatója. — Az IKS céget ismertük. komoly partner­nek ígérkezik. Nyugatnémet, svájci, osztrák gyártó cégek tartoznak hozzá, s hozta a há­zasságba több, mint harminc nyugat-európai gyártó kizá­rólagos képviseleti jogát is. Ügy tűnik, minden együtt van, ami egy sikeres frigy­hez kell. A pneumatikus szerszá­moktól kezdve a teflonozott szerelvényekig mindent gyár­tanak a céghez tartozó üze­mek. Az eladáson túl, garan­ciális kötelezettséget vállal az IKS, s kft.-i közé márka- szervizek is tartoznak. Bár nem igazán a javításra óhaj­tanak berendezkedni. — Amit mi egyszer el­adunk, arról szeretünk meg­feledkezni — szögezi le Ora­vecz Sándor. — Nem mintha cserbenhagynánk vevőinket, erről szó sincs. De bóvlival nem foglalkozunk, termék­skálánkon csak megbízható minőségű, kiváló áruk van­nak. Ezért aztán valamivel drágábbak is vagyunk, mint a konkurensek. Jellemző, hogy a műszakiakkal mindig könnyen meg tudunk egyez­ni. hiszen ők tudják, hogy a kiszemelt holmi valóban meg­éri az árát. Csak a gazdasá­gi emberek húzzák olykor­olykor az orrukat, sokallják az árát. A Primus IKS Kft. ugyan­azt az elvet vallja, mint az „anyacég”. Hosszabb távon csak megbízható, jó áruval érdemes üzletelni. Ebből még akkor sem engednek, ha tud­ják, a szakmában percem­berkék dömpingáraival kell a versenyt állniuk. Emezek rövid idő alatt akarnak meg­gazdagodni, míg az IKS-nek adni kell a jól csengő névre is, mellyel huzamos időn át kívánják magyar üzleti kapcsolataikat megtartani. — Már most is kiterjedt ismeretségekkel rendelke­zünk — állítja a budapesti irodavezető. — Év végén hat­ezer ügyfelünknek küldjük el a szokásos üdvözlőkártyá­kat. Ez azonban kevés egy tespedtségbe süllyedt gaz­daságban. Az érdeklődést fel kell rázni, ehhez pedig ott kell lennünk mindenütt, ahol termékeink iránt érdeklődés­re egyáltalán számítani le­het. Elegendő indok mindez egy fele-fele tőkerészesedés­sel létrehozandó osztrák— magyar kft.-hez? A kérdésre az idő hozza majd meg a választ. Egv azonban bizo­nyos. Az üzleti életben bol­dogulni csak ilyen felfogás­sal lehet. Szendi Márta Alföldi kőolajkutatók bravúrja: Vízszintes fúrás 3000 méter mélységben Képünkön az NDK'bcIi Fekete Pumpa Gázkombi­nát föld alatti tározójának kondenzátorterme. Az egy- milliárd köbméteres tározó városi és földgáz befoga­dására egyaránt alkalmas. A kombinát és a nyugat­német Kuhegas Rt. Essen között létrejött megálla­podás értelmében további ilyen tározókat építenek az NDK-ban. Privát Profit — a vállalkozók lapja Közép'Európában egye­dülálló műszaki bravúrt hajtott végre a kőolajkuta­tó vállalat szegedi bányá­szati üzeme: a dorozsmai 64-es fúrási ponton, 3050 méter mélységben, százhá­rom méter hosszú vízszin­tes furatot képeztek ki. A speciális ismereteket, nagy szakmai rutint követelő művelethez a tapasztalato­kat egyebek között az eddig elvégzett több mint három­száz ferdefúrás adta. A fú­rás szervizmunkálatait az Eastman Cristensen GmbH látta el. A vízszintes fúrásoknak a függőleges lemélvítésekhe.z képest számos előnyük van: a kút olajhozama jelentő­sen nagyobb, a feltárt telep energiája tovább fenntart­ható, a tárolókban a víz- és gázkúpképződések elkerül­hetők. az olajkitermelés költ­ségei is lényegesen kiseb­bek a hagyományos eljá­rásnál. A módszernek nagy előnye, hogy a régebbi, meglévő, erre alkalmas kút- ban, is lehet vízszintes fú­rást végezni. ígv a már „le­írt" kutakból is nywhetö szénhidrogén. Az első magyarországi vízszintes fúrás külföldi szakemberek érdeklődését is felkeltette: jugoszláv, oszt­rák, lengyel mélyfúrási szakemberek kísérték élénk figyelemmel a speciális mű­veleteket. A siker alapján számítani lehet arra, hogy külföldről is kapnak meg­rendelést a szegedi meden­ce olajbányászai. A vízszin­tesen fúrt kút kiképzésén most dolgoznak a szakem­berek. Új színfolt o folyóiratok mind színesebb palettáján a Privát Profit, a magánvállalkozók lap­ja. A főszerkesztőt, Forró Ta­mást kértük, Hogy mutassa be a gazdasági sajtó új orgánu­mát. — A Privát Profit 64 oldalon megjelenő színes, világszínvo­nalú nyomdatechnikával az NSZK-ban készülő havilap. Igyekszünk a mai és lelendő magánvállalkozók számára va­lamennyi olyan információt hozzáférhetővé tenni, amely az önálló üzleti tevékenységhez nélkülözhetetlen. Folyamato­san ismertetjük és értelmez­zük a vállalkozókat érintő jog­szabályokat, a meglévő forrás- lehetőségeket, hazai és külföl­di kölcsönöket, alapítványo­kat, pályázatokat. Szeretnénk összehozni a megrendelőket a termelőkkel, belföldön és kül­földön egyaránt. Információt adunk a kétes anyagi helyzetű vállalatokról, vállalkozásokról, amelyektől óvakodni kell, hiszen ezek egy kisebb vállalkozást önmaguk­ban képesek fizetésképtelen­ségük miatt tönkretenni. A Privát Profit rendszeresen be­mutatja a legsikeresebb hazai vállalkozókat, de természete­sen fő hivatásának azt tekin­ti, hogy a vállalkozások útjá­ban álló akadályokból mi-nél többet, mindenekelőtt azokat, amelyek információhiányból adódnak, elhárítson. Változik a „nagy KRESZ’ Fehér zászlók Húsvét előtt jelentették a hírügynökségek, hogy Franciaországban sok tíz­ezer autós fehér zászlót tűz a gépkocsijára. A fe­hér zászló jelével ígérik, hogy az utakon szigorúan betartják a közlekedési sza­bályokat. és remélik, hogy a zászlólobogás erre má­sokat is figyelmeztet. S végeredményben az ünne­pi forgalom miatt riasz­tóra prognosztizált baleseti arány így talán,, kedvezőb­ben alakul, akár 33 száza­lékkal is csökkenhet az ál­dozatok száma. De már az is valami, ha egyetlen egy emberrel kevesebb pusztul el értelmetlenül az utakon. .. Már azért az egyért érde­mes volt kitűzni a kis fe­hér lobogókat! A jó szándék, a jóaka­rat, a békesség tisztán lát­ható fehér zászlóira a ma­gyar utakon is igen nagy szükség volna. A súlyos baleseteket elkerülendő az autózás, a közlekedés vilá­gában is, de a közutakon túl a közélet, a munka, a magánélet labirintusaiban is. 1990 tavaszán gyökeres politikai változások zajla­nak. A fájdalmasnak ígér­kező gazdasági szerkezet- váltásnak még a körvona­lait is alig látjuk. Az új viszonyokhoz való alkalmaz­kodás során az állampol­gárok életében a konfliktus­helyzetek alighanem meg­sokszorozódnak. Ha az or­szágutak . világából keressük a párhuzamokat: egészen bizonyosan változik a nagv „KRESZ”! Áttekinthetőbb, racionálisabb lesz. Közérde- kűbb és stabilabb. De mert tanulni kell. a kockázato­kat,* feszültségeket egye­lőre inkább növelni fogja. Az előrejutás. az elő­zés szabályaiban nyilván olyan szabadság lesz. amely a nagy teljesítményekkel járó gyorsulást nem féke­zi. teret ad az egyéni ké­pességeknek, az ügyesség­nek. Az elsőbbségi helyze­tek alighanem csökkenni fognak: vége lesz az ajná­rozásnak, a formalizmus­nak. A zsákutcák majd vilá­gosan, megjelöltetnek ugyan, de azért itt elég sok té­vedés, félreértés előre is látható.. . Mindezekből következik: az emberi elégedettség, elégedetlenség mérlegnvel- vei jobbra-balra jelentősen kilengenek, s ebből nem a harmónia állapotának auto­matikus bekövetkezése vár­ható. Sőt! A türelmetlen­ség, a gyűlölködés, félté­kenység, irigység ismert ra­gálya tovább terjedhe', még ismeretlen, új konfliktus­helyzetek állandósulhatnak. A piaci verseny, a bank, a tőzsde ugyanis nem ke­gyes! A várható munka- nélküliség sem lesz ideg­nyugtató állapot. Egészében: a változások lehetősége és kényszere nem garantál­hat azonnal érezhető ered­ményeket az éle'minőségek, a megélhetési esélyek javu­lása terén. Vagvis előre lát­hatóan lesz. lenne elé? okunk néhány esztendeig, hegy lemeztelenedett ideg­végződéseinkre hivatkozva indulatból minősítsünk, cse­lekedjünk. szóljunk. De ezzel szemben belátható: az_ indulatból. megszólalásból.' az agresszivitásból elég volt, túlontúl sok is volt. * Ha az indulat marad, tartós lesz, felerősödik, úgy a remélt politikai, gazda­sági változások egésze ke­rül veszélybe. A túlfűtött­ség. a harag, érdemek és sérelmek dühös lobogtatása. a születő új életet veszé­lyezteti, mérgezi. Pedig eb­ben a születő új életben milliók akarnak remény­kedni, ahogyan ez a válasz­tások során nyilvánvalóvá vált. Noha tudjuk már, ta­pasztaljuk már. hogy cse­lekvéseinket, megszólalá­sainkat lényeg szerint nem az agitációk. szónoklatok befolyásolják, hanem a va­lóság megélt folyamatai, most mégis azt mondom, országos méretű agitáció, meggyőzés kell: a jóra. a békességre, a megértésre ugyelmeztetni muszáj! Igaz ugyan, hogy a közös­ség érdekében, a nemzet érdekében elhangzó min­den új gondolat, jó javas­lat egy fehér zászló, még­is: hajszolt életünkre, szá­guldó, vagy totyogó vá­gyainkra meggyőző mozdu­lattal tűzzük ki a jó szán­dék kis fehér zászlóit! ígérétként: én betartom az emberi együttélés törvé­nyeit, szabályait. Számít­hatsz rám, és a bizalom új jele alatt én is számítok rád. A kis fehér zászlók lo- bogása alatt nem durrognak tovább az eltérő politikai szándékú csoportosulások mindenkit megsüketítő pe­tárdái. Ellehetetlenül a rosszakarat, a cigányozás, a zsidózás, tótozás. . . A „hűha, anyád"-féle kórusok elnémulnak. A fehér zászlócskák so­kasodnak majd, és nem csattanak el azok az igaz­ságtalan apai pofonok, ame­lyekkel tekintélyt teremte­ni úgy sem lehet és ame­lyekre válaszként néhány év múlva elcsattannak drámai fiúi puskalövések. Nem hangzanak el a ka­tedráról azok a haraggal kimondott sommás ítéletek, minősítések, amelyekre a gyerekek körében közöny, legyintés a válasz. * Fehér zászlók! A férj nem pofozza a fe­leségét. a válóperes ügy­védek munkanélkülivé vál­nak. S a nevelőintézetek al­kalmazottai is. Aggkorú nagymamák, nagypapák bol­dogan látják, hogy gyere­keik, unokáik őszintén örül­nek, hogy hosszú élettel is áld a sors. . . Fehér zászlók. S életmérgező telefon be­tyároknak. falfirkálóknak, névtelen levélíróknak szi- lencium parancmltatik leg­alább egy lélegzetvételre Bürokraták önteltsége,' a parancsnokok hangossága múlik a zászlók lobogása alatt. A jól láthatóan ki­tűzött fehér zászlók miatt — ahogyan a francia uta­kon húsvétkor — megle­het nálunk is 33 százalék­kal csökken a súlyos bal­esetek száma, a fájdalmas ütközések sokasága. De ha csak egyetlen ember élete is védelmet nyer. már nem volt hiábavaló kitűzni a fe­hér zászlókat. Húsvét után... Erdős István A pénz világa Tőzsdére magyar! Járay Zsigmond a pénzreformról, az értékpapírokról, a hazai ECü-ról — Kedves Járay Zsig­mond, ön nemcsak pénzügy­miniszter-helyettes, hanem a Bankfelügyelet l vezetője is. Véleménye fontos: kell Magyarországon tőzsde? — Feltétlenül. A tőzsdék­nek óriási szerepük van a tőke szabad áramlásában. Piacgazdaságot, szabad dön­téseket, tehát politikailag szabad embereket tőzsde nélkül nem lehet elképzel­ni. — Csakhogy sok minden hiányzik... — Persze. De legalább tudjuk, hova akarunk eljut­ni. Ma a magyar pénzügyi rendszer teljes mértékben deformált; jelenleg is a régi centrális gazdaságirá­nyítás logikája érvényesül. A költségvetés elvon­ja az emberek, a vál­lalatok által megtermelt jö­vedelmek 65 százalékát, hogy azután újra osztód­hassanak eze.k a pénzek. Állami támogatásokat ad a vállalatoknak, beruházáso­kat finanszíroz, nyugdíja­kat fizet, de mindaddig amíg ez nem változik meg, addig nem; lesz piacgazda­ság. Ha a jövedelmeket el­vonják, akkor nem lehet szabadon dönteni. Tehát drasztikusan vissza kell szorítani a költségvetést. És a költségvetés által elha­gyott terepet a bankrend­szernek, a tőkepiacnak és a biztosítási rendszernek kell átvennie, — Mikor következik ez be? — Nehéz megmondani. De azt hiszem, néhány év alatt meg lehet ezt csinálni. Ha olyan kormány jön majd létre, amelyik elegendő ener­giával lát hozzá ehhez a programhoz. — Milyen tőzsdeéletre szá­mít? — Kezdetben lanyhára. Mert alapvetően befektetők­re és értékpapírokra van szükség; enélkül nem lehe.t tőzsdét játszani. Ahhoz vi­szont, hogy az átlagmagyar tőzsdei szereplőként vagy a tőzsdén keresztül befek­tetőként megjelenjen, me­rőben új pénzügyi rendszer­re van szükség. Ez a rend­szer pedig otthagyja a pénzt az embereknél, és arra ösz­tönzi őket, hogy azt fek­tessék be. Ehhez pedig adó- kedvezmények kellenek, m«g kedvezményes hitele­zés. —■ Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy meg kell szün­tetni á forintot, és új pénz­nemet kell bevezetni? — A drasztikus reformok híve vagyok. Teljes ár-, bér- és pénzügyi reformot kall csinálni Magyarországon. Apránként, kis lépésekkel itt már nem lehet meg­újulni. A valutareform te­hát elkerülhetetlen. Hogy azután az új pénzt forint­nak fogjuk-e hívni vagy koronának, az teljesen mind- agy. A dolog lényege nem is ez. Komoly külföldi pénz­ügyi körökben fölmerült az a gondolat, hogy nyugat- európai pénzegységet, az ECU-t esetleg Magyarom gon kellene, mondjuk úgy: második valutaként, persze, konvertibilis pénznemként, kísérleti megoldásként be­vezetni. — Hát ez elég metr!ei > ötlet. — Nem nélkülözi a rea­litást. Gyakorlatilag mi lennénk az a kelet-közép-eu- rópai ország, amelyik a legközelebb áll a Közös Pi­ac pénzügyi rendszere- / R. I. G.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents