Nógrád, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-30 / 75. szám

4 NOíiRAl) 1990. MÁRCIUS 30.. PÉNTEK MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.05: Hangszemle 8.20: Fűtől fáig. 8.50: Külpolitikai figyelő 9.00: Napközben. (Élő.) 11.05: Népdalok, néptáncok 11.36: Zsebrádiószínház. Kísértet. Kopányi György kishangjátéka 12.45: PAF-műsor 13.00: Klasszikusok déiidőben. Zenei ábécé 14.05: Nemzetiségeink életéből 14.35: Foglalkozások a dal- és tánchagyományban 15.00: Magyar írás. A rádió irodalmi hetilapja 15.50: Versarchívumunkból 16.00: Tizenhat óra. Hírmagazin 16.15: Hangoló. Zenei magazin gyerekeknek 17.00: Orvosi tanácsok. a szédülésről 17.05: Magyarországról jövök. . . A vidék magazinja 18.05: Láttuk, hallottuk, olvastuk, az irodalomról 18.20: Levelekre röviden 19.40: Népdalok. A Kaláka együttes előadásában 19.50: Gong. 20.00: PAF-műsor 20.30: Legenda és valóság. Száz éve született Benjamino Gigli. XII,2. rész 21.00: Kilátó. A Rádió világirodalmi hetilapja 21.45: Hajszálgyökerek 22.00: Hírvilág 22.30: Nemzetközi kulturális szemle 23.00: Barokk zene 23.36: A kolozsvári Magyar Opera története. VIII 3. rész PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Rivaldafényben: Peppino di Capri 9.05: Rigócsőr király. Grimm meséje átdolgozva és rádióra alkalmazva 10.00: Kertbarátok műsora 10.05: Idősebbek hullámhosszán 11.05: Mit üzen a Rádió?, ism. 11.45: Slavko Avsenik fúvósegyüttesének felvételeiből 12.10: Nóták 12.53: Édes anyanyelvűnk, ism. 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől péntekig. (Élő.) 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: A Rock Gyermeket 19.05: Garázs 19.35: Fiataloknak! Komjáthy György kívánságműsora 21.05: ,,Jujube”. II(2., befejező rész. Julietta Gréco azonos című önéletrajzi könyve rádióra alkalmazva 22.05: Dobsa Sándor zongorázik 22.20: Az Ifjúsági Rádió bemutatója. Esküvő után. Nemes István hangjátéka 23.20: Máról holnapra BARTÓK RÁDIÓ: 9.15: Jascha Heifetz hegedül és Gregor Pjatigorszkij gordonkázik 9.56: Anna, Tomowa-Sintow operaariákat énekel 10.32: Muzsikáról versben, prózában. Kosztolányi Dezső 11.00: Szimfonikus zene 12.33: Monteverdi: Négyszólamú mise 13.00: Hallgassuk újra! 14.03: Mozart: Idomeneo. Háromfelvonásos opera Közben: 15.07: Kis csodák. Garai Gábor versei, ism. 15.13: Az operaközvetítés folytatása 16.05: Gulácsy Lajos: A vi^ágünnep vége. Bodnár György könyvszemléje, ism. 16.15: Az operaközvetítés folytatása 17.46: Magyar zeneszerzők 18.30: A véges végtelen. Az első ezredforduló tudományossága, tem. 1.8.55: öt perc zene 19.05: Por Favor. Spanyol nyelvlecke kezdőknek 19.20: Follow Through. Angol társalgás , középhaladóknak 19.35: Kapcsoljuk a Pesti Vígadót. (Élő.) 'A Keller vonósnégyes hangversenye Közben: 2d.20: Virágboszorkány. Vári Attila novellája 20.40: A hangverseny­közvetítés folytatása 21.30: Tenoráriák 21.47: Üj lemezeinkből 23.00: Bemutatjuk John Scofield ..Frat Qut* című dzsesszlemezét 23.41: Régi fúvószene MISKOLCI STÜDIÓ: 5.55: Műsorismertetés, hírek. Időjárás. 6.15: Információk. 6.20: Észak-magyarországi kró­nika. 6.30: Hírek, lapszemle. 6.45: Tükörkép szolgáltatások« ról. 7.50: Szóvá tették, meg­kérdeztük. 7.45: Válaszolunk hallgatóink leveleire. Szerk.: Pap Zsolt. 16.30—18.30: Keres­kedelmi. információs. zenés műsor. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV l.: 9.00: Képújság 9.05: Tévétorná 9.10: A jégbezárt nyár. Svéd dokumentumfiim 9.40: Felelet. Déry Tibor regényének tévéfilm-változata. (1975.) (FF) VIII/5. rész, (Ism.) 10.55: A soknevű tó. Osztrák film. Afrikában. Teleki gróf nyomában (ism.) 11.50: Képújság 16.50: Képújság 17.00: Péntek délután Évgyűrűk. Nyugdíjasok műsora 17.30: Téka. Közhasznú információk 17.40: Közlekedésről mindenkinek 17.55: Reklám 18.00: Ablak. Közéleti szolgáltató műsor 19.05: Reklám 19.10: Esti mese. A kacsa. Bolgár bábfilm 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Néhány első szerelem története. . . Gábor Béla írásait televízióra alkalmazta Litványi Károly (1975.) (Ism.) 21.05: Reklám 21.10: Panoráma. Világpolitika percről percre 22.10: A hónap verseiből Március 22.30: Főszerepben: a színész . Richard Dreyfuss. Amerikai film (ism.) 23.00: Híradó 3. TV 2.: Sugár Ágnessel és Dombóvári Gáborral 17.00: Képújság 17.15: Tv 2.: Benne: Reklám, Riportok. Időjárás, Zene 17.45: BUMM!!! Telefonos játék 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! Tom és Jerry. Amerikai rajzfilm­sorozat (ism.) 1. Itt a tavasz 2. A farmer macskája 3. A délrevágyó kiskacsa 18.44: Tv 2. 19.00: Az Arany Étkészlet rejtélye. Csehszlovák tévéjáték 19.40: Tv 2. Benne: Polip. (Popsaláta) 20.00: A Standard-ügy. Dokumentumfilm (ism.) II/2. rész 21.05: Híradó 2. 21.25: Tv 2. 21.35: Napzárta 22.20: Koncert Romániáért 23.50: TV 2. BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.00: Iskolatelevízió 9.20: Óvodások műsora 9.45: Tévéjáték 10.45: Publicisztika 13.00: Filmmatiné 14.25: Zene mindenkinek 14.55: Körkép 15.25: Házunk tája 16.35: Mai nap 18.00: Álláspont 18.45: Fórum 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Zenevilág 20.25: Filmbemutató 21.25: Vetélkedő 22.10: Film, zene 2. MŰSOR: 16.30: Művészet közelről 17.00: Híradó 17.30: Esti mese 19.10: Torna mindenkinek 19.30: Híradó 20.00: Világhíradó 22.10: Kerekasztal MOZIMŰSOR: Salgótarjáni Apolló Mozi: fél 4, háromnegyed 6, és 8-tól Egyik kopó, másik eb: Színes, szinkronizált amerikai film­vígjáték. — Apolló Kamara: 3, 5, 7 órától Shirley Valenti­ne. Színes, szinkronizált, ame­rikai filmvígjáték. — Balassa­gyarmati Madách: fél 4. há­romnegyed 6 és 8-tól: Rend­őrakadémia 4. Civilek őrjára­ton. Színes,- szinkronizált ame­rikai filmvígjáték. — Madách Kamara: Vasárnapi tréfák. Lengyel film. — Pásztó: fél 6 és fél 8-tól: utolsó csepp. Színes, amerikai krimi. — Karancs- lapujtő: A Sárkány éve. (16) Színes amerikai krimi. — Nagylóc: Amerikai nindzsa 2. Színes, szinkronizált amerikai akciófilm. — Ersekvadkert: Sherlock és én. Színes, szink­ronizált amerikai filmvígjá-' ték. — Rétság: Dolgozó lány. Színes, szinkronizált amerikai film. Rejtély es tévedéseink Az emlékezetkiesésről, az elszólásról és az elvétésről szeretnék néhány szót ej­teni: mindhárom gyakori jelenség. Sokan tapasztalhatták már — és nemcsak fáradtan —. hogy néha napokig hurcol­nak a táskájukban egy le­velet, és következetesen el­felejtik bedobni, vagy el­dugnak valamit egy „jó hely­re”, aztán sehogy sem ke­rül elő, vagy pedig régi is­merősüknek a neve egy- szercsak nem jut eszükbe Az ok: emlékezetkiesés. Az elszólás úgy jelentke­zik, hogy az ember akarat­lanul és önkéntelenül va­laminek az ellenkezőjét mondja, például jó estét köszön reggel, vagy más keresztnéven szólítja jó is­merősét. Az elvétés szándéktalan téves cselekvéseket jelent Például az ember véletle­nül egészen máshol köt ki. mint ahova indult. Leejt egy féltett tárgyat indoko­latlan ügyetlenséggel. Eg\ fontos találkozó előtt vá­ratlanul leönti magát, vagy elszakítja a ruháját, am! talán meg is akadályozza az egészet. A . pszichológia szerint ezek az esetek nem vélet­lenek. Freud, a pszichoana­lízis megalkotója sokat fog­lalkozott ezekkel a tévedé­sekkel, külön könyvet is írt róluk. Rejtett okaik elmé­letileg jól magyarázhatók mélyebb elemzései bizonyít­ják, hogy a tévedések egye­dileg is mindig megfejthetők. Az elszólások belső moz­gatója is a szándékossal el­lentétes, titkolt érzés, véle­mény, szándék. Ha az embert sok kelle­metlen élmény éri, meg­próbál felejteni. A kelle­metlen dolgoknak a tudat­ból való kiűzését elfojtás­nak nevezzük: az élménye­ken kívül ez saját érzel­meinkre, vágyainkra, szán­dékainkra is vonatkozik. E? a. „tisztogatás” néha túl jól sikerül, és kiesnek a kelle­metlenekkel összekapcso­lódott közömbös emlékek, vagy akár fontos adatok is (például valamire emlékez­tető évszám vagy kereszt­név). Így hiúsul meg a kí­nos témát is érintő levél feladása. Ignácz Piroska Emlékek a múltból HERENDI PORCELÁNMÚZEUM Ha Stingl Vince herendi kőedénygyártó mester 1826- ban csak sejtette volna, hogy alig két évtized múltán szerény műhelyéből a magyar porcelángyártás nemzet­közi hírű gyára lesz, talán nem adja el olyan 'könnyen Fischer Móric pápai keménycserépgyárosnak. De ki gondolhatta akkor, hogy a sérült porcelánkészletek reparálására, ómeisseni utánzatok készítésére beren­dezkedett mesterek ezzel alapozzák meg Ta gyár hír­nevét. Ma erre azt mondanák, hogy könnyű annak, aki jól választja meg az ügyfeleit. Mert Fischer mes­ter már a kezdetekben Batthyány és Esterházy grófok megrendeléseire dolgozott, minden bizonnyal megelé­gedésükre. iLegalábbis ez tűnik’ ki a herendi porcelán- múzeum falain látható oklevelekből, amelyek tanúsít­ják, hogy a különböző iparművésteti és világkiállítá­sokon számtalan elismerést arattak a megrendelő ne­vével is minősített porcelántermékekkel. Mint Presits Sándorné, a múzeum vezetője mondja, 1851-től 1876-ig jegyzik a gyár első virágkorát. A Fischer név márka lett, a tulajdonos és fiai nem csak jó szakembereknek bizonyul­tak, de kiváló üzletemberek­nek is. A külföldi kiállítá­sokon aratott sikerek kitün­tetésekben és anyagiakban is kamatoztak. Lehet, hogy csak az utókor irigykedése miatt terjedt el, hogy Ferenc József császár a személyes használatára kapott arany­szegélyes étkészletét és egy nagy porcelánkulacsot hálál­ta meg Fischer Móricnak a nemesi cím adományozásá­val. Történelmi tény azon­ban, hogy ebben az időszak­ban a herendi mesterek al­kotásai a bécsi udvar mel­lett Viktória királyné aszta­lán is megtalálhatók. Ma sem igazán ismeretes, hogy a jellegzetes herendi minták, az állat- és növény­motívumok, az élénk színha­tások hogyan alakultak ki, honnan származtak a Viktó­ria-, az Esterházy-, a Wind­sor!- minták, kik voltak az ügyes kezű korongozók, vagy a mesterség művészi szintjét képviselő festők. A gyár egy- egy nevezetes korszakát be­mutató kiállítási termekben elsősorban a stílusjegyek is­merhetők fel, azok is vissza- visszatérően. Uralkodó a tá­vol-keleti stílus, különösen a kínai, de megtalálható az óperzsa minta, vagy az indi­ai virágkosár is. Az 1896—1923. közötti idő­szakai a herendi gyár máso­dik fénykoraként tartják szá­mon. Ekkor már a Fischer unoka a tulajdonos, aki kü­lönösen kedvelte a francia stílust, s magát a porcelán­készítést inkább művészet­nek, mint mindennapos „pénzcsinálásnak” tekintette. Az ő idejében kezdődött a színes tájképek porcelánra másolása. Talán nem vélet­len, hogy hosszú ideig né­metalföldi festők is dolgoztak a gyárban. Valamikor Rotschildnak is szállítottak porcelánt, de megrendelőjük volt Erzsébet királyné is, mindkettőjük ne­vét — immár hagyományo­san — minta is őrzi. Ugyan­ebben a teremben látható az 1895-ben készített, gazdagon díszített porcelántál is, amellyel 5 világkiállításon nyertek aranyérmet a heren­di mesterek. A mai megrendelők között is van, aki csak az étkészle­tet, vagy a díszes tálat te­kinti igazán herendinek, pe­dig igencsak keresettek a porcelánfigurák is, amelye­ket híres szobrászok — Kis­faludy Stróbl Zsigmond, vagy Vastagh György — al­kotásai alapján készítenek. A ma gyártott állatszobrok, a kisplasztikák a gyárban dolgozó iparművészek ha­gyományőrző szemléletét tük­rözik. Horváth László tervezővel, a gyár művészeti vezetőjé­vel a múzeum vitrinjeiben látható mesterszakmunkás- vizsga-remekekről, és a mo­dern formavilággal kísérle­tező stúdiómunkákról be­szélgetünk. A hagyományőr­zés széles folyama mellett vékony erecskének tartja ezeket a próbálkozásokat. Nem hiszi, hogy a klasszi­kusnak számító keleti stí­lust, vagy akár a Viktória- mintát valaha is kiszoríta­nák a leegyszerűsített for­májú, szolidan színezett por­celánkompozíciók. Az évi 150—200 ezer múzeumlátoga­tó elsősorban az előbbiekért keresi fel Herendet. Mégis biztató, hogy kiállításokra hívják őket, nemrégiben ér­deklődtek Olaszországból a mai mesterek modem mun-, kái iránt. Horváth László önmagát is elsősorban tervezőnek, kísér­letező mesternek tartja. Pe­dig az ő tudását igazolják a múzeumban szerényen megbúvó, mégis sokak által megcsodált transzparens por­celánok, amelyek valamikor lámpaellenzőként szolgáltak, ma, fény felé fordítva fény­képárnyalatú finomsággal tájképeket, portrékat mutat­nak. A herendi porcelán töré­keny, kiszámíthatatlan jó­szág. Van, akinél mutogat­nivaló, vagyont szimbolizáló dísztárgy, másoknál megbe­csült, de a mindennapokat szolgáló használati tárgy. J. F. „Kvazar” és a komoly fantasztikum A Szovjetunióban létesü­lő „Kvazar” rendszer hat — igen nagy teljesítményű rá­dióteleszkópokkal felszerelt — speciális állomást foglal magába. A galaxison belüli és galaxison kívüli rádió­jelforrások megfigyelésére szolgáló teleszkópok tükör­átmérője 32 méter. A Szov­jetunió keleti és nyugati ha­tárai között elhelyezkedő ál­lomásokat műholdas össze­köttetési csatornák kap­csolják össze. A rendszer teljes kiépítettségben 1994- ben kerül átadásra. Milyen lehetőségekkel rendelkezik a „Kvazar”? Például: a Hold felszínén képes öt centiméter átmérő­jű tárgyak megkülönbözte­A „Kvazar” rendszer egyik megfigyelőállomásának ma­kettje. tésére. Elősegíti a földrészek mozgására vonatkozó hipo­tézisek ellenőrzését, a Föld magmájának tanulmányo­zását, a mag és a palást kölcsönhatásának vizsgála­tát. A „Kvazar” segítségé­vel nagypontossággal meg­határozhatók a földi és égi koordináták és elvégezhető e rendszerek kölcsönös el­helyezkedésének monito­ringja. Az égi objektumok helyzetének bemérési pon­tossága az ívmásodperc égy- tízezred része. A „Kvazar” jelenleg az építés szakaszában van, folynak a legfontosabb be­rendezések összeszerelési és „ bevizsgálási munkálatai. A A Tudományos Akadémiához tartozó Alkalmazott Csillagászati Intézet új épületének munkák első üteme a tervek makettje. Itt kap majd elhelyzést a bolygónk különböző pontjain elhelyezett megfigyelő- szerint 1992-ben fejeződik állomásokról beérkező adatokat feldolgozó központ be.

Next

/
Thumbnails
Contents