Nógrád, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-12 / 61. szám

Szlovákiába került a serleg Salgglas-kupa női kézilabdatorna A hét végén tartották meg a Síküveggyár SE és a megyei szövetség hagyományos nemzetközi tornáját a salgótarjáni sportcsarnokban. Íme, a résztvevők: Besztercebánya, Lehel SC, Borsodi Bányász, Síküveggyár SE. A rendezőbizottság: Protovin Ferenc, Kivés Béla, Dobrádi Lászlóné, Rákos Ist­ván; a versenybizottság: Babják János, Simon József, Tóth Márton. Már a hosszú felsorolásból is kiderül, hogy me* gyénk talán utolsó rangos nőtornájáért igen sokan aggód' tak, s nem ok nélkül. Fojtogató körülmények és magabiztos jövőlátók váltogatták egymást, s nem lehet kétséges, miért szorítunk. Az egyébként ünnepélyes megnyitót súlyos gyász ár­nyékolta be: meghalt Moj- zes Ottó, az itteni kézilab­dázás megalapítója. E sorok írójára ő húzta rá először a kézilabdás mezt. A mohiká­nok utolsó szeplőtelen áldo­zata távozott el vele... A tornát a Besztercebánya együttesének ittléte tette ez­úttal is nemzetközivé. A kül­honból érkezett csapat jelen­léte mindig fokozza a vára­kozást, így aztán rövid sum- mázást kértem edzőjüktől, Vladimir Daniskától. Maga­biztosnak tűnt, csapatát jó­Hírek Posztóról A közelmúltban tartotta meg újjáalakuló közgyűlé­sét Pásztón a városi labda­rúgó-szövetség. Oláh József elnök értékelő beszámolóját követően a megjelentek el­fogadták a szövetség új alapszabályát és fegyelmi szabályzatát. Ezután került sor a vezető testületek meg­választására. Az elnöki posztot a szavazás eredmé­nyeként továbbra is Oláh József látja el. Titkárnak Nyíri Józsefet, az elnökség tagjainak Antal Pált, Toldi Istvánt és Lórik Ferencet választották meg. A fegyel­mi bizottság elnöke Tólh József lett. A küldöttköz­gyűlésen részt vett Tóth László, a városi tanács sportfelügyelője is, aki meg­köszönte az eddig végzett eredményes munkát, majd a korábbi aktíváknak dísz­oklevelet nyújtott át. tűr A hét végén rendezték meg Jobbágyiban a pásztói városkörnyéki sakk-csapat­bajnokságot. kilenc együt­tes részvételével. A három­fős csapatok közül a Color Nova Kft. csapata nyerte el a vándorserleget a MAG Pásztó és a Szőnyi SE I. gárdája előtt. Az egyes táb­lák legjobbjai: Tódor Sán­dor (MAG Pásztó), Pataki Mónika (Szőnyi SE), és Ba- kallár Sándor (Color Nova) különjutalomban részesül­tek. — zentai — nak tartja a szlovák első li­gára, amely egyébként a má­sodik vonalnak felel meg. Czimer János, a hazaiak ed­zője már jóval óvatosabb volt: nem eredményt, inkább jó játékot kért tanítványai­tól. Eredmények: Síküveggyár SE—Besztercebánya 18—17; v.: Juhász, Mihalovics, ld.: Szabó 5, Tarjáni 5, illetve Bartalska 5. (A féloldalas Tarján kiszenvedte a győzel­met, minden erőtartalékát mozgósítva.) Borsodi Bá­nyász—Lehel SC 22—12; v.: Űjabb nyugatnémet hír­ügynökségi jelentés foglal­kozik az NDK sportjának árnyoldalával, a doppinggal. Ezúttal az úszás került te­rítékre, amelynek kulissza- titkairól Michael Regner egykori keletnémet edző nyilatkozott. A 37 éves szakember sze­rint a szöuli olimpián ki­robbant botrány, a kanadai Ben Johnson esete csak rö­vid ideig okozott elbizony­talanodást a sportdoppin­golásban. Legalábbis az NDK úszóinál alig néhány hónapig tartott az átmeneti állapot, 1989 elején már is­mert a megszokott mérték­ben használták a tiltott ké­szítményeket — állította Regner. Alapi, Szabó, ld.: Nagy 8, ill. Csík 6. (A győztes min­den csapatrészben felülmúl­ta ellenfelét.) Lehel SC— Besztercebánya 10—36; v.: Nemesik, Szabó, ld.: Szaba­dos 8, ill. Sucikova 14. (Nem volt egy súlycsoportban a két csapat.) Síküveggyár SE—B. Bányász 19—27; v.: Nemesik, Szabó, ld.: Szabó 8, illetve Nagy 11. (A hazai csapat a padlóról fölkelve harcolta ki a számára ked­vező eredményt.) B. Bá­nyász—Besztercebánya 20— 29: v.: Alapi, Szabó, ld.: Nagy 8, ill. Miskovicova 6. (Az érettebb csapat nyert). A végeredmény: 1. Beszter­cebánya 4 d., 2. B. Bányász 4 p.. 3. Síküveggvár SE 4 p.. 4. Lehel SC 0 p. Különdíjak: a legj. mezőnyjátékos: Si­mona (Besztercebánva), gól­királynő: Nagy (B. Bányász), a légi. kapus: Hildebrandt (Besztercebá ny a). — Tom bor — Az interjúban részletesen szólt arról is Regner, hogy ő is doppingszerekkel látta el versenyzőit, de erről ko­rábban nem lehetett beszél­ni. A mindenkori dopping­ciklust — Regner szavai szerint — az orvosi bizott­ság írta elő valamennyi sportági csoport számára, s a gyógyszerezést magaslati edzőtáborozással kapcsol­ták össze. A volt keletnémet edző. aki nem titkolta, hogy sa­ját magán is kipróbálta a doppingszereket, így minő­sítette az NDK élsportját: azt ugyanolyan pontos elő­írások szabályozták, mint a katonaságot. Bagyula amerikai bajnok Üjabb nagy sportsikert ért el a tengerentúlon tanuló Bagyula István, a rúdugrás országos csúcstartója (570). A csepeli atléta 565 cm-es eredménnyel megnyerte az Egyesült Államok fedettpályás főiskolai bajnokságát, amelyet Indianapolisban. az l»87-es vb csarnokában rendeztek. Egy nemhivatalos világcsúcs Is született a versenyen: a Texas egyetem női 4x400-as váltója állí­totta. fel 3:32.01 perccel. A rekord azonban nem hite­lesíthető. mert a staféta negyedik tagja. Sandie Rich­ards — a három másik váltótaggal ellentétben — nem amerikai, hanem jamaicai állampolgár. Üszósikerek, tiltott segítséggel Bajnokságok, eredmények RÖPLABDA NB II., férfiak: Kandó SE— Romhány 3—0 (3, 11, 5). Buda­pest, v.: Juhász. Herpai. Kerá­mia SE: Hegedűs. Szalay, Kul­csár. Pothorszki. Lichy. Fodor; csere: Stvorecz. Ta-jti. Paszto- rális. Balogh. Bagi. Edző: Rcz- mcsek László. Az őszi fordulóból áthozott mérkőzésen elszenvedte első vereségét a Kerámia. Nagy meglepetésre csődöt mondtak a rutinos játékosok, komolyabb ellenállást csak a fiatalabbak tudtak kifejteni, ők is csupán a második játszmában. A hazai csapat megérdemelt győzelmé­vel átvette a vezetést a bajnoki táblázaton. LABDARÚGÁS Tegnapi számunkban nem tudtuk közölni a Nézsa NB Ili­as csapatának mérkőzéséről szóló tudósítást, mivel nem kap­tunk részletes jelentést a ta­lálkozóról. Most pótoljuk a mu­lasztást. Jászberény-—Nézsa 5—1 (3—1). Jászberény. 200 néző. v.: Mészá­ros. Nézsa: Kucsera T. (Szép­völgyi) — Varjú. Bera, Kucse­ra B.. Ambrus. Földvári. Feny­vesi. Bach. Zsirai, Turtóczky. Túri (Prontvai). Edző: Polák Viktor. A viharos széllel szemben kezdve, a korai kiállítás és a kényszerű kapuscsere után. a vendégeknek nem maradt esé­lyük a pontszerzésre. G.I.: Szabó (19. p.). Ládi (22. p.). Gephart (30. p.). Balogh J. (52. p.). Szabó (85. p.). ill. Tur­tóczky (28. p.). Kiállítva : Feny­vesi (14. p.). Jók: Turtóczky. Kucsera B., Varjú. KOSÁRLABDA * ‘Megyei bajnokság. férfiak: NSZV-VGÜ—3KSE II. 62—70 (31—38); 1.: Selmeczi S. 18. ill. Országh 16 3. SKSE-serdülő— PSZF I. 54—104 (27—59); ld.: Fe­kete Cs.. ill. Nagy L. 41/3. NSZV-VGÜ—211. ISZI 81—56 (38—27); ld.: Marosvölgyi 22 6. ill. Marosszéki 21/15. PSZF II — SKSE-serdülő 62—36 (37—17); ld.: Buzinkay 18. Szolnoki 18, ill. Nagy beregi 1:1. Mikszáth DSE— SKSE IL 66—1125 (34—57); ld.: dr. Páger 21/9. ill. Soós 30. A bajnokság állása 1. PSZF I. 2. SKSE II. 3. NSZV-VGÜ 4. Bgy. Iustitia 5. Mikszáth DSK 6. SKSE-serdülő 7. PSZF II. 8. 211. ISZI DSK 651 482-381 11 6 5 1 £53-266 11 642 439-361 10 642 485-329 10 5 1 4 344-455 fi 6-6 246-537 6 2 1 1 M3-124 3 3-3 140-322 3 — koncz — M. I. Pályáról pályára Elfújta a szél a nógrádi gólokat Tömegjeiénél az egriek kapuja doll. A. szombati játéknapon tel­jes fordulót bonyolítottak le a labdarúgó nemzeti bajnok­ság mind a három osztályá­ban. Az időjárás nem tett jót a színvonalnak; a szélvihar elfújta a jó játékot, s nem­különben a nógrádi gólokat. A hét együttes közül egyik sem tudott egynél többször az ellenfél hálójába találni. Nem csoda hát, hogy a sze­rény képességű ellenfelét kínkeservesen legyőző SBTC-n kívül senki sem hajtotta be a három pontot. Pálfalvai verte a pálfalvaiakat! Szaladj Béla, mert nem kapsz ürgét! Fenyegeti Bélát a kedélyes cigányember. Mondja közben, hogy ő ugyan a Síküvegnek szur­kol, de akkor is Béla a szí­ve csücske. Oláh Béla pedig rohan, meg sem áll a hazai­ak kapujáig. Ha pedig már ott jár, eg.v könnyed moz­dulattal elhelyezi a labdát, a hálóban. Rögtön az ele­jén, alig telik el vagy tíz perc. Pedig ez alatt a tíz perc alatt jóformán át se lepi a félpályát a medoc színét viselő egri együttes. A lobogó hajú egykori pál­falvai fiú — akinek a nad­rág csaknem a térdét veri — azonban jókor érkezik, s ez az érkezés el is dönti a három pont sorsát. Béla még ezzel sem elég­szik meg. Megint szalad, fa­képnél hagy mindenkit, kö­zöttük a kapust is, amikor a bíró megállítja. Kétségte­lenül formás a támadás. Nem hagyhatja szó nélkül az előbbi emberünk sem. Jó a Béla, hiába no, fekete föld­ben terem a jó krumpli. Ez utóbbi dolgot illetően nem is nagyon lehet vele vitat­kozni. .. Bontsuk meg azonban most az időrendet. Vendég érkezik a találkozó előtt a hazaiak öltözőjébe. Dr. Roz- gonvi József, a szocialista párt képviselőjelöltje kopog­tat be, s mond bizonyára néhány megfogadni való ta­nácsot, hogyan kell a vörös mezben játszó ellenféllel fel­venni a küzdelmet. Rozgonyi doktor mellesleg még elvég­zi a kezdőrúgást is. Miközben a politika kivo­nul a sportból, és megkez­dődik a találkozó, éppen azon meditálok, vajon hol van nagyobb esélyegyenlő­ség, Hamarosan kiderül, hogy a pályán alaposan el­tolódnak az erőviszonyok. A hazaiak ugyan becsülettel rohamoznak, ám a jó bor városának együttese uralja a játékteret. Azért olyan gyengék ezek, mert nem esz­nek elég babot! így véleke­dik a hazai gárdáról az imént szóló emberünk. Má­sok Balogh Zoli nevét kez­dik kiabálni. Nem a kispa- don szeretnék látni, hanem annál valamivel beljebb. Félidőben érkezik is a vil­lámszélső. de ezúttal ő sem jelent megváltást. Kettészakad a hazai csa­pat; egy vonalban a véde- lefn, egyvonalban a támadó- sor. Közöttük meg ötven méter „semmi". Kontrázik az Eger, lehetne kettő, három, négy. öt. Hol a kapufa ment. hol a szél fújja el a labdát a gólvonal elől. A publikum már Mohácsival szórakozik. Terád kiabáltam egész ősz­szel, aztán mégis itt vagy? Kulturált a közönség. Köz­ben pedig toyább szürkül a játék. Béla azonban tovább­ra is a kedvenc. Gyerekek, ne keressétek a labdát, Bé­lánál van! Juhász mégis megtalálja. Alaposan földhöz teremti a lobogó hajú. egy­kori tarjánit. Béla a földön. Béla, gyere le, a Népstadi­onban a helyed, nem itt a legelőn! Elviccel a nagyér­demű. Béla szerel. Bélával te hiába cselezel, hé! Béla ellen fúj a bíró. Szamarat vezessél! — szól a kórus. Pedig Pálfalvai veri a pál­falvaiakat! B. R. Barátról, rokonról, szeretőről... ... vagy jót, vagy semmit — tartja a közmondás. En­nek szellemében — hiszen a labdarúgáshoz fűződő viszo­nyomat bármelyik kategóri­ába besorolhatom — egyet­len sort sem írnék a balas­sagyarmati mérkőzésről. Ugyanis nem csak a találko­zó végeredménye, hanem á csapatok teljesítménye is nulla—nulla volt. Ez utób­binak okául — anélkül, hogy felesleges boncolgatásokba kezdenék — csupán annyit mondok némi jóindulattal: idény eleje van. .. Amiről viszont elismerés­sel lehet szólni, az a hazai gárda két tagjának produk­ciója. Somodi kapus végig ma­gabiztosan, a kifutásoknál tekintélyt parancsolóan, hi­bátlanul védte kapuját. Ilyen teljesítménnyel nem csak pótolni, de hamar fe­ledtetni fogja eltávozott elődjét. Az anyaegyesületéhez visz- szatért Szalai a csapatának legjobbjaként mutatkozott be a nyitányon. Az egyesü* let meghatározó tagja lehet — mondták a szurkolók a találkozó előtt. Ogv tűnik, az érintett is így gondolja! Sz.N. Az elemekkel is megbirkóztak Csak látszatra volt köny- nvü helyzetben az SBTC együttese a nyitófordulóban. Bár az ellenfél papíron jó­val gyengébb játékerőt kép­viselt, sokan féltették a csa­patot, amelyben „hemzseg­tek" a tinédzserkorú játéko­sok. Nagy kérdés volt: a friss erő és a bizonyítani akarás elegendő lesz-e egy összeszokottabb gárda ellen? Mint az eredményből kide­rül, elegendő lett! Az időjárás egyébként sok mindenre alkalmas volt, csak focizásra nem. A legjobban ugyanis a szél bánt a lab­dával; úgy tette-vette, ahogy neki jól esett. Előfordult, hogy Szén kapus kirúgása az ellenfél tizenhatosán landolt, miközben azt mindenki a félvonalriál várta. Más eset­ben viszont alig hagyta el a büntetőterületet. A két mé­ternél messzebbre küldött átadások a legritkább eset­ben jutott el a címzetthez. A védelmi hibák is keve­sebb veszélyt hordoztak ma­gukban mint egyébkor, mert a labdát egyedül vezető csa­tár sem volt a légmozgás­tól biztonságban. Egyvalaki akadt, aki ha­lálbiztos volt a szélirány meg­ítélését illetően: Szén László, a tarjániak kapusa. A derék portásnak volt két óriási, és több kisebb olyan védése, amellyel döntő érdemeket szerzett csapata győzelmé­ben! B. J.

Next

/
Thumbnails
Contents