Nógrád, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-07 / 56. szám
Újjászületik a régi kolostor Ebédelnek az apácák. Fórum Balassagyarmaton Profi rendőrségre van szükség Hazánkban tavaly tízezer lakosra kétszáztizenkét bűncselekmény jutott, Nógrádban száznegyvenöt, Balassagyarmaton pedig száztizennyolc. Miközben egy év alatt négymilliárd forintnyi kárt okoznak a bűnözök, rendőr és állampolgár közt fal húzódik, szembenálló felek. Ha meglátunk egy egyenruhást, másképp viselkedünk. A közeljövő célja így nemcsak a profibűnözéssel lépést tartani képes profi rendőrség megteremtése, hanem a fai lerombolása is. Első csákányvágásnak tekinthető akár az a fórum is, ahonnan a számok valók, s amelyre nemrég egy szombat délután került sor a balassagyarmati oktatási-művelődési központ és könyvtár ebédlőjében, László Sándor, a balassagyarmati rendőrkapitányság vezetőjének részvételével. A szovjet társadalom demokratizálódása hozzájárul az állam és egyház kapcsolatának javításához is. Ennek ékes bizonyítéka, hogy egyre több templomot adnak vissza a hívőknek. Ezeket az épületeket a 20—30-as években vették el az egyháztól. Az elmúlt években csaknem 3 ezer templomot, kolostort kaptak vissza a hívők, közöttük a tolgai kolostort, mely Jaroszlavl mellett épült, ott, ahol a Tolga folyó a Volgába ömlik. A kolostort 1314-ben alapították. Csaknem 700 éves története során a külföldi hódítók többször felégették, lerombolták, de mindannyiszor újjáéledt hamvaiból, menedéket nyújtott a szegényeknek és szenvedőknek. A kolostor terjesztette a kultúrát a szegény nép körében, őrizte az értékes kéziratokat, könyveket. De a 20-as években a hatóságok parancsára bezárták; 60 évre elhallgattak harangjai, kialudtak mécsesei. Tolga évtizedeken keresztül fiatalkorú bűnözők lakhelye, vagyis börtöne volt. A felügyelet nélkül maradt templomok pusztultak, tönkrementek az értékes festmények. Az egykor híres kolostori kertészet és gazdaság. „Táncoljon a Csemadok- kal, politizáljon velünk” — adták ki hetykén a jelszót a csehszlovákiai „gyengéd” forradalom hevületében a Független Magyar Kezdeményezés szellemi létrehozói. Közülük talán a legismertebb, Grendel Lajos író, idén februárban már önkritikát gyakorolt, és elvetette ezt a frappánsnak tűnő szlogent, amely nemcsak mélységesen sérti a népi kultúra és a hagyományok felvállalóit, hanem politikai iránytűnek is alkalmatlan. Márpedig ez utóbbira nagy szükség volna, hiszen legfőbb ideje a több mint 600 ezres szlovákiai magyarság közéleti tájékozódásának és megszerveződésének. A kommunista állampárti diktatúra felszámolása után, néhány hónapon belül Csehszlovákia is elérkezik a szabad választásokhoz. A tét a demokratikus társadalom megteremtése. A teljes siker azonban egyelőre kétséges — * jórészt azért, mert a magyar nemzeti* kisebbség képviselői egyáltalán nem tartják demokratikusnak magát a választási törvényt. A szabály látszólag igazságos, mivel egységesen kirostálja a politikai életből a jelentéktelennek minősített pártokat és mozgalmakat, oly módon, hogy a jelentéktelenség határvonalát 5 százalékos szavazataránynál húzza meg. Csakhogy a nemzeti kisebbségek számára az egyenlő elbánás elve — paradox módon — lényegében hátrányos megkülönböztetést jelent, hiszen ha számaránya nagyon eltörpül a többségi nemzet létszámához képest, akkor kihullik azon a bizonyos rostán, és elesik a megfelelő képviselet jogától. A kisebbségek, ahhoz, hogy egyenjogúnak érezzék magukat, mindig kedvezményeket igényelnek — például azt, hogy őket vegyék ki a rideg 5 száza.- lékos szabály alól, hogy pusztán e szabály miatt ne a halfeldolgozó ipar is megsemmisült. Miután Tolgát újra visszakapták a hívők, az egykori kolostor újjáéled. Felújítják a templomokat és a többi kolostorépületet, visszatér a régi életvitel. Az építészekkel, festőkkel együtt részt vesznek a felújításban önkéntes jelentkezők is: zarándokok, egyetemisták, diákok. Már lebontották az állványerdőt az egyik legnagyobb, a Szpasszkij székesegyház körül. Már istentiszteletet is tartottak benne, s átadták az úgynevezett szerzetesi szárnyat is. Megélénkült maga a kolostor is, visszatért bele az élet; apácák, szerzetesnők, novíciák maradjanak teljesen szószóló nélkül. Amikor a minap a csehszlovák szövetségi gyűlésben döntöttek a választójogi törvényről, akkor ezt a megfontolást teljesen figyelmen kívül hagyták. Ami a prágai parlament padsoraiból ezzel kapcsolatban elhangzott, az stílusjegyeiben csak igen szerény mértékben tükrözi a Szlovákia^szerte tapasztalható, éledő magyarelle- nességet. Eddig az állam- párt intézményesen valósította meg a nacionalista politikát, és hivatalból sorvasztotta a szlovákiai magyar kultúra és > oktatás ügyét, de közben mindezt elrejtette, letagadta és a jelszavak világában ellenkező színűre festette. Most viszont a kötöttségek alól felszabaduló állampolgár, szabadon kifejtheti véleményét. Még akkor is, ha ez a vélemény nem több, mint a bizalmatlanság és türelmetlenség iskolájában be- lésulvkolt nemzeti előítéletek összessége. Tavaly novemberben Pozsonyban kart karba öltve alakult meg a szlovákok Nyilvánosság az Erőszak Eilen (VPN) nevű mozgalma, valamint a Független Magyar Kezdeményezés (FMK). Mindkettő a polgári demokrácia szabadelvű értékeit vallja, és ennek szellemében fogalmazódott meg közös kisebbségi nyilatkozatuk is. Ez az európai szintű állásfoglalás azonban valahogy nem akar érvényesülni a gyakorlatban. Közben ugyanis nemcsak létrejöttek, hanem meg is izmosodtak azok a szlovák pártok, amelyek nevükben ugyan demokratikusak, lényegük azonban a legjobb esetben is „erősen hazafiasként” minősíthető. Ezek legnagyobbika, a Ján Car- nogursky szövetségi miniszterelnök-helyettes vezette kereszténydemokrata mozgalom, állítólag 40 százalékra is számíthat Szlovákiában. Miközben a szlovákság körében folyt a VPN viszköltöztek falai közé. Tolgában jelenleg 80-an vannak, de számuk hamarosan 200-ra nő. Az apácák nemcsak imádkoznak, hanem dolgoznak is, aktívan kiveszik részüket Tolga helyre- állításában. Hiszen közöttük vannak építőmunkósok és mérnökök, tervezők és technikusok is. De különösen sok az egészségügyi dolgozó, akiknek felső-, illetve középfokú végzettségük van. Azért jöttek ide, hogy a betegek ápolásának szenteljék magukat. Erre sok lehetőségük lesz. így például a kolostorban hamarosan megnyílik a szeretetotthon, ahol az idősekkel és bénákkal szakképzett kedves nővérek fognak törődni. szaszorítása, az FMK alapos tisztogató hadműveletet hajtott végre a helyi magyar közéletben. Különös hevességgel támadta kezdetben a Csemadokot — azt az intézményt, amelynek révén az állampárt igyekezett ugyan a népi táncra korlátozni a magyarság szlovákiai közéletét, de amely — megalázó kompromisszumok mellett — mindig túlnőtt saját eredeti rendeltetésén. Az FMK elutasította az „összmagyar párt” szervezésének gondolatát, s a nemzetiségi gondok leküzdésének lehetséges eszközeként is a radikális rendszerváltást, a demokrácia kiépítését jelölte meg. Derűlátását azonban óhatatlanul mérsékli, hogy a VPN, amely ehhez partner lehetne, meggyengült. Az elmúlt hetekben újabb magyar politikai mozgalom kezdte bontogatni szárnyait: az Együttélés. Duray Miklós, a magyar kisebbség egykori jogvédő bizottságának börtön járt vezetője, jelenlegi parlamenti képviselő szervezi, a Csema- dok támogatásával. Ez a mozgalom küzdeni kíván — belföldön és külföldön is — a szlovák „nemzetállami eszme” ellen konkrétan, s a nemzeti kisebbségek kollektív jogaiért általában. Az Együttélés számít az ország többi nemzeti kisebbségének — a ruténeknek, a lengyeleknek — a bekapcsolódására, s ebből az következik, hogy az Együttélés aligha tekinthető egy későbbi „magyar párt” csírájának. Van tehát egy demokratikus rendszert akaró FMK, s van egy nemzeti kisebbségeket előtérbe helyező Együttélés. A kettő nem okvetlenül zárja ki egymást, de az FMK — saját nyilatkozatai szerint — egyelőre nem nagyon érti, miért kellett létrehozni az Együttélést. A Csemadok március 9—10-i közgyűlése talán hozzásegíthet a nézetek tisztázásához. Tucatnyi számmal illusztrálva előbb az országos, majd a megyei, a Balassagyarmat környéki és a városi közbiztonsági, közlekedési helyzetről szólt, majd a munkát akadályozó tényezőkről. Köztük az erkölcsi válság, a megélhetési nehézségek erősödésénél, az önkéntes jogkövetés hiányáról. Ugyanitt felsorolható az is, hogy folyamatosan nő a társadalmi morbiditás, gyarapodnak az alkoholista-, vagy kábítószeres életmódot élők. Utóbbiak száma már közel ötvenezerre tehető hazánkban. A megélhetési nehézségek új bűncselekményfajtát is teremtettek, a szükségbűnözést. Igaz, mint a fórumon többen el is mondták, igazából — emberi alapon — ez nem tekinthető bűncselekménynek. Megszüntetése nem rendőri, sokkal inkább szociálpolitikai feladat. A hátrányos társadalmi változások közül a fontosak közt áll még a családok felbomlása is. Szerepe lehet abban, hogy a bűnözés utánpótlása a statisztikák szerint biztosított. A fiatalkorúak részvételi aránya — csak a gyarmati kapitányság területét tekintve — huszonöt százalékkal nőtt. A kapitányság vezetője.jó néhánv jogszabályváltozást is említett, munkájukat nehezítőként. Így a többiek mellett, a szigorított őrizet megszüntetését. Elmondta az így szabadlábra került négyszáznyolcvan ember közül száznyolcvan már ismét börtönbe került. Ehhez kapcsolódva dr. Paróczay Endre ügyvéd elmondta — több, mint egv évtizedes gyakorlatára utalva —, hogv véleménye szerint maga a szigoNikotinos rágógumi Forgalomba hozták hazánkban is a nikotinos rágógumit, amelyet a nyugati országokban évek óta sikerrel alkalmaznak a dohányzásról leszokni kívánók körében. A nikotinos rágógumi a kijelölt gyógyszertárakban, orvosi vényre kapható, miután e pótszer része egy komplett leszoktatókúrának. A dohányzásról leszokást segítő rendelések a főváros hat tüdőgondozójában és az Országos Korányi Tbc és Pulmológiai Intézetben működnek, az országban pedig több mint 30 helyen. Ezekben a rendelőkben önkéntes orvosok segítenek a ciga- rettázást abbahagyni kívánóknak. A nikotinos rágógumi önmagában nem elegendő a dohányzás abbahagyásához, ezért kötik alkalmazását orvosi felügyelethez. rított őrizet intézménye a „púp”, ahogy alvilági berkekben nevezik — jogsértő. A bíróságok soha nem használták ki — érvelt — egy-egy bűnügy esetében a jogszabály adta büntetési lehetőségeket. Kevesebb évet adtak, majd hozzácsapták a „púp”-ot. A megszüntetett jogintézmények közt találjuk a rendőrhatósági felügyeletet és a közveszélyes munkakerülés kategóriáját is. Ugyanide sorolható a parlamentnek az operatív eszközökről szóló tilalma is, amely alól se terrorcselekmények, se súlyosabb bűn- cselekmények nem képeznek kivételt. — Nem az a baj, hogy használtak operatív eszközöket, hanem az, hogy ezeket politikai céllal alkalmazták — mondta ehhez kapcsolódva dr. Paróczay Endre, majd hozzáfűzte, hogy véleménye szerint akkor tudja presztízsét növelni a rendőrség, ha a társadalom érdekében dolgozik, politika- mentesen. Az operatív eszközökre vonatkozóan László Sándor pontosított, azzal, hogy nem a tilalommal nem ért egyet. De véleménye szerint megfontoltabban kellett volna szabályozni, úgy, hogy az a bűnüldözés pozícióit ne gyöngítse. — Az állampolgárok és a rendőrség közötti fal oka, hogy a rendőrség mind ez idáig a politika kinyújtott keze volt — vélekedett Pénzes Géza. Kifejtette, hogy a depolitizálás nem megy egyik napról a másikra, ennek deklarálása nem elég. A gondolkodásmód megváltozásához idő kell. A kapcsolat javulásának szerinte nagyon rosszat tett a Duna-gate. Hiszen tavaly októberben egy, a pártokkal folytatott megbeszélésen elhangzott László Sándortól: Balassagyarmaton senkit nem hallgattak le. Ennek a kijelentésnek a hitelét is rontja a kirobbant botrány — vélekedett. A vezetők kiválasztása is felmerült azzal a kérdéssel, hogy az önkormányzati törvény milyen változásokkal járhat e területben?! A kapitányságvezető válaszából kiderült, a kinevezésekbe tagadhatatlanul volt beleszólása az MSZMP-nek. Ám a szakmai szempontok sem szorultak teljesen háttérbe. Ezzel együtt elmondta azt is. hogy közvetlen utasítások nem léteztek. Nem mondták meg, mit lehet, mit nem! Az önkormányzati törvény hatályba lépése után, nagyobb lehetőség lesz a kapitányságok vezetőinek kiválasztására. Hiszen a helyi önkormányzat választja majd a rendőrfőnököt. Dé neki kell biztosítani a munkához szükséges feltételeket is. A „mit lehet” témához dr. Paróczay Endre megjegyezte: voltak mégis emberek, akik ellen nem indulhatott eljárás, és voltak megint mások, akik ellen politikai okokból köztörvényes eljárás indult! Praktikusabb kérdések is voltak persze. így Lengyel Péter, a Budapesten már létező önvédelmi csoportokról kért bővebb tájékoztatást. Megtudhattuk, hogy ezek elsősorban lakótelepeken alakultak. Céljuk a gépkocsifeltörések, egyéb bűncselekmények számának csökkentése. Semmiféle joggal nem rendelkeznek tagjaik, abszolút önkéntes szerveződésekről van szó. Hozzátette László Sándor: ők is szívesen látnák, segítenék a városban alakuló hasonló csoportokat, mert erejük önmagában kevés a közrend megtartásához. Egv másik kérdés idei céljaikról érdeklődött. A válaszból kiderült, idén a bűnözés szervezettségre utaló megnyilvánulások ellen való fellépés, az alkohollal ösz- szefüggő jogsértések visszaszorítása az elsődleges cél. (—hr—) SZOCIALISTA \ PÁRT A szocialista párt salgótarjáni szervezete tisztelettel meghívja az érdeklődő állampolgárokat választási nagygyűlésére 1990. március 8-án, csütörtökön 16 órára, az Apolló Moziba (volt November 7. Filmszínház). Vendég: Pozsgay Imre, az országos elnökség tagja. A rendezvény házigazdái: a szocialista párt helyi és megyei képviselőjelöltjei. A nagygyűlést követően bemutatásra kerül John Lennon: Imagine című színes, amerikai dokumentumfilm. (Politikai hirdetés) Haza és haladás holodAs és BIZTONSÁG Szlovákiai magyarok: újabb küzdelmek előtt
